Békés Megyei Népújság, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-28 / 23. szám
Mezőgazdasági könyvhónapra készülünk Jó hírek vadászoknak Megyénk vadásztársaságai igen kedvező eredménnyel zárták az 1970. évet. Az állami gazdaságok es a termelőszövetkezetek területén folyó vadgazdálkodás tízezer holdanként számítva, 130 ezer forint jövedelemmel járt A vadásztársaságok közül mindössze kilencben értek el ennél gyengébb eredményt. A tízezer holdról levadászott érték azonban ezekben a társaságokban is eléri a százezer forintot. «»• A mezőkovácsházi vadásztársaság szerződést kötött a helyi Űj Alkotmány Termelőszövetkezettel. A megállapodás alap- j ján a tsz hathatós segítséget nyújt: a vadgazdálkodáshoz. A va- j dásztársaság köszönettel vette I ezt a támogatást. Az 1970. évi jövedelméből ennek megfelelően a MA VOSZ megyei intéző bizottságának javaslatára bizonyos összeget átutal a tsz-től kapott szolgáltatásért. »•* Budapest helyett Sarkad. Fegyverjavító műhelyt rendezett be Sarkadon a helybeli kisipari termelőszövetkezet ®ánfi Zoltán vadász vállalta a meghibásodott fegyverek rendbehozását. A korábbi években Békés megyében egyik ktez sem foglalkozott ilyen szolgáltatással. A fegyvereket Budapesten javították. ••• Tavaly csak néhányezer, az idén pedig húszezer, méreggel injektált tojást vásárolhatnak vadásztársaságaink a szárnyas ragadozók pusztítására. «** Skeet-lövő versenyt szerveznek ebben az esztendőben Békés megyében. A versenyt négy7 járási bajnokság után megyei döntő követi. *** A vadászati világkiállítás előkészületeinek segítésére Békés megyében is létrehozták a megyei operatív bizottságot. A MAVOSZ megyei intéző bizottsága Bakonyi Istvánra bízta az operatív bizottság vezetését. A bizottságban dr. Kozma Lajos, dr. Szűcs Mihály és Szabó Béla vadász tevékenykedik. (dupsi) bővítették as iskolát és a tőrpevíxműhálósatot as elmúlt évben Okáhyban (Tudósítónktól) Az ofcányi tanács végrehajtó' bizottsága nemrég az elmúlt évi közBÓgfejlesztéei eredményeket tárgyalta. A költségvetéssel együtt összesem több mint hárommillió forintból gazdálkodtak a tanács vezetői és szakemberei. Igen nagy gondot oldottak meg pél-.% ul az általános iskolánál azzal, hogy 260 ezer forintot fordítottak átalakítására és bővítésére, s ennek eredménye, hogy valamennyi tanuló délelőtt járhat iskolába. Az intézmény történetében ez az első tanév, hogy nincs délutános tanítás. Az oktatás megkönnyítését segíti a pali technikai műhely, melynek bővítésére tavaly 60 ezer forintot fordítottak. A lakosság ivóvízellátását eegí- tette a törpevízműhálózat növelése, melyre 80 ezer forintot költöttek, s jelenleg a vízvezetékhálózat hossza mintegy 10 kilométer. Érdemes megemlíteni, hogy a korábbi években mindössze egy kút volt Okányban. A vízvezetékhálózat bővítésével már nem elérhetetlen, hogy a lakásokban fürdőszoba legyen, hiszen eddig 200 lakásba vezették be a vizet. Á tanács 1971-re tervezi újabb 500 méter hosszúságú vízvezeték lefektetését A belvíz levezetésére és a csatornázásra is jelentős összeget, összesen 150 ezer forintot fordítottak. Ezenkívül számos más, a lakosság szempontjából igen fontos létesítményekre, a körülmények javítására költöttek kisebb-nagyöbb összegeket. Az idén tervezik többek között 60 óvodás gyermek elhelyezését is, mert jelenleg nincsenek megfelelő körülmények között. Kincses Imre holott minden költséget vállalna. így gépírásos formában készíttetett el ötven példányt, kü- lön-külön saját kezével kötötte be halványrózsaszín lakkbőr fedőlappal, s a ház illusztris vendégeit tiszteli meg esetenként egy példánnyal. ö az egyetlen igazán kuriózum vendégünk, ritka hülyesége és bőkezűsége miatt méltó rá, hogy kesergésemben is nyoma maradjon róla az utókornak. Közben Boskovics teljes meg- egyezésre jutott Or bókkal. A város egykori főjegyzőjének megbízásából — rejtvényíejtö szaktársa — találkozott a kórházi gondnokkal. A kórház élére új igazgató főorvos került, aki hosszas agitáció után elfogadta a felkínált állást, amit helyileg is be lehetett volna tölteni, de miért éppen a mi városunk lenne a kivétel az ősi közmondás alól: Senki se próféta a maga pátriájában! Csak az a csekély kikötése volt az elválás után egyszál emberként érkező igazgató-jelöltnek, hogy lakása legalább négyszobás, hideg-melegvizes, gázfűtéses legyen, megfelelő mellékhelyiségekkel és természetesen garázzsal. A volt főjegyző megszimatolta, hogy a városvezetés lakást keres, s elérkezettnek vélte a legjobb alkalmat arra, hogy a lakót kipiszkálva, eladja házát, ami némi kis ráfordítással átalakítható a főorvos igényeinek. (Később derült ki, több mint százezret költöttek rá!) Hargitai adta a zseniális tippet, ha olyan személy részére ajánlja fel eladásra a volt főjegyző a házát, aki eminens elem lesz a városban, „népgazdasági” érdeklői nemcsak megveszik, hanem a lakónak is juttatnak a most • épülő állami bérházban lakást. • Az akció lebonyolítására azon- : ban nem vállalkozott, a sütős : ügyektől igyekezett óvakodni. De ; egy esti poharazás közben újabb ■ lehetőséget említett meg a fő- ■ jegyzőnek, akinek választása : Boskovicsra esett. Nos, az alku ■ kész. Kótszázötvenezerért meg- ■ veszik a házat, a lakóról is gon. : doskodnak. — Nézd, az öreg nem szűk- ■ markú! Megkapod a tíz kilót, ; ha zökkenőmentesen megcsiná- j lód! — biztatta Boskovics Orbó- : kot, akinek a gondnoki fizetésé- : hez jó kiegészítésül jön ez a kis ■ pénz, hiszen nagyon nehéz lé- : pést tartani az orvoskollégák- : kai. : — És te? — Krisztus koporsóját sem : őrizték ingyen. Három hét múlva már festet- ■ tek, parkettázták a volt főjegy- ■ ■—■zői lakásban. Sietni kellett, ne- S hogy az igazgatójelölt meggon- : dolja magát. Közeledett a záróra körüli ■ pangás. A zenekar egyre' icelletleneb- : bül játszott. | Nelli idegessége szemlátható ■ volt. A redőnylehúzás után de- • rtílt ki, miért. Jumbó már akkor eltávozott, ; mikor a személyzet még a bor- | ravalón osztozott. Ibi is türel- ; metlenül várta már a pohost az ; iroda rekamiéján elterpeszked- ■ ve, azonban még nem iparko- j dott szeretőjéhez, mert Nelli > feltartóztatta. — Miért sír, művésznő? — ■ kérdezte a pohos, mikor el akar- • ta oltani a villanyt, hogy átad- j jón bennünket az éjszakai nyu- j godalomnak. (Folytatjuk) S Ahol becsülik és felhasználják a szakirodalmat, ott eredményesebb a termelés Zircz Péterrel, o Művelődésügyi Minisztérium főelőadójával beszélgetett lapunk munkatársa A fii. Országos Könyvtárügyi Konferencia a könyvtáraik felszabadulás óta eltelt tevékenységét és új feladatait elemezte. A konferenciát több hónapos előkészület előzte meg, különböző szekciók alakultak, ezek önálló referátumokat tártak a konferencia élé a könyvtár és a közművelődés; a könyvtár, a közoktatás és a szakemberek képzése: a könyvtár és a tájékoztatás; a könyvtár és a tudomány, a termelés kapcsolata — és más tárgykörökből. Zircz Pétert, a Művelődésügyi Minisztérium Könyvtári Osztályának főelőadóját arra kértük, adjon tájékoztatót a szakirodalom terjesztéséről, a szakirodalmi propaganda általános helyzetéről és új módszeredről, melyek most, a februárban kezdődő mező- gazdasági könyvhónap alkalmával különösen figyelemre, méltóak. A minisztérium könyvtári osztályának főelőadója elmondotta, hogy a közművelődés új koncepciója a passzív befogadás helyett előtérbe helyezi a művelődő ember öntevékenységét, ennek megfelelően nagy feladatokat ró a könyvtárakra is. Régóta világos, hogy az olvasás — ezen belül a könyvtárhasználat — mértékét és minőségét a társadalmi-szociológiai tényezők színvonala (az osztályhelyzet, az iskolázottság, a foglalkozási és kereseti viszonyok, a munkaidő-szabad idő aránya, az életstílus, a lakóhely, a lakásviszonyok, a családi körülmények stb.) határozzák meg. A konferencián jegyeztük fel, hogy a mezőgazdasági munkásság és a termelőszövetkezeti parasztság 20—30 százaléka alkalomszerűen, 8—10 százaléka rendszeresen olvas. Ez a százalékarány nem éppen megnyugtató, azt azonban nem szabad szem elől téveszteni, hegyfalun nem is olyan régen az olvasást többnyire felesleges időtöltésnek tekintették és még tekintik ma is sokan; hogy mégis egyre többen olvasnak, az a városiasodó életforma kétségtelen jele. A könyvtárak egyik feladata biztosítani a tartalmas szórakozás lehetőségeit. A másik, a legalább olyan fontos: segíteni az önképzést, a tájékozódást, megfelelő ismeretanyagokat összegyűjteni és közvetíteni — például a mezőgazdasági szakirodalom legújabb dolgait — ez is a könyvtár tevékenységének fontos része. — Sokszor és kellő hangsúllyal esett szó a III. Országos Könyvtárügyi Konferencián er- j ről — mondotta. — A könyvtári j és a szakirodalmi tájékoztatási i szolgálat fenntartása és fejlesz- I tése tehát közérdek. És ha az, indokolt, hogy a vállalatok és a termelőszövetkezetek forinttal is hozzájáruljanak a könyvtárak i fenntartásához, különösen akkor, ha olyan szolgáltatásokat is elvárnak tőlük, amelyek most már egyre jobban meghaladják az állami fenntartás által biztosítható szintet. — A konferencia elé terjesztett szekció-jelentés — melyet a maga nemében kitűnő, önálló tanulmánynak tartok — ebben a könyvtárügyi részkérdésben is egy hosszú, elemző munka eredményét követi. Külön foglalkozik a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Információs Központjának munkájával, ezúttal azonban azt hiszem, elsősorban a közművelődési könyvtárakról kell több szót ejteni, hiszen az országos szak- könyvtár egymaga nem képes MEZŐ GAZDA cári i KÖNYV HÓNAP • ellátni a fővárosi és a vidéki kölcsönzési igényeket. A tapasztalatok ugyan már az* mutatják, hogy a megyei könyvtárak és hálózatuk kellő mértékkel el vannak látva korszerű mezőgazdasági irodalommal, és a vidéki közművelődési könyvtárakban elsősorban a tájegységnek megfelelő mezőgazdasági szakirodalmat gyűjtik, az állomány gyarapítása kidolgozott elvek szerint történik és nem ötletszerűen. Jói ismerjük, hogy a békéscsabai megyei könyvtár milyen hasznosan tevékenykedett a szakirodalmi kultúra terjesztésében, és hogy egy időben kertészeti szakkör is működött a könyvtár égisze alatt. A hálózat könyvtáraiból sikeres szakíró- olvasó találkozóikról kaptunk hírt, hagvományo6 tapasztalataikat bizonyára a mostani, februári könyvhónapon is jól hasznosítják. A továbbiakban a könyvtári osztály főelőadója a könyvtárak szákirodalmi állományának okos gyarapítását azért is a kor fontos követelményének tartotta, mert ugrásszerűen megnövekedett a mezőgazdasági szakemberek száma, kialakult a szakterületi differenciálódás, és ez már önmagában is tudományos igényű kutatásra ösztönöz, s ezekhez a könyvtári szolgáltatás, a dokumentáció biztosítása nélkülözhetetlen. Véleménye szerint sokkal erőteljesebben kellene azonban propagálni a MÉM Információs Központ tájékoztató kiadványait, amelyek a termelés új ismeretanyag-szükségletét elégítik ki. Ilyenek például: „A világ mezőgazdasága", „A mezőgazdasági Világhiradó” című hetilap, a „Mezőgazdasági Tanulmányutak", a „Nemzetközi Híradó’’, a több dokumentációs műfajt egyesítő „Növény- védelmi Információ és Közlemények" című folyóirat, és a „Vezetés a mezőgazdaságban, erdészetben és élelmiszeriparban” című, az elmúlt évben indított kiadvány. Ezeket ismertetni, terjeszteni, hasznosítani a mezőgazdasági könyvhónap időszakában kitűnően lehet. — Békés megyében is visszatérő probléma a termelőüzemek szakkönyvtárainak szervezése és támogatása. Egy időben az úgynevezett" „egyszekrénye6 szakkönyvtár-mozgalom” keretében az ország 22 termelőszövetkezetében és állami gazdaságában létesítettünk 100—200 kötetes gyűjteményt, elsősorban az illető gazdaság profiljának megfelelő szakkönyvekből. Azóta több szerv, a Művelődésüevi Minisztérium, a Hazafias Népfront, a SZOT, a Mezőgazdasági Kiadó, MEDOSZ foglalkozott a szak. könyvtárak ügyével, a helyzetei azonban csak bonyolultabbá tét. te az, hogy az „egy község — egy könyvtár” elv alapján a községi könyvtárak zöme átvette a mezőgazdasági üzemeik szakkönyv, anyagát és ezután már csak rendszertelen anyagi támogatást kapták, vagy nem is kaptak az •illető termelőszövetkezettől, áL tárni gazdaságtól. Az is igazs hogy ahol agilis, hozzáértő könyvtáros keze alá kerülnek ezek a szakkönyvek, ott nem marad holt értek az állomány« eljut az olvasókhoz. Ide tartozók« hogy az utóbbi években duplájára nőtt a termelőszövetkezeti kézikönyvtárak száma a szakember-létszám növekedésének egyenes következményeként, de a szövetkezet tagjai, a növény- termesztésben, állattenyésztésben és más munkakörben dolgozó emberek szakmai ismer©» teik növelésére, érdeklődésük kielégítésére eat a könyvtára* nemigen veszik igénybe. Elmondotta Zircz Péter, hogy 3—t éve foglalkozik a Mezőgazdasági Kiadó nívós gyakorlati irodalom, a mezőgazdasági szakmunkások igényeit szolgáló művek kiadásával is, é6 mind több kiváló, magasabb szintű szakkönyv jelenik meg. Nagy a népszerűségük és ezrek, tízezrek keresik, vásárolják a háztáji gazdaságban hasznosítható, több ezer példányban megjelenő szakkönyveket. Ezek további propagálására a könyvfoónap újabb alkalom lehet. A mezőgazdasági könyvhónap arra is jó, hogy megfelelő igény, vizsgálatot végezzenek könyvtárosaink — mondotta. Nem gondolok bonyolult kérdőíves felmérésekre, hiszen az alkalmi beszélgetések során kialakulhat a kép: mire van szükség, mit olvasnának szívesen az emberek« mi érdekli őket? A termelőszövetkezetekben és állami gazdaságokban mind több üzemi könyvtárat szerveznek, ezt már említettem. Tájékozódásaink azt mutatják, hogy a gazdaság nagysága és a szakemberek létszáma is hatással van ugyan a kézikönyvtárak kialakítására, de az egész dolgot végeredményben a vezetőség felfogása dönti el. Egyszerűen arról van szó, hogy ahol becsülik és sóikra tartják az ismeretszerzésnek ezt a mód. ját, ott arra is van pénz, hogy szakkönyveket vásároljanak és azt egy-egy ügyes, rátermett ember propagálja a tagság körében. Most kaptuk az értesítést, hogy a MÉM Információs Központja versenyfelhívást állított össze a mezőgazdasági szakkönyvtári hálózat könyvtárosai számára a februári könyvhónap alkalmából. A verseny feltételei közül első helyen a termelőszövetkezeti, állami gazdasági könyvtárakkal való beható foglalkozást, e könyvtárak segítését és a területileg illetékes szövetkezeti könyvesbolttal közösen szervezett szakkönyveladást emelem ki. A verseny első helyezettje 2000 forintos, a második 1500. a harmadik 1000 forintos pénzjutalmat kap. A Szövetkezeti Könyvterjesztő Vállalat ötezer forintos különdíját az a könyvtáros kapja, aki mint bizományos a legtöbb mezőgazdasági szakkönyvet adja el a könyvhónap alatt. Befejezésül sok sikert kivánt a mezőgazdasági könyvhónap Békés megyei találkozóihoz, a kiállításokhoz, a könyvvásárokhoz, egészében véve a mezőgazdasági szakirodalom terjesztéséhez, melynek eredményei egyenes arányban növelik Békés megye mezőgazdaságának termelési eredményeit. Sass Ervin
