Békés Megyei Népújság, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-24 / 20. szám

Kedves Olvasó tudja-e, hogy...? O Hogyan javultak a 100 és 200 méteres síkfutás olim­piai bajnoki időeredményei? . © Melyik olimpiai labdarú­gó döntő érdemelte ki a „minden idők legbotrányosabb olimpiai mérkőzése” címet? © Hogyan tréfálta meg az újságírókat 1932-ben, Los- Angelesben Komjádi Bé­la, a vízilabdacsapat szakvezető­je? Válaszok: O A legelső olimpián 1896- j ban Athénben 100-on 12 másodperc volt a bajnok Thomas | Burke (USA) ideje. 200 méteres : síkfutás ekkor még nem volt; 1900-ban, Párizsban már 11 má­sodperc kellett a győzelem eléré­séhez. Érdekes, hogy ezután hosszú ideig alig javultak az idők, még 1928-ban Amsterdam­ban is elegendő volt 10,8 másod­perc a győzelemhez. 1932-ben is­mét volt egy ugrás, mégpedig 10.3, de még 1990-ban Rómában sem tudtak 10.2 alá jutni. (A vi­lágrekord akkor már 10.1 volt). Tokióban 10 másodperc, Mexi­kóban pedig már 9.9 volt a győz­tes ideje. A 200 méteres síkfu­tásban gyakori volt az olyan ingadozás, hogy a későbbi győztes ideje gyengébb volt az előbbi olimpiai bajnok idejénél A 200 méteres bajnokok időered­ményei 1900-tól: 22.2, 21.6, 22.6, 21.7, 22.0, 21.6, 21.8, 20.7, 21.1, 20.7, 20.6, 20.5, 20.3, 19.8 (Mexi­kó). A 100 méteres síkfutásban 1896-tól 1968-ig 2,1, a 200 méte­res síkfutásban pedig 2.4 másod­perc időjárulást értek el az olim­piai döntők győztesei! 0 1920-ban Antwerpenben & csonka olimpián történt, hogy a rendező Belgium Cseh­szlovákia csapatával került a döntőbe. A közönség nagyobb része tökrészegen, „vérszomjas” drukkolással már a mérkőzés elején megfélemlítette a hol­land Van der Meere játékveze­tőt, aki zavarában, ijedtében azt sem tudta, mit csinál. A cseh­szlovák kaputól 20 méterre tör­tént, de a belgák által elköve­tett szabálytalanság miatt, 11-1 est ítélt a csehszlovákok ellen. A második félidőben a belga 16-oson belül felrúgták a cseh­szlovák Steinert A belgák el­leni büntetőrúgás helyett — Ste­inert állította kt A 2:0-ás ve­zetés után az őrjöngő belga kö­zönség berohant a pályára, üt­flz első kétkapus mérkőzésre jövő vasárnap kerül sor lotfnyból, a kedden a Kórház utcá­ban folytatta teOcáazQlését a Bea. Bóre-Spartacus labdarúgó-csapata. A programban heti • edzéa — négy tornatermi — szerepel. Teremben t.utcáes József testnevelő segíti a munkát. A korábbinál nagyobb meg- terhelést Jót bírják a fiúk, a leg­utóbbi sportorvosi vizsgálat eredmé­ny« la kedvező volt. Néhány Bérű­ién akadt ugyan, ezek azonban nem látszanak túl veszélyesnek. PiSer Sándor edzó ezt mondta legutóbbi beszélgetésünk alkalmá­val: — A Játékosok szorgalmasak, de nem egyformán! Van, aki éppen megteszi, ami szükséges, a van, aki az előírt adagra rádolgozik! Azon elmélkedni, hogy miért kell sokat dolgozni, az a korszerű labdarúgás­ban már lezárt téma. Kétségtelen, hogy a nagyobb terhelésű edzések több akaraterőt követelnek, de elő­relépni csak Így lehet. Aki nem ezt teszi, szükségszerűen el fog veszni a labdarúgás számárai Minden negatívum, a nagyon rossz pályaviszonyok ellenére bízom ab­ban, hogy a rajton az utóbbi évek A jövő érdekében A magyar labdarúgás vezérkará- j aak esetenkénti véleményalkotása' Iránytű lehet a jövő tennivalóinak több elvégzéséhez. Legutóbb a kró­nikás éppen azokat a vezetőket szó­laltatta meg, akik a legjobban isme­rik a spoi’tág helyzetét s a szüksé­ges tennivalókat. E nyilatkozatokból legjobban dr. Terpitkó Andrásnak, íz MLSZ elnökének alább* néhány gondolata figyelemre méltó. Mit is mondott az elnök? Többek közt az alábbiakat: „Nagy gond, hogy kezd hiány mu­tatkozni társadalmi munkásokban. Ennek kettős oka van Egyrészt jó ideje nem becsülték meg eléggé a sport önzetlen munkásait, sokakat elriasztott a lekezelés, a hivatali ri­degség. Másrészt sokan megöreged­tek közülük és kevés jeie mutatko­zik annak, hogy a fiatalok belép­nének a sorba, a megüresedett he­lyekre. Nyomatékosan hívom fel a figyelmet erre a kérdésre, mert a társadalmi munkások tömeges köz­reműködése nélkül ezt a „nagyüze­met” működtetni nem lehet. Persze, a helyzet önmagától nem fog meg­oldódni. Az egyesületek ne csak já­tékosokat, hanem társadalmi mun­kásokat is neveljenek — saját érde­kükben.” (Népsport 1970. december 25.) Ennyit mondott a Magyar Labda­rúgó Szövetség elnöke. Nyilván gon­dolatébresztőnek szánta olyan szak­osztályok és sportkörök számára, ahol „szőrit a cipő” az ilyen kér­désekben. Nem hasztalan, ha ott, ahol tár­sadalmi aktívák dolgoznak, olyanok, akik szabad idejükben részt vállal­nak a munkából a közösség érdekei­ért — mérleget készítenek. Vajon minden rendben van-e e téren? Dr. Terpitkó András nyilatkozata bizo­nyára segítséget ad ott, ahol tettek­re van szükség! legelni kezdték a cseheket, ami­re azok — saját testi épségük' megvédése érdekében — levő- i nultak a pályáról. A versenyhi- j róság két nap múlva kihirdette; ítéletét: Csehszlovákiát törölték | a döntőből és a vigaszdíj ágon; győztes spanyoloknak adták a j második helyezettnek járó ezüst­érmet. Ezen aztán maguk a spa­nyolok lepődtek meg a legjob­ban. O A vízilabda olimpiai baj­nokságnak akkor csak két esélyese volt, Magyarország és Németország. 1928-ban Amster­damban a németek győztek, ért­hető, hogy Los-Angelesre terv­szerűen, minden apró részletre kiterjedően készült a magyar válogatott. Ahogy közeledett a végső döntés ideje, úgy nőtt az érdeklődés, no meg az izgalom a közönség és a sajtó körében. Komjádi Béla hiába próbálta távoltartani az újságírókat a csa­pattól, azok éjjel-nappal inter­jút, fényképeket akartak készí­teni. A németek elleni döntő mérkőzés előtt Komjádi Béla félrehívta az egyik olasz újság­írót és ezt mondta neki: — „Uram, tartsa titokban! Magának megmondom, a ma­gyar csapat győzelmére fogadott a perzsa sah, óriási összeggel. A szállodában elhelyezte megánde- tektíveit és aki a magyar játéko­sok szobáinak közelébe megy, azt elfogják és elviszik eunuchnak operálva, háremőrnek Perzsiába! Maga olyan szimpatikus, de ne szóljon senkinek!” A kis olasz azonnal elpárolgott, de előbb el­mondta „nagy titokban” kollé­gáinak a fenyegető „veszélyt”. Ez volt a magyar vízilabda-csa­pat egyetlen nyugodt éjszakája, s másnap a németeket simán 6:2-re verték. Megszületett az első magyar olimpiai vízilabda- bajnokság! Molnár Lajos Egy fiatalasszony vallomása a sportról Nemrégiben tartotta meg köz­gyűl eset a Bea Konzervgyár sportköre. Megemlékeztek az elmúlt évi eredményekről, majd a legjobbakat megjutalmazták. Köztük volt a kézilabda csapat- kapitánya Fabulya Balázsné ia A szinpatikua mosolygós fiatal- asszonnyal kérdezz-felelek ala. pan elevenítettük fel 10 éves pályafutásának egyes állomá­sait, legérdekesebb epizódjait Vallomását a sportról itt adjuk közre. — Mikor kezdeti ei kézi lab­dázni, s miért pont ezt a sport­ágat választotta? — Az általános iskolában négytusáztam, de a labdajáté­kok mindig közelebb álltak hoz­zám. Főleg a kézilabdát kedvel­tem, mert szerintem a foci után — ez a legizgalmasabb sportág. 1960-ban a Bcs. Pamutszövőnél kezdtem, első edzőm Burján György volt öt évig játszottam ott, majd a Bcs. Konzerv ben szerepeltem a múlt év végéig. Körülbelül 250—280 bajnoki mérkőzést játszottam, nem be­szélve a válogatott- és kupa­mérkőzésekről. — Szeretett edzeni? Melyik volt a kedvenc posztja? — Bár mindig messze laktam a pályától, s odáig sokat kellett gyalogolnom, kevés edzésről hi­ányoztam! Legszívesebben a jobb-átlövő posztján játszottam, — Eveken át csapata legered­ményesebb játékosa, büntető dobója volt Mi ennek a titka? — Sorolom: először is edzés.« azután a pillanatnyi helyzetfel­ismerés, jó irányzók! Es a bün­tetők? A hetesek előtt nem idegeskedtem, igyekeztem kon­centrálni és amikor odaáll tam, tudtam hová lövöm a labdát! Es gyakoroltam, sokat. Meg is Mérlegen a megyei 1. o. labdarúgó-bajnokság 3. Bcs. Vasas 16 11 2 3 48-22 24 Alberti József Zsíros György legjobban felkészített illa-fehér csa­pata fog pályára lépni! Az előkészületi mérkőzéseikről est mondotta az edző: — Mához egy hétté egymással, február 7-én Mezőhegyesen a ME- DOSZ ellen játszunk. Bizonytalan a 14-1 ellenfél. Február 31-én a Sze­gedi Dózsa NB n-es csapatát fogad­juk és reméljük, 38-án megvalósul az UT Arad elleni, csabai visszavá­gó. Az előkészületi mérkőzésén sze- [ retnénk néhány fiatalt Is kipróbál- j ni, köztük a velünk alapozott Zsl- ! rost, Maginyeczet, Albertit, Veszel- j kát, Czlfrát — fejezte be tájékoz tatóját az edző. (Sági István rajzai) A várakozáson felül szereplő csabaiak 1970-ben újoncként in­dultak az egyidényes bajnokság­ban. Az egyénileg képzett labda­rúgókból álló gárda őszi har­madik helye azonban nem sza­bad, hogy elbizakodottságot szüljön. Ha a játékosok teljesítményét | külön-külön tesszük mérlegre, akkor Ralik, Zsilinszki, Domo-! kos, Laczó, Havasi neve kíván­kozik a lista élére, de a többi-, ekre sem lehet panasz. A góllö-' vőlista legjobbjai: Rajki 11, Rá- lik 8, Silling 6, Bócsik, Bárdos, Laczó 5—5 Havasi 3 gól. A Vasas tavasszal is szeretné megtartani előkelő helyét, a ta­bellán, ami intenzívebb edzések­kel és a játékosok aktívabb rész­vételével elérhető. Január 17-en, heti három ed­zései, (kedd, csütörtök, vasár­nap) kezdte el a csapat a tavaszi felkészülést. A hónap utolsó napján, a Bcs. Építők ellen vív­ják az első edzőo’^kőzést. Sztoján János IBUSZ-ufazás az osztrák - magyar labdarúgó-mérkőzésre Az IBUSZ különvonatot indít április 4-én Becsbe, az osztrák —magyar labdarúgó-mérkőzésre vállalati és üzemi szervezésben. Részvételi díj a költségekkel együtt 988 forint (ellátás, város­nézés. belépőjegy a mérkőzés­re). Érdeklődni és jelentkezni lehet az IBUSZ sportirodában, Budapest, November 7 tér 3, és az ország összes IBUSZ-irodá- jában. Az IBUSZ sportiroda már szervezi a szófiai és párizsi lab­darúgó EB-mérkőzésre, a mad­ridi ökölvívó EB-re, valamint az opatijai motorkerékpár Grand Prix-re is az utakat. Ezekről hamaras~>n tájékoztatja az érdeklődőket. (MTI) Fabulya Balázsné (Fotó: Varga Gyula) érte. A Dévaványa elleni hihe­tetlen szoros, izgalmas mérkő­zésen 4 hetest ítéltek javunkra, s nekem sikerült valamennyit értékesítenem! — Mi az, amire a legszíve­sebben emlékezik? — Legkedvesebb emlékeim egyike a megyei válogatottság. Remek mérkőzéseket vívtunk Szegeden, Vásárhelyen. Büszke vagyok arra, hogy a megyei bajnokság aranyérmesei let­tünk... De tegyem hozzá a leg­keserűbb élméinyt is... Tavaly augusztusban, mérkőzés közben, jobb kezemen csontrepedóst szenvedtem. Négy mérkőzést ki­hagytam, Hát az borzasztó volt! — Hogyan tudta összeegyez­tetni a háztartást a sporttal? — Minden napom be volt programozva. Amikor nem volt edzésem, akkor végeztem a há­zi munkát, férjemmel közösen. Hogy szereti-e párom a spor­tot? Amióta a felesége vagyok — igen! Mérkőzéseinket mindig végignézte, pedig azelőtt nem rajongott különösebben a spor­tért —Az aktív sportolás melleit társí öalmi munkál is vege/- Be­széljen erről! — Gt éve vagyok sportköri elnökségi tag és KISZ csúcs - sportfelelős. A tömegsport meg­szervezésében vettem részt. Minden évben négy sportágban szerveztünk háziversenyeket. Most az új sportosnak adom át — fokozatosan — ezt a szép, de egyáltalán nem könnyű munkát. — Kismama szerepre készül. Mikor és egyáltalán, látjuk-e a pályán a „trónörökös” megér­kezése után? — Erre most még nem tudok konkrét választ adni, a vissza­térés sok mindentől függ! — Mivel tölti szabad idejét, mi a hobbyja? — Nagyon szeretek olvasni, tévét nézni, imádom a színhá­zat. Sajnos férjemmel — aki nagyon elfoglalt ember — ne­hezen tudjuk összeegyeztetni szabad időnket. így nem nézünk meg minden Csabán sorrakerülő darabot. Hobbym?! A kártya- naptár! Remek gyűjteményem van! — Mint sportoló, sportvezető mit üzen a fiataloknak? — Akik sportolnak, azoknak azt. ho"v becsületesen végezzék ed7és-munkáiukat. Akik nem fonla1 koznak testedzéssel, azok­nak a’ánlom, győződjenek meg szemé1 y esen. hogy a sport mi­iven kellemes és hasznos idő­töltés. A fiata1 asszonyoknak azit tanácsolom: amíg csak lehet, ne haaviák abba a rendszeres sportolást! És még egyet... Ha újra kezdeném, ismét csak a kézilabdát választanám! tints mágusa 13 1971. JANUÁR 24. A Bcs. Vasas csapata. (Fotó: Barnácz István)

Next

/
Oldalképek
Tartalom