Békés Megyei Népújság, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-20 / 16. szám
Készül az orvosi gépek, műszerek törzskönyve Korszerűsítik a „mellékes" kórházi munkákat is A negyedik ötéves terv egy- milliárd forintot irányoz elő az egészségügy technikai színvonalának fejlesztésére, a korszerű orvosi gép- és műszerellátásra. A teíkintélyes összeg hatékony és gazdaságos felhasználásához nagy segítséget nyújt az Orvosi Műszerügyi Intézet. Elkészült és most van gépi feldolgozás alatt az ötezer forint értékhatárt meghaladó orvosi gépek és műszerek katasztere. Ebből kitűnik, melyek azok az elavult, használhatatlan eszközök, amelyeket korszerű berendezésekkel szükséges felváltani. A korszerű technikai vívmányokról a kórházainkban jól alkalmazható új gép. és műpeken, műszereken kívül nagyon fontos a kiszolgáló üzemek, a takarítás, mosás, kórházélelmezés, belső szállítások stb. gépesítése, korszerűsítése is. Ezért módszereket dolgoznak ki á különböző kórház-, illetve intézménytípusok technikai színvonalának emelésére, bemutatókon ismertetik a nagy teljesítményű takarítógépeket, valamint a konyhai és a mosodai felszereléseket. Nagy fontosságot tulajdonít az intézet a Szovjetunió, Lengyelország és az NDK hasonló intézeteivel folytatott műszakitudományos együttműködésnek, a rendszeres információ-cserének és a közös vizsgálatoknak Az új GELKA-szervizközponf is. Egy beszámoló Tótkomlóson ' szertípusokról orvosnapokon, tájjellegű kiállításokon, műszerbemutatókon ad ismertetőt az Orvosi Műszerügyi Intézet. Előreláthatólag az év végén közzéteszik az orvosi gépek és műszerek törzskönyvét, amely magában foglalja az intézet által megvizsgált és alkalmasnak talált berendezésék leírását. Az idén kezdődik el a kórházi laboratóriumok automatizálása, ami egyrészt meggyorsítja a laboratóriumi munkát, másrészt csökkenti a dolgozók túlterhelését, növeli munkájuk hatékonyságát. A MEDICOR Művek már gyártja az új automatikus vénsej tszámláló készülékeket. Most vizsgálják az NDK-ból behozott automata laboratóriumot, amely óránként 300 vizsgálatot képes elvégezni. A betegek vizsgálatában és a gyógyító munkában használt géAz Élet és Tudomány Kalendáriuma — 1971 Napilapjaink, hetilapjaink erre az esztendőre megjelent tucatnyi évkönyve közül alighanem ebben a kalendáriumban vannak a legváltozatosabb témákat felvonultató írások. A lap jellegéből eredően, már a naptárrész eltér a többi évkönyv hasonló oldalaitól: nemcsak a névnapokat közli, hanem azt is, hogy január a Vízöntő hava, hogy a havi középhőmérséklet —1 C fok, hogy pontosan mikor van telihold, újhold, hogy mikor kel és nyugszik a Nap. Régi kalendáriumokat idéz az a szerkesztési elv, hogy a különböző írásokat hónapok szerint csoportosítják. Minden hónap első cikke jogi ismereteket közöl könnyen érthető formában: a házasságról és a bűncselekményekről, a munkaügyi vitákról és az öröklésről s így tovább. Érdemes néhány további címet idézni: Az Apollo—11-től a Szojuz—9-ig — Hogyan mostak az ókorban? — Anyag, anti- anyag — Madagaszkár magyar királya — A pihenés is tudomány — A magyarországi Vörös Segély — Hogyan neveljünk vasárnap? — Ismerkedés a rágógumival — Novella, hős nélkül (tudományos történet) — Trágyázás széndioxiddal — Holdjárművek — A százéves Aida — Egyetemisták humora. Negyvenötezer példányban jelent meg az Élet és Tudomány Kalendáriuma. Ez azt jelenti, hogy várhatóan százezernél többen veszik majd kézbe. Meggyőződésünk, hogv kevesen teszik 1* utána csalódással. Vannak meglepetések. Az a beszámoló, amelyet nemrégen tárgyaltak Tótkomlóson, legalábbis ezt igazolja. Ebben ugyanis az olvasható többek között, hogy a község fiataljai 11,2 százalékának nincs állandó munkahelye. Az idézett beszámoló az ifjúság körében végzett munkát, az ifjúság helyzetét elemzi. Megállapítja, hogy kevés fiatal választja a mezőgazdasági szakmát. Két évvel ezelőtt tízen iratkoztak be a mezőgazdasági szakmunkásképző-iskolába és csupán 300-ra tehető azoknak a fiataloknak a száma, akik a község három termelőszövetkezetében dolgoznak. 'ÍAz össztagság 10 százaléka. Elgondolkoztató adatok ezekr hiszen a termelőszövetkezeti tagság elöregedése sokkal gyorsabb, mint az utánpótlás. S . ha ez igaz, érthetetlen, miért van csaknem 200 fiatal munka nélkül Tótkomlóson. A helyszínen kerestük a válaszokat ezekre a kérdésekre. Markovics Mihály, az MaZMP községi bizottságának titkára a következőket mondta: — A mezőgazdaságban, így a termelőszövetKezetekben is, jóval rosszabbak az élet- és munkakörülmények, mint az iparban. Jbitaeto, na a fiatalok viszoiyog- nak a mezőgazdasági munkától. Nagyon időszerű lenne azon gondolkodni a termelőszövetkezetek vezetőinek, hogy belátható időn belül javítsák a munkakörülményeket, szociális helyiségeket építsenek. Kezdeményezések már vannak. Ez azonban kevés. Hiába nagyobb a kereseti lehetőség, a termelőszövetkezetekben, mint például a szövetkezeti iparban, ha nincs meg a ma emberének a szükségletét kielégítő munnafeltétei. Nem meglepő, ha a fiatalság húzódozik, a rósz- szabb munkakörülményektől. A községi tanács elnöke, Le- hoczki István arról beszélt, hogy munkalehetőség bőven van a községben. Szerinte sok fiatal indokolatlanul válogat. Az érettségizett fiúk, lányok a gimnázium elvégzése után irodai, bölcsődei, óvodai és ehhez hasonló munkakört keresnek, úgy vélve, hogy a felkészültségüknek ezek a munkahelyek felelnek meg leginkább. Az azonban, hogy az iparnak és a mezőgazdaságnak is széles látókörű, általános műveltségű dolgozókra van szüksége, úgy hisszük, nem vitatható. Azt is elmondta, hogy az üzemek és a termelőszövetkezetek j vezetői nem tesznek meg min-1 dent azért, hogy a Központi Bizottság ifjúságra vonatkozó határozatát végrehajtsák. A községi pártbizottság ezért is tárgyalta a múlt év végén, a fiatalság problémáját. Felhívást ad ki az üzemek vezetőinek, amelyben a figyelmet néhány lényeges dologra irányítja^ Az ugyanis, hogy az igyekvő fiatal szakmunkások éveken át nem jutnak előbbre érdemük szerint, anyagiakban és erkölcsiekben nem kapják meg azt a megbecsülést, amit joggal várnak, ho<*v a községben ma egyetlen ifjúsági szocialista brigád sincs, jól példázza a fiatalokkal való törődést. Az sem szerencsés dolog, hogy az üzemek, testületek vezetőségeiben csupán 1,4 százalék a fiatal. Része ennek a törődésnek az is, hogy a vállalatoknál, mező- gazdasági üzemeknél — a Haladás Termelőszövetkezeten kívül — nincs helyisége a KISZ- szervezetnek. Önkéntelenül adódik a kérdés: vajon a mai középkorúak és idősebbek elfelejtették volna azokat az időket, amikor ők fiatalok voltak? Elfelejtették volna, hogy azokban az időkben a fiataloknak az akkori vezetők sokszor nem is egy, hanem több helyiséget bocsátottak a rendelkezésére? A községi tanács elnökétől azt kértük, nevezzen meg néhány fiatalt, akik jelenleg nem dolgoznak. Beszélgetni szeretnénk velük. Őszintén szólva, meglepődtünk, amikor egyetlen egy nevet sem tudott mondani. Felkerestük a községi KISZ- titkárt, Hrappan Erzsébetet. Hiába kérdeztük, bármennyire törte a fejét, ő sem tudott megnevezni ilyen fiatalt. Visszatérve a jelentés előterjesztőjéhez, a községi tanács titkárához fordultunk. Ö sem tudott nevet, illetve neveket mondani. Mi tehát a valóság? Erre a vegyesipari szövetkezetben és a Haladás Termelőszövetkezetben kaptunk magyarázatot. Az első helyen Matejdesz Jenőné, munkaügyi csoportvezető arról tájékoztatott bennünket, hogy vasipari üzemükben hat forint 50 filléres órabérrel 10—15 fiatalt tudnak jelenleg is alkalmazni, akikből később szakmunkás is lehet. Erre példa van, hiszen éppen most szerezte meg húsz volt segédmunkásuk a hegesztő szakképesítést. Arról is beszélt, hogy a ruházati üzemükben a nyáron 20—25 fiatalnak tudnak munkát biztosítani. A Tótkom- lósi Háziipari Szövetkezetben is jártunk. A főkönyvelő elmondta, hogy a közeljövőben kapnak húsz varrógépet. Ez azt jelenti, I hogy lányokat betanított mun-1 kában tudnak foglalkoztatni. Cece Lajos, a Haladás Termelőszövetkezet párttitkára elmondta, hogy szövetkezetükben 70 fiatal dolgozik. Fiatal szakembereik hét forint 20 filléres, a szakképzettséggel nem rendelkező dolgozóik hat forint 13 filléres órabérrel. Ha a fiatalok munkát keresnek, náluk kaphatnak 25 traktorosuk hiányzik. Tojástermelő üzemükben, szerelő- műhelyükben is elkel a munkaerő. S a Haladásnál arra is rájöttek, hogy a munka- és életkörülményeket javítani kell. Újonnan épülő üzemükben már mindenütt van fürdő, öltöző, és valameny- nyi üzemegységükben ebédlő. Ha nem is ebben az évben, de belátható időn belül azt tervezik, hogy valamennyi munkahelyen, az iparhoz hasonlóan, szociális helyiségeket alakítanak ki. Ennek feltétele az, hogy áttérjenek a csapatmunkára. Ha ez sikerül, dolgozóiknak naponta meleg ebédet tudnak adni. Egy beszámoló nyomán indultunk Tótkomlósra. S amit tapasztaltunk, az nem mindenben egyezik meg a jelentéssel. Munkanélküli fiatalokat kerestünk —, nem találtunk. Arról azonban meggyőződtünk, hogy munkaerőhiány van az ipari és a mezőgazdasági üzemekben. A községi pártbizottságnak van igaza, amikor nagyobb figyelmet, megértést kér az üzemek vezetőitől. Arra, hogy honnan került a jelentésbe 178 fiatal, akinek nincs állandó munkája —, nem kaptunk magyarázatot. líotyánszki János Naponta félmillió tolás A Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat békéscsabai gyárába a gazdaságokból naponta csaknem félmillió tojást szállítanak be, ami osztályozás után nagyrészt exportra kerül. Az üzemi étkezdék, vendéglátóipari egységek részére létojás is készül. A tojásszezon február közepén kezdődik, amikor majd napi kétmillió tojás érkezését várják a gyárban. BÉKÉS MEGYEI^— 3 ShüSSLJ. ÍZ Sí, Íí NÉPÚJSÁG . «fi 1971. JANUÁR 20. Békéscsabán, a Tanácsköztársaság útja és a Szigligeti utca sarkán épül majd fel a GELKA- szervizközpont ötszintes épülete. Az emeleteken 47 lakás lesz. A műszaki kiviteli tervdokumentáció elkészült. Tervezte Szentc Gábor, a Békés megyei Tanács Tervező Vállalatának mérnöke. Az építkezés előreláthatólag az év végén kezdődik és 1973- ban fejeződik be. Az idén kétezerhatszáz fiatalt várnak a pedagógusképző intézmények Alkalmassági vizsga április első leiében Ebben az esztendőben a tanárképző főiskolák, a tanító- és az óvónőképző intézetek nappali tagozatán összesen 2610-en kezdhetik meg tanulmányaikat. A tanárképző első évfolyamai 1282, a tanítóképzőiké 872, az óvónőképzőké 456 fiatalt fogadnak. Az említett intézménytípusokba — a korábbi évek gyakorlatának megfelelően — továbbra is területi elv alapján veszik fel a jelentkezőket, azaz a főiskolákra, illetve a képzőkbe csak az intézmény felvételi körzetében lakó pályázók vehetők fel. Néhány megye felvételi keretszáma megoszlik két-két pedagógusképző intézmény között. A gyógypedagógiai tanárképző főiskolára vagy a tanítóképző intézetek tanítói szakára, illetőleg az óvónőképző intézetekbe pályázók jelentkezési iratait március 25-ig, a tanárképző főiskolákra, valamint a tanítóképző intézetek népművelő-könyvtáros szakára jelentkezőkét május 2-ig kell a középiskolákból megküldeni a területileg illetékes pedagógusképző intézménybe. Szabolcs-Szatmár me. gye esetében a tanítói pályára jelentkezőik iratait is a nyíregyházi tanárképző főiskolára kell eljuttatni, mert a tanítóképző ennek szervezetében működik. A pedagógusképzőkben a felvételi vizsgákat június 25 és július 10 között tartják. A gyógypedagógiai tanárképző főiskolára, a tanítóképző intézetek tanítói szakára valamint az óvónőképzőkbe pályázóiknak — a felvételit megelőzően alkalmassági vizsgát kell tenniük: Ezt április 5—13 között bonyoif- ják le.
