Békés Megyei Népújság, 1970. december (25. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-08 / 287. szám

A lakosság szolgálatában: Szövetkező A javító és szolgáltató tevé­kenységben, különösen vidéken, jelentős a szerepe a tisztes kis­iparnak, ám éppen a falvakban és kisvárosokban számos objektív ényező nehezíti munkájukat, (özismert tény, hogy az anyag- >eszerzés és főleg a készletezés milyen nagy gond a vidéki kis­iparosnak. Ennek a gondnak a megoldására a SZŐ VOSZ és a Kisiparosok Országos Szervezete közös ajánlással fordult az álta­lános fogyasztási és értékesítő szövetkezethez, valamint a kis­iparosokhoz. Az ajánlás javasol­ja, hogy a magánkisiparosok mi­nél nagyob számmnl lépjenek be tagként a fogyasztási szövetke­zetekbe és a szövetkezés előnyei­nek felhasználásával Igyekezze­nek gondjaikon segíteni. Ha a kisiparos a fogyasztási szövetkezetbe belép, nem adta fel önállóságát, ugyanakkor él­vezheti a szövetkezés számos előnyét. Mint a fogyasztási szö­vetkezet taeia. kedvező beszer­zési lehetőséghez juthat, sőt mez'clelő elörende,Ässel megold­hat ia az anyag- és alkotrész- ké-'-letezés — számára tele-itös ’lefektetést kívánó — gondjait is. \Tá-osoVl%nn. meno*ZoVAof »rea is lehetőig n,-?’*k, hoev a kis­iparosok önálló foirvosztásl sző. vetkezett e’onffsanak s e sző­ve”'özetek kifetezetten csak a ki«inorecok anvoof>e«zerzó«i ké^z’eferAri tnőr—aVi felosztási gonrMniyal foglalkozzanak. » ki eínn rn«/*1r f o /»1r való belépése mind pedle az ön­álló kislnarosok fogyasztási sző­kisiparosok vetkezete arra is jó alapot te­remthet, hogy a hiánycikkek megszüntetésére irányítsa a kis­iparosok figyelmét és az előállí­tott hasznos termékek a szövet­kezeti kereskedelem útján kerül­jenek forgalomba. A fogyasztási . szövetkezetek országos hálózata olyan közgaz­dasági erőt képvisel, amely ön­magában is segítséget jelenthet az ország kisiparosainak. így a fogyasztási szövetkezetek több mint 40 milliárd forint értékű áruforgalmat bonyolítanak le, időnként közel 25 ezer kereske­delmi egységben. Az árufuvaro­zási feladataikat 1500 salát és több száz béreit gépkocsival bo­nyolítják le. Tevékenységeik az ország telles lakott területérekl- ter’eö, még a tanyákra Is. Az ÁFÉSlf-eknek mintegy 100 e»er dolgozója között különféle szak­mák nagy gyakorlatéi cz»ke*-»’*o- re! találhatók kereskedők, köz- ge-rjásaok. sgőmvltetj o-iir-TTibe- rek. valamint nén-ö—-1 és nrnna- ga-»őa szakértők. kö­ve’kez’k. ho-ry a kisfnamook- nak aklk—ek ma nrnwi «„Irírá- nvó tevékenységet kell folvlot­nink és sokféle tanáe—a. fie-riu- fégé^re és piaekutatásra van jjg-Sl.-réaíik _ HT«V pg-’ ré—éf gz á ofc7_n1'orl keresa’nl plön-'ö- jjotbftn pWonyos p-o*oVS,gn psak velők tudták megoldani. fét-gorí! 1 p 1.■’ 1 li•, g VI—1—oro. spk fM U—.'—»ot{ a szövnRZ és q jT-ocz k"—s g tgn’áoéra. n-őrt erg-* az ól (eV -igí—H ét no irtnéAii (.fsTfroré pl ő o rí Ír 1. -1 a illlkol é« ez végző soron » Ja­kosságnak is hasznos lehet. Egyeztető tárgyalás a jövő évi vasúti és autó&usz-msnelrendről A megyei tanács építési, köz­lekedési és vízügyi osztálya a MÁV és a Volán szakosztályai­nak közreműködésével és a jövö évi vasúti és autóbusz-menet­rend helves kialakítása céljából egyeztető értekezletet rendez. A tanácskozáson, amelyet Békés­csabán. a Technika Házában tar­tanak december 10-én, csütörtö­kön délelőtt 11 órai kezdettel, a meghívottak elmondhatják jogos igényeiket, s ezeket figyelembe veszik maid a jövő évi menet­rendek elkészítésénél. fölé emelkedő részének orosz klasszicista megoldása. Még valamit a Kremlről: Itt mérhető le leginkább, a falak között zajló életben Moszkva idegenforgalma, a látogatók tar­kasága a japánoktól az ameri­kaiakig, a finnektől a bantu né­gerekig. aztán itt tapintható az élő történelem is, a Szovjetunió népeinek különböző antropoló­giai alkata, s esetenként viseleti kultúrái?. Elhagyva a Kremlt, a Gorkij- park közelében egy mellékutcá­ban az utca síkjától beugró eg­zotikus homlokzatú épület előtt nagy sokaság kavarog naponta 10-től este 8-ig. Az Állami Tre­tyakov Képtár épülete ez. Ide kell elmennie annak, aki az orosz múltat és a történeti ko­rok társadalmi osztályainak jel­legzetes típusait az orosz piktú- ra legkiválóbbjainak tolmácsolá­sában meg akarja ismerni. Pa­vel Mihailovics Tretyakov mű- gyűitő 1858-ban kezdett munká­jából nőtt ki ez az intézmény. Kb. 200 vászonnal lépte át az októberi forradalom küszöbét, ma negyvenezer eredeti fest­ményt kínálnak a zsúfolt falak; érzi is a látogató, hogy a mon­danivaló már túlságosan feszít, s kezdetét is veszi rövidesen új épületszámyak építése. Megannyi konkrét történeti esemény díszük a vásznakon. Verescsagin A Sipka-szorosban minden csendes, Szurikov: Szu- vorov átkelése az Alpokon képei előtt állva átéli az ember, meny­nyire szereti ez a nép saját tör­téneti múltját, mennyire átöleli azokat a névteleneket is, akik balsorsban vesztették életüket. A sztrelecek kivégzésének reg­gele című Szunkov-vászon előtt a színek és arcok általában lá­bat gy ökerezte tőek. Egy törté­nésznek ezen tűi az jut eszébe:; mennyire kvadrál ez a hatal- • más olaj magával Moszkvával. | Ma is ott áll a Vörös téren a i kör alakú beton képződmény, a< Lobnoje meszto („vesztőhely”),[ ahonnan kihirdették I. (Nagy) • Péter ítéletét: addig tartson az j ellene fellázadt testőrök élete,: ameddig a kezükbe adott égő | gyertya!... S a Novogyevicsij ko-• lostor is itt van Moszkvában, j ahova záratta Péter cár a sztre- ; leclázadást szító nővérét, Szof- • ját. aki itt nézte végig a cellája j előtt kivégzett sztreleevezetők; végső vonagiásait. S. ha már a Novogyevicsij • szó baj ott: a Moszkva folyótól ; leírt nagy patkó csúcsában, a j Lenin-heggyel szemben áll a: valaha kettős célt szolgált ko- ; lostor. A pravoszláv vallási élet S egyik centrumaként ismeretes, : másrészt védelmi feladatot Iá- ■ tott el. Az aranyos kupolás szé- j kesegyház a szerény kolostorban ; annak örömére született, hogy : az orosz csapatok a litvánoktól • a XVI. század elején visszafog- ! lalták Szmolenszk városát. A ' Szomlenszki székesegyház belső! pompája viszont Borisz Godu- ■ nov adománya, aki itt fogadta ! el a neki felajánlott cári trónt. • A kolostort övező kert afféle • nemzeti Panteon. Itt nyugszik: többek között Gogol, Csehov, j Majakovszkij, a színházi élet • nagy alakjai közül Sztanyiszlav. • kij. s itt domborul sír a II. vl- j lágháborús hős Zoja Kozmo- : gyemjanszkaja és fivére, Ale- ■ xandr tetemei felett. Magam ■ nem láttam, de egy magyar tör- • ténésztől hallottam, hogy itt | nyugszik Mosolygó Antal, a ma- : gyár munkásmozgalom egyik ■ forradalmár vezetője is. (Folytatjuk) Dr. Virágh Ferenc ’ Miért nem használjuk ki vízi útjainkat? Falratni uszály B£VA«r,ö? vei, Miui nem iche« reiklMu Népgazdaságunk szállítási fel­adatainak szervezői a vasút és a közút korszerűsítésével akar­ják a megnövekedett szállítási feladatokat megoldani. Igen ne­héz feladat előtt állanak, mert vasútja'nk és közútjaink néhány év múlva „te'ítetté” válnak, a szállítási feladatok és a közle­kedő járművek száma pedig hat­ványozottan növekedni fog. Saj­nos. figyelmen kívül hagyják, hogy vízi utunk is van! Csak Békés megye hajózható vízi útját említem: Csongrád— Békésszentandrás—Békés között kihasználatlan a hajózható vízi út! Békésszentanóráson — közel 40 éve —, azért épült a duzzasz­tó, hogy a Körös vízszintjét sta­bilizálja —, a hajóátemelő-zsilip pedig lehetővé tegye az uszályok közlekedését a Tiszára. Békésen kikötőt építettek, szilárd burko­latú bekötő és lejáró utakkal, 250 vagonos teljes gépesített ga­bonatárházzal (közvetlenül a hajóba betöltő páternqszter-szer- kezettel), és hajóterelővél. Ugyanott egy 8 emeletes kikötő­épület alapjai 2 méteres földré­teggel letakarva várják sorsuk jobbra fordulását. Minden fuva­rozást a vasútra, ill. a közútra koncentráltak, a járható vízi útról teljesen megfeledkeztek. Persze, nem lehet mindent uszá­lyon szállítani, de nagyszerűen, szinte fillérekért lehet a Tokaj-, Borsod-kömyéki kőbányákból a kevés értéket képviselő, de nagy fuvarozási terhet jelentő ter­méskövet megyénkbe szállítani! Kő* 5 öt* 101 ♦«'rwé^kö­* oBi az ilyen jáiaiukat? Ugyanígy a tengelyen való szállítás költségeinek tizedré- szcért le lehetne szállítani a ti- szaszedirkényi műtrágyát. A kő, műtrágya életszükséglete me­gyénknek! Van némi vízi forgalom a Körösökön: a Gyu­lai Vízügyi Igazgatóság saját üzemi szállításokat végez rajta, salát haióparkiával — naevobb szállítások esetén a MAHABT uszályainak segítségével. Példá­ul ez év augusztusában egy nagy partvédelmi művet építettek | Mozőberény—Békés között. A ; mű építéséhez 2 500 tonna kőj volt szükséges, ezen óriási meny-] nyiséget 2 folyami uszály hozta; le 8 fuvarban Tokaiból! Csak; egy nagyon rövid, elemi számí­tás kell annak érzékeltetésére, hogy mit jelentett volna ennek vasúti, gépkocsi-tengelyen való leszállítása. Ha él kell vennünk a Körös vízétől a rosszat — emlékezve az idei árvízre —, vegyük el a hasznosat is, a meglevő vízi utat, amely 7 Békés megyei község és 1 város közvetlenül érintésével (Békésszentandrás, Szárvas, Gyoma, Szeghalom, Körösladány. Köröstarcsa. Mező- berénv és Békés) tömegáru-fu­varozását megoldaná, amúgy is rossz közútjait tehermentesítené s Békés nagyközséget —, mint megépített kikötővel rendelke­ző végállomást — fel is lendí­tené. Minden kilométer műút építése kb. 1 millió forintba ke­rül! A Csongrád—Békés Körös­vízi vízi út rekonstrukciója csak Gádoros! nevelők üzemlátogatásai Békéscsabán A közelmúltban a gádorosi általános iskola nevelői Békés­csabán jártak, és meglátogattak több üzemet, intézményt. A lá­togatások során megismerked­tek a megyeközpont fejlesztésé­nek távlati terveivel, az üze­mek szakemberszükségletével, a termelés sajátosságaival és ered­ményeivel. A nevelők csoportját Baukó Mihály, a megyei pártbizottság ipari osztályának vezetője ka­lauzolta. Jártak a téglagyárban, a házgyárban, a Kulich-lakóte­lep lakásaiban, és iskolájában, a hűtőházban, a forgácsológyár­ban, a konzervgyárban, a Kner Nyomdában és a Kötöttárugyár­ban. A látogatás, mint elmondot­ták, nagy segítséget adott neve­lői munkájukhoz és a pályavá­lasztási tanácsadáshoz is. BÉKtSMMÍL-^r 3 IU70. DECEMBER 8. csekély töredékébe, hiszen a meder, a víz, duzzasztó, a hajó­átemelő zsiliprendszer már adva van. Jogos a kérdés: megenged­hetjük-e magunknak azt a pa­zarlást, hogy ezeket nem hasz­náljuk ki? Igen. „a kishajózás lehetősége nálunk nincs kihasználva”. Erre már felfigyeltek vízügyi szak­embereink, az idézett mondat a VITUKI igazgatóhelyettesének szakreferátumában hangzott el, az OVH által rendezett vízgaz­dálkodási konferencián. Ott is konstatálták, hogy hazánkban nincs gazdája a kishajózásnak (természetesen a dunai és a cse­kély tiszai haiózáson kfvül!) A „Figvelő” c. közgazdasági heti­lap legutóbbi számában már ar­ról ír, hogy Magyarországnak is be kell kapcso’ódni» hajón való konténeres szállításba. Ez na- gzan távoli cé’ megelégednénk, ha csak a tokaii kő, szederkényi műtrágya úgy lelőhetne me­gyénk tsz-e be. hogy .kikanesol. ja” a vasút és közút csúcsfor­galmát. Bodrogkeresztúron egy nagy beruházással létrehozott épületelemgyár kénytelen volt terme'ési kapac!t.ását csökkente­ni mert vízi száMítása nem volt megszervezve. Alacsony merülé­sű uszályokkal de ió lett volna megyénk árvíz sújtotta községei­nek ’eszálütani ezen gyár termé­keit! A legjobb közűt-, vasútháló­zattal rende’kező államok azért tudják előnyös helyzetüket fenn­tartani, mert maximálisan ki­használják az olcsó vízi szállí­tást, s azt szervesen beillesztik a vasúti, közúti forgalomba —, ír int például a Szovjetunió, Finnország. A vízi szállításra csak az fizethet rá —, aki nem szervezi meg magának. A néma Kikötő. Kép és szöveg: Márton László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom