Békés Megyei Népújság, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-17 / 14. szám
KORO STAJ KULTURÁLIS MELLÉKLET A hűség könyve I „Csoór Istvánról azt tudta az irodalmi köztudat, hogy vidéki, tiszántúli író, akinek 43-ban két regényét kinyomtatva, szállítás közben verte szét a légitámadás, aztán az ötvenes években különös -tehetségű, színművészeti főiskolás fia halála verte ki kezéből a tollat, és ha meg is jelent a Tiszatájban, ha Szegeden ki is adták novelláit 63- ban, megcsendesedett immár a tüze. És akkor a hatvanéves Gsoór István Gyuláról felküld egy regényt a Szépirodalminak, amit sürgősen ki kellett adni. A „Hegy és göröngy” akár egy mai fiatal író KRITIKA A „Szocialista Művészetért" című lapban olvastuk munkája is lehetne. Nem annyira az ábrázolt életszakasz terjedelme és az elemzés aprólékossága miatt, mert Csoór e tekintetben régi vágású volt, évtizedeket elevenített fel. A megírás- és a látásmódban fiatal. Először is korszerű filmregényt írt. Ezt nem kell magyarázni. Másrészt az időben-mozgást artistaA hűséges ember jóban, rosszban kitart szerette mellett Állhatatosnak is mondják, aki élveihez, elhatározásához, véleményéhez szilárdan és kitartóan ragaszkodik. Ebben már az is benne van, hogy nem kutyahűségről, nem az ösztön kötődéséről van szó, hanem magas szintű értelmi kapcsolatról. Mérhető-e a hűség? Nem, mert nincs mértékegysége. De mutatója, lakmuszpapírja van. A megpróbáltatás. A napos oldalon könnyű hűségesnek látszani. Nem biztos, hogy egy jól klima- tizált szobában elhangzott hűs’ógvallomás ugyanolyan értékű, mint egy nyirkos, hideg latyakban, fogvacogta tó télben odanyűjtott kéz. Igaz, közihely: megméri az embert az idő. A hűségnek gyönyörű irodalma van. Hűség a hitveshez: Radnóti költészete; hűség az elvhez, a jövőhöz, a szabadsághoz: Gabriel Péri: Daloló holnapok; hűség az emberhez: Julius Fucsik... Tragikus élethelyzetekben, nagy próbatétel alatt tett vallomások ezek. Amikor formát kaptak a gondolatok, a szerzők mindegyike halál veszélyben volt, s mindegyike tudta, számára bevégeztetett. Nagy iz- zású, irodalmi alkotásban hagyták végrendeletül: ha újra kezdhetnék, ugyanígy élnének... — folytassátok, emberek...! Hűségokmányok azok a művek is, amelyek egy-egy nehéz időszakról később születve szólnak, amelyeknek a szerzői részesei voltak az eseményeknek, és azokról vallanak. Ilyenkor az életpálya későbbi alakulására is kíváncsi az olvasó, mert ez nagyon sokat eldönt — az idő nagy bíró. A kérdés ilyenkor az, hogy a szerző folytatta-e múltját vagy megtagadta? Árulóvá vált-e a megpróbáltatások tanulságaként, vagy töretlenül, állhatatosan járja tovább az elvei diktálta utat? Hogy mondja a költő: „Az erőtlen csügged, az erős megállja”. Sik Endre 2* kí2; tetősét — Vihar a levelet... —azért vezettem be az előző okfejtésekkel, mert a kötet leglényegesebb mondanivalójának a leírt gondolatsort érzem. Vagyis — ha szabad így írnom — a könyv egyik tézise: „Az igazi forradalmár akkor is forradalmár marad, ha a forradalomtól igaztalanul pofonokat kap.” A Vihar a levelet... című könyv a „Próbaévek” folytatása. Nehéz időkről számán látja meg újra szeretett hazáját. „Itthon vagyok újra. Fogadj kebledre, szülőhazám.” A könyv zárómondatát idéztük. Aki elolvassa a memoárt, megérti, miért választottam cikkem címéül azt, hogy Sík Endre új kötete, a hűség könyve. Kük olvassák el? Ma! alakítói , még erősebbek legyenek, hitükben, elkötelezettségükben... Az esetleges megsértődve visszahúzódottak, akiket ilyen vagy olyan mellőzés ért, vagy ők úgy vélik, és talán nem is a legmegfelelőbben gyógyít- gatják meglevő vagy képzelt sebeiket... S főleg a fiatalok, a „daloló holnapok” emberei, akiknek most alakul jellemük — eszményképektől is befolyásolva. Nekik a legnehezebb valamit is mondani, hogy így vagy úgy értelmezzék a művet. Csak talán annyit, hogy a szerző életútja önmagáért beszél: történjen bármi is a helyes úton járó kommunistákkal, az értelmes elv előbb-utóbb megadja igazságukat. Tiszai Lajos mól be, az 1930-as évék, majd a Nagy Honvédő Háború szovjetunióbeld eseményedről, elsősorban a magyar emigráció életéről, sorsáról. A könyv szereplői — szovjet emberek és kommunista emigránsok — a szerző személyes imerősed, közülük sokan barátai. Kit hová sodort a vihar, ki, hogyan állta meg helyét, mint kommunista, és ki hogyan élte át — ha túlélte — a személyi kultusz viszontagságait és a négy évig tartó háború szörnyűségeit? A marxista tudós — iNep- köztársaságunk volt külügyminisztere — a vérbeli forradalmár töretlen hitével tekint vissza az ellentmondásokkal terhes tíz évre, megmutatva annak fény. és árnyoldalait Számunkra egész sor ismerősről olvashatunk a kötetben, akik a bizalmatlanság fojtó légkörében, hazájuktól elszakítva is népük boldogabb jövőjéért küzdöttek. Sokukra rásütötték az áruló bélyegét és örökre eltűntek. Sík Endre is megjárta a maga kálváriáját. Koholt vádak alapján kizárták a szovjet pártból, elmozdították állásából, és a nagy- tudású professzor még a betevő falatjait is alig-alig tudta megkeresni. Pótolhatatlan könyveit adogatta él néhány kopejkáért, hogy kenyeret vásároljon a családjának. De megpróbáltatásai ellenére is töretlen maradt hitében. Amikor a Szovjetuniót megtámadta Hitler, katonai szolgálatra jelentkezett. Visszautasították. Újra és újra, állandóan lehetőséget keres, hogy harcolhasson a fasizmus ellen. A legnehezebb napokban — a német csapatok Moszkva alatt álltak — ténylegesen a moszkvai rádió magyar nyelvű adásait vezette, de hivatalosan nem ő irányítja ezt a nagyon fontos sajtószervet sem — csak a munkája kellett, de nem bíztak benne. Sík Endre akkor fogalmazta meg azt a gondolatot, amelyet a könyv egyik téziseként idéztünk. Nehéz helyzetben élt ezekben az években a szovjetunióbeli magyar emigráció. Rákosi Mátyás Moszkvába érkezése tovább bonyolította a viszonyokat Karakterisztikus képet kapunk Rákosi Mátyás emigrációbeli működéséről, emberi arculatáról, gyengeségeiről. Elérkezik a nagy nap, a moszkvai magyar emigráció hazatérhet. Sík Endrével is Budapestre tart a repülőgép-. Harminc év — Esővitorlákon mindent betöltve Képek elveszett édenkertje, Csepp élet, s halomnyi gőg — — mi van bennetek? — Te kedves lélek eltűnsz egy napon — bár élet! — úgy szerettelek — Mert irgalom és düh egyszerre volt benned gőgös, és szelíd. Ö! — De ha már nem suhan benned a fény, éveid napjai között Ö! — Lelj hát hajlékodra lélek s szállj alá a földre, Ha már leánytestek finoman égő parazsában nem nyugodsz, Aludj tárgyak tenyerében S ne fájjon a sorsod hanem húzzon éned Bókolva, súlyos díszkoporsót éveid fölé Te pedig hát elkocogj a sarokba ember, hol senki sem keres, míg lábaid biztosan szétveted, S ne kiabáld többé, Hol a lelkem? 1 Hol a leikem!? Hanem szelídséged plakátjait Teregesd napjaid komor oszlopaira Ismerve külön mindegyiket, Kacagj hát most, amikor még senki sem keres. Song, egy élet margójára Kóté Sándor bzlovók György Gyűrű ügyességgel csinálta végig, és teremtett egy vérből- húsból való, pozitív, úgynevezett egyszerű ember- alakot, aki kibírta a konstruált perek zúzmarás éveit börtönben. És a többi alakja is csupa kisember a félmúltból, a felszabadulás után, az ötvenes évekből, a „mi utcánkból”. Mily elevenek, mellettünk élt emberek! Aztán még egy dolog: a tiszántúli falu fel- szabadulásáról oly markáns, feledhetetlen képet se Szabó Pál, se Cseres nem írt, mint Gsoór e regényében. Végre egy nem görcsös, formai világmegváltásért íródott mű, egy valódi — népkönyv...” V, Bahnovs Aki öt percre zseni volt 0 készítményt egyszerűen ozarinnak nevezik. Ha ön 5 percre zseni akar lenni, menjen be a patikába és vegye meg. Igaz, hogy az ozarint csak receptre adják, de ha nagyon kéri, akkor recept nélkül is megkaphatja. Az az ember, aki feltalálta az ozarint, a legjobb barátom volt. Még akkor, amikor pénzért sem lehetett kapni, mert minden milligrammját csak az ENSZ különleges engedélye alapján adták ki, megajándékozott egy egész tablettával, ebből a csodatevő szerből. — Tudom — mondta a barátom —, hogy te már tíz éve dolgozol a találmányodon. Ez a tabletta segít neked rögtön befejezni a munkádat. — De a tabletta hatása mindössze 5 perc! — Na és? öt percre zseninek lenni — ez több, mint bármely találmányodhoz szükséges. Persze, ha például Newton nem gondolkodott volna már előbb is a gravitáción, akkor hiába esett volna le az alma. így viszont a törvény felismerése nem tartott tovább egy percnél. Egy perc alatt rájött arra, amit előbb nem látott, észrevette, az összefüggést a különböző jelenségek között és így megvilágosodott előtte a Nagy Igazság. Neked viszont öt perced lesz. Te annyi évi munkát fektettél elméletedbe, olyan mennyiségű anyagot halmoztál fel, hogy egy pillanat elég lesz és mindent a helyén fogsz látni. — Fogd! — mondta, és felém nyújtott egy kis műanyag dobozt, amely az értékes tablettát rejtette magában. Sem magam, sem barátaim nem kételkedtünk abban, hogy én tehetséges vagyok és eredményesen dolgozom. Az intézetben büszkék voltak rám. A találmányom, amelybe tíz évet fektettem és megoldását életcélomként tűztem magam elé, egy szép nap igazi dicsőséget tartogatott számomra. És az ozarin tabletta egész közel hozhatta ezt a napot. Alig ment el a barátom, bezárkóztam, megtöltöttem toliamat tintával, kezein ügyébe helyeztem egy kö- teg tiszta papírt, hogy fel tudjam jegyezni zseniális gondolataimat, amelyek rögtön eszembe fognak jutni, és bevettem a tablettát: Alig nyeltem le, türelmetlenül kezdtem várni a zseniális gondolatokat a nagy igazságok feltárulá- sát. És az orazin hatott Valóban befejeztem sok éves mimikámat megláttam azt amit eddig soha senki nem vett észre, a nagy igazságok feltárultak előttem. Már az ozarin hatásának első percében rájöttem, hogy találmányom egy fabatkát sem ér, és semmi értelme az egésznek. A második percbén megvilágosodott előttem, hogy tehetségtelen vagyok. A maradék három pereben egy beadványt készítettem igazgatómnak. Ebben engedélyt kértem arra, hogy abbahagyjam munkámat a találmányomon, mivel az teljesen értelmetlen és haszontalan. Később mindenki azt mondta, hogy ez a beadvány zseniális munka volt. * Tehát, amint] már mondtam, megkezdődött az ozarin árusítása. Kérjék minden gyógyszertárban! (Persze az Önök helyében én először jól meggondolnám, és csak azután vásárolnám meg!) Fordította: Sass Attila
