Békés Megyei Népújság, 1970. december (25. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-08 / 287. szám
¥/ Pk r 1 f j r 9 9 j»V c. *< I cs iiaziaji Száztíz tag a Gyulai Házikert és Gyűmilcs Szakkörijén A kényszervágás és elszámolása A kényszervágással, a kény- szervágott állatok értékesítésiével, elszámolásával kapcsolatban a vágatok körében több kérdés tisztázatlan. A kényszervágást, s annak elszámolási rendjét a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter 32/1968. sz. utasítása szabályozza.^ Ennek főbb részed a következők: A kényszervágás céljára vagy kényszervágott állapotban átadott álladókért az átadó részére az állatból nyert (kátéiméit) és értékesített termékek bevételének, a kényszervágás folytán felmerült költségekkel csökkentett összegét kell a termelőnek kifizetni. Ez az ár a vágóhídra beszállított állatra vonatkozik. A vágóhídra való beszállításért a termelő felelős így ezért fuvartérítés nem illeti meg. A kényszervágott állatból nyert hús- és egyéb terméket az értékesítés helyén és időpontjában érvényes fogyasztói áron kell forgalomba hozni, melyeket a Belkereskedelmi Minisztérium ide vonatkozó rendelete szabályoz. Lényeges ebből a szempontból, hogy a nem teljes értékű, tehát fogyasztásira feltételesen alkalmas húst csak hatósági húsboltban szabad árusítani. Az ilyen termékre vonatkozó húsok fogyasztói ára különböző lehet. Azt, hogy fogyasztásra milyen értékű, minden esetben a hatósági állatorvos dönti el a húsvizsgálat alkalmával. A kényszervágással kapcsolatban a vágóhidat fenntartó szervnek különféle költségei merülnek fel, melyeket az átadó terhére kell elszámolnia. Ilyen költségek lehetnek: vágási díj, szállítási költség, húsvizsgálati díj, kimérési díj, tárolási és hűtési díj, kezelési költség. Szállítási költség abban az esetben számítható fel, ^ha a szállításról nem a termelő (átadó) gondoskodik, hanem a vágóhidat fenntartó szerv (tanács, stb.). Megjegyzendő, hogy amennyiben az élvezhető hús helyben nem értékesíthető, annak más helységbe (községbe) történő szállításával kapcsolatban felmerülő költségek is az átadót (termelőt) terhelik. A felszámítható költségnél a helyileg érvényes AKÖV díjszabását keill alkalmazni. A* irány-díjtételekről és díjkulcsoktól a tanács az indokoltan felmerült tényleges költségeknek megfelelően felfelé ós lefelé eltérhet. Általában azonban a helyi körülményeket előre felmérik és a különböző díjakat és költségeket minden termelővel szemben azonosan érvényesítik, illetve annak mértékét előre meghatározzák és közzé teszik. Ha a kényszervágással kapcsolatban felmerült költségek meghaladják a kényszervágott állatból elért árbevételt, a különbözet a termelő terhére nem számolható el. A legtöbb vita a pénzügyi elszámolások körül van. Ezzel kapcsolatban a következők az irányadók: Más az elszámolás módja a biztosított és a nem biztosított továbbá a tenyészállatok, illetőleg a növendékállatok esetében. Az átadó részére fizetendő él- lenérték összege biztosítással sem haladhatja meg a felvásárlási áron számított növendékállat értékét. Amennyiben az értékesítés során a bevétel ennél több, akkor a különbözet a vágóhíd fejlesztésére visszamarad. Amennyiben a biztosítás feltételei szerint az értékesítésből eredő bevételt levonják, úgy csak a kártérítés illeti meg a termelőt. Tenyészállat esetében “ az utasítás szerint — fizetendő ellenértéket a biztosítási kártérítés összegétől függetlenül, teljes eaészében ki kell fizetni a termelőnek. Növendék-szarvasmarhának minősül az állat elválasztástól a tenyésztésbe vételig, továbbá a fiatal hízómarha, ha annak élő súlya nem éri el a szerződéses felvásárlási ár ivarszerintt ’legalacsonyabb súlykategóriájának alsó határát. Tenyészállatnak minősül a kényszervágás időpontjában is továbbtenyésztés céljából tartott állat, melyet egyébként a hatósági állatorvosnak kell igazolnia. Amennyiben az állat kényszervágott, vagy szúrt, de bontatlan állapotban került átadásra, a felvásárlási ár meghatározása céljából a levágott állat ténylegesen mért súlyát 10 százalékkal kell növelni és ez adja az élősúlyt. Az érték megállapítását erre a súlyra vonatkoztatva kell elvégezni. Minden esetben figyelembe kell azonban venni a húski termelésre vonatkozó minőségi előírásokat. Az elszámolásokról a tanácsok : a termelőknek elszámolási ok- j mányt kötelesek adni, amelyen ) minden lényegesebb adatot fél- ! tüntetnek. Szabó László megyei tanács vb mig-i és éleim. oszt. vez. h. Majdnem pontosan négy esztendővel ezelőtt, 1966. október 1-én alakult meg Gyulán a címben szereplő szakkör, 28 taggal. A mozgalmat orosházi példa alapján Danszky Károly, a kertészeti vállalat igazgatóhelyettese kezdeményezte és irányítja ma is. Az igazsághoz tartozik, hogy a ma már országos mozgalom Békés megyéből indult ki. Az eltelt évek alatt a tagság, amelynek soraiban üzemi dolgozók, alkalmazottak, termelőszövetkezeti tagok, pedagógusok találhatók, elérte a 110-es létszámot. Kialakult az úgynevezett „szimpatizánsok” köre azokból, akik csak egy-egy érdekesebb téma tárgyalásán vesznek részt, közöttük ügyvédek is találhatóik. A Házikert és Gyümölcs Szakkör az Erkel Művelődési Központban, annak támogatásával működik. Minden héten pénteken tartják az összejövetelüket, amelyeken előadások hangzanak el az eredményes termesztés alapjairól, a talajtani, a fajta- kérdésekről, a növényvédelemről, ismertetik a különböző művelési módokat Közvetlen kapcsolatot tartanak kutatóintézetekkel, egyetemi tanárokkal, akiket évenként meghívnak körükbe. Többször volt már vendégük Füri József tudományos kutató, a Katonatelepi Szóié- j szett Kutatóintézettől, dr. Gyű- j ró Ferenc, a Kertészeti Egyetem j gyümölcstermesztési professzo- j ra és mások. Évente 4—5 ilyen : előadást tartanak. i Rendszeres kertlátogatáson is részt vesznek, amikoris a helyszínen adják meg a szükséges tanácsokat. Ezeket mindig másmás városrészen rendezik meg és a környék érdeklődőit is bevonják. Szerveznek tanulmányi kirándulásokat is. Az idén például jártak Orosházán, az ottani szakkör meghívására, aztán Katonatelepen, a Szőlészeti Kutatóintézetben, ahol a csemegeszőlőfajta előállítását és értékelését nézték meg. A megye hasonló szakköreinek bevonásával tanulmányi kirándulást szerveztek Ausztriába. Vendégei voltak a bécs— klostemeuburgi gyümölcs—szőlőtermesztési főiskolának és meglátogatták a szőlészeti körökben Európa-szerte ismert Lenz Moser borgazdaságát. Mindezeken felül a szakkör igyekszik megoldani a jó és megbízható szőlő- és gyümölcs- fajták beszerzését tagjai számára, többek között a kamuti Béke Tsz-től, a Szikrai Állami Gazdaság faiskolájából és a Szőlészeti és Kertészeti Kutatóintézet telepeiről. Kialakulóban van a bemutatókért ugyancsal: a művelődési központ támogatásával. A Danszky Károly irányításával működő szakkör méltán könyveli el sikered között azt is, hogy tavaly Gyulán tartották meg a Művelődési Intézet szervezésében az ilyen irányú szakkörök vezetőinek első országos konferenciáját. Iván László Gondolatok a hassongalamb Hogyan védekezzünk a galambok betegségei ellen? A galambtenyésztés csak akkor lehet eredményes, ha az állomány egészségi állapota kifogástalan. Ezért egyrészt arra kell törekedni, hogy óvjuk az állatokat a betegséget előidéző ártalmaktól, másrészt, hogy természetes ellenállóképességüket magas szinten tartsuk. A galambbetegségeket különböző vírusok, baktériumok, véglények és penészgombák idézhetik elő. Közülük vannak olyanok, amelyek csak akkor tudnak betegségek előidézni, ha az állatok ellenállóképessége legyengül. Az ellenállóképesség csökkenését az egyoldalú takarmányozás, vitaminok és ásványianyagok hiánya, a szervezet túlzott igénybevétele (rendszertelenül végzett röptetések, gyakori leto- jatás), kedvezőtlen időjárási viszonyok okozhatják. Ugyanezek az okok teszik lehetővé azt is, hogy az állományban esetleg lappangó betegség fellobbanhasson. A kórokozók terjesztésében nagy szerepük van a betegség-) bői meggyógyult, látszólag egészséges állatoknak, az ún. baktérium-, ill. vírusgazdáknak, amelyek váladékaikkal és ürülé-j kükkel fertőzik egészséges tár-i saikat. A fertőzés leggyakrab-! ban szájon át vagy belélegzéssel, következik be. A kórokozók behurcolásá n a k megakadályozására az idegenből vásárolt, valamint a kiállításról vagy röptetésröl hazaérkezett1 galambokat 2—3 hétig elkülönít-! ve kell tartani, és ha ez idő alatt teljesen egészségesek maradnak, szabad őket az állomány közé vinni. Az egészségvédelemhez szorosan hozzátartozik a takarítás, és a fertőtlenítés is. Az etető-, itatóedényeket és környéküket, a fészkelőhelyeket naponta kell takarítani, az alaposabb takarítást pedig hetenként ajánlatos elvégezni. Tisztogatás és seprés előtt a galambház padozatát a perképződés elkerülése céljából enyhén fel kell locsolni. Különös gonddal kell elvégezni a kiállítási ketrecek, szállító-j kosarak, kiállítási etető- és itatóedények tisztogatását és fertőtlenítését A külső élősködők elszaporodásának meggátlására a takarítással egyidejűleg a fészkelőhelyeket, ülőkéket DDT tartalmú szerekkel célszerű beporozni. A különböző betegségek azonos tünetekben jelentkezhetnek, másfelől ugyanannak a betegségnek a tünetei többféléi? lehetnek. Az eredményes gyógykezelés a kiváltó ok pontos ismeretében történhet. Ezért betegség fellépése esetén a betegek azonnali elkülönítésével egy időben állatorvoshoz kell fordulni, vagy hullákat kell küldeni az Állategészségügyi Intézetbe. Az intézetben díjtalan’il végzik a kórbonctani és a--kiegészítő laboratóriumi vizsgálatokat. Dr. Balogh Tamás. az Állategészségügyi Intézet osztályvezetője Időszerű beszélni a haszonga- lamb-tenyésztésről, mivel piackutatóink és külkereskedelmi szakembereink szerint a vágógalamb értékesítése, illetve exportálása, szinte korlátlan lehetőségű. Békés megyében igen sok kiváló, nemzetközileg is elismert tenyésztővel dicskedhe- tünk. A galambtenyésztés speciálisan gazdasági jellegű problémáit mégsem sikerült megoldani. Ismeretes, hogy számtalan galambfajta sok lehetőséget nyújt a legkülönbözőbb természetű kedvteléshez. Ilyen értelemben azonban ez ideig csak a formalista és sportcélok kizárólagos szempontjai érvényesültek a tenyésztésben. Tudott dolog, hogy ezek eltérnek a számunkra újszerű haszongalamb-tenyésztési és tartási módjaitól. Sajnos, hajlambok gazdasági értékmérőiéként is kizárólag a küllemet, tehát a kiállítások bírálati követelményeit figyelembe venni. Ez akarva-akaratlan oda vezet, hogy a fajta előbb-utóbb díszgalambbá válik akkor is, ha eredetileg nem díszgalambként jött létre. Nyilvánvaló, hogy a haszongalamb-tenyésztésben újszerű szemléletnek kellene tért hódítania. Egy-egy állomány vagy ezen belül a költőpárok, egyedek értékét nemcsak a kül- lemi pontszámok, hanem mindenekelőtt az általuk felnevelt fiókák száma, vágósúlya döntsék el. Meggyőződésem, hogy ez így lenne helyes. A következő táblázat mutatja, hogy megyénk két felvásárló, illetve feldolgozó vállalata a BOV békéscsabai és orosházi gyáregysége milyen volumenű vágógalamb-felvásárlást tudott lamosak vagyunk a haszongalebonyolítani az utóbbi években. Év Felvásárlás Felvásárlás Felvásárlás Békéscsaba Orosháza összesen 1967 129 q 422 q 551 q 1968 107 q 393 q 500 q 1969 107 q 408 q 515 q 1970 x 150 q 762 q 912 q x 1970. október 31-ig. Kürti Jánosné, a BOV békéscsabai gyárában húsgalambot vág. (Fotó Demény) A számok alapján kétségkívül megállapítható a mennyiségi növekedés különösen az orosházi gyáregység területén, azonban a termelés az igények és a lehetőségek alapján lényegesen nagyobb lehetne. Ügy vélem a tennivalók meghatározásánál az ipar kívánalmait kellene elsősorban figyelembe venni, hiszen a termelés nem lehet öncélú. Az ipari illetékesei szerint legnagyobb baj az, hogy a termelés nem szervezett. Kicsi a volumene és igen sok a vágás utáni elkobzott jószág állategészségügyi problémák miatt. Ez az arány Békéscsabán 22,6 százalék! Hogyan lehetne elősegíteni a haszongalamb-tenyésztést ? A haszongalamb-tenyésztés ügyében a .jelenleginél jobb és szervezettebb propagandát kellene kifejteni és az elsősorban „hobbyn” alapuló galambászko- dást át kellene itatni egy kissé gyakorlatiasabb szemlélettel. Másrészt a takarmányozást is korszerűsíteni kellene. Az intenzív galambtenyésztés granulált tápok nélkül nem oldható meg. Jelenleg galambtáp gyártását a Laboratóriumi Törzsállattenyésztő Intézet (Gödöllő, Táncsics M. u.) vállalja. Biztos vagyok benne, hogy a Békés megyei Gabonafelvásárlő és Feldolgozó Vállalat is meg tudná oldani a gyártást, ha az egyesületek, vagy a szerződéseket kötő ÁFÉSZ-ek ilyen igénynyel fordulnának hozzá. A forgalmazást szívesen vállalnák az egyesületek. Lényegesnek tartom a fajtakérdést. Ez megoldott, hiszen vannak már olyan galambfajták hazánkban is, amelyeket a farmszerű, intenzív zárt tartásra tenyésztettek ki. Húsuk minősége maradéktalanul kielégíti mind a tenyésztő, mind a feldolgozó ipar igényét. Mit is kívánunk egv korszerű haszongalamb- fa jtától ? Bírja a zárt tartást, edzett, erős szervezetű, nem verekedésre hajlamos állat legyen. Jó elhelyezési és takarmányozási viszonyok között évente 16—20, egyenként 60—80 dkg-os fiókát neveljen fel egy-egy költőpár. Az intenzív haszongalamb- tenyésztéssel foglalkozó országokban általában az alábbi fajtákkal dolgoznak. Francia és svájci Mondain, Autosex king, Carneau, és újabban a Texán- pioner. Ezek közül az ismert termelési adatok alapján elsőhelyre a Texánt tehetjük. Előre szeretném bocsátani, hogy ez a fajta nem a sport, illetve a díszgalamb-tenyésztők madara. Külleme a kiállításokhoz szokott szemlélő számára nem sokat mond. Testsúlyuk kifejlett korban 700—900 gramm. A fajta jelentősége ott van, hogy a fiókák súlya 28 naposkorra eléri a szülőkét, sőt olykor meg is haladja. Autosex-faj- ta. ami azt ielenti, hogv a tojó- és a hím más-máis színű és már napos korban is könnyen elbírálható az állat ivara. Sok hazai tapasztalatunk még nincs a fajtával kapcsolatban, hiszen néhány évvel ezelőtt került Magyarországra, de ahol a feltételeket biztosították számára, már bizonyított. A kistenyésztők lelkes tábora valószínű sok hasznos dologgal tudná kiegészíteni az elmondottakat. Bizonyára lesz is, aki hasznos kezdeménvezéssel szó* kér ebben a témában. Timkó Rudolf Békés megyei Állattenyésztési Felügyelőség
