Békés Megyei Népújság, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-19 / 15. szám

Sárftelyi Jenőtől, a békéscsa­bai Bartók Béla Zeneiskola Igazgatójától kérdezzük: — Mi történt Zrenjaninban az elmúlt héten? — Bartók-emlékestet rendez­tek s ezen a helyi művészek mellett felléptek a Szegedi Nemzeti Színház énekesei, s a békéscsabai Rózsa Ferenc Gim­názium leánykórusa. Én a zren- janini szimfonikus zenekart ve­zényeltem. — Milyen volt az érdeklődés? — Bennünket is meglepett. Bartók neve sokkal több era-; bért vonzott volna, mint ahá­nyon a 460 személyes színház nézőterére betértek. Már egy héttel az est előtt minden jegy elkelt - s helyenként személyes kérdést csináltak abból, hogyha valakinek nem sikerült helyet biztosítani. A szeghalmi járásban dolgozó pártmunkások kétnapos munkaértekezlete (Tudósítónktól) Az uj eszkcuuoben első alka­lommal január 13-án és 14-én találkozott propagandistáival a szeghalmi járási pártbizottság. A 13 községből megjelent 140 pártmunkást Kiss Gyula, az MSZMP járási bizottságának osztályvezetője köszöntötte, majd átadta a szót Sándor Jenő gimnázium-igazgatónak és Vá- radi Gyuláné tanárnőnek, akik a X. kongresszus anyagának fel­dolgozásához adtak hasznos út­mutatót a jelenlévőknek. A napirenden szereplő téma­kör helyes megvilágítása annál is inkább indokolt volt, mivel a járás községeiben három és fél­ezer hallgató vesz részt külön- , böző tematikájú pártoktatósban, ■ s közel másfélezer azoknak a KISZ-fiataloknak a száma, akik szervezett formában gyarapítják ismereteiket a párt politikájá­nak legfontosabb kérdéseiről. Szilárd Adám — Hogyan fogadta a műsort a közönség? — A szó szoros értelmében szűnni nem akaró tapssal. Több­ször ismételhettünk volna. Meg­győződésem, . hogy a hallgatók szívesen fogadták a sokféle bar­tóki zenét. Amiért egyébként a lelkes szervezőket és rendezőket is csak dicséret illetheti. Főleg három pedagógust, Jámbor Im­rét — aki koncertmesterként vett részt a zenekar munkájá­ban —, Víg Istvánt és Máli Ist­vánt —-, ő a vezetője az októ­berben alakult s a mostani kon­cert után Bartók nevét felvevő énekkarnak. — Milyen nyelven történt a műsor ismertetése? — Szerbül és magyarul. S magvas tartalmánál fogva köze. lebb vitte a hallgatókat az est könnyebb megértéséhez. Melles­leg: sajátos motívuma a me­gyék közötti kapcsolat megala­pozottságának, hogy Bartók a Toron tál megyei Nagyszentmik- lóson született, szülei pedig Csorvásoin kötöttek házasságot. — És milyen sikerrel szere­pelt a csabai kórus? — A szkupisina épületében dr. Bodó Antal elnökhelyettes adott fogadást. Itt köszöntéskép­pen Lassus Ünnepelni jöjjetek című művét énekelték. Nagyon tetszett A hangverseny után is joggal szólhattak elismeréssel a vendéglátók a lányok kiegyen­lített kulturált énekléséről és fegyelmezett magatartásáról. Hasonló volt a véleménye a Szegedi Nemzeti Színház velünk utazó művészeinek. — Az ön véleménye a zren- janini kirándulásról? — Egy aprósággal kezdeném: a zrenjanini zongorázni tanulók eddig nem ismerték Bartók Gyermekeknek című sorozatát és a Mikrokozmoszt. Nagy örömmel köszönték a tőlünk kapott példányokat. Végül pe­dig: tovább erősödött az a meggyőződésem, hogy Bartók ma olyan erő, mágnes, mely ösz- széköti, vonzza a különböző nyelven beszélő és a zenét sze­rető embereket. Nagyszerű kon­certrendező tehát égy több­nyelvű hallgatóság számára. Ez most Zrenjaninban is bebizo­nyosodott. Jó lenne egyszer egv hasonló koncertet rendezni Bé­kés megyében.« tűk kívül, mert ezek aztán mindenkiről, tudtak valami kompromittálót a párttitkár­tól lefelé a köztisztasági alkal­mazottakig. Mindegyikük kü- lön-külön egy pletykazsák. Leg­jobban azt utáltam bennük, ha valaki meztelent az ajtóban, máris volt rá megjegyzésük. Ezek a férjeik révén elég tisz­tességes nyugdíjhoz jutott öreg hölgyek meg se tudtak volna lenni anélkül, hogy le ne szed­jék a keresztvizet éppen arról, akiről kedvük tartotta. Az Ilyen mániákus véncsontok pe­dig r- anélkül, hogy meg akar­nám őket sérteni — kiszámít­hatatlanok. Náluknál senki sem bizonyosabb abban, hogy ki kinek udvarol, hogy X mi­ért nem beszél Y-nal, hogy a pult alatt mit lehet kapni, hogy a fodrásznál miért oly kiállha- tatlan Gizi, ha nem kap any- nyl borravalót, mint amennyire számít, hogy Z-ék nem élnek Jól, s minden pillanatban meg­indulhat a válóper. És így to­vább, míg ki nem rojtolózik a szájuk. De azt meg várhattam volna nemcsak én, de még so­kan mások is! Most is Gizi, a fodrásznő volt a lefetyel és tárgva. Ál’ítólng pofára ejtette a rendőr hadnagy, eliárt hozzá, s mikor arról lett volna szó, hogy elvegye, át­helyeztette magát. Liliké, a mozipénztáros lány lépett be udvariéival, a párt- bizottság sofőrjével. — Nézzétek, milyen sápadt! — mutatott feléjük Koncsegné, a volt pénzügyi osztályvezető özvegye. ■— Most vették el tőle a gye- '■ reket! — újságolta Farmosiné, egyetlen a bokrétában, aki még koptatja a göthös, gyakran ágyba kényszerülő férjét. — Á, nem! — tiltakozott a jobb értesüitség fölényében Bé­lái né, nyugalmozott tánctanár. — Vérszegény. Az az abortusz a múlt hónapban volt. — Hiszi a P'szi ezeknél a mostani fiataloknál — mondta szkeptikus bölcselkedéssel Zá- honyné, a volt polgári fiúiskola igazgatójának özvegye. — Mi- > kor én lány voltam, Antalnak ! a második évi udvarlás után : engedtem meg, hogy megeső- j koljon. ■ — Sokat vesztettél, drágám! — csípte meg Bélainé, akiről köztudomású volt, hogy fiatal korában a helyi tiszti garnizon- ból kerültek ki szeretői, míg le nem horgonyoztatta maga mellé a mafla Béláit, aki vénlegény létére örült, hogy úriasszonyt kapott. (Utólag kiderült, hogy jobb szerencsével is próbálkoz­hatott volna a tánctanámő, mert plés sovány özvegvi nvug- . díjat élvez a volt tűzoltóp<a- * rarvsnok utón). Már elmérg sedett volna a i szóváltás, ha meg nem jelenik ! Dobál Frici, a szenilis aggle- • gény, aki túl a hatvanon is • azt hiszi, minden nő szerelmes j belé, persze, csak a fiatalabb- i ja. ( — Szent isten! — kiáltott fel, j meglátva a vén satrafákat, s ki- J iszkolt, amin olyan jót nevet- | tek, hogy a környéken feléjük S is figyeltek, mi üthetett belé- i jük. I (Folytatjuk) selői. Elsőként Dobi Imre zósz- lóaljparancsnok-helyettes kö­szöntötte a vendégeket és az ál­lomány tagjait, majd Bakos Sándor zászlóaljparancsnok ér­tékelte az 1970-es kiképzési és szolgálati évet. — Az elmúlt kiképzési és szolgálati évben egy váratlan, de nagy erőfeszítést igénylő fel­adattal kellett megbirkóznunk, az árvíz elleni védekezéssel — mondotta bevezetőben a pa­rancsnok. A zászlóalj azonban a rendkívüli körülmények között is végrehajtotta a kiképzési és szolgálati feladatokat. Hozzá­járult ehhez a pártszervezetek, a gazdasági vezetők segítése, s nem utolsósorban az, hogy egy­ségessé, elvtársi, baráti közös­séggé kovácsolódott a zászlóalj. Magasabb szintűvé vált a poli­tikai, szakmai képzettség, szi­lárdult a fegyelmi helyzet, az állomány csaknem harminc szá. zaléka kapott dicséretet. Ezek tették lehetővé, hogy a zászló­alj első ízben nyerte el a me­gyei parancsnokság kitüntetését. Az elnyert serire. A Vép előterében dr. Szabó Sándor és Do­bi Imre, mögöttük Hugyik András és Bakos Sándor. Gonda József kitüntetéseket ad át. András, megyei parancsnok át­adta a megye legjobb zászlóal­jának járó díszes serleget, Gon­da József pedig a zászlóalj Ki­váló százada, a Kiváló szakasz és a Kiváió raj címekét. A Ki­váló Parancsnok kitüntetést ki­lencen, a Kiváló Munkásőr cí­met tizenegyen, a tízéves szol­gálatén Járó Szolgálati Érdem­állásért. Az ünnepség második részében esküt tettek az új mun. kásőrök, majd dr. Szabó Sándor és Hugyik András köszöntötte a párt megyei végrehajtó bizott­sága, illetve a megyei parancs­nokság nevében a kitüntetett zászlóaljt és az új munkásőrö­ket, s. r, Az orosháziaké a Legjobb Munkásőrzászlőalj cím Január 16-án szombaton tar­totta ünnepi zászlóaljgyűlését a Jambrich József nevét viselő Orosházi Járási-Városi Mun- kásőr-zászlóalj. Az eseményen részt vett dr. Szabó Sándor, az MSZMP megyei bizottságának titkára, dr, Rusznyák István, a megyei pártbizottság osztályve­zetője, Hugyik András, a mun­kásőrség megyei parancsnoka, Gonda József, az orosházi vá­rosi pártbizottság első titkára, Barna Pál, a járási pártbizott­ság első titkára, ott voltak a városi, és járási tanácsok veze­tői, a társfegyvercs testületek, az üzemek intézmények képvi­érem kitüntetést tizenöten kap­ták. Gonda József az MSZMP városi és járási végrehajtó bi­zottsága nevében elismerését fejezte ki a múlt évi munkáért, különösen az orosházi polgári védelmi gyakorlaton és az ár- vízvédelemben tanúsított helyt­a Kiváló Zászlóalj címet. A pa­rancsnok ezután az idei év fel­adatairól beszélt, amelyek egy­részt a párt X. kongresszusának határozataiból, másrészt a gaz­dagabb szakmai ismeretek elsa­játításából adódnak. Az ünnepi beszéd után Hugyik Bartókemlékest Zrenjanínban Bakos Sándor zászlóaljparancsnok. (Fotó: Somogyi)

Next

/
Oldalképek
Tartalom