Békés Megyei Népújság, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-17 / 14. szám
MA 1971. JANUAR 17., VASÄRNAP Ara: 1.20 Fi XXVI. ÉVFOLYAM, 14. SZÁM TAVALYI GOND. Oj ÉVI FELADAT: AZ ŰJJ/^.PITÉS (3. oldal) — ALTALMENNÉK ÉN A TISZÁN... (8. oldal) AZ EGYKORI HAJDÜVÄROS (9. oldal) Magyarok és finnek Fock Jenő miniszterelnö- i künk finnországi látogatása I része annak a magas szintű megbeszéiiéseorozatnak, amely évek óta folyik Magyarország és Finnország vezetői között. Érdemes ennek az eszmecserének néhány mozzanatát felidézni. 1968 októberében Ahti Karjalainen akkori finn külügyminiszter Budapestre érkezése nyitotta meg a' két ország államközi kapcsolatainak legúiabb szakaszát. 1969 szeptemberének utolsó heteiben Kekkonen finn köztársasági elnök látogatta meg hazánkat. Tavaly nyáron Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke vezetésével magvar küldöttség járt az északi országban. A magas szintű me^besz»1 ések eredményeként előbb ötéves hosszú lejáratú kereskedelmi megállapodás született, maid pedig gazdasági, ioari és műszaki együttműködési egyezményt írtak alá. 1969 őszén megállanodás született a két ország között a vízumkényszer kölcsönös megszüntetéséről. Ha miniszterelnökünk mostani úticél járói, Finnországról — és általában, ha a finn— magyar kaocsolatokról — esik szó, múltról és jelenről együtt szokás beszélni. Nem is alaptalanul. Az évezredes közös múlt, rokonságunk tudata, érzelmileg is színezi jelenlegi reális politikán nyugvó együttműködésünket. Urho Kaleva Kekkonen elnök magyarországi tartózkodása idején így fejezte ki ezt a gondolatot: „Rokonságunk nemcsak a már régóta tudományosan bizonyított eredet-tényezőn és nyelvrokonságunkon alapul, hanem — ami ennél is fontosabb: — kölcsönös szimpátiánkon, élénk kulturális és kereskedelmi kapcsolatainkon, valamint azonos felfogásunkon a béke megőrzésének és elősegítésének fontosságát illetően.” Az elmúlt két esztendő során kommentárokban és hírekben gyakran került egymás mellé a két város — Budapest és Helsinki — neve. A Varsói Szerződés tagállamainak budapesti felhívása, az arra elsőként érkező finn visszhang Európa biztonságának, az összeurópai értekezletnek ügyét egyengette. A budapesti felhívás azóta szinte szimbólummá — a békés egymás mellett élés elvének egyik jelképévé — vált, Helsinkitől pedig több új javaslat érkezett azzal a pozitív szándékkal, hogy minél előbb megvalósulhasson a kontinens államainak nagy tanácskozása. De a magyar és a finn külpolitika nemcsak tágabb hazánk — Európa — békéjéről vall hasonló felfogást, hanem közelálló álláspontot képvisel a világ jelenlegi tűzfészkeinek — az indokínai és a közel-keleti válság felszámolását illetően is. A magyar—finn kapcsolatok alakulása igazolta egyúttal azt is, hogy a biztonságra, a békés egymás mellett élésre törekvés olyan összekapcsoló elv, amefly a nemzetközi politika ugyanazon áramlatához kapcsolhat különböző társadalmi berendezkedésű országokat A magyar—finn viszony tulajdonképpen világméretekben is pozitív példa lehetne. Megérné az alaposabb elemzést annak vizsgálatára: hogyan jöhet létre ez a harmonikus együttműködés másmás társadalmi berendezkedésű rendszerek között? Melyik az a döntő ok, amely ezt indokolja? A történelmi hagyomány? Igen, vannak közös hagyományaink. Bizonyos külsődleges jegyek? Ilyenek is vannak. Mindkét ország európai, kis lélekszámú állam. Néhány gazdasági mutató? Finnország gazdasági struktúrájában éppúgv. mint hazánkéban nagy szerep jut a külkereskedelemnek, a más országokkal való gazdasági együttműködésnek. Bőven lehetne sorolni az összetartó, az egymásra utaló tényezőket. A leglényegesebb azonban minden bizonnyal az, hogy országaink vezetőinek találkozásai erősítik a reményt: közös erőfeszítéseink nyomán közelebb kerülhet a kontinentális konferencia időpontja. Államközi kapcsolataink erősödését, a gazdasági • szálak gyarapodását a dolgok természetes rendje szerint a nagyobb kulturális csere, a nagyobb idegenforgalom is kísérte. Kállai Gyula „népi diplomáciának” nevezte a tömeges utazásokat, a két országban élő emberek személyes eszmecseréjét A „népi diplomaták” száma országainkban minden bizonnyal a jövőben még szaporodni fog. Fock Jenő látogatása része — és fontos állomása — egy folyamatnak, a magyar—finn együttműködésnek. Két kis állam magas szintű konzultációjára kerül sor Helsinkiben. Mégis — éppen a magyar— finn kapcsolatok példamutató jellegéből, országaink közös, kitartó erőfeszítéseiből következően — túlzás nélkül állíthatjuk, hogy Európa és a béke szempontjából egyaránt fontos megbeszélések lesznek majd az északi rokonnép fővárosában. A tél nehezen adja meg magát Az utak jégpáncélját ma is törik a KPM dolgozói A tél keményen tartja állásai* és az ellene küzdőknek szinte lépésről lépésre kell visszahódítani az „elfoglalt területeket”. Jól támogatja a tél hadműveleteit a köd is, amely rendkívül megnehezíti a vasúti és közúti járműforgalmat. Sokat késnek a vonatok. A szegedi például 56, a reggeli budapesti személy 80, az éjszakai budapesti személyvonat 40 perces késéssel érkezett meg a békéscsabai állomásra. A nemzetközi vonatok közül az Orient menetrend szerint, a Wiener 10 perces késéssel futott be. De a megye többi vonalain is általában 5—10 perces késésekkel köz. leikednek a vonatok. A távközlési üzemnél vonalszakadások jelenleg nincsenek, de a telefonvonalakra rakódott vastag zúzmararéteg miatt rendkívül rossz az érthetőség. Recsegés, sercegés nehezíti a beszélgetést. A KPM Békés megyei Közúti Igazgatóságán kissé megnyugodj Év közben pótoltak 26 millió forint bevételi kiesést Zárszámadási közgyűlés a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz-ben Evek óta mindig elsőnek, vagy elsők között tartja zárszámadás! közgyűlését a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz. A hagyományt most is követték. A tsz fennállása óta szám szerint a 21. zárszámadás a mostani, melyet tegnap, január 16-án, délelőtt tartottak. Csrrik Imre tsz-einök beszámolójában részletesein elemezte a 21. évben folytatott gazdálkodást, amely 1970-ben Fü- zesgyarmatom sem volt felhőtlen. A kara és a késő tavaszi csapadékos időjárás miatti belvíz és a nyári jégeső pusztítása következtében 25—26 millió foA következő években jelentős feladatok állnak 3 füzesgyar- maiti Vörös Csillag Tsz előtt, összesen 50 szövetkezeti gazdát készítenek fel 7 ezer holdem a növénytermesztési mumcák teljes elvégzésére. Az idén befejezi^ a SERKÖV építését, ahová még 45 millió forint értéket ruháznak be. A teljes üzemj vízrendezéshez szükséges pénzt félretették. Saját kivitele, zésben már 1971-ben elkészül nének e munkával, ha megkapnák az igényelt hét-nvolcmillió forint állami támogatást. rint károsodás érte a közöst. Ez akkoriban a tervezett árbevétel 25 százalékát tette ki. A tsz vezetősége és tagsága tavaly közösen kereste a bajból kifelé vezető utat. Az állattenyésztésben a munka hatékony, ságának növelésével, a takarmány-hasznosulás jobb körül- menyeinek biztosításával — beruházás nélkül — az emberi gondosság három és fél millió forint terven felüli bevételt hozott. A gyümölcsösben, bár igen jelentős volt a jégkár, a termés alacsonyabb osztályba sorolásával is 3—4 millió forint többlet- bevételt értek el. Az önálló építőbrigád feladata is növekedett. Így a korábbi években felhalmozott biztonsági tartalékból csak 3 és fél millió forintot vettek igénybe az 1971-es gazdasági év alapos előkészítésére. A bevételek és a kiadások igen kedvező alakulása tette lehetővé, hogy a tagság közösből származó jövedelme nem csökkent, 6Őt 1,6 százalékkal meghaladta az 1969. évit. Ugyanakkor a fejlesztési alasp 28,8 százalékos növekedésért érték el- A fogyasztási és a felhalmozási alap közötti arány alakulása i 64,7. illetve 35,3 százalékkal | igen kedvező. A tsz szociálpolitikai feladatokat is ellát. Tovább folytat iák lakóházépítési akciótokat. Ebben a-r esztendőben 20 lakásos társasbáz építéséhez nyújtanák segítséget Lakásonként ötéved lejáratra 50 ezer forintot hittatnak kamatmentesen. Az üzemi. étkeztetés hozzájárulása címén majdnem ecvmiúió forintot. nvugdííkiegészítésre és üdültetésre csaknem félmillió forintot költonék. Részt vesz-, nék a község kommunális feladatainak a megoldásában is. Érthető tohát, hcvsv miért fejlesztik 28,8 százalékkal felhalmozási alapjukat. A füzesevarmati Vörös Csillag Tsz zárszámadó közsvűl-toe tulajdonképpen ezért volt ünnep. me1 ven ott voltak a megve. a szeghalmi tárás párt- és tanácsi vezetői és a vállalatok kér>- visolői Növelte a nap jelentőségét Klaukó Mátyás, a meevei tanács vb-e’nöVönék felszólalása, aki az 1970 évi gazdálkodás meevei tapasztalatairól beszélt, majd meleg, baráti szavaikkal gratulált a füzesevarmatiak 1970. évi igen eredményes munkájához. ltopsi Károly tak a kedélyek az utóbbi napot enyhébb hőmérséklete miatt, ugyanis ez némileg javította a közutak helyzetét. így nagyobb erővel és hatékonysággal tudják tísztítajni most már az alsóbbrendű utaltat is, gyorsabban vékonyodik a jégpáncél a sózás következtében. Egyelőre még a Békéscsaba—Doboz, Gyula —Komódi, Békéscsaba—Makó, Tótkomlós —Hódmezővásárhely közötti útszakaszokon okoz problémát a jég, de itt is megkezdték feltörését. Legrosszabb állapotban van a Gyula — Két- egyháza — Kevermes — Dombegyház — Battonya közötti útvonal. Erre a szakaszra nagy erőket irányítanak. A KPM 25 saját géppel és bérbe vett járművekkel hadakozik a tél ellen, de ezenkívül felhasználnak lánctalpas járműveket, traktorokat is. Az AKÖV buszjáratai a csúszós, ködös útviszonyok miatt 10—30 perces késéssel érkeznek és indulnak. Szombaton legtöbbet a debreceni járat késett, 27 percet. De nemcsak a távolsági járatoknál, hanem a helyinél is akad probléma. Az AKÖV illetékeseinek nagy gondot okoz — és késlelteti a helyi járatokat —, hogy a legtöbb buszmegállónál nem takarítják el a felgyülemlett havat és a jeget, így veszélyessé válhat az utasok le- és felszállása. A Kertészeti és Köztisztasági Vállalatnál arról tájékoztattak, hogy mindennap este 10-ig sózzák a legforgalmasabb útvonalakat, de nem sokat használ, mert ez csak nulla és mínusz 5 fok között hatásos. A keményre taposott és megfagyott hóréteget csak akkor tudják teljesen eltakarítani, ha az idő megenyhül, karítani, ha az a tavasszal majd magától elolvad. K. A, A . telefonvonal-szerelők most már a helyi vonalak javításán dolgoznak.
