Békés Megyei Népújság, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-17 / 14. szám
A gerendási szövetkezők negyedszázada A Csorvási ÁFÉSZ + gerendást helyi szervének önálló jubileumi oldalkiadványa Jelentős esemény színhelye volt 1946. január 15-én Gerendás községben a nagy múltra Visz- szatekintő parasztpárt helyisége. B napot az tette emlékezetessé, hogy a kommunista párt, s a DÉFOSZ vezetőinek és tagságának közös elhatározása nyomán ekkor alakult meg községünkben — a már említett parasztpárt helyiségében — a Munkás- Paraszt Szövetkezet. Ma már kevesen élnek e szövetkezet alapítói közül, akik minden tétovázás nélkül vállalták annak idején a nehéz kezdetet. Köszönet ezért valamennyiüknek. A Munkás—Paraszt Szövetkezet első elnökének Pataj Jánost választották, aki pár évvel ezelőtt még aktívan részt vett a szövetkezeti mozgalomban. Sajnos betegsége miatt már nem lehet dolgos hétköznapjainkban közvetlenül mellettünk. Az 1946. január 15-én megalakult Munkás—Paraszt SzövetkePataj János, a gerendást szövetkezet első elnöke zetnél egy részjegy értéke 25 kilogramm búza, vagy 22 kilogramm napraforgómag, illetve 20 kilogramm bab volt. A részjegyként összeadott gabonán kívül egyetlen kis vegyesbolttal rendelkezett Gerendáson a parasztság szövetkezete. Az akkori spekuláció, majd a későbbi infláció nehéz helyzet elé állította a szövetkezet vezetőit. A kis- és szegényparasztok által létrehozott szövetkezet sokszor került nehéz helyzetbe, amikor hiányzott a különböző termény, amiért a község lakossága számára élelmiszereket és iparcikkeket kaphattak volna. Megany- nyi esetben a tagság és a vezetőség ismételten összeadott terményeinek ellenében tudtak árut beszerezni. A jövőbe bízó ge- rendási emberek áldozatkészsége azonban biztosította a szövetkezet létét a legnehezebb gazdasági helyzet közepette is. Sőt, a megpróbáltatások ellenére is lerakta szilárd alapjait községünkben a parasztság szövetkezete. A későbbi években — akárcsak más paraszti községben — nálunk, Gerendáson is gyorsuló ütemben bővült a szövetkezet tevékenységi köre, ami kedvezően befolyásolta gazdasági helyzetét. A gabonafelvásárlás — amely itt is a szövetkezetre várt —, bár raktárak hiányában nagy gondot jelentett, mégis további lépést eredményezett A Munkás—Paraszt Szövetkezet mellett 1947 őszén megalakult Gerendáson is a földműves- szövetkezet. A párt látta, hogy ilyen kis községben két gvenge szövetkezet nem létezhet. Ezért javasolta 1948 őszén a két szövetkezet egyesülését és földművesszövetkezet név alatti működését. Az egyesült szövetkezetnél egy részjegy értékét 20 forintban állapították meg. Az egyesített szövetkezetnek ekkor már 249 tagja volt. S a vegyes- és italbolton kívül a fürdő is a földmüvesszövetkezet kezelésébe ment át. Ugyanakkor a terményfelvásárlás mellett az állatfelvásárlás is az fmsz hatáskörébe került. Ez az időszak sem volt mentes a gondoktól. A felvásárolt terményt ugyanis Csorvás- ra kellett szállítani szekereken, mivel Gerendás nem rendelkezett vasútállomással. A különböző árucikkeket szintén kocsikon lehetett a csorvási vasútállomásról Gerendásra szállítani. E fuvarozások nehéz helyzetbe hozták nem egyszer a szövetkezetét, s annak vezetőit Nagyobb fejlődésről csak az 1950-es évek elejétől beszélhetünk a gerendási szövetkezet esetében. A két vegyesbolt és a két italbolt üzemeltetésén tűi megkezdte a szövetkezet a baromfi felvásárlását is. Ezzel egy- időben kezelésbe vette a szeszfőzdét. A község méretét és lakosságának számát tekintve tehát fellendült a gerendási fmsz tevékenysége. Jól példázza ezt az a tény, hogy 1962 végén a szövetkezet kiskereskedelmi forgalma 1 millió 200 ezer, vendéglátóipari forgalma pedig 513 ezer forintot mutatott. A történelmi hűség kedvéért ide kívánkozik, hogy az akkori irányelveknek megfelelően ebben az évben — vagyis 1952Manczur Imre alapító tag ben — egyesült a gerendási fmsz a csorvásival. Meg kell azonban mondani, hogy ez az egyesülés nem a tagság akaratát fejezte ki. Különben 1956 márciusában ez gyakorlatilag abban is kifejezésre jutott, hogy ismét önálló szövetkezetté lett a gerendási. így is működött egészen 1962-ig. Majd 1963. január 1-től — de ekkor már a tagság teljes akaratából és végérvényes elhatározásából — ismét egyesült a gerendási földművesszövetkezet a csorvásival. Ugyanis az évek során megértette tagságunk, hogy a nagyobb fejlődést az erő- í sebbhez való tartozás jelentheti. Az egyesüléskor szövetkezetünk 1 millió 179 ezer forint saját vagyonnal rendelkezett. Ügy véljük, túlzás nélkül mondhatjuk: az egyesülés óta eltelt 8 év alatt — amióta Gerendás helyi szervként működik —, a szövetkezetpolitikai elvek ; helyes alkalmazása következtében eredményesen fejlődik köz-1 ségünk kiskereskedelmi és ven- déglátóipari hálózata. Ezt példázza az 1964-ben 530 ezer forint költséggel megépült és rendeltetésének átadott üzletház is, amelyben egy iparcikk- és egy élelmiszerbolt kapott helyet. A gerendásiak e két bolt iránti jogos igényét a forgalom növekedése is bizonyította. S ez abban jutott kifejezésre!, hogy 1970-ben iparcikkboltunk forgalma meghaladta a 3 millió 370 ezer forintot, míg élelmiszerüzletünk elérte a 2 millió 116 ezer forint forgalmat. Ennek az évnek az első negyedévében nyitjuk meg Gerendáson a húsboltot. A tagság és a lakosság igénye teljesült a 80 ezer forint költséggel kialakított és berendezett presszó megnyitásával is. Hogy a tagság és a lakosság helyben szerezhesse be tüzelőjét, TÜZÉP-telep létesült községünkben. Itt említenénk meg a 120 ezer forint költséggel felújításra került szeszfőzdénket is, amely a tagság kérésére és anyagi hozzájárulásával a múlt évben villamosítva lett. Villamosítását — amely további 50 ezer forintba került —, a tagságon túl a községi tanács vezetői is segítették. Ugyanis a szeszfőzde villamosítását a tanács vállalta magára és végeztette el. A szövetkezet és a községi tanács közötti jó együttműködés jelentősen hozzájárult községünk kereskedelmi tevékenységének fejlődéséhez, a gerendásiak jobb áruellátásához. Mindent egybevetve. Gerendás 1970. évi kiskereskedelmi forgalma 8 millió 316 ezer, vendéglátóipari forgalma 3 millió 458 ezer forint volt. Jó eredménnyel dicsekedhetünk azonban a felvásárlást illetően is. Amíg 1963- ban 2 ezer 470 libára kötöttek szerződést a községbeliek, 1970- ben már 5 ezer 629 hízott liba szerződéses leadására vállalkoztak a gerendásiak. De a felvásárlás más területén sem kell szégyenkeznünk. Intéző bizottságunk nagy gondot fordít a háztáji állatállomány tenyésztésének elősegítésére is. Ezzel magyarázható, hogy fellendült községünkben a nyúl- és a vágógalamb tenyésztése. S ez abban is kifejezésre jtutott, hogy a teKovács János alapító tag nyésztőknek nyúl és galamb tenyészállatot is biztosít a szövetkezet. Ez már a múlt évben kedvezően éreztette hatását a felvásárlásban. 1970-ben például 27 BÉKÉS || 1971. JANUÁR 17. Az élelmiszerbolt egy részlete Az iparcikkbolt — belülről : ....•: A korszerűsített presszó mázsa nyulat és 23 mázsa vágógalambot (vagyis 5600 darabot) vásároltunk fel községünkben. Gerendáson jól működő méhész szakcsoport is tevékenykedik. A magunk mögött hagyott 25 év bizonyítja, hogy % szövetkezet alapítói, akik áldozatot és fáradtságot nem ismerve létrehozták az fmsz-t, nem dolgoztak hiába. Valamennyiüknek ismételten csak köszönettel és tisztelettel akarunk adózni. Köszö- szönettel és tisztelettel azoknak — illetve kegyelettel azok iránt, akik már nem élnek —, akik a szövetkezeti mozgalomnak első katonái voltak. De köszönetét szeretnénk mondani e helyen azoknak is, akik azóta, mint a szövetkezet tagjai anyagi áldozatot vállaltak és tevőlegesen segítették, sőt ma is segítik szövetkezetünk fejlődését. Itt szeretnénk elmondani a segítésnek egyik nagyszerű példáját. Az 1969. évi részközgyűléseken, majd a küldöttgyűlésen a tagság teljes egyetértésével találkozott a célrészjegy és a tagsági kölcsön bevezetése. Ez azt eredményezte, hogy Gerendás községben 146 ezer forint célrészjegyet, Illetve tagsági kölcsönt jegyzett a fogyasztási és értékesítő szövetkezet tagsága, segítve, illetve gyorsítva ezzel a szövetkezet fejlődését. Ebből oldottuk meg a szeszfőzde villamosítását és termetettük meg a hizlalda üzemeltetésének anyagi alapjait. Azzal kívánjuk zárni e jubileumi kiadványunk befejező részét, hogy úgy véljük: a gerendási szövetkezet fejlődése is bizonyítja az összefogás erejét, a szövetkezeti eszme továbbfejlesztését. És miközben újra megköszönjük az alapítóknak és a jelenlegi tagság egésznek segítségét, kérjük őket vegyenek részt továbbra is szövetkezetünk munkájában, gazdálkodási eredményeinek növelésében. Hiszen saját szövetkezetüket segítik.
