Békés Megyei Népújság, 1970. december (25. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-11 / 290. szám
MA 1970. DECEMBER 11., PÉNTEK Ára 80 fillér XXV. ÉVFOLYAM. 290. SZÁM 20 ÉVES A POSTA HÍRLAPSZOLGÁLATA (3. oldal) ASSZONYOK. NEM EGYMÁS KÖZÖTT (4. oldal) ELADÓ ISKOLA (5. oldal) Felépült Gyulán a „Tiszán innen—Dunán túl“-ház A ma esti országjáró rádiós-vetélkedő döntőjére felépült Gyulán az a 28 lakásos bérház, melynek átadását az építők határidő előtt, a kitűzött vetélkedő-feladat teljesítéseként vállalták. Az új házba a lakók megkezdték a beköltözést. (Riportunk az 5. oldalon.) (Fotó: Demény) Tanácsi vezetők megbeszélése Békéscsabán Napirenden az őszi mezőgazdasági munka és az időszerű szövetkezetpoiitikai feladatok Az év vége közeledtével tegnap délelőtt Békéscsabára hívták a járási, városi párt- és tanácsvezetőket, azokat, akik a mezőgazdaság, illetve az élelmiszergazdaság ügyeivel foglalkoznak. Az értekezleten megjelent Csatári Béla, a megyei tanács vb-elnökhelyettese és Bankó Mihály, a párt megyei bizottságának gazdaságpolitikai osztályvezetője. A párt- és tanácsi funkcionáriusokat Gajdács György, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályának vezetője tájékoztatta az őszi mezőgazdasági munkák helyzetéről és az időszerű szövetkezetpolitikai fel- adatakróL a Gajdács elvtárs többek között arról beszélt, hogy a nyári mezőgazdasági munkák elhúzódása után valamennyi termelőszövetkezetben becsületesen láttak hozzá az őszi vetés mihamarabbi befejezéséhez. Az erőfeszítés meghozta az eredményt, mert november 7-re földbe került a jövő évi kenyér magja. A takarmánygabona vetése ezt követően néhány napon belül szántén befejeződött. Akkor csaknem 220—240 ezer hold mélyszántás volt hátra, melyből december első napjaiig 110—120 ezret teljesítettek. Még szántat- lam a megye határából 120 ezer hold. Ez a terület körülbelül megfelel az 1971-re tervezett kukorica-vetésterületnek. Nem lehet közömbös egyik üzemnek sem, hogy a kukoricát őszi mélyszántásba vagy pedig tavaszi szántásba veti. Az őszi mélyszántásba vetett kukorica többet terem, ezért feltétlen indokolt az 1971 —72. évi takarmányalap jó megteremtésére már most gondolni, s a búzavetéshez hasonló erőfeszítést tenni. Kétségtelen, hogy megyénk ebben az esztendőben rendkívül sokat szenvedett az árvíztől és a belvíz pusztításától. A társadalom a szövetkezetek segítésére sietett, hogy a bajból minél eredményesebben lábalhassaNevelők Napja Békéscsabán Ünnepi továbbképzési alka- i lomra, a Nevelők Napjára gyűl-! tek december 10-én az ifjúsági és úttörőházba a békéscsabai pedagógusok. Az elnökségben az előadók mellett helyet foglalt Nagy János, a megyei tanács elnökhelyettese, dr. Becsey József, a városi pártbizottság titkára és Mayer Andrásné, a Pedagógusok Szakszervezetének megyei titkára. Gajdács Pálnak, a városi tanács művelődésügyi osztálya vezetőjének megnyitója után dr. Kálmán György, a Művelődésügyi Minisztérium főosztály ve-i zetőhelyettese közoktatásunk elmúlt negyedszázadáról beszélt. Kiemelte, hogy a felszabadulás előttihez képest napjainkra mi-! nőségileg új szakaszába érkezett iskolaügyünk — tartalmában, formájában s a tanulók létszámában egyaránt. Hogy olyan alapjai teremtődtek a továbblépésnek, amelyre rohanó korunkban is biztosan építhetünk, amikor már az iskolareform befejezése előtt új meg új tartalmi, módszertani követelményeket kell kielégíteni. Eközben elismerő szavakkal idézte a mindig a haladásért küzdő pedagógusnak, Kemény Gábornak, a békéscsabai új gimnázium névadójának emlékét. Deák Ferenc, a megyei tanács művelődésügyi osztályának megbízott vezetője korreferátumában a közoktatás Békés megyei tapasztalatait, eredményeit elemezte. Meggyőző számokkal, tényekkel bizonyította a szocializmus iskolarendszerének fölényét az eddigiek fölött. A nap második referátumát Mildósvári Sándor, a Művelődésügyi Minisztérium osztályvezetője tartotta. naik ki. Az őszi mezőgazdasági munkák teljesítésére 180 millió forint óvadékot biztosítottak az arra rászoruló gazdaságoknak. A napokban kereken 64 millió forint földadót törölt el a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Ezenkívül a társadalom még igen sokféle módon juttatta kifejezésre a szövetkezetek segítését. Ma már előrelátható, hogy ötven termelőszövetkezetben csaknem 300 millió forint bevételi hiánnyal számolhatnak. (Országosan a várható mérleghiány 20 százaléka Békés megyében fordul elő.) A legutóbb begyűjtött adatokból megállapítható, hogy a bevételi hiánnyal záró termelőszövetkezetek három csoportra oszlanak. Az egyikben valójában csak az elemi kár | miatt fordul elő bevételi kiesés. A másikban az elemi kárt tetézik szervezési és a vezetési problémák, a harmadikban pedig súlyos anyagi gondok termelődtek az elemi és egyéb károkból. Ez utóbbiakban teljes körű szanálást ír majd ki a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Az első két csoportba sorolt szövetkezetekben, ahol a meg nem térített elemi kár összege kisebb, mint a veszteség, ott lényegében gyorsított anyagi rendezést folytatnak az 1971. évi termelési alapok kialakítására. A termelőszövetkezetek másik csoportjában a teljes körű szanálással alaposan megvizsgálják a kialakult helyzetet és javaslatot tesznek a vezetés színvonalának javítására, a termelési fegyelem visszaállítására. Valamennyi bevételi hiánnyal küszködő szövetkezetben rövidesen munkához látnak a bizottságok, hogy a zárszámadás előkészületeinek gyorsításával január végéig, február első feléig tisztázzák a szövetkezet mű. ködését 1970-ben befolyásoló tényezőket és jóval a tavasz beállta előtt meghatározzák a bevételi hiány megszüntetésének módját. (dupsi) Legfőbb célunk: a becsületes helytállás Befejező szakaszához érkezett a Tiszán innen — Dunán túl rádiós vetélkedő. Bács-Kiskun és Vas megye mellett Békés is a döntőben küzdhet ma este. Az eddigi három fordulóban becsülettel helytállt csapatunk. Jó felkészüléssel, erős akarással, áldozatkész társadalmi munkával háromszor tudtunk továbbjutni az egyenlő erők küzdelmében. Köszönet érte mindazoknak, akik a legcsekélyebbet is tették az eddigi sikerekért. A döntőbe jutás öröme mellett más is büszkeséggel tölthet el bennünket: az a nagyszerű közösségi érzés, amely hol játékos, hol komolyabb formában, de az egész verseny folyamán mindvégig kifejezésre jutott. A „Tiszán innen — Dunán túl” varázsjelszó lett. Nem volt olyan üzem, intézmény, szerv, nem volt olyan egyén, amely, aki ne segített volna az előkészületekben vagy a ’ közvetlen versenyben, amelyhez, akihez hiába fordult volna az előkészítő bizottság, ha ötletre, tettekre, energiára volt szükség. Kérjük, hogy ez a lelkesedés, ügyszeretet ma este is az eddigiekhez hasonlóan nyilvánuljon meg. S szeretnénk, ha ez a nagyszerű érzés, nemes lokálpatriotizmus a következő napokban, hetekben, esztendőkben is változatlan erővel hatná át Békés megye valamennyi lakosát. Nem tudjuk, mi lesz a verseny végeredménye. Elképzelhető. hogy viszonylag nagy pontkülönbségek alakulnak ki az egyes csapatok között. Nem lenne jó, ha ez siker esetén elbizakodottságot, a lemaradás miatt túlzott elkeseredettséget szülne. Hiszen ezen a versenyen valójában csak nyerni lehet. Nyerni létesítményeket, hatalmas tudásanyagot és humanista közösségi érzést, az eggyéforrottság felemelő tudatat. Nagy örömünkre szolgál, hogy a vetélkedő során az ország közvéleménye jobban megismerhette szűkebb hazánkat. S hogy közben az is bebizonyosodott, a kukorica és a búza mellett — amelyekről elsősorban ismerik Békést — megyénk életének más oldalai, jelentős szellemi értékei is vannak. Ismételten köszönöm megyénk lakosainak a versenyben tanúsított eddigi lelkesedését, buzgalmát s kérem, hogu ma este is tegyenek meg minden tőlük telhetőt a becsületes helytállásért. Köszöntőm a zsűrit és a csapatokat, a döntőben részt vevő három megyét. Valamennyiüknek eredményes, jó versenyzést kívánok. KLAUKÓ MÁTYÁS. a megyei tames végrehajtó bizottságának elnöke