Békés Megyei Népújság, 1970. december (25. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-10 / 289. szám
LJj számonkérési rendszer: Választás előtt Jobban meg kell tanulni az anyagot - mondják a gimnazisták Szeptembertől új számonkérési, ellenőrzési rendszert vezettek be a gimnáziumokban. Az új módszer első nagy próbája, a félévi értékelések előtt Szak Bá-1 Unttól, a megyei tanács művelő-; désügyi osztályának főelőadójá-'; lói kértünk tájékoztatást az j digi tapasztalatokról: — Az új módszer lényege, hogy a régi rendszer bizonyos; merevségével szemben dinami-' kusabban, folyamatosabban ér- j tékeli a gyerekek teljesítményét.1 Segítségével a tanár pontosabb! képet kaphat tudásukról, Az| órák nagy részén úgynevezett; információs jegyeket kapnak a tanulók, tizekből, valamint az egy-egy anyagrész befejezése utáni témazáró dolgozatokra kapott — az információs jer gyeknél általában 'nagyobb súlyú — jegyekből alakul a témazáró osztályzat Ezen a tanuló — ha kéri — a téma egészéből való beszámolóval az illető anyagrész lezárását kővető két-három héten belül javíthat. Eddig erre csak kisebb mértékben nyílt lehetőség. Igaz, a diákoktól különmunkát kíván, hiszen ezekre a beszámolókra csak a délutáni órákban jut idő. De mindez az ő javukat szolgálja, a saját érdekük. Az új módszer kiküszöböli azt a veszélyt. hogy a gyerekek egy-egy rossz feleletének súlyosabb következményei legyenek a félévi, vagy év végi értékeléskor. Az idei évben a tapasztalatok természetszerű hiánya miatt néhány iskolában előfordult és előfordul, hogy több tantárgyból azonos, vagy közvetlenül egymás utáni napokon kerül sor a témazáró dolgozatok megírására, illetőleg a javítására lehetőséget nyújtó délutáni beszámolókra. Az iskoláknak tervszerű munkával már a módszer bevezetésének első esztendejében arra kell törekedniük, hogy az ilyen zsúfolódúst lehetőség szerint elkerüljék. Ehhez megnyugtatásul — elsősorban a szülők megnyugtatásául annyit: a számonkérésnek, ellenőrzésnek ez a módszere1 nem valami teljes egészében szokatlan, eddig soha nem látott-hallott kísérletet. A legkiválóbb pedagógusok a gyakorlatban eddig is éltek ilyen lehetőséggel. 'Most ez a gyakorlat általános lesz. A Szak Bálinttal folytatott beszélgetés után megkérdeztünk néhány érdekeltet, másodikosharmadikos gimnazistákat. Az ő véleményük: az eddiginél jobban meg kell tanulni az anyagot. November 15-én megkezdő- j dőlt a szakszervezeti szervek és tisztségviselők újjáválasztása. Kél bizalmit kerestünk fel, | akik újból bizalmat kaptak, és j ha megválasztják őket, újra ott lesznek a szakszervezeti munka embereikért való áramában. Az egyik: Gyulán, a zeneiskola egyik 1 emeleti termében ismerkedem j meg a szakszervezeti bizalmival, ! aki már több mint egy évtizede ! közmegelégedtsre látja el ezt a | tisztet: Csiky József né tanárnővel. Éppen üres órája van, a j legalkalmasabb idő a villám- í interjúra. Zeneelméletet tanít, és az éne. ' kesekkel foglalkozik. Kitűnő zenepedagógus, így ismerik. És mindig segítőkész ember, talán ezért is választották meg az itt, dolgozó szakszervezeti tagok bi- i zalminak. — Tízen vagyunk, tíz főhiva- ■ tásv tanár, és mindannyian tagjai a zenepedagógusok .'szakszervezetének — beszél a munkájáról, lehetőségeiről. — A munkakörülményeink kiválóak, nem | is tudom, mit lehetne javítani azokon, inkább az a véleményem, hogy a színvonal tartása, ez a bizalmi figyelmének legfontosabb része. A többi pedig: jól megismerni .a tanártársaik ügyes-bajos dolgait, problémáikon segíteni, és hozzáadni a szakszervezet mozgósító erejét is a szakmai továbbképzéshez. A tanári munkát segítjük mi, bizalmiak, és ha ezt jól tesszük, akkor lehetünk csak elégedettek. Persze, nem olyan egyszerű ez az egész. Sokszor áttételesen jelentkezik a szakszervezet segítsége, de jelentkezik! Ott él közöttünk, és ösztönöz arra, Munkaerőhelyzet a szarvasi járásban Csaknem minden munkaképes férfi dolgozik — A nők 34 százaléka elhelyezkedésre vár hogy hivatásunkat még jobban 1 gyakoroljuk. Elmondja, hogy a tavalyi évben is előadássorozat szervezésében munkálkodtak. Dr. Zoltai Dénes zeneesztéta négy előadást tartott a gyulai zeneiskolában, különböző zenei problémákról. A tanári kar számára ezek az előadások a továbbiképzés és a gyümölcsöző vita jó fórumaivá lettek. — És meg valamit — mondja —. igazgatómmal, Herbály Andrással a legteljesebb egyetértésben dolgozunk. Mint bizalmi, az iskolatanácsban mindig részt vészéit, és a véleményemre igényt tartanak. Legutóbb például lakásépítési kölcsön ügyében jártunk el. Két tanártársunk kapott kölcsönt. Ez nékem is jó érzés, a munkám egy kis eredménye. A másik: A Békés megyei Moziüzemi Vállalat műszaki és propaganda osztályának szakszervezeti bizalmija Adány Sándorné. — Huszonnyolc szakszervezeti tag tartozik hozzám, túlnyomórészt nők. Ez speciális feladatokat jelent, de annál érdekesebb, változatosabb a szakszervezeti élet. Ügy gondolom, hogy a bizalmiaknak még nagyobb feladatot kellene adni, és ez a nagyobb feladat megnövekedett lehetőségeket is jelentene. Ha a bizalmi többet tehet a dolgozókért, -nagyobb a becsülete, tekintélye is. A munkahelyi közérzet jó kialakítása — különösen, ahol sok a nődolgozó — ko_ rántsem lényegtelen. A nők nagy része háziasszony és anya, van gondjuk bőven, és bizony a szakszervezet ezeken a góm- dakom sokat segíthet. Sokszor egy jó tanács is sóikat ér. örömmel meséli, hogy az elmúlt nyáron üdülőt vettek a szarvasi Körös-parton, és annyira sikerült mozgósítani a tagságot, hogy a ház rendbehozatalán, kialakításán és felszerelésén rengeteg társadalmi munkaórát töltöttek. Az üdülőben egyszerre négyen tölhetik kellemesen a szabadságukat, a kis házat kony. hával is felszerelték. Igaz, hogy nyár vége lett, mire elkészültek vele, így is tíz moziüzemi dolgozó töltött a vállalat szarvasi üdülőjében kellemes napokat. — Sajnos, a műszaki és a propagandarészleg elhelyezése nem megfelelő, a Fészek-vendéglő nem éppen esztétikus udvarán egy összedöntésre megérett épületben szorongunk. Változtatásra azonban csak akikor lesz mód, ha felépül Békéscsabán az új filmszínház, és mellette a vállalat irodaháza is. Amit lehet azonban, megteszünk azért, hogy a dolgozók számára a minimális munkahelyi kultúrát biztosítsuk. Ádány Sándomét már nem bizalminak, szakszervezeti bizottsági tagnak jelölte a tagság. Ez a teljes bizalom őszinte jele. Gratulálunk! (S.) NAPIRENDEN: A textilipari dolgozók művészeti tömegmozgalma Üfést tartott a textilipari szakszervezet elnöksége A Szarvasi Járási Tanács december U-i ülésén tárgyalja meg a helyi munkaerő-helyzetet. A hozzánk eljuttatott jelentésből kiderült, hogy az utóbbi években itt is növekedtek a munkahelyi lehetőségek. A csaknem 70 ezer hektár területen fekvő járás nyolc községet foglal magába. Lakosainak száma: 38 298. Ebből 18 ezer 770 férfi és 19 ezer 528 nő. A belterületen él a la'-nsság 67 százaléka. Mint ismeretes, a járás mező- gazdasági jellegű, területén 18 mezőgazdasági és egy halászati termelőszóvetkezet működik. Itt dolgozik a munkaképes lakosság zöme: 10, ezer 404 ember. A termelőszövetkezeti tagok közül a férfiakat havi átlagban 213, a nőket pedig 142 órán át foglalkoztatják. A munkaerő további elhelyezése nagy gondot okozott és okoz ma is a helyi tanácsoknak. A gondokat enyhítette — de nem oldotta meg még most sem — az, hogy a járás területén növekedett az iparban foglalkoztatottak száma, ami jelenleg 3 ezer 050. Ebből 2 ezer 135 a nő. A járásban főleg a szövetkezeti ipar dominál. Ezek a szövetkezetek— kivéve a Gyoma és Környéke Építőipari Ktsz tevékenységét — könnyűipari terméket gyártanak. Termékeik jelentős részét exportálják. Viszonylag kedvezőnek tekinthető az a körülmény, hogy a szövetkezetekben dolgozók többsége női munkaerő. Ezt a fent említett statisztikái szám is mutntia. Az Endrődi Cipész Ktsz-nél a nők aránva fia. az F^^rÖdi Szabó Ktsz-nél 84 százalékos. Az említetteknél még nagvobb arányú a nők foglalkoztatottsága a Bé- késszentandrási Szőnyegszövő és I a Gyomai Háziipari Szövetkeze- < teknél. Ezén túlmenően a szövet- I kezetek bedolgozói rendszerrel is igyekeznek keresethez juttatni az asszonyokat, lányokat. A mezőgazdasági szövetkezetekben is 2640 nő dolgozik rendszeresen. Mindezek ellenére a munkaerőmérleg adatai azt mutatják, hogy a jelenlegi körülmények közölt a munkaképes férfi lakosság foglalkoztatottsága gyakorlatilag biztosított, ám a munkaképes nősnek 34 százaléka még elhelyezkedésre vár. Milyen megoldást akarnak tenni a tanácsok? A kiutat mindenesetre a helyi ipar fejlesztésében látják. Ebben nagyon sok az igazság, hiszen az ipar- fejlesztés szükségességét a munkaerő-tartalékon túlmenően indokolja a mezőgazdaságban foglalkoztatottak magas aránya is. Elképzeléseiket így összegezi a járási tanács végrehajtó bizottsága: a jelentkező női munkaerő-tartalék alapján további igény mutatkozik Endrőd, Gyoma és Kondoros nagyközségekben a könnyűipari munkahelyek létesítésére. A Hunya, Kardos és örménykút községekben levő női munkanélküliséget a bedolgozói tevékenység bővítésével, továbbá a mezőgazdasági termelőszövetkezetek és ipari üzemek kooperálásával lehetne megszüntetni. Céljuk, hogy a fentiekben vázoltak alapján minden lehető módon támogatják az endrődi cipész és a szabó kisipari termelőszövetkezeteket, valamint a gyomai és a békésszentandrási háziipari szövetkezetek fejlesztési célkit'"_,Aseit. Kondoros nagyközség női munkaerő-feleslegének részbeni fog'a'koztatása megoldódik abban az esetben, ha a Szarvasi Ruházati Kisipari Termelőszövetkezet Kondoroson fejleszti üzemét. Békésszentand- rás és Csabacsűd munkaerő-feleslegét Szarvas város munkaerő- igénye szívja fel. Tájékozódásunk szerint ezekből a községekből mintegy 300- an bejáró munkavállalók. Bizonyos ingás tapasztalható Endrőd és Gyoma nagyközségek között is, azonban ez az ingás mindinkább kiegyenlítődik a fejlesztési tervek megvalósításával. Noha a textilipari üzemekben jelentős számú művészeti együt- | tes tevékenykedik, az utóbbi időben a művészeti tömegmozgalom nem fejlődik a kívánt mértékben. A szakmában nincs reprezentatív együttes, s csupán egy kiváló művészeti csoporttal büszkélkedhet, amely a Pamut- fonóipari Vállalat Kaposvári Gyárában működik. Ez tette különösen időszerűvé a Textilipari Dolgozók Szakszervezete keddi elnökségi ülésének azt a napirendjét, amelynek keretében a textilipari üzemek művészeti t; megmozgalmának helyzetére tárgyaltak. A vita alapjául szolgáló jelentés elkészítése előtti vizsgálódás során egyebek között kiderült, hogy az utóbbi években jelentősen csökkent a színjátszó- és tánccsoportok, ének- és zenekarok száma. Azonban nagy számmal vannak életképes, fejlődni tudó együttesek, ezért az elnökség úgy foglalt állást, hogy ezeket meg kell tartani. Különösen a fiatalság körében kell ébresztgetni a művészeti munka iránti kedvet, ahol arra lehetőség van, szorgalmazni kell új művészeti szakkörök, klubok nyitását is. Egyébként az ifjúságra gondoltak akkor is, amikor tervbe vették a textilesek 1971—72. évi művészeti „ki mit tud" vetélkedője nek megrendezését. MAGAS KERESETTEL és segédmunkásokat Szállási es útiköltséget biztosítunk JELENTKEZES: Gép. és Felvonószerelő Vállalat, Orosháza. Síküveggyári Kirendeltség vezetőjénél.
