Békés Megyei Népújság, 1970. december (25. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-01 / 281. szám
KERT és háztáji Kialakították a jövő évi felvásárlási árakat Biztos jövő előtt a baromfitenyésztés a háztáji gazdaságokban is Megyénk baromfitenyésztésére jellemző a mennyiség gyors ütemű növekedése mellett a helyes faj- és fajtaösszetételű minőségi árutermelés megteremtése. 1970-ben összesen 1600 vagion baromfiterméket vásárolnak fel, melyből a háztáji gazdaságok 400 vagonnal értékesítenek. 1975-ben 3 ezer vagon az előirányzott termelés. Kérdés: mennyit adnak ebből a háztáji gazdaságok? A tyúktenyésztés fejlesztéséhez a háztájiban is a tsz-ek segítségévéi megfelelő fajták, illetve hibridek a szükséges mennyiségben rendelkezésre állnak. ((Nioh-chik, Schawer, Sex Sál Link, stb.) Ezekben az állatokban rejlő magasszintű transzformációs képesség lehetővé teszi, sőt követelményként támasztja a takarmányozás és a tartás korszerűsítését. Az adottságok mérlegelésével helyes, ha az étkezési tojástermelésben megvalósításra kerül a battériás tartási mód. Több háztáji gazdaságban azért tartják ilyen körülmények között az állatokat, mert épületberuházás nélkül háromszorosára növelhető az állomány, jó eredménnyel javítható a takarmányértékesítés s a koncentráltabb tartással egy személy több baromfit gondozhat. A hagyományos körülmények között termelő kisüzemi gazdaságokban elsősorban a tartással, takarmányozással szemben kisebb igényeket támasztó ver gyes hasznosítású New-Hanp- shire fajtával gazdaságos fenntartani a termelést. Ezek a gazdaságok elsősorban saját szükségletükre és szabadpiaci értékesítésre igen jövedelmezően termelnek. Az eddig napvilágot látott különböző baromfiprogramók elsősorban csak a tyúkfélék két termelési ágazatával (tojás- és hústermelés) foglalkoztak. A többi baromfifaj terén talán ezért is minimális a fejlődés. A világpiaci lehetőségekre alapozva a jelen időszakban és a közeljövőben a lúd- és a pulykatenyésztés fejlesztését kellene megoldanunk. A lúdtenyésztés célirányos fejlesztési ütemének meggyorsítása a baromfitenyésztés legna-1 gyobb feladataként jelentkezik. ] A fejlesztés kétirányú. Egyrészt j az úgynevezett pecsenye- ésj húsliba, másrészt a gazdaságo-' san termelhető kövérliba (máj-j liba) előállítása. Mindkét termékből szinte korlátlan piaci lehetőségekkel rendelkezünk. A pecsenye- és húsliba-előállítás megfelelő technológiai folyamat-; tál kizárólag nagyüzemi feladat. Májliba-termelésben viszont élenjárók a háztáji gazdaságok. Örvendetes, hogy mind többen! kapnak kedvet májliba-hizlalás-1 ra. Jók az anyagi ösztönzők. A termelés segítésére az erre jelentkező igények alapján megfe-j lelő napos, illetve előnevelt li-1 bák biztosításáról kellene gondoskodni. Étinek megoldását —i valamint a késztermék felvásár-j lását — a nagyüzemeknek közö-l sen a feldolgozó vállattal lenne; célszerű koordinálni. A tömési munka könnyítésére a gyakorlatban bevált tömőgépek elter-í jesztése az eddiginél nagyobb! figyelmet érdemelne. A pulykatenyésztésben a háztáji gazdaságok termelése továbbra is az extenzív körülmények között eredményesen termelő bronz állományra épül. Sok lehetőség kínálja magát kihasználásra, különösen a nagy tanyavilágban. A házinyúl- és a galambtenyésztés főleg a kisgazdaságok üzemága. A fejlesztés lehetősége nagy annál is inkább, mivel a kereslet megnövekedett. Az árumennyiség növelésére, valamint a minőség javítására tovább kellene munkálkodnunk a hústípusú fajták elterjesztésében, a takarmányozási kérdések megoldásában, valamint az állategészségügyi prevenciós munka javításában. Elsősorban a meglevő épületek kihasználását kellene megoldani, de szükséges új beruházások létesítése is. Nagy a jelentősége annak a segítségnek is, melyet hitel formájában biztosít az állam a kistermelők részére. Az eddigi gyakorlat alapján árutermelésben az alábbi főbb kapcsolatok alakultak ki: háztáji termelő — feldolgozó vállalat, háztáji termelő — termelő- szövetkezet — feldolgozó vállalat, háztáji termelő — ÁFÉSZ — feldolgozó vállalat. Nagy fontosságú feladat: felkészülés a következő év árutermelésére. Ennek érdekében már kialakították az egységes megyei felvásárlási árelőirányza- tokat. Hízott liba 32 forint/kilo- gramm, pulyka 22 forint/kdlo- gramm, tyúk 17 forint/kilo- gramm, nyúl 27 forint/kilo- gramm, galamb 46 forint/kilo- gramm, tojás 20,40 forint/kilo- gramm. Jelentős a termelői kedv növelésére tett intézkedés a kövérliba előállításában. Itt az alapárak növelésén túl új, az eddiginél kedvezőbb prémiumrendszert dolgoztak ki a májtermelés növelésére. A kisüzemi baromfitenyésztés termékeit a népgazdaság továbbra is igényli, ezért a termelés fenntartása, illetve fejlesztése szükségszerű. Elsősorban azokat a baromfiféleségeket kellene a háztájiban termelni, melyek nagyüzemi előállítása nem, vagy csak részben megoldott. Mindé- j nekelőtt fejleszteni kellene a hízottliba-, a galamb- és nyúl- termelést, nem feledkezve meg a tojástermelés szükségességéről. A baromfitenyésztés kedvező! anyagi lehetőséget biztosít az j árutermeléssel foglalkozóknak. | Ez a termeléspolitikai célkitű- | zés alapján távlatilag is biztosított a kisüzemi gazdaságoknak. Orbán Mihály szövetségi munkatárs Hogyan előzhetők meg a háztájiban a baromfibetegségek! Az ország baromfihús és tojástermelésének jelentős részét háztáji gazdaságokban állítják elő. Ezért nagyon fontos, hogy a kistenyésztők munkáját minél Murzsiczék udvara A baromfitenyésztés évente csaknem 15 ezer forint bevételt jelent idős Murzsicz Györgyöknek Mezőmegyeren. Tyúkot, libát, kacsát, gyöngyöst, pulykát tartanak a ba -omfiudvarban, a ház padlásán pedig galambot tenyésztenek. (Fotó: Demény Gyula) t jobb eredmény és minimális ál- latmegbetegedés kísérje. De nézzük csak, miért is következnek be a betegségek. Kiválthatják fertőző baktériumok és vírusok, élősködők (paraziták) és tartási, takarmányozási hibák. A fertőző betegségek megelőzését szolgálják a védőoltások, amelyek azonban csak az ellen a betegség ellen védenek, amelyik éllen az oltóanyag készült és semmiképpen sem teszik feleslegessé az állategészségügyi szabályok szigorú betartását. Ezért ajánlatos az állományt zártan, más állománytól szigorúan elkülönítve tartani, kotlók adás-vételétől és idegen állatok előzetes elkülönítés nélkül bevitelétől tartózkodni, rendszeresen^ takarítani és fertőtleníteni, a különböző korcsoportú állatokat külön tartani, a megbetegedések kezdetekor azonnal állatorvoshoz fordulni és a hullákat orvosi utasítás szerint gondosan megsemmisíteni. E legalapvetőbb állategészségügyi rendszabályok betartása a jó eredmények elérésének egyik előfeltétele. Betartásukból jelentős veszteségek kerülhetők el. Dr. Baloah Tamás a Békéscsabai Állategészségügyi Intézet oszt. vezető állatorvosa 10 BÉKÉS MEGTEL 1970. DECEMBER 1. A korábbinál jobb takarmányellátás várható a téli hónapokban Az állatállomány kedvező irányig növekedése, a lakosság húsellátásának megjavítására kormányzatunk biztosította a takarmány szabad forgalmazását 1970. januárjától. Így a lakosság az állattartáshoz, neveléshez, hizlaláshoz szükséges takarmányt központi készletből is megvásárolhatja. Ezért a Békés megyed Gaboniafel vásárló és Feldolgozó Vállalat megszervezte az elárusátás kiskereskedelmi hálózatát. Jelenleg 70 községben 83 elárusítóhelyen biztosítják a takarmányok árusítását, melyből a 45 a saját, 27 az ÁFÉSZ és 11 a tsz-kiosztóhely. Az elárusítóhelyek létesítése viszonylag rövid idő alatt megoldódott. Azonban sok gondot és problémát adott a kellő mennyiségű és megfelelő választékú takarmány biztosítása, gyártási kapacitás, de főleg a szállítások, áru terítések vonalán. A gyártási, szállítási gondok ellenére is igyekeztünk a takarmányellátást megközelítőén biz. tosítani, hiszen a korábbi évekkel szemben a forgalom jelentősen növekedett. Összehasonlításként megemlítjük, hogy 1969- ben a háztáji állatállomány részére kiosztásra került közel 2600 vagon takarmány. Ezzel szemben 1970 október végéig már 4600 vagon takarmánykia- dás történt. Az év hátralevő két hónapjában még további 1200 vagon takarmány-értékesítéssel számolunk. Ezt figyelembe véve, 1970. évben mintegy 5800 vagon takarmány kerül kiadásra. 1971. évben tovább kívánjuk növelni a takarmány-forgalmait. Tervezett értékesítésünk szemes takarmányból 2200 vagon, korpából, 1100 vagon, különböző táptakarmányokból 3700 vagon, összesen tehát 7 ezer vagon. Elsősorban talkarmánytápból szeretnénk az igényeket még- jobban kielégíteni a mennyiségi és választékbővítéssel. A téli hónapokban az ellátás lényegesen javul, mert a mezőgazdasági nagyüzemek igényei ez időszakban csökkennek, a gyártókapacitás viszont változatlan marad. Ezért mennyiségben több és bővebb választékú táipat tudunk biztosítani. Javul az ellátás szemes takarmányokból is, így elsősorban kukoricából. Korpából az ellátás eddig is bőséges és elegendő volt, amit változatlanul folyamatosan tovább is bdztosítunk. CSsökkenés csak árpánál várható. ' A takarmányellátást tehát mind mennyiségileg, mind választékban növeljük, hogy a jelenleginél jobban kielégíthessük a háztáji gazdaságokban jelentkező igényeket. Szabados Ferenc kereskedelmi igazgatóhelyettes Időszerű munka as őssi ritkító metszés Házikertünkben időszerű munka az őszi ritkító metszés és ifjí- tás. Őszi ritkító metszésben el- ' sősorban az csonthéjas gyümölcsűeket részesítjük. A csonthéjasok tavasza ritkításakor a sebek helyén mézgásodás jelentkezik. Az őszi ritkító metszéssel eltávolítjuk a beteg, törött, sérült, egymást keresztező, fedő és elsűrűsödött ágrészeket. Törekedjünk a szellős, világos korona kialakítására. A megfelelően karbantartott koronában a kártevők és betegségek kisebb kárt okoznak. Gyümölcsfáink bizonyos idő után a leggondosabb kezelés el- j lenére felkopaszodnak. Ha nem avatkozunk be, a fa végül felnyúlik, terméshozama csekély lesz:. Ameddig lehetőség van, j ifjítással regeneráljuk a fáink, termőfelületét. Az a fa ifjítható! eredményesen, amelyen az alsó koronarészeken vízhajtások törnek elő. Cseresznyénél, meggynél akkor indokolt az ifjítás, ha a termőfelület csökken^ a korona ágait a téli fagy és a tavaszi hőingadozás megviselte. Az if jí- tást célszerű két évben elvégezni. Így az előző évben visszavágott ágak bőséges lombot fejlesztenek. A visszavágás mértéke a felkopaszodás nagyságától függ. A szilva rendszeres ritkítással is felkopaszodik. Ennek kö- keztében termőfelülete idővel annyira lecsökken, hogy jóformán termést sem ad. Ilyen esetben ifjítunk. A megmaradó csonkrészen feltétlenül maradjon szívóág. Ez teljes ifjításkor fontos, mert ellenkező esetben a fa könnyen befullad. A növekedést részleges ifjítással is növelhetjük. Ilyenkor a vázágakat felére, harmadára vágjuk visz- sza. Az ifjításnál ügyeljünk arra, hogy a korona eredeti alakja megmaradjon. A kajszibarack rosszul viseli el az if jítást. Ezért csak jó talajon álló vízzel bőven ellátott fák esetében alkalmazzuk. Az almatermésűek ifjítását hasonlóan végezzük, ezeket életükben többször is if- jíthatjuk. Részleges ifjítással fokozatosan, két-három év alatt vágjuk vissza a. beteg, pudvás, odvas fákat. A metszőfelületeket éles késsel vágjuk simára és oltó- viasszal, fasebkátránnyal kenjük be. Az ifjítás ideje a csonthéjasoknál ősszel és a téli fagymentes napokon van. Az almások ifjítását tavasszal is végezhetjük. Unyatinszki Pál kertészmérnök, a békéscsabai Lenin Tsz faiskolájának vezetője Program minden héten hétfőn — Februárban borverseny Évék óta igen eredményesen két kertészeti szakkör működik Békéscsabán A második úgy jött létre, hogy a művelődési központban már kevésnek bizonyult a hely. így az erzsébet- helyieknek módjuk nyílt az ön. állóságra. A két szakkörben összesen háromszázan tevékenykednek. A foglalkozások, melyeket minden héten hétfőn este tartanak, látogatottak. A programban időszerű kertészeti teendők szerepelnek. Az előadást dia-vetítéssel illusztrálják,* de volt már mozgóképvetítés is. A szakkör tagjai közül ebben az esztendőben többen felkeresték a híres osztrák szőlőtermesztőt, Lenz-Mosert. Élményekkel gazdagodva tértek vissza. A tapasztalatokat a téli szakköri foglalkozásokon dolgozzák fel. Boros László, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának szakfelügyelője a békéscsabai kertészeti szakkörök működésével kapcsolatban elmondta, hogy novemberben és decemberben témában gazdag program várja a szakkörieket. A gyümölcsfák téli ápolása és növényvédelme, továbbá a borászkodás szerepel majd napirenden. Februárban a békéscsabai és a gyulai kertészeti szakkörök házi borversenyt rendeznek.
