Békés Megyei Népújság, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-23 / 19. szám
Külföldi áruk a kirakatban Hovatovább semmi értelme Ikonzerven és szalámin élni egy- egy külföldi turista- vagy szolgálati úton, megfosztva magunkat a helybeli sajátos gasztronómiai élvezetektől csali azért, hogy egy cipőt, pulóvert vagy villanyborotvát vásárolhassunk. Idehozzák a helyünkbe, megvásárolhatók forintért. Ez eddig igaz — bólinthat a Kedves Oivaső —, csakhogy van itt még egy kalkulációs tétel: a forintátszámolás. Ez eddig igaz — volt — bólint most az újságíró, a fogyasz. tásicákk-import néhány évvel ezelőtti mértékénél, amikor a választék sem fajtában, sem árban — sem az árak ún. szervizében nem volt kielégítő. S a legértékesebb áruknál pont ez az ún. szerviz a legdöntőbb. Tehát az, hogy bármilyen külföldi árura, amit itthon vásárolunk — garancia van. Sőt, a kereskedelem, a behozott iparcikkhez — villanyborotvától a hűtőszekrényig, óráig, magnóig, fényképezőgépig — az alkatrészellátásról is köteles gondoskodni. A garancia, a pótalkatrészellátás, sőt, a magyar nyelvű használati, kezelési utasítás — olyan előnyökkel jár, a vásárlás, a „befektetés” olyan biztonságát nyújtják, a turista vagy kézalatti beszerzésekkel szemben, hogy az esetleges átszámításból következő, de aligha nagy különbségért — bőven kárpótol. Hm eszünk meg mindent _Az utóbbi években a magyar ipar is számottevően fejlesztette termékei minőségét, a választékot. Igaz, ebben megint- csak szerepük van a kirakatokban egyre nagyobb mennyiségben megjelenő külföldi áruknak. 1970-ben 46 százalékkal több import fogyasztási cikk került az üzletekbe, mint 1969- ben, összesein 23 milliárd forint értékben. A teljes kiskereskedelmi áruforgalomnak majd 17 százaléka volt külföldi áru. Óriási árutömeg ez. Mekkora? Mennyivel nagyobb, mint 69- ben? Felbecsülni elég az összehasonlító emlékezés: mennyi bosszúsága akadt a vásárlónak 1969 decemberében, s mennyi 1970 ünnepi vásárán. Nem állítják a kereskedők, hogy most már minden hibátlan volt, hogy minden kívánságot kiszolgálhatták zökkenő nélkül, de azt állítaniuk nem kell — tapasztaltuk — mennyivel bőségesebbé, gazdagabbá vált az ellátás egyetlen esztendő alatt. Érdekes és örvendetes a vásárlások összetételének megváltozása is. Mind a teljes, mind az importcikkék forgalmán belül a vegyes iparcikkek és a ruházati cikkek forgalma növekedett a legdinamikusabban. A teljes forgalom növekedése megközelítette a 14 százalékot, A vegyes iparcikkeladás viszont 31 százalékkal nőtt. Miközben 40 százalékkal emelkedett az importáruk mennyisége, a külföldi ruházati cikkeké 200 százalékkal gyarapodott. Különösen az 1969-ben hiánycikknek számító szintetikus kötöttáru és hurkoltáru mennyisége növekedett Ezek az adatok arra utalnak, hogy már nem eszünk meg mindent. A családi költségvetésekben csökken az élelmiszerre fordított kiadások részaránya. Nem azért, mert visszafogtuk az étvágyat, hanem most 'már sok minden másra is jut a jövedelmünkből. Robi és Ropí A fogyasztási cikk-import növekedése nyomán bekövetkező választékbővülés és az el-látás javulásán túl szaporodnak a jelei annak is, hogy a külföldi áruk versenyre késztetik a hazai ipart Amióta megjelentek az üzletekben a jugoszláv nápolyik, azóta a hazai ipar is egyre finomabb nápolyikat egyre szebben, s egyre praktikusabban csomagolva hoz piacra. Vagy: megjelent a szintén jugoszláv „Robi” sós-ropogós pálcika. A hazai iparnak ki kellett találnia a „Ropit”, hogy „pályán” maradhasson. Vagy: a Hódmezővásárhelyi Kötöttáru- gyár megkereste a kooperáció lehetőségeit egy angol gyárral, hogy a nemzetközi színvonalnak megfelelő minőségű szálakból készíthesse kötöttáruit. Hiszen a korszerű minőségű angol és olasz kötöttáruk megjelentek üzleteinkben. Tehát az importnak ez a mennyisége már kimutathatóan ösztönözte a hazai ipart a gyártmány- és gyártás- fejlesztésre. A külföldi áruk emelkedő mennyiségével kapcsolatban gyakorta felmerül egy aggodalom. A világpiacon fokozódik az infláció, jó néhány import- termék ára megy felfelé, nem lesz-e ez hatással a mi piaci árainkra? A szocialista országok tervgazdaságai lényegesen csökkenthetik a világpiacnak ezeket a nem kívánatos hatásait — a belföldi piacokon. Elsősorban azzal, hogy külkereskedelmünk döntő hányadát egymásközt bonyolítják. Fogyasztá- sicikk-behozatalunknak is pl. több mint a fele a KGST keretében a baráti országokkal bonyolított árucseréből származik. S ez lesz a jellemző továbbra is. Borissza, vagy sörissza a magyar? Az idei fogyasztásicikk-beho zatali terveket a tavalyihoz hasonló céllal állítottak össze. Az import elsősorban hiányt pótoljon. így jelentősen javul majd az import segítségévéi az építőanyag-ellátás, bár a szükségletek rohamos növekedése miatt itt még teljes egyensúly nem várható. A sörellátásban azonban, erősen valószínű, hogy létrejön a kereslet—kínálat egyensúlya — a megemelt import révén. Hazánkban a sörfogyasztás ugyanis elérte a 62 literes fejenkénti fogyasztást évente. A borfogyasztás ennék a fele. Lehet tehát, hogy már nem is borivó a magyar. Nos, ebből a fejenkénti 62 liter sörből 12 liter az import. A behozatali programban ún. szabad cikkek, tehát korlátlanul — a szükségletnek megfelelően — importálható a kávé, a citrom, Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat központja, Békéscsaba, Szarvasi út 138/1, telefon: 12— 198, felvesz 2 lő teher- és szenré'ygépkocsi- jogosítvánnyal rendelkező gépkocsivezetőt és egy tő vizsgázott gépkocsielőadot Fizetés megegyezés szerint. Jelentekezés a fenti címen, az anyagosztály-vezetőnél. 249050 a fűszer, és a halfiié. Ugyanígy lényegében korlátlan az import 16 fejlődő országból. S korlátlan a fogyasztási cikkek behozatala a szocialista országokból. A hiánypótlás mellett az import célja a választékbővítés is, de követelmény, hogy az import az árakat ne hajtsa fel, hogy zömében feleljen meg az átlagos és az alacsonyabb keresetűeknek is. Követelmény, hogy az importált áru állandóan kapható legyen, pótalkatrészekkel együtt. 1971-ben több mint 10 százalékkal nagyobb mértékben hozunk majd be külföldi árukat. A teljes importmennyiségen belül tovább emelkedik majd elsősorban az iparcikkek aránya, s a második helyen a ruházati cikkeké, minthogy az életszínvonal emelkedésével folytatódik tovább a fogyasztás szerkezetének kedvező irányú átalakulása. Gerencsér Ferenc Érdekes témák, közérdekű kérdések a népfrontbizottságok programjában A Hazafias Népfront megyei és járási bizottságai — amelyek országszerte megerősödtek a nőmozgalom nagy tapasztalatú aktivistáival is — sokrétű programot dolgoztak ki az év első hónapjaira. A mozgalmi munka középpontjában időszerű társadalmi kérdések megvitatása szerepel. A mezőgazdasági témák közül a termelőszövetkezeti demokrácia és kiszélesítésének megany- nyi lehetősége foglalkoztatja a bizottságokat, és visszatérő téma itt a háztáji termelés fejlesztése is. Jó néhány népfrontbizottság a választási törvénynyel foglalkozik ezekben a heteikben: ankétokon, előadásokon ismertetik meg az állampolgárokkal ilyen irányú jogaikat, kötelezettségeiket. Nemzetiségi napok előkészíté_ se, szervezése most a soros teendője a tatabányai népfront-bizottságnak. Tamásiban január végén közgazdasági fórumot hívnak össze, karöltve az OTP Tolna megyei igazgatóságával. Lengyel—magyar baráti találkozót szerveznek január 27-én Mezőkovácsházán. Békéscsabán a nőmozgalom megyei tennivalóit veszik számba. A parasztság körében végzett népfront-munka kerül napirendre Veszprémben. Ugyancsak itt hangzik majd el a nemrégiben Csehszlo. vákiában járt népfront-küldöttség beszámolója. Zalaegerszegen a X. pártkongresszus határozatának megvitatása lesz a napirendje január 30-án a megye városi, járási népfront-titkárai értekezletének, amelytől különösen az államélettel, a szocialista demokráciával a negyedik ötéves tervvel és a következő időszak életszínvonalpolitikájá. val kapcsolatban várnak tájékozódást. ) scsaeasaaaaHsaaesaiiaaaBeBasBseaaBacaacaaaBaKaaasaaaaaai Gázvezeték építése a Szovjetunióban Megkezdődtek a csőfektetési munkálatok a Szovjetunió Tyumen területén, az Északi-fény elnevezésű gázvezeték keleti szám yán. Az 1420 milliméter átmérőjű csővezeték a Jamal-félszigeten felfedezett gazdag földgáztelep kitermelését fogja elősegíteni. Képünkön: szállítják a hatalmas csöveket. (Fotó: TASZSZ—MTI) Aprő esetek, apró bosszúságok E cím alatt az elmúlt hónapokban sok apró esetről és bosszúságról szóltunk. Most négy témát tűzünk gombositűhegyre. meglesz, de november 7-nél tovább nem halogatjuk. Megnyugtató! Határidő Megyénk egyik községében felépült a lakosság által várva várt korszerű ABC-áruház. Az ünnepélyes megnyitás azonban késik. — Mikor nyílik már meg’ — kérdeztük a legilletékesebbeket. A válasz: Igaz, hogy az 1971. január 1-i nyitás kissé elhúzódott, de március 15-re reméljük sikerül, esetleg kitolódik április 4-ig, azonban május 1-nél tovább nem várunk; ha még akkor sem, akkor augusztus 20-ra biztosan Pesti történet Hatalmas pelyhekben hull a hó. A pesti utcán nagy csoport hómunkás dolgozik. Jókedvű- ek, fittyet hányva a hidegre, lapátolják a havat. Már teljesen megtisztítottak egy szakaszt, de azért csak sürögnek-forognak, holott egy kicsit távolabb alig lehet járni. Gondolom, lelkiismeretesen akarják elvégezni munkájukat, de ekkor a neonreklámra pillantok: Vendéglő. Hómunkások — közel a tűzhöz. BÉKÉS HCCms^ 1 1971. JANUÁR 23. Memória Az áruforgalmi ügyintéző vérvörös arccal rohant be főnökéhez. A kezében labogtatott szállítólevelet lecsapta az íróasztalra, s elharsogta: — KI volt az a marha, aki húsz mázsa málnaszörp-szirupot rendelt?! Ez legalább tízéves szükséglet! A főnök: —- Keresd ki a megrendelőt és tájékoztatást kérek. Ez valóban felháborító! Kikereste. Hogy a tájékoztató miként zajlott le, arról nem szói a krónika, ugyanis a megrendelést az áruforgalmi ügyintéző „követte el”. Annak idején. Sajátkezűíeg. Menetrend Szerkesszen velünk rovatunkban csütörtökön bírálatot és javaslatot tettünk közzé az AKÖV-nek címezve. Pótlólag néhány sorban csupán ennyit: — Néhány autóbusz-megállónál nincs kitéve menetrend. Helyesebben ki volt téve, és azóta az üveg összetört, az írásos szöveg pedig eltűnt. Jó lenne újabbakat kitenni ezeken a helyeken.
