Békés Megyei Népújság, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-16 / 13. szám
(Pd&ytatm as í. oldalról) befejezték, s a kenyérgabonát a korábbi éveknek megfelelő területnagyságon elvetették. A nehézségek ellenére a mélyszántást az előirányzott terület 90—95 százalékán elvégezték. A béreik és bérjellegű kifizetések 7 százalékkal emelkedtek. A mezőgazdasággal kapcsolatos készpénz-bevétel 19 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban. Munkaegység címén 5 százalékkal, áruértékesítés címén 30 százalékkal — főleg ház. tájiból — több bevételhez jutott a parasztság. Az 1970. évi feladatok, tervek kidolgozása és teljesítése pártunk X. kongresszusára való felkészül« jegyében történt. A megye üzemeiben a kongresszus tiszteletére 2500 szocialista brigád 37 000 tagja nevezett be a munkáversenybe és jelentős munkasikereket ért el. A munkaverseny a legtöbb üzemben a kongresszus után is tovább tart. A pártszervezetek az 1969-es Pénteken ülést tartott az MSZMP megyei bizottsága * év alakulását elemezték és az 1970. évi tervek elkészítésénél számításba vették, s az 1970. évi gazdasági tervek reálisak voltak. A lemaradás döntően a rendkívüli időjárás, a természeti csapás miatt következett be — elsősorban a mezőgazdasági és élelmiszeripari üzemekben. Az üzemi pártszervezetek jelentős erőfeszítést tettek, de a törekvés nem volt minden tekintetben eredményes. A hatékonyság fokozását, a termelékenység növelését, a kedvezőbb jövedelmezőséget, a felesleges létszám átcsoportosítását számos tényező akadályozta. Ezek: az ár- és belvíz, a fejlesztési alapok és a műszaki fejlesztéshez szükséges gépek hiánya. Az egyes élelmiszeripari üzemek a kevés és rossz minőségű nyers. Nőt! az Megenionntsiii, de kevés a szállés — Turistaszálló, camping szükséges — Nagyobb választékot, jobb vendéglátási A Békéscsabai Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága tegnapi ülésén fő napirendi pontként a város idegenforgalmi tevékenységét s az ezzel kapcsolatos további tennivalókat tárgyalta | Inokai Jánosné hivatalvezető í írásos beszámolója alapján. Időszerű volt a téma, hiszen, | mint a beszámoló tükrözi, kü- j lörösen az elmúlt évben a gyű- : lai határátkelőhely megnyitása ! óta jelentősen nőtt a város idegenforgalma. Időszerű azért is, mert az ilyen és ehhez hasonló témákat igen fontos év elején tárgyalni, hogy legyen idő a fennálló hibákat, gondokat megoldani és időben felkészülni a szezonra. A város idegenforgalmának növekedését bizonyítja többek között, hogy míg 1969-ben a fizetővendég-szolgálatban 17 ezer 027 vendégnapot töltöttek, addig 1970-ben már 43 ezer 655 a vendégnapok száma. Az igények a tapasztaltak szerint növekednek, egyre több látogató érkezik a megyeszékhelyre az ország különböző tájairól és külföldről is, viszont igen nagy gondot okoz az érkezők elhelyezése. Egyelőre megoldatlan — mint ahogy azt a végrehajtó bizottság Is megállapította —, egy turistaszálló és camping létesítése, mely a beszámoló szerint a legégetőbb és legsürgősebb feladat lenne. A vb tagjai úgy foglaltak állást, hogy ezek létesítéséhez egyelőre nincs anyagi fedezet, több szerv, vállalat összefogására lenne szükség. Viszont az elhelyezéseken, a vendéglátáson lehetne segíteni olyan intézkedésekkel Is, melyekhez nem kell különösebb beruházás, csak megfelelő szervezés és a munka jó összehangolása. A beszámoló részletesen foglalkozik az elmúlt év. eredményeivel, valamint a további tennivalókkal is. Így többek között fontos tennivalóként jelöli meg a gépjárművek részére parkírozóhelyek kijelölését, a vendéglátóipari egységek kulturáltságának javítását, az ételválaszték bővítését, valamint a szálláshelyek növelését. Ha más megoldás nem lehetséges, a fizetővendég-hálózat kibővítésével. A beszámoló feletti vita, a hozzászólások azt bizonyítják, hogy a vb tagjai törődnek a város idegenforgalmával. K. J. l nacsarszkijjal, de mindvégig tisztelte a későbbi művelődés- ügyi népbiztost). A nagy irodalombarát ekkor Is olvasott, a babakocsi olyan volt, mint egy mozgó könyvtár. A sok újság, brosúra szinte eltemette a gyereket. Egyszer, amikor a szórakozott tudós a megszokottnál is több könyvet rakott be a gyerekkocsiba, Lenin rákiáltott: „Vigyázzon, hiszen megfullad a gyerek”. Híres kávéházak a Montpar- nasse-on. Csak néhányat említünk közülük, hiszen a Café du Dome-ról vagy a régi Rotonde- ról kultúrhistóriát lehetne írni. Vitatéma Párizsban, hqgy melyik kávéház volt Lenin törzshelye. Ügy hiszem, ez egy kicsit legendát kereső, hiszen Lenin a konspiráció szabályai szerint mindig más és más kávéházakban találkozott elvtársaival. NÉHÁNY francia kutató szerint Lenin törzshelye a világhírű Cafe du Dome volt, a Montparnasse körút 108. szám alatt. Az emlékezések szerint sűrűn a Dome sarokasztalánál beszélgetett az emigránsokkal. Hihető ez Is, hiszen ezekben az években a Dome már a művészvilág egyik központja volt. • Más francia források azt állítják, hogy Lenin a Montparnasse körút és a Observatóire sugárút sarkán levő Closerie des Lilas kávéházba járt rendszeresen. Erről ír Kazakevics is az Inoszt- rannaja Lityeraturában. Még mások úgy emlékeznek, S hogy Lenin az azóta már lebontott Rotonde-ban vendégeskedett, itt írta cikkeit. Kétségtelen, _ hogy Trockij és Lunacsarszkij I rendszeresen odajártak, az utóbbinak Chagall barátja is volt. Az bizonyos, hogy Lenin moz. galmas társasági életének középpontjában mindig az eszme győzelemre juttatásának gondolata volt, a világ forradalmi erőinek vezetőivel találkozott ilyenkor. Feljegyezték, hogy sokat járt a Cafe Caput-ba a rue Marine és a rue d’Alesia útkereszteződéséhez. Ez bizonyos, mert a proletary itt tartotta szerkesztő bizottsági üléseit. Az is tény, hogy a rue d’Orléans-on levő Aux Manilleurs nevű kávéházba sakkozni járt. Egvszer itt különben majdhogy ökölharcra került sor a vjerjodistákkal. SAJNOS már az a café sincs meg, acélüveg hatalmas ház van a helyén. Az utcai oldalfalán egy félig letakart felirat: „Lenin itt járt, Lenin a miénk is”. A jubileumi évfordulón írták fel Montrouge (Párizs elővárosa) kommunista fiataljai. (Vége) Tiszai Lajos anyagellátása (konzerv — cukor). Továbbá a vezetési intézkedések, a munkafegyelemmel kapcsolatos lazaságok. Az építési beruházások határidőre történő befejezését akadályozta a helyreállítás nagy volumenű anyag- és szállítóeszköz-igénye. Az 1971. évi gazdasági tervek kidolgozásának különös jelentőséget ad az a körülmény, hogy qz egyúttal a IV. ötéves terv első éve és alapja a kidolgozandó középtávú elképzeléseknek is. A megye 1971. évj gazdaság- politikai feladatainak megvalósítását a X. pártkongresszus, a megyei pártértekezlet határozatai, valamint a Politikai Bizottság 1970. november 10-i határozata alapján kell elősegíteni. A megyei pártbizottság a IV. ötéves terv irányelveit figyelembe véve az 1971. évi gazdaságfejlesztés fő előirányzatait a következőkben határozza meg: az ipari termelés 9,2—9,6 százalékkal, az épitőipari termelés 9,6—10.4 százalékkal, a kiskereskedelmi forgalom 8 százalékkal növekedjen. Az élelmiszergazdaság bruttó termelési értékének 3—3,5 százalékkal való növekedése az indokolt a III. ötéves terv átlagához képest, A pártszervezetek segítsék elő azt, hogy a vállalatok társadalmi szerved, középvezetők, dolgozok ismerjék meg üzemük, gyáregységük 1971. évi és középtávú termelési feladatait. A pártszervezetek tegyenek erőfeszítéseket, hogy a munka termelékenysége az eddiginél gyorsabban emelkedjen. Biztosítani kell, hogy az ipari termelésnövekedés 80 százaléka termelékenység emelkedéséből származzon. Ennek érdekében nagyobb gondot kell fordítani az ipar szerkezetének további javítására, a kereslethez jobban igazodó termelésre, a gazdasági hatékonyság növelésére. A műszaki színvonal emelése érdekében támogatni kell minden olyan kezdeményezést, amely a meglevő termelőberendezések korszerűsítését, az anyagmozgatás és rakodás gé- •pesítését irányozza elő, Nagyobb gondot kell fordítani a munka- szervezés javítására, a munkaerőmegtakarításra, a munkafegyelem megszilárdítására, az indokolatlan munkaerővándor, lás megszüntetésére, a szociális, ta munkaverseny állandósítására. A pártszervezetek segítsék elő a beruházások koncentrálását, a folyamatban levő beruházások üzembe helyezésének meggyorsítását. Az élelmiszergazdaság fenti célkitűzéseihez a feltételek a korábbi éveknél kedvezőbbek, mert a mélyszántás a korábbi éveknél körülbelül 100 000 kataszteri holddal nagyobb területen lett elvégezve. Az őszi kalászosokat megfelelő nagyságú területen, minőségben és időben vetették el; a korábbi évek. nél lényegesen nagyobb meny- nyiség'ű műtrágyát használhatnak fel, s az állattenyésztés alakulása kedvezőbb az előző éveknél; a szakosított telepek részben már 1971-ben megkezdik működésüket. A mezőgazdaságban keletkezett károk felszámolása előreláthatóan égy gazdasági év alatt nem valósítható meg. Ezért elsősorban a veszteséges szövetkezetek vegyék igénybe a középlejáratú hiteleket, dolgozzanak ki szoros tervet a veszteségek kigazdálkodására. Fordítsanak gondot a megfelelő alapok k-ozésére. a folvamat- ban levő beruházások mielőbbi megvalósítására — elsősorban a hősprogram érdekében. A mezőgazdasági üzemek pártszervezetei segítsék elő a gazdálkodás hatékonyságának növelését, a vezetés megszilárdítását, a munkaszervezés javítását. Az 1971. évi élelmiszergazdaság feladatainak teljesítéséért a közgazdasági szabályzókkal összhangban hatékonyabban kell elősegíteni az élelmiszerfeldolgozó ipar megfelelő alapanyaggal való ellátását (konzerv- és cukoripar). A veszteséges vállalatoknál a pártszervezeteknek nagy > körültekintéssel kell a kialakult helyzetet elemezni és értékelni. Ott, ahol a kedvezőtlen helyzet egyértelműen nem a vezetés hibájából ered, hanem az elemi csapásból, a pártszervezetek-védjék meg a vezető- ellenes hangulat hatásaitól a korábban jól és eredményesen dolgozó becsületes vezetőket. Az üzemi és szövetkezeti demokrácia fejlesztését segítsék az üzemi szakszervezeti és a szövetkezeti választások. E válasz, tásokon is segitsék a szövetkezeti vállalatok pártszervezeted az 1970. szeptember 3-i szövet-' kezeti kommunista aktíva ülés állásfoglalásainak megvalósulását. Az érvényben levő két évre kötött kollektív szerződések 1971. június 1-én lejárnak. Az üzemi pártszervezetek segítsék elő. hogy az új kollektív szerződések — amelyekét már öt évre kötnek meg — egyszerre, képviseljék és védjék a társadalom és az egyének érdekeit. Pártszervezeteink és párt- alapszervezetetnk sokoldalú szervező, ellenőrző, agitációs és propagandamunkával segítsék elő az 1971. évi és ezen túlmenően a középtávú tervek kidolgozását és megvalósítását. Az írásos jelentéshez Supala Pál, az MSZMP megyei bizottságának titkára szóbeli kiegészí. tést adott, s a többá közt megállapította: 1970-ben bekövetkezett nagyarányú ár- és belvíz nemcsak a közvetlenül sújtott gazdasági ágazatokban éreztette káros hatását, hanem közvetlen az egész megye gazdaságára is kihatott. A párt és tanács megyei vezetőd, a területi tsz-szövetségekkel egyetértve már év közben is úgy Ítélték meg a helyzetet, hogy alapvető feladat a lehetőségekhez mérten megfelelő feltételeket teremteni az 1970-es év gazdálkodásához és az 1971-es év termeléséhez. Ennek kapcsán a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériummal egyetértésben intézkedést tettek a termelőszövetkezeti tagság részesedésének 80 százalékban történő kifizetésére, továbbá a műtrágya, valamint az 1600 vagon vetőmag biztosítására, a talajmunkák pénzügyi alapjainak óvadékfedezetére, s a közös és a háztáji állatállomány részére hiányzó mintegy 8—9000 vagon abraktakarmány központi készletből való fedezetére: A már megtett és az ezután teendő intézkedések jelentős segítséget jelenteinek a gazdálkodás további folyamatához. Ugyanakkor hozzá kell tenni azt is, hogy ezek az intézkedések a feltételeket teremtik meg, de nem oldanak meg minden prob, lémát. A feltételek annyiban javulnak, amennyiben az üzemekben is kellő körültekintéssel, a helyzet alapos elemzésével történnek intézkedések a veszteségek okozta , károk felszámolására. Csak a termelés javításával, s az okszerű takarékoskodással — ez a nem feltétlenül szükséges beruházások lassítását is jelenti —, valamint a munkafegyelem, a munkaszervezés javításával és a vezetés színvonalának további növelésével számolhatjuk fel a károkat. Mindenképpen figyelembe kell venni, hogy mezog.zdasc.gi üzemeink, elsősorban a termeioszö* veocezetek csökkent termelési alapokkal, kevés biztonsági tartalékokkal, a részesedési színvonal csökkenésével, s az óvadék forrnájában nyújtott, a korábbi évektől nagyobb arányú rövid- és középlejáratú hi.ellel zárták az 1970-es évet és kezdik meg az 1971-es esztendőt. Ezt ellensúlyozzák azok a megtett, s a folyamatba tett intézkedések melyek a' gazdálkodáshoz alapvetően szükségesek. Ellensúlyozza a problémákat az időben elvégzett munka, s a termelőszövetkezeti tagság szorgalma. A most sorra kerülő zárszámadási beszámolókban reálisan szükséges értékelni az elmúlt esztendő gazdálkodását, nem túlozva, 'de nem is szépítve a problémákat. A Békés megyei Állami Építőipar minden gondja ellenére az elmúlt tíz évben sokat fejlődött. Termelését évi 259 millióról 420 millió forintra növelte. Új technológiákat valósított meg, s ezzel jelentősen hozzájárult a megye fejlesztési és beruházáspolitikai feladatainak megvalósításához. Nem ilyen egyértelmű ez a megállapítás a tanácsi építőiparra, amely évek óta stagnál. A jelentkező problémák, a megye építőiparára váró feladatok szükségessé tették, hogy az építőipari szervezetek helyzetét, a fejlesztési fel. adatokkal kapcsolatos kérdéseket az év folyamán behatóan elemezzük, s a pártbizottság az erre vonatkozó javaslatokat vitassa meg. A gazdasági, s az irányító területeken működő pártszerveknek és pártszervezeteknek az eddigieknél hatékonyabban kell foglalkozni a gazdaság pártpolitikai kérdéseivel. Termelőüzemeinkben most kerülnek jóváhagyásra az éves tervek, készülnek a középtávú fejlesztési tervek, júniusban lejárnak a két évre megkötött kollektív szerződések s készülnek az öt évre szóló új szerződések. Pártszervezeteinknek biztosítaniuk kell, hogy a párt X. kongresszusa határozatában megjelölt gazdaságpolitikai célkitűzések. a negyedik ötéves terv elvei az üzemi tervekben megvalósuljanak. A vállalati középtávú tervek a lehetőségek és tennivalók számbavételével készüljenek, s azt jóváhagyás előtt vitassák meg az üzemek, a szövetkezetek dolgozóival, A tervek ösztönözzenek hatékonyabb munkára, reálisan irányozzák elő a fejlesztést, a jövedelmek növelését, a szociális helyzet javítását. Tartalmazzanak a tervek megoldásokat a nők és a fiatalok helyzetének továbbjavítására. Lépjenek fel határozottan a pártszervezetek a népgazdaság érdekeit sértő, a meg nem engedett jövedelmeket biztosító indokolatlan áremelési törekvésekkel szemben. A széles körű vitában elhangzott kiegészítésekkel a pártbizottság az írásos jelentést és a szóbeli előterjesztést elfogadta. Ezután a pártbizottság az 1971. évi munkatervére tett előterjesztést vitatta meg és fogadta el az ülés, majd az elnöklő Frank Ferenc elvtárs, az MSZMP megyei bizottsága első titkárának előterjesztésére, a pártbizottsági tagság alól felmentette az ülés Petroszki István elvtársat, akit a felsőbb pártszerv a Központi Bizottság munkatársának nevezett ki. A pártbizottság jóváh-gvó1ag tudomásul vette az előtéri észtet, maid Frank Ferenc elv^-s zárszavával véget ért az ülés. amimm é Q — ...................mÍMfUJÜAC, |J 1 971, JANUÁR U.
