Békés Megyei Népújság, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-16 / 13. szám

Növekszik a betegek gondozási ideje Csoportvezető főorvosok a körzetek ölén — Jelentés a betegellátásról Az egészségügy idei program­ja jelntöe fejlesztést ír elő a jár. nőbeteg-ellátás terén. A most formálódó tervek szerint előre­láthatólag mintegy ötven új ál­talános orvosi körzetet hoznak létre az országban. Ezzel az egy körzeti orvosra jutó lakosok szá­ma kereken 2700-ra csökken. A gyermekorvosi hálózatot 56 új körzettel bővítik. így a körzetek száma 650-re nő. Ezzel Buda­pesten és a nagyobb városok- ban — ahol erősebben tovább­fejlesztik a gyermekorvosi há­lózatot — átlagban 20—25 száza­lékkal csökken a körzeti orvosok által ellátandó lakosok száma. Ez tetemesen növeli az egy be­tegre fordítható időt, emeli az alapellátás színvonalát és lehe­tővé teszi a szocialista egész­ségügy egyik alapvető tényező­jének, a gondozási módszernek szélesebb körű alkalmazását, fő­leg a gyermek- és a körzeti egészségügyi ellátásban. Első­sorban szív- és érrendszeri be­tegségekben, cukorbajban, moz­gásszervi és emésztőszervi meg. betegedésekben szenvedőkre ter­jesztik id a gondozást. Az üzem. orvosi ellátás napi félezer órá­val bővül. A betegellátás minőségének javítását szolgálja a7 úgyneve­zett kórház-rendelőintézeti egy­ség fokozatos továbbfejlesztése is. Iiy módon érvényesül az egyes területek egészségügyi el­látásában a kórházak szakmai irányítása és a megvalósulás út­jára kerül a betegek állapotá­hoz igazodó, úgynevezett prog­resszív betegellátás. Főleg vá­rosokban és olyan településeken, ahol a távolság és az útviszo­nyok erre lehetőséget adnak — s ahol a szükséges személyi és anyagi feltételek is adottak — továbbfejlesztik a belgyógyász csopórtvezető főorvosi intéz­ményt Egy-egy csoportvezető főorvos hat-nyolc körzet mun­káját fogja össze. A magas kép­zettségű, tapasztalt szakemberek irányítása minden bizonnyal je­lentékenyen javítja a gyógyító- megelőző munka színvonalát A körzeti orvosi ellátásiban sok gondot okoz a szabadságon levő, beteg vagy más okból aka­dályozott körzeti orvosok helyet, tesítése. A végleges megoldás elősegítésére az idén további segédorvosokat állítanak mun­kába. Főleg a falu jobb egészség- ügyi ellátását szolgálja az az el­képzelés is, hogy ahol a távol­ság és a közlekedési viszonyok megengedik, több orvosi körze­tet, tanácsadó-helyiséget és fog­orvosi rendelőt, esetleg más in­tézményeket (például gyógyszer, tárat) — egyetlen közös épület­ben helyeznek el. Ezek a Ms egészségügyi kombinátok jól megközelíthetők és gazdaságo­san működtethetők. A szakorvosi óraszám mint­egy napi 1300 órával emelkedik ebben az évben. Ez természete­sen egytittjár új rendelőintéze­tek létrehozásával is. (MTI) Ünnepeltek a Tótkomlósi ÁFÉSZ alapítói Január 10-én találkozóra jöt­tek össze a tótkomlósi földmű­vesszövetkezet egykori alapítói A jubileumi ünnepségen — me­lyen a községi párt- és tanács vezetői is részt vettek — Buda Pál, a szövetkezet igazgatóságé, nak elnöke mondott beszédet, tekintette át a negyedszázad gazdag szövetkezeti eseményeit Beszéde első részében az alapí­tók erőfeszítéseit méltatta. Azo. két, akik mindent vállaltak a szövetkezetért. Majd az utóbbi évek eseményeit s az elkövetke ző időszak gazdag terveit ele­mezte. A jubileumi ünnepségen soká ig együtt maradtak a tótkom­lósi szövetkezet alapítód, hogy visszaidézzék a negyedszázaddal ezelőtti kezdetet, s az azóta meg tett utat. B. I. Évfordulóra hészül a Szeghalmi ÁFÉSZ Március 10-én lesz 25 éve, hogy 56 új földhözjuttatott és szegényparaszt Szeghalmon ki­mondta a földművesszövetkezet megalakulását. E negyedszáza­dos évfordulót méltóképpen akarja megünnepelni az ÁFÉSZ igazgatósága. Márciusban jubi­leumi ünnepségen emlékeznek a szövetkezet megalakulására. Eb. bői az alkalomból már egy ki­adványt jelentetett meg az ÁFÉSZ igazgatósága, amely Szeghalomnak — mint a „Sár­rét” központjának — történetét tárja az olvasó elé, benne a földművesszövetkezet létrejöt­tét, azóta elfoglalt helyét elemzi. Az évforduló tiszteletére kéthe­tes rendezvénysorozat várja a szövetkezet még élő alapítóit, az egész tagságot, a község vala­mennyi lakosságát. E rendez­'.(taataaaaasaaaizisansaBSsaaQa' vénysorozat keretében kiállítás nyílik, ahol az egykorj tWtumen tumok, fotók mutatják be a szövetkezet 25 év alatt megtett útját. E kéthetes rendezvényso­rozat aktívaüléssel kezdődik, ahol a földművesszövetkezet alapítód küldöttei, a társszöveitkezetek képviselői találkoznak és ta­nácskoznak. Az aktívaülésen díszoklevéllel tüntették ki a szövetkezet egykori alapítóit Ezt követi majd a színvonalas kultúrműsor. Az évforduló keretében ismét megrendezik a Kereskedelmi Napokat, melynek keretében di­vatbemutató, népi zenekarok ta­lálkozója, illetve vetélkedője, könyvvásár tarkítja majd az ün. nep&égsorozatoti A szövetkezet igazgatósága e kéthetes ünnepségsorozatra ked wwa vendégeket vár Roma­naszolni, annál is Inkább, mert sokan nem tudják ezt az illeté­kesek közül, csupán sejtik, de- hát a sejtés meg semmi. „Bez­zeg, amikor még...” — mondat­kezdet nagyon gyakori társasá­gukban, amikor cimboráival ösz- szejön itt, a-presszóban egy kis lelkisalak-kiöntére. Nem én va­gyok a törzsasztaluk, de bár­mennyire is halkan pusmogják el sérelmeiket, valami csak el­jut hozzám, részben asztaltár­saim olykori kollektív nyiszegé- seből is. Mivel bizonyos lelki fájdalmak elég gyakran ismét­lődnek sugdolózásaikban, évek alatt teljesen világosé vált előt­tem, mi kínozza őket. Foglalko­zásukra, múltbeli társadalmi helyzetükre, csakúgy, mint a je­lenlegire pillantva, nagyon ve­gyes társaság. Hargitainak az apja eladósodott dzsentri, aki a kétszáz holdat akkora kölcsön­nel megterhelve hagyta fiára, hogy az a felszabadulásig a felét se tudta kifizetni, utána pedig felosztották a birtokot, s ez az, amit még ma is gyakran vissza­sír, hiszen ha az megvolna, ak­kor piszlicsáré tyúkperekkel nem kellene foglalkoznia. („De egyelőre el kell fogadni a vilá­gok ilyennek!”) A világnézeti demokratizálódás azonban Har­gitait sem kerülte el. Nemcsak azért, mert ötvenhatban az ese­mények gyors fordulatai követ­keztében szerencséjére nem „ex­ponálta” magát, hanem a nehéz kenyérkereset folytán olyanok­kal is lepertusodott, akiknek ko­rábban köszönését is csak tes- oék-lássék módon vagy egyálta­lán nem fogadta. így került asz­taitarsaságaba Kersmayer, a maszek finomlakatos és autó­szerelő, akinek már sok, főleg adóügyi problémáját intézte el, persze a jogvédelemre szorult mester nem hálátlan sem a meg­tiszteltetésért, sem az eredmé­nyes ügyintézésért. A nagysá­gos asszonyt ingyen megtanítot­ta a gépkocsivezetésre, vala­hányszor autót cserél Hargitai, ő az, aki a generáljavítást elvégzi, s a kilométerórát úgy állítja be, hogy a kifutási idő delében le­gyen a jármű. Más egyéb mű­szaki segítséget is ad, hiszen nem közömbös az ő számára sem, hogy az adómegterhelést milyen gyorsan tudja mérsékel- j tetni. Kersmayer az egyetlen • nem értelmiségi a kompániában, ■ aki kézzel-lábbal dörgölőzik hoz- ; zájuk, mert úriember cimborái ; széles körű ismerettségük révén ! hajtják hozzá a kuncsaftokat, j két segédet is kénytelen tartani, i mert maga már a reprezentán- j sabb személyek autóit se tudná . orvosolni. (Mellesleg a tanács- | elnökhelyettes is most vett egy S használt Tabcit, s az ő bizodal- : ma is Kersmayer szakérteimé- ■ ben volt.) Gortvai agronómus ■ gazdatisztből lett a szocialista : mezőgazdaság élkatonája. „Ez s nem volna baj!” — hallani ná- ; Iámnál sokkal illetékesebbek aj- ■ kaiból is. „Csak politikailag len- j ne kicsit határozottabb!” A rá- • bízott tsz szakmai vezetésével ! nincs is hiba, hiszen állandóan : negyven forint felett tartja a • munkaegység értékét, de politi- 5 kailag bizony segítésre szorul, i (Folytatjuk) niából. Az élesdi szövetkezet küldöttségét fogadják Szeghal­mon. Balkus Imre A gerendásiak jubileuma őszhajú emberek, fejkendős asszonyok gyülekeztek január 14-én, az esti órákban a geren­dás! vendéglőben. Valamennyi­en a földművesszövetkezet ala­pítói voltak. Egy küzdelmekben és eredményekben egyaránt gaz­dag negyedszázadra emlékeztek. A veteránokat Mátó János, az ÁFÉSZ elnöke köszöntötte, mél. tatva munkájukat, majd emlék­lapokat. adott át a szövetkezet létrehozóinak. Értesítjük T. ügyfeleinket, hogy a hulladék karkasz (elhasznált gumiabroncs) begyűjtését március 31-ig szüneteltetjük. Országos Gumiipari Vállalat Palma Nyíregyházi Gumigyár A helyi lehetőségek jó kihasználásával sokat javulhatna * a zöldségtermesztés A Békés megyei Népújság az| elmúlt napokban, de előbb is, meggondolásra méltó cikkeket | közölt a zöldségtermesztésről., Én idős ember vagyok. Alig tartom magam méltónak arra, j hogy a kérdéshez hozzászóljak. De most mégis azt teszem. Ugyanis nincs az újságban olyan zöldségtermesztésről szóló cikk, amit én ne olvassak el. Szerel­mese vagyok a zöldségtermesz­tésnek. Olvastam a január 5-i számban is a „Miért csökken nagy üzemeink Den a zöldségter­mesztés?” című cikket, amivel úgyszólván teljesen egyetértet­tem. Most ismét többször egy­más után elolvastam a január 10-én megjelent „Mikor és ho­gyan javulhatna a zöldségter­mesztés és ellátás?” című cik­ket Dr. Zalai Lajostól. Dr. Zalai tisztánlátóan szólt a kérdéshez, így nem tudom meg­állni, hogy ne tegyem hozzá meglátásomat arról, amit ki­csiny falumban tapasztalok. Községünkben, Hunyán a Hunyadi Termelőszövetkezet gazdálkodik mintegy 5 ezer ka- tasztrális hold jo minőségű föl­dön. El óhajtom mondani, hogy a szövetkezetben három éve na- gam irányítom a csekély zöld­ségtermesztést, valamint a né­hány holdnyi kiöregedett gyü­mölcsösben a gyümölcstermesz­tést. 1969-ben több mint • 300 j ezer forint bruttó jövedelmet értünk el. 1970-ben lényegesen kisebb területen is több mint 100 ezer forintot termeltünk. Munkatársaim 50—60 évesek és még idősebb nyugdíjas nők és férfiak voltak. Ezzel csak azt akarom dokumentálni, hogy a kertészetben még az idős és beteges tagok is szívesen eldol­gozgatnak, ha hagyják őket. Sajnos, az elmúlt évben sok] kudarc ért bennünket. Az esőzé-! sek miatt nem bírtunk a ren-' geteg gyomnövénnyel, de még így is szép eredményeket értünk1 el. Hogy mást ne említsek, egy katasztrális hold hagymából 26 ezer 200 forint, egy katasztrális hold burgonyából pedig 21 ezer forint volt a szövetkezet bevé­tele. És ezek után ömlik ki belő­lem a keserűség. A szövetkezet részéről úgyszólván semmi tá­mogatást, semmi megértést nem kaptunk. A szövetkezetnél egy ilyen néhány százezer forintos bevétel semmi megbecsülést nem kap! Egyáltalán nem ve­szik figyelembe azt, hogy. a zöld­ségtermesztésre a lakosság el­látása szempontjából nagy szük­ség van. Nálunk, Hunyán is fennáll az a szomorú eset, hogy az ÁFÉSZ élelmiszerboltja is a központi készletből vásárolja a zöldárut, a burgonyát; a ká­posztát, holott ezt itt, ezen a jó földön könnyűszerrel meg le­hetne termelni. A. szövetkezetnek van akkora gyümölcsöse, mell; el, hr egy ki­csit is törődnének, szűkösen el­látná a lakosságot. De sajnos a gyümölcsös trágyát legalább 20 év óta nem kapott Igv ami kevés gyümölcs terem, silány minőségű, fogyasztásra alig al­kalmas. Van egy katasztrális hold föld a szövetkezetben, ami nagyon megfelelne egy kis in­tenzív kertészkedésre. Nagyon jó föld és még némi öntözés is lehetséges. Forgón kívül van, így a szövetkezet, úgyszólván semmire sem tudja használni. Azon csak égbe nyúló gaz te­rem. Én már sokszor kértem, hogy össze] szántsa fel a szö­vetkezet és csináljunk ott egy kis kertészetet. Az 1969-ben sem lett felszántva. Egy részét aztán nagy utánjárásomra ta­vasszal mégis felszántották. Olyan rossz munka volt rajtaj hogy engem mindenki kineve­tett, hogy én ezen a földön ter­melni akarok? És termeltem. Ezen a földön termett a 21 ezer forint értékű burgonya Az el­múlt őszön is kértem jó né­hányszor, hogy szántsák fe] a területet és adják ide valami­lyen formában zöldségtermesz­tésre. Ma sincs felszántva. Tehát igaz. hogy falun sem a termelőszövetkezet, sem az ál­lami gazdaság nem törődik a zöldségtermesztéssel, nem törődik a lakosság ilyen irányú szükség­letével, annyira item, hogy még a saját konyhájuk részére sem termelnek. Hogyan akarják a helyi ellátást javítani! Állítom, hogy kevés jóakarat­tal megoldható volna a zöldség- termesztés. Minden szövetkezet­ben van olyan terület, ahol meg lehetne szervezni a zöldségter­mesztést. Sok helyen, ha egy­szerű módon is, de még az ön­tözés is megoldható lenne. Min­den szövetkezetben van egy-két olyan ember, aki igen is szeret kertészkedni! Igaz, hogy ezek nagyrésze idős, talán ezért is nem hallgat rájuk senki. Van­nak nyugdíjasok, akik még bír­nak és tavasztól őszig szívesen el is dolgozgatnának a kerté­szetben is egy-egy hozzáértő tár. suk vezetésével. Szerény nyug­díjukat is tudnák növelni. Egy kis jóakarattal mindezt egybe lehetne fogni. Én nem azt mon­dom, hogy ezzel meg volna old­va a zöldségtermesztési problé­ma, de hogy azon nagyon sokat segítenénk, az bizonyos. Szép eredményeket lehetne elérni akkor, ha az ilyen kez­deményezést a termelőszövetke­zet vezetősége támogatná, a szükséges segítséget megadná. Sajnos, én azt tapasztalom, ha ilyesmit az ember felvet, hide­gen fogadja a vezetőség. Ilyes­mire nincs ideje. Lassan oft tartunk, hogy az emberek vé­leményét egyesek huszadrangú kérdésnek tekintik. Nem tudom, ki szervezze meg a zöldségter­mesztést, ha nem ők? A tanács sem igen szorgalmazza az ilyen kérdést. Szóval ez egy elhanya­golt terület, senki nem törődik vele, viszont a piacon azt lát­juk, hogy lassan-lassan drágább a zöldség, mint a hús! Én ezt a néhány sort nem azért írtam, hogy az újságba te­gyék. Nem kívánok én ilyesmi­ben kitűnni. De írtam azért, hogy lássák, igenis van, sőt na­gyon is van, aki az ilyen cik­keiket, az Önök ilyen törekvé­seit nagyon is megérti. Magunk is látjuk, érezzük, hogy itt va­lami nincs rendben. Éppen ez­ért szerény soraimmal is csak az a szándékom, hogy amennyi­ben Önöktől is függ, továbbra is tartsák ezt a kérdést napi­renden. Törekedjenek arra; hogy különösen a termelőszö­vetkezeteknél értsék meg a zöldségtermesztés országos prob­lémáját és igyekezzenek azt meg is oldani! Mert meg lehet ol­dani, csak jóakarattal meg kell keresni rá a lehetőséget. Per­sze nem úgy, mint a mi szö­vetkezetünknél is csinálták ezt jó néhány évvel ezelőtt, hogy nagy befektetéssel megépítették vagy tizenöt melegágyat. Az ott van ma is, rohad a nagy gaz­ban a hozzávaló ablakokkal együtt. És azóta nem törődik vele senki. így nem lehet, ha­nem a mindenkori szükséglet­hez és lehetőségeikhez képest, de csinálni kell. Köszönöm. ha soraimat elol­vasták. Megnyugvás számomra, ha egy nagyon kicsit is segít­hetek á kérdés megoldásában. Fülöp Menyhért nyugdíjas ÉáMmm 5 1971, JANUAR ÍR

Next

/
Oldalképek
Tartalom