Békés Megyei Népújság, 1970. december (25. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-04 / 284. szám
Emléktáblás házak Németországot járva A négytornyú város Berlinben a Biesdorf-Büd Doh' len Grund 40 alatt lakik Fritz Hatjaiéit. Ö vezette azt a gépkocsit, amellyel bejártam hét nap alatt Németalföld egy részét. Hatvannyolc éves, és úgy együvé nőtt a volánnal, mint a kenyér a héjával. Ezt akkor érzékeltem jól, amikor állandó kalauznak, öreg barátom, Fritz Lenke azt kezdte neki magyarázni, milyen utcákon kell elkanyarodnia, hogy az országútra könnyebben kijus-r sunk az egyik városból. Hirtelen íeifortyant, minek ül ő a volánnál, ha amaz jobban érti a dolgot, akkor irányítsa a kocsit, ő pedig behunyja a szemét. Fritz Hagelelt, a munkáját • tudó és szerető ember. Hiszem, hogy a munkáját tudó és szerető ember önérzete szólalt meg benne. Mert, ha már megjelölték valakinek, hogy hová kell mennie, mi a cél, akkor a többit rá kell bízni. S ha megbízatásának eleget tesz, akkor még dicsérni is szabad, ha nem, akkor jöjjön a számonkérés: érti-e azt, amit csinál, vagy nem érti, vagy talán nem is szereti, Éjszakai fények Űjbraden- burgban. és csak a rang tetszetős neki? Mert, aki nem tud úgy összenőni a munkájával, hivatásával, mint a kenyér a héjával, az csak féloldalasán dolgozik és mindig 4 mtuiWí*zi mo. DECEMBER 4. másmerre jár az esze. Az én ..pilótámnak'’ Fritz Hageleitnek az esze is, a szíve is a helyén volt, percnyi pontossággal indult mindig és érkezett. És tudta mindig, melyik út a legjobb, bogy a kívánalom szerint érjen a célhoz. És éppen, mert hivatás- szerető, nemcsak a városok nevei rögződtek benne s a távolságot jelző kilométerek, hanem a „történelmi pontok" is. Űjbra- denburg fontosabb eseményeit is, valamint a város jellegzetességeit úgy ismerte, mint a helybe bek. Azt, hogy a második világháború alatt romhalmazzá vált, és hogy az ősi települést négytornyú városnak is nevezik, a különböző égtájak szerint épültek annak idején a tornyok, a vérképük, Megnéztem különben a középkorban a város körülölelő várfalak maradványait is. Amióta a második világháború véget ért, az ősi tornyok, várkapuk megrongálódott részeit restaurálták. A lerombolt várost pedig újjáépítették. Ez minden Jelenleg 41 méhésztársulás működik a Békés megyei Fogyasztási éfc Értékesítő Szövetkezetek égisze alatt. Tevékenységük — amely az egyéni jövedelmem túl népgazdasági szempontból is lényeges — az utóbbi években mindinkább felfelé ível. Ezt példázza az a tény is, hogy erre az évre 33,5 vagon méz leadására kötöttek szerződést az ÁFÉSZ-ekkel. Mire az év vége elérkezik, szerződésileg vállalt kötelezettségűket valamennyi teljesíti. A megye méhésztársulásai közül is kiemelkedik néhány. Az orosházi 390, a békéscsabai 302, a gyulai 230, a szarvasi társulás pedig 210 mázsa mézre kötött szerződést 1970-re. Elismerést érdemel a dévaványai társulás is, amely 120 mázsa mézre kötött szerződést, amit már teljesített. Igaz, hogy a többi társulás is eleget tett volna szerződésben vállalt kötelezettségének, ha a kapnák nem késnek. Ennek hiányában a megye 4t társulása novemberi 1-ig csak 213 vagon mézet tu-’ dóit leadni. Közben a méhésztársulások már az 1971-es esztendőt latolgatják. Ügy is mondhatnánk, hogy készülnek a jövő évi mézszerződéseik kötésére. Hogy ez mennyire így igaz, azt a mezőhegyes! társulás elhatározása igazolja különösen szembetűnően. Ugyanis amíg ez a társulás- ebben az évben 190 mázsa mézre kötött szerződést, 1971-ben ennek a dupláját akarja teljesí-i o szónál jobban hirdeti azt a nagy erkölcsi erőt, amellyel az emberek hihetetlennek látszó dolgok megvalósítására képesek. A képen látható épület legfelső emeleti vendéglőiében vacsoráztunk azon az estén, miután reggel visszautaztunk a várostól 132 kilométerre fekvő Berlinbe. Igaz, az ember életében sok idő egy negyedszázad, de a történelemben egy röpke pillanat. S a második világháború szörnyűségei még kísértenek, a várkapuk középkori termeiben is laknak emberek. Nem nyomort&nyék ezek, de nem is korszerű lakások, hiányzik belőlük a vízvezeték, ami Újbrandenburg új lakásaiban természetesen megvan. És éppen a sok emeletes, fényekké! körülvett épület és „testvérei", mert. sok van belőlük, jelzik Újbrandengurgot, az új történelmet. A várkapuk és a tornyok a régmúltat idézik, a régmúlt kultúrákat őrzik, még akkor is, ha néhány középkori ablakot mai függöny díszít... Cserei Pál teni. Ismerve a mezőhegyesiek szorgalmát és szakértelmét, a jövő évre tervezett 200 mázsa szerződésileg tervezett kötelezettségüknek eleget is tesznek. Ez a társulás szorgalmazza a megyében legjobban a különböző mézelő fák szaporítását is. j Ezért szerepel tervükben nagyobb mennyiségű erodia-mag elvetése, amelyből csemetéket < nevelnek. Évek óta nagy gondot fordítanak fogyasztási szöevtkezetelnk méhésztársulásai szakmai továbbképzésükre is. Gazdag elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkező TiT-elóadók már megkezdték a téli méhészeti előadásokat. S, miközben szorgalmasan képezik magukat, már készülődnek az 1971 első negyedévben Békécsabán megrendezésre kerülő méhészeti termékeket és eszközöket bemutató megyei kiállításra. Balkua Imre A BÉKÉSCSABAI KONZERVGYÁR TMK-gyakorlattal rendelkező esztergályosokat állandó munkára vesz fel. Fizetés megegyezés szerint, 44 órás munkarend szerint» foglalkoztatottság biztosítva Jelentkezem lehet a munkaügyi osztályon. 168518 A „négytornyú város" egyik tornya és az egyik várkapu. Megyei méhészeti kiállítás lesz Békéscsabán Békés megye móhésztársu’ásai már a jövő évet tervezik Erkel Ferenc , HxillShása Gyulán Babits Mihály — emlékek, hangulatok, megható pillanatok, hétköznap« dolgok megelevenítő énekese — így ir égjük versében: ,,A város végén áll a régi ház. Vigyázz! Tudod-e mit beszél a régi ház?” j Sok minden, ha vallatóra fogjuk ; néma, ha közömbösen me- j gyünk el mellette. Érdemes azonban közelebbi kapcsolatba kerülni vele. Igaz, az a ház, amelyről most szólni akarunk, nem a vár*» végén áll, mégsem akadunk rá egykönnyen, mégha igazán gyulai is az ember. Mintha -valaJ mennyien megfeledkeztünk volna róla egy kicsit. Pedig két emléktábla is figyelmeztet mindenkit, aki arra jár, véletlenül j vagy éppen tudatosan kerül kü-i zeiébe. Gyulán ugyan nem ez az egyedüli emléktáblás ház — s bár szerencsésebb testvérei jobban szem előtt vannak a város belsejében —, valamennyi közül azért alighanem mégis ez a legnevezetesebb; és nemcsak azért, mert régi, hanem azért is, mert nemcsak emlék, hanem történelem ts már, A rideg adatokból azt tudni csak, hogy az Apor Vilmos tér 7-es számú háza ez. Sarokház. Ablakai egyszerűen keretezettek, fölöttük vízszintes szemöldökpárkány. az aitó fölött félkörös felülvilágító ablak. Jellegzetesen klasszicista épület Erkel Ferenc szülőháza. Ezért is érdemel különös figyelmet. Pontosan ugyan nem tudjuk, mikor épült, azt azonban Igen, hogy 1795-ben határozták ei először: az akkori Németgyulón egy osztályból álló iskolát építenek. Egy évtizeddel későbbről pedig már azt is ism-rjük, hogy a lengyel emigráns Czingulszky Simon lett az egyik németgyulai tanító, a másik meg Erkel Jó> zsef, Erkel Ferenc édesapja. Erkel József az iskolával egybeépült tanítói lakásban rendezte be otthonát. Szolgálati ideje alatt (180«—1841) többször átépítették az iskolát. 1821-ben megnagyobbították a tantermet és egy másikat is építettek mellé. 1829/30 telén a zord időjárás miatt az épület egy része össze- I dőlt. egy neves gyulai építőmester. Nuszbeck Mihály állította helyre. És ebben a formájában von meg ma is. Belül meg nemrégen váltak kiállításra alkalmassá megcsinosított termel. Október 1-e óta az Erkel Emlékmúzeum otthona. A zeneszerző 180. születésnapját ünnepelte vele Gyula. A városi képviselőtestület már 1888-ban elhatározta, hogy emléktáblával jelöli meg Erkel Ferenc szülőházát. Erre azonban csak halála évében került sor (1893). Az akkor elhelyezett egyszerűbb márványtéblát a századik születésnapra cserélték fel a díszesebb maival (1910). A Békés vármegyei Közművelődési Egyesület állította. Mogyoróssy Sándor gyulai szobrász tervezte cs készítette, szövegét pedig a jeles gyulai költő, Székely Sándor írta. 192C-ban az országos Dürer Albert emlékünnepségek során Dürer-emléktábla is került az épület Dürer utcai oldalára. Hogy mit jelent Erkel Ferenc életműve a magyar zene fejlő- I désében, lehetetlen most felsorolni. A lényeget mindenki ismeri, Elmélyültebb ismeretre is szert tehet bárki, akit nemcsak az emléktábla késztet megállásra, hanem beljebb is csábítja a'z érdeklődés. Mert sokat tud beszélni ez „a régi ház”. Szerdahelyi István A Fórum és a Munkás Magazin A Kossuth Könyvkiadó két úl sorozata A Kossuth Könyvkiadó ai pártszervezetek politikai munkájának elősegítésére két új so- vom tot indít. A Fórum sorozat füzeted társadalmi, politikai és gazdasági életünknek az érdeklődés középpontjában álló kérdéseit tárgyalják közérthető, népszerű formában. A füzetek negyedévenként jelennek meg. Az első füzet a következő témákat tárgyalja: — Hogyan emelhető egy százalékkal a nemzeti jövedelem? — Dlfferenciáltak-e a keresetek? — Hogyan alakulnak a fogyasztói árak? — A ruházati cikkek áruválasztéka és fogyasz-, tód ára. 1 A Munkás Magazin kéthavonként jelenik meg, elsősorban a fizikai dolgozókhoz szól. A munkások életével, munkájával, művelődésével, életük erkölcsi kérdéseivel, szórakozásukkal foglalkozik. Hírt ad a különböző munkáskollektívák életéről, más országok munkásadnak gondjairól, örömeiről bemutat példamutató munkáskollektívá- kat és hangot ad a munkásokat foglalkoztató problémáknak. A színes, sok képpel és rajzzal illusztrált Munkás Magazán riportok, interjúk, cikkek mellett szépirodalmi írásokat, karcolatokat, humort, keresztrejtvényt, verseket is közöl.
