Békés Megyei Népújság, 1970. december (25. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-08 / 287. szám

A Kedves Vevő Á vörös zászlók ünnepi dalához Pleven megye új munlosikere^hel köszönti a Bolgár Kommunista Párt közelgő X. kongresszusát. Széles körű munkaverseny a „Kongresszusi jelvény” és a „Kongresszusi oklevél” elnyeréséért — Technika és tágasság Lehet 10 dekával több...? Lehet, ha szükségem van rá, s a fedezet is ott a zsebemben. — Ha a nagy népgazdasági mérleg­re „helyezzük” rá az utóbbi négy-öt esztendő lakossági fo­gyasztásának mértékét, akkor kiderül — hogy bár a tervezők a fogyasztás 20 százalékos nö­vekedését várták — az épp a duplájával lett „súlyosabb”. Több áru került és fogyott az üzletekben, tehát — élelmiszer­ben, iparcikkben egyaránt — mint amennyire az öt évvel ez­előtti termelési és fogyasztási színvonal alapján számítani le­hetett. Mert szükség volt rá, s mert — és elsősorban — a fe­dezet is meg volt hozzá a vevők zsebében —, de az árualapban is. Az idén például már majd 50 j milliárd forinttal több áru kel ' el az üzletekben, mint amennyi ! 1965-ben fogyott. Ugyanakkor ez a határozottan figyelemre méltó mennyiségi változás na­gyon jelentős minőségi válto­zással együtt következett be: a fogyasztás szerkezete, az áru- összetétel is változott. Napjainkban a lakosság töme­gesen vásárol olyan értékesebb, a korábbinál magasabb igénye­ket kielégítő, a hétköznapi éle­tet kényelmesebbé tevő termé­keket, amelyek iránt a kereslet a 60-as évek elején még na­gyon alacsony volt, vagy — az áruk miatt — csak a lakosság szűk körében fogytak. Ma már a háztartási kisgépek — kávé­őrlő, kávéfőző, mixer, kenyér­pirító; a nagyobbak: hűtőszek­rény, porszívó, mosógép, cent­rifuga — vásárlása hétköznapi dologgá váít, tömegméretekben fogy naponta, akár a tv, a rádió, vagy a lemezjátszó, s ehhez a lemezek. Ezek a változások mindenkép­pen a Kedves Vevő kedvére szolgálhatnak — már csak azért is, mert mint termelő, általá­ban meg is dolgozott ezekért a változásokért. Így van ez még akkor is, ha — még ma i6 éri bosszúság a Kedves Vevőt. Időn­ként, helyenként, alkalmanként — vagy inkább így helyes mon­dani — árufajtánként. A vá­laszték — az árválaszték is, ese­az eredmények sem maradtak el. Többször országos sikert értünk el, rizzsel és kukoricával. Jó volt. Éreztem, hogy vagyok va­laki, tartanak valakinek. Érde­mes volt végigküzdeni az utat, az életet. Aztán innen is búcsúztam. Be­vittek a Békés—Csongrád me­gyei Állami Gazdaságok Igazga­tóságára. Nagyobb felelősség, na­gyobb munka. Két megye álla­mi birtokait járni évről évre, megszabni, irányítani a tenniva­lókat, felelni minden emberért, termelésért. Valahogy úgy va­gyok ezzel, hogy együtt nőttem fel az állami gazdaságokkal, azzal a hatalmas vagyonnal, szellemi erővel, ami ézekben a mamm'Urr'>7Ha<rtgokban felhal­mozódott. Pihenésre, nyugalom­ra most sincs idő. Hajt a szün­telen megújulás, többet akarás. Mi lesz holnap és hogvan? Ho­gyan tudunk a termelésben to- vábblénni? Éiszakánként, ha felriadok, csak előveszem az- ágyam mellé készített ceruzát noteszt, s már iegvzetelek is A családra kevés idő jut. Mégis így jó, ahogyan van. Csak így tudom elképzelni, folytatni, le­élni az életemet. Amikor bekerültem az igazga­tóságra, volt úgy, hogy a fél éj­Új üzletek, üzletágak — kínálat, kiszolgálás — tenként a minőség is, még nem mindig tökéletes. Csúcsforga­lomban pedig még mindig' nagy az üzíetek zsúfoltsága, ami egyaránt sújtja a vevőt és az eladót is, s nehezíti a köl­csönösen udvarias, előzékeny „üzleti kapcsolatok” kialakulá­sát A negyedik ötéves terv, mint­hogy egyik fő sajátosság az egyensúlyra, az összhangra tö­rekvés — természetszerűen az ellátás minőségi, mennyiségi fejlesztésének termelési — ipari, mezőgazdasági, és külke­reskedelmi hátteréről arányai­ban gondoskodik. De — ezek következménye, vagy ha úgy tetszik céljaként — tovább emel- ! kcdnek a lakosság jövedelmei — s ez óhatatlanul az ellátás, a kereskedelem feladatait növeli. í Egyszerűsítve a helyzetet: a ma. j gasabb jövedelmek arányában j meg lesz az árualap: 1975-ben | például már majd 200 milliárd forint értékű fogyasztási cikk és beruházási célokat szolgáló j termék-eladás vár majd a ke­reskedőkre. Egyebek között 60 százalékkal több bútor, 30 szá­zalékkal több ruházati cikk, egyetlen évben — 75-ben — 30 millió pár lábbeli kerül majd a boltokba, a mosó- és tisztítósze­rek forgalma 5 év alatt 40, a tes'ápolási cikkek forgalma 50 százalékkal nő, egyéb iparcik­kekből pedig — 52 százalékkal emelkedik maid a forgalom; minden 100 háztartásból 70-ben lesz hűtőszekrény. 76-ban tele­vízió, 55-ben porszívó. A növekvő életszínvonal ugyanekkor egy új követelményt | fogalmaz meg — az eddiginél határozottabban: a vásárlók a korábbi, megszokott, mindenna. : pos, alapvető szükségleteikre j jövedelmük egyre kisebb részét j fordítják maid, így egyre több jut majd családonként a magasabb igények kielégítésére, amelyeket előre felmérni nehe­zebb. A magasabb életszínvonal tehát természetszerűen magá­val hozza a differenciáit keres­letet — ezt kell kiszolgálni — a differenciált kínálattal. A kereskedelem negyedik öt­éves terve számol ezekkel a fel­adatokkal. Űj üzletágak kibon­takoztatását tervezik. Ezek egy­felől az energiastruklúra átala­kulásához kapcsolódnak: meg- t : : szakát végigdolgoztam. Jöttek j be, csodálkoztak. Mondták is ; nem sok sót eszel itt meg. Nem j így lett. A munkát, a jó munkát ! az emberi igyekezetei mindig i megbecsülik. Kétszer kaptam • miniszteri kitüntetést, most nem- S régiben pedig a Munka Érdem- i rend ezüst fokozatát. ■ Igaz, gyakran, ha önvizsgála- j tot tartok, megállapítom magam S is és mondták már munkatál'- ; saim, hogy rámenős vagyok, né- | ha kemény is. Ez a Takács Feri j nem ismer pardont. S így van. | Mindent elkövetek, csakhogy ; munkámmal elősegítsem az ál- j lami birtokok boldogulását. A • jövő szebb lesz, gazdagabb lesz, • de nem lesz könnyű. Feladja a j leckét. Elértünk egy termelési j színvonalat, innen tovább kell ! lépnünk. Ország-világ szeme J rajtunk van. Ezek a kérdések : foglalkoztatnak. Hogyan, mikép- • pen rendezkedjenek be ezek a • gazdaságok, miiven legven a sze- » remik az országban, a KGST-n s belül. Aztán meg nemsokára he- j lép a Tisza II.. erre is készülni j kell. Ez szerénven is értelmet ] ad egv emberi nrn'n-amnak, em- f béri életnek. Én vállalom. Boldog vagvok r>sak nvugta- | lan. Nyugtalanul boldog. Sz. Lukács Imre ! Differenciálódó kereslet, változik a lakosság fűtőanyag- szükséglete: egyre több fűtőolaj és gázpalack kell. ezek ellátási hálózatát bővítik tehát Másfe­lől: 300 ezer új gépkocsi kerül üzembe, s így 1975-ben össze­sen már félmillió gépkocsit kell majd ellátni alkatrésszel, gumi­abronccsal, üzemanyaggal — s ezek szervizéről is gondoskodni. Így az automobilizmushoz kap­csolódó üzletágat is gyors ütem­ben fejlesztik. Az eddiginél lé­nyegesen nagyobb szereppel, ka. pacitással bíró háztartási hír­adástechnikai és elektromos kis­gép szervizhálózat megteremté­sét is tartalmazza a program. A nők helyzetének javítása is soron levő feladata a társada­lomnak — vendéglátóipar, s a háztartási szolgáltató hálózat — ruha-, cipőjavítás, tisztítás, ta­karítás — fejlesztését is az ed­diginél gyorsabb ütemben ter­vezi a tárca. A terv legfontosabb része: a bolthálózat fejlesztése. A sík­kal több áru, a differenciáltabb szükségletek kiszolgálására e ső helyen talán épp azt a kérdést veti fel, hogy mindezt a forgal­mat valóban hol és mivel bo­nyolítsák le az eladók. A har­madik ötéves tervben a kiske­reskedelmi hálózat és a vendég­látás hálózata összesén 1 millió négyzetméterrel bővült. Ez a bővülés, és az üzletek eszközei­nek korszerűsítése alig halad­ja mog a tervezettet, holott — a forgalom — a bevezetésben tár­gyaltuk — a vártnál lényegesen magasabb szintre emelkedett. Az áruszerkezet változásával például ma már lényegesen több a hűtést igénylő áru, több mint a hűtőberendezések jelenleg: teljesítőképessége. Vagy a gyor­sabb kiszolgálás, a torlódás el­kerülése, az élelmiszerüzle .ék­ben több szeletelő-, csomagoló­gépet, gyorsabb pénztárgépeket igényel. A kereskedelmi ágazat fej­lesztésére 17 milliárd forintot ad az államháztartás, és külön még 200 milliót a boltokban szűkölködő terüle­tek hálózatának bővítésére. Nem vitás, hogy ennek a duplájával is tudna mit kezdeni a kereske­delem, de itt két dolgot látni kell. Egyrészt a termelés fejlesz, tése is az egész társadalom „ked­vére” történik, tehát termelő­ként is kap mindenki a közös alapból a gyarapodásra, nemcsak vevőként. Másrészt, a költségve­tés, jogosan elvárja a kereske­delmi vállalatoktól, de elvárja egy-egy terület gazdáitól, a ta­nácsoktól is, hogy saját fejlesz­tési alapjaikból is költsenek — kényelmükre, illetve a vállalatok esetében saját jövőbeni nyeresé­gük növelésére. Ennek ösztön­zésére, az eddiginél nagyobb hi­telkeretet is nyit a költségvetés a kereskedelmi hálózat fejlesz­tését célzó beruházásokra. A kereskedelmi ágazat negye­dik ötéves tervének mindebből következően a mottója: techni­ka és tágasság. Tehát egyrészt gyorsítani a korszerű gépek, be­rendezések elterjedését az üzlet- hálózatban — mert ezzel lénye­gében változatlan alapterüle.en is növelhető a forgalom, gyor­sabb lesz a munka, gyorsabban „fordul” a vevő, s a gépek, a munkaerőgondokon is enyhíte­nek. Másrészt a beruházásoknál a nagyobb választékot befogadó, a zsúfoltságot enyhítő nagy alapterületű élelmiszer-, ipar­cikk- és bútoráruházak, önki- szolgáló éttermek építését kell szorgalmazni. Ha a gyakorlat ezt a mottót követi, akkor a fej­lesztésre fordítható anyagiak nem aprózódhatnak el, ennek ered müveként várható, hogy a negvedik ötéves terv végére a bolthálózat jelentős része már felzárkózik a mainál akkorra lé. nyerésen korszerűbb fogyasztási szerkezethez. Gerencsér Ferenc |J ár a Bolgár Kommunista ■ “ Párt X. kongresszusának összehívásáról szóló közlemény megjelenése utáni napon a ple- veni megyei pártbizottságban csörögni kezdtek a telefonok, érkeztek a táviratok. A párt- kongresszus összehívásának hí­re, amely 1971. április 12-én kezdi majd el munkáját, lázba hozta a kommunistákat, a megye minden dolgozóját. A kongresszus hírét mindenki örömmel fogadta, és nem alap­talanul, hiszen a BKP IX. és X. kongresszusa közötti időszak az új munkasikerek, az egész nép újabb szociális és kulturális vívmányainak az időszaka volt. Csak a megye területén olyan új, hatalmas ipari létesítmények kezdték meg a termelést, mint a bolgár kőolajipar óriása, a ple- veni kőolajfeldolgozó kombinát, a bolgár—szovjet barátság szü­löttje, az Ivan Vinarov tábornok­ról elnevezett üveggyár, a Vit elektromos targoncagyár, amely­nek gyártmányait jól ismerik, az „Ilinden” gépgyár és még egy sor egyéb üzem. A IX. és a X. kongresszus közötti időszak a mezőgazdaságban a termelés koncentrálásának és szakosításá­nak és ipari alapokra történő átállításának a korszaka volt. A megye 53 tsz és nyolc ál­lami gazdasága 12 agráripari komplexumot hozott létre. Ple- venben elkészült az új megyei kórház, új iskolák és techniku­mok épültek. Lefektették az alapját a „Kátja Popova” nem­zetközi zenei fesztiválnak, a pleveni operaháznak. A megyei dolgozóknak van mi­vel büszkélkedniük az elmúlt időszak alatt, van mivel köszön­teniük a kongresszust, amely el­fogadja majd a hatodik ötéves terv irányelveit és a párt prog­ramját. Éppen ezért a megye dolgozói egy emberként újabb munkasikerekkel, újabb ered­ményekkel akarják köszönten! a kongresszust. Tizenhat pleveni vállalat elhatározta, hogy az év végéig 5 millió 40 ezer léva értékű többletterméket állít elő, s felhívásukat az ünnepélyes vá­rosi nagygyűlésen a többi válla­lat is magáévá tette. A pártszervezetek minden munkahelyen széles körű felvi­lágosító munkába kezdtek a fel­hívás támogatására. Egymásután érkeznek a megyéből az újabb örömhírek — Levszki város dol­gozói kétmillió leva többletter­mék előállítását vállalták az év­végéig. Megkezdte a termelést az új vasbetonelem üzem, a pleveni szőlészeti, borászati kutatóinté­zet új kísérleti pinceüzeme. A megyei pártbizottság iro- ” dája is széles körű munkát indított a kongresszus tiszteleté­re. Felhívta a pleveni dolgozó­kat, hogy kongresszusi munka­versennyel készüljenek a kong­resszusra. „Méltó munkasikerek­kel készüljünk a X. kongresz- szusra” — ez a verseny jelsza­va. A verseny alania a megye tár­sadalmi, gazdasági feilődése egy­séges tervének a lehető legmaga­sabb túlteljesítése, a munka ter­melékenységének további foko­zása, a termelés hatékonyságá­nak növelése, a termékek minő­ségének határozott javítása és önköltségének csökkentése. A szakszervezetek megyei ta­nácsa már kidolgozta azokat a mutatókat, amelyek alapján majd a verseny folyik. Minden vállalat, minden dolgozó szemé­lyes vállalást tesz a kongresszus tiszteletére — mi lesz az ő he­lye abban a harcban, amely a kollektív vállalás teljesítéséért folyik az év végéig és a jövő év első három hónapjában. 1971-ben emlékezünk majd meg a Bolgár Kommunista Párt alapításának 80. évfordulójáról — s éppen ezért a kongresszusi munkaverseny a kongresszus után is folytatódik majd e neve­zetes évforduló tiszteletére. A megyében igen aktív politi­kai munka folyik a lakosság minden rétege között. A Haza­fias Arcvonal városi és községi bizottságai találkozókat szervez­nek a régi pártmunkásokkal, megrendezik áz antifasiszta fil­mek hetét, kirándulásokat szer­veznek az új szocialista létesít­ményekhez. A megyei pártszervezetben „Minden kommunista személyes ajándékot adjon a kongresszus­nak” c. témából beszélgetések kezdődtek. Elméleti konferencia megtartását tervezik az összes pártpropagandista részvételével „A Bolgár Kommunista Párt harca a fejlett szocialista társa­dalom felépítéséért a Bolgár Népköztársaságban” címmel. A megyei pártbizottság előadói csoportjai és az előadásos pro­paganda városi és községi taná­csai előadásokat készítenek a párt történetéről, az ország és a megye szocialista fejlődésének perspektíváiról. T ermészetesen ez csupán egy * része azoknak az érdekes kezdeményezéseknek, amelyek­kel a pleveni dolgozók a párt- kongresszusra készülnek, Min­den pártszervezetben, minden kollektívában ezek a kezdemé­nyezések még változatosabbak, új, érdekes elgondolások szület­nek, amelyek valóra váltása minden bizonnyal még tovább gazdagítja majd a megye jelen­tését a Bolgár Kommunista Pártnak. A szocialista verseny élenjá­rói részére a párt megyei bizott­sága „Kongresszusi jelvényt”-t és „Kongresszusi oklevelet” alapított, amelyeket majd a leg­jobbaknak nyújtanak át. E két magas kitüntetés elnyerése nagy megtiszteltetés lesz majd és arra mozgósítja a pleveni dolgozókat, hogy még jobban tömörüljenek a megyei pártszervezet köré a munkaverseny mutatóinak méltó teljesítése érdekében. A vörös zászlók ünnepi lobo- gásáig, amelyek majd a szófiai pártszékház épületén lesznek, ahol a kongresszus ülé­sezik majd, még hosszú az út, Sok munkával és lelkesedéssel teli az út. A pleveni dolgozók magabiztosan haladnak ezen az úton, nagy társadalmi aktivitás­sal és odaadással, ami garancia arra, hogy az elsők között lesz­nek majd a megyék sorában, amelvek méltó munkasikerekkel köszöntik majd a párt X. kong­resszusát. Szpaszka Gaceva Bolgárból fordította: Lengyel Károly. smmsm 5 Ibii). 8 . ...................................................................

Next

/
Oldalképek
Tartalom