Békés Megyei Népújság, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-20 / 16. szám

Készül az orvosi gépek, műszerek törzskönyve Korszerűsítik a „mellékes" kórházi munkákat is A negyedik ötéves terv egy- milliárd forintot irányoz elő az egészségügy technikai színvona­lának fejlesztésére, a korszerű orvosi gép- és műszerellátásra. A teíkintélyes összeg hatékony és gazdaságos felhasználásához nagy segítséget nyújt az Orvosi Műszerügyi Intézet. Elkészült és most van gépi feldolgozás alatt az ötezer fo­rint értékhatárt meghaladó or­vosi gépek és műszerek katasz­tere. Ebből kitűnik, melyek azok az elavult, használhatat­lan eszközök, amelyeket korsze­rű berendezésekkel szükséges felváltani. A korszerű technikai vívmányokról a kórházainkban jól alkalmazható új gép. és mű­peken, műszereken kívül nagyon fontos a kiszolgáló üzemek, a takarítás, mosás, kórházélelme­zés, belső szállítások stb. gépe­sítése, korszerűsítése is. Ezért módszereket dolgoznak ki á különböző kórház-, illetve intézménytípusok technikai színvonalának emelésére, be­mutatókon ismertetik a nagy teljesítményű takarítógépeket, valamint a konyhai és a moso­dai felszereléseket. Nagy fontosságot tulajdonít az intézet a Szovjetunió, Len­gyelország és az NDK hasonló intézeteivel folytatott műszaki­tudományos együttműködésnek, a rendszeres információ-cseré­nek és a közös vizsgálatoknak Az új GELKA-szervizközponf is. Egy beszámoló Tótkomlóson ' szertípusokról orvosnapokon, tájjellegű kiállításokon, műszer­bemutatókon ad ismertetőt az Orvosi Műszerügyi Intézet. Elő­reláthatólag az év végén közzé­teszik az orvosi gépek és mű­szerek törzskönyvét, amely ma­gában foglalja az intézet által megvizsgált és alkalmasnak ta­lált berendezésék leírását. Az idén kezdődik el a kórházi laboratóriumok automatizálása, ami egyrészt meggyorsítja a la­boratóriumi munkát, másrészt csökkenti a dolgozók túlterhe­lését, növeli munkájuk haté­konyságát. A MEDICOR Művek már gyártja az új automatikus vénsej tszámláló készülékeket. Most vizsgálják az NDK-ból be­hozott automata laboratóriumot, amely óránként 300 vizsgálatot képes elvégezni. A betegek vizsgálatában és a gyógyító munkában használt gé­Az Élet és Tudomány Kalendáriuma — 1971 Napilapjaink, hetilapjaink er­re az esztendőre megjelent tu­catnyi évkönyve közül aligha­nem ebben a kalendáriumban vannak a legváltozatosabb témá­kat felvonultató írások. A lap jellegéből eredően, már a naptárrész eltér a többi évkönyv hasonló oldalaitól: nemcsak a névnapokat közli, hanem azt is, hogy január a Vízöntő hava, hogy a havi középhőmérséklet —1 C fok, hogy pontosan mi­kor van telihold, újhold, hogy mikor kel és nyugszik a Nap. Régi kalendáriumokat idéz az a szerkesztési elv, hogy a külön­böző írásokat hónapok szerint csoportosítják. Minden hónap első cikke jogi ismereteket kö­zöl könnyen érthető formában: a házasságról és a bűncselek­ményekről, a munkaügyi viták­ról és az öröklésről s így to­vább. Érdemes néhány további címet idézni: Az Apollo—11-től a Szojuz—9-ig — Hogyan mos­tak az ókorban? — Anyag, anti- anyag — Madagaszkár magyar királya — A pihenés is tudo­mány — A magyarországi Vörös Segély — Hogyan neveljünk va­sárnap? — Ismerkedés a rágó­gumival — Novella, hős nélkül (tudományos történet) — Trá­gyázás széndioxiddal — Hold­járművek — A százéves Aida — Egyetemisták humora. Negyvenötezer példányban je­lent meg az Élet és Tudomány Kalendáriuma. Ez azt jelenti, hogy várhatóan százezernél töb­ben veszik majd kézbe. Meggyő­ződésünk, hogv kevesen teszik 1* utána csalódással. Vannak meglepetések. Az a beszámoló, amelyet nemrégen tárgyaltak Tótkomlóson, lega­lábbis ezt igazolja. Ebben ugyan­is az olvasható többek között, hogy a község fiataljai 11,2 szá­zalékának nincs állandó munka­helye. Az idézett beszámoló az ifjúság körében végzett munkát, az ifjúság helyzetét elemzi. Meg­állapítja, hogy kevés fiatal vá­lasztja a mezőgazdasági szak­mát. Két évvel ezelőtt tízen irat­koztak be a mezőgazdasági szak­munkásképző-iskolába és csu­pán 300-ra tehető azoknak a fia­taloknak a száma, akik a község három termelőszövetkezetében dolgoznak. 'ÍAz össztagság 10 szá­zaléka. Elgondolkoztató adatok ezekr hiszen a termelőszövetke­zeti tagság elöregedése sokkal gyorsabb, mint az utánpótlás. S . ha ez igaz, érthetetlen, miért van csaknem 200 fiatal munka nélkül Tótkomlóson. A helyszínen kerestük a vála­szokat ezekre a kérdésekre. Markovics Mihály, az MaZMP községi bizottságának titkára a következőket mondta: — A mezőgazdaságban, így a termelőszövetKezetekben is, jó­val rosszabbak az élet- és mun­kakörülmények, mint az iparban. Jbitaeto, na a fiatalok viszoiyog- nak a mezőgazdasági munkától. Nagyon időszerű lenne azon gondolkodni a termelőszövetke­zetek vezetőinek, hogy belátható időn belül javítsák a munkakö­rülményeket, szociális helyisége­ket építsenek. Kezdeményezések már vannak. Ez azonban kevés. Hiába nagyobb a kereseti lehető­ség, a termelőszövetkezetekben, mint például a szövetkezeti ipar­ban, ha nincs meg a ma embe­rének a szükségletét kielégítő munnafeltétei. Nem meglepő, ha a fiatalság húzódozik, a rósz- szabb munkakörülményektől. A községi tanács elnöke, Le- hoczki István arról beszélt, hogy munkalehetőség bőven van a községben. Szerinte sok fiatal indokolatlanul válogat. Az érett­ségizett fiúk, lányok a gimná­zium elvégzése után irodai, böl­csődei, óvodai és ehhez hasonló munkakört keresnek, úgy vélve, hogy a felkészültségüknek ezek a munkahelyek felelnek meg leginkább. Az azonban, hogy az iparnak és a mezőgazdaságnak is széles látókörű, általános mű­veltségű dolgozókra van szük­sége, úgy hisszük, nem vitatha­tó. Azt is elmondta, hogy az üze­mek és a termelőszövetkezetek j vezetői nem tesznek meg min-1 dent azért, hogy a Központi Bi­zottság ifjúságra vonatkozó ha­tározatát végrehajtsák. A köz­ségi pártbizottság ezért is tár­gyalta a múlt év végén, a fiatal­ság problémáját. Felhívást ad ki az üzemek vezetőinek, amelyben a figyelmet néhány lényeges do­logra irányítja^ Az ugyanis, hogy az igyekvő fiatal szakmunkások éveken át nem jutnak előbbre érdemük szerint, anyagiakban és erkölcsi­ekben nem kapják meg azt a megbecsülést, amit joggal vár­nak, ho<*v a községben ma egyet­len ifjúsági szocialista brigád sincs, jól példázza a fiatalokkal való törődést. Az sem szerencsés dolog, hogy az üzemek, testületek vezetősé­geiben csupán 1,4 százalék a fia­tal. Része ennek a törődésnek az is, hogy a vállalatoknál, mező- gazdasági üzemeknél — a Hala­dás Termelőszövetkezeten kí­vül — nincs helyisége a KISZ- szervezetnek. Önkéntelenül adódik a kérdés: vajon a mai középkorúak és idősebbek elfe­lejtették volna azokat az idő­ket, amikor ők fiatalok voltak? Elfelejtették volna, hogy azok­ban az időkben a fiataloknak az akkori vezetők sokszor nem is egy, hanem több helyiséget bocsátottak a rendelkezésére? A községi tanács elnökétől azt kértük, nevezzen meg néhány fiatalt, akik jelenleg nem dol­goznak. Beszélgetni szeretnénk velük. Őszintén szólva, megle­pődtünk, amikor egyetlen egy nevet sem tudott mondani. Felkerestük a községi KISZ- titkárt, Hrappan Erzsébetet. Hiába kérdeztük, bármennyire törte a fejét, ő sem tudott meg­nevezni ilyen fiatalt. Visszatér­ve a jelentés előterjesztőjéhez, a községi tanács titkárához for­dultunk. Ö sem tudott nevet, illetve neveket mondani. Mi tehát a valóság? Erre a vegyesipari szövetkezetben és a Haladás Termelőszövetkezetben kaptunk magyarázatot. Az első helyen Matejdesz Jenőné, mun­kaügyi csoportvezető arról tá­jékoztatott bennünket, hogy vas­ipari üzemükben hat forint 50 filléres órabérrel 10—15 fiatalt tudnak jelenleg is alkalmazni, akikből később szakmunkás is lehet. Erre példa van, hiszen éppen most szerezte meg húsz volt segédmunkásuk a hegesztő szakképesítést. Arról is beszélt, hogy a ruházati üzemükben a nyáron 20—25 fiatalnak tudnak munkát biztosítani. A Tótkom- lósi Háziipari Szövetkezetben is jártunk. A főkönyvelő elmond­ta, hogy a közeljövőben kapnak húsz varrógépet. Ez azt jelenti, I hogy lányokat betanított mun-1 kában tudnak foglalkoztatni. Cece Lajos, a Haladás Terme­lőszövetkezet párttitkára el­mondta, hogy szövetkezetükben 70 fiatal dolgozik. Fiatal szak­embereik hét forint 20 filléres, a szakképzettséggel nem rendel­kező dolgozóik hat forint 13 fil­léres órabérrel. Ha a fiatalok munkát keresnek, náluk kaphat­nak 25 traktorosuk hiányzik. To­jástermelő üzemükben, szerelő- műhelyükben is elkel a munka­erő. S a Haladásnál arra is rájöt­tek, hogy a munka- és életkörül­ményeket javítani kell. Újonnan épülő üzemükben már mindenütt van fürdő, öltöző, és valameny- nyi üzemegységükben ebédlő. Ha nem is ebben az évben, de belátható időn belül azt terve­zik, hogy valamennyi munkahe­lyen, az iparhoz hasonlóan, szo­ciális helyiségeket alakítanak ki. Ennek feltétele az, hogy áttérje­nek a csapatmunkára. Ha ez sikerül, dolgozóiknak naponta meleg ebédet tudnak adni. Egy beszámoló nyomán indul­tunk Tótkomlósra. S amit ta­pasztaltunk, az nem mindenben egyezik meg a jelentéssel. Mun­kanélküli fiatalokat kerestünk —, nem találtunk. Arról azon­ban meggyőződtünk, hogy mun­kaerőhiány van az ipari és a mezőgazdasági üzemekben. A községi pártbizottságnak van igaza, amikor nagyobb figyel­met, megértést kér az üzemek vezetőitől. Arra, hogy honnan került a jelentésbe 178 fiatal, akinek nincs állandó munkája —, nem kaptunk magyarázatot. líotyánszki János Naponta félmillió tolás A Békéscsabai Baromfifeldol­gozó Vállalat békéscsabai gyá­rába a gazdaságokból naponta csaknem félmillió tojást szállí­tanak be, ami osztályozás után nagyrészt exportra kerül. Az üzemi étkezdék, vendéglátóipari egységek részére létojás is ké­szül. A tojásszezon február kö­zepén kezdődik, amikor majd napi kétmillió tojás érkezését várják a gyárban. BÉKÉS MEGYEI^— 3 ShüSSLJ. ÍZ Sí, Íí NÉPÚJSÁG . «fi 1971. JANUÁR 20. Békéscsabán, a Tanácsköztár­saság útja és a Szigligeti utca sarkán épül majd fel a GELKA- szervizközpont ötszintes épü­lete. Az emeleteken 47 lakás lesz. A műszaki kiviteli terv­dokumentáció elkészült. Tervez­te Szentc Gábor, a Békés me­gyei Tanács Tervező Vállalatá­nak mérnöke. Az építkezés előreláthatólag az év végén kezdődik és 1973- ban fejeződik be. Az idén kétezerhatszáz fiatalt várnak a pedagógusképző intézmények Alkalmassági vizsga április első leiében Ebben az esztendőben a ta­nárképző főiskolák, a tanító- és az óvónőképző intézetek nappali tagozatán összesen 2610-en kezdhetik meg tanulmányaikat. A tanárképző első évfolyamai 1282, a tanítóképzőiké 872, az óvónőképzőké 456 fiatalt fogad­nak. Az említett intézménytípu­sokba — a korábbi évek gya­korlatának megfelelően — to­vábbra is területi elv alapján veszik fel a jelentkezőket, azaz a főiskolákra, illetve a képzők­be csak az intézmény felvételi körzetében lakó pályázók vehe­tők fel. Néhány megye felvételi keretszáma megoszlik két-két pedagógusképző intézmény kö­zött. A gyógypedagógiai tanárképző főiskolára vagy a tanítóképző intézetek tanítói szakára, illető­leg az óvónőképző intézetek­be pályázók jelentkezési iratait március 25-ig, a tanárképző fő­iskolákra, valamint a tanítókép­ző intézetek népművelő-könyv­táros szakára jelentkezőkét május 2-ig kell a középiskolák­ból megküldeni a területileg illetékes pedagógusképző intéz­ménybe. Szabolcs-Szatmár me. gye esetében a tanítói pályára jelentkezőik iratait is a nyíregy­házi tanárképző főiskolára kell eljuttatni, mert a tanítóképző ennek szervezetében működik. A pedagógusképzőkben a fel­vételi vizsgákat június 25 és július 10 között tartják. A gyógypedagógiai tanárképző fő­iskolára, a tanítóképző inté­zetek tanítói szakára valamint az óvónőképzőkbe pályázóiknak — a felvételit megelőzően al­kalmassági vizsgát kell tenniük: Ezt április 5—13 között bonyoif- ják le.

Next

/
Oldalképek
Tartalom