Békés Megyei Népújság, 1970. december (25. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-29 / 303. szám
Nyugdíj és táppénz Az utóbbi időben igen ran felmerült az a kérdés, hogy az év végi részesedés (nyereségrészesedés), a jutalmazási keret terhére kifizetett jutalom a nyugdíj, illetve a táppénz ősz- szegének kiszámításánál figyelembe vehető-e. Nyugdíjnál az év végi részesedés és jutalom a nyugdíj alapjába minden esetben beszámít (1968. I. 1-től), ha az a nyugdíj alapját képező irányadó időszakba esik. Ha az év végi részesedést a nyugdíj megállapítása után fizetik ki, úgy annak beszámítását a kifizetéstől számított 3 hónapon belül kérni kell attól a társadalombiztosítási szervtől, amely a nyugdíjat megállapította. Abban az esetben, ha a kifizetéstől számított 3 hónap után kérik, a nyugdíj- különbözetet visszamenőleg legfeljebb csak 3 hónapra lehet kiutalni. Mikor jár év végi részesedés után táppénz? Az év végi részesedés után táppénzt az a dolgozó kaphat, akit e bérrész tekintetében keresetveszteség ér és keresőképtelensége egyhuzamban 30 napnál tovább tart. A kollektív szerződések rendelkeznek arról, hogy a dolgozó milyen időtartamú távollété idejére nem csökkentik az év végi részesedést. Amennyiben a dolgozó keresőképtelensége egyhuzamban 30 napnál tovább tart, az év végi részésedés után táppénz attól a naptól folyósítható, amelyiktől részére a vállalati kollektív szerződés nem biztosít év végi részesedést. Például, ha a/dolgozó keresőképtelensége egyhuzamban 30 napnál tovább tart és a kollektív szerződés a keresőképtelenség miatti távoliét 45 napjára biztosítja a dolgozóknak az év végi részesedést, a keresőképtelenség 46. napjától jogosult a dolgozó év végi részesedés után táppénzre. Ha a kollektív szerződés a keresőképtelenség miatti távoliét tartamára egyáltalán nem biztosítja a részesedést, akkor a keresőképtelenség első napjától jár e bérrészek Után táppénz. Amennyiben a dolgozó a keresőképtelenség teljes tartamára megkapja év végi részesedését, például üzemi baleset esetén, abban az esetben e Az Országos Sertéshizlaló Vállalat. Békéscsaba I-es és Il-es számú telepe. Kétegyháza út etető, éjjeliőr, melléktermékfőző, kisvasúti motoros, fütő és molnár szakmunkás dolgozókat vesz fel. 166236 Portást vagy éjjeliőrt FELVESZ a BÉKÉSCSABAI AFIT Autószerviz, Szarvasi út) 4. sjüäMMIM 19)0. DECEiUiíLli 29. bérrész után táppénz nem illeti meg. Sajnos, egyes vállalatok a kollektív szerződés elkészítésekor nem minden esetben veszik figyelembe a társadalombiztosítási rendelkezéseket és így a dolgozót akarva, akaratlanul hátrányos helyzetbe hozzák. Van olyan vállalat, ahol a kollektív szerződés 30 napnál hosz- szabb ideig tartó megbetegedés - esetén csökkenti az év végi részesedést, függetlenül attól, hogy az a 30 nap folyamatos, vagy megszakításokkal van. Ha megszakításokkal együtt haladja meg a 30 napot, táppénz nem folyósítható még akkor sem, ha a dolgozó arra az időre nem kap nyereségrészesedést, ugyanis előfeltétel, hogy egyhuzamban a 30 napot meg kell haladni a keresőképtelenségnek. Táppénzt csak ekkor kaphat, ha a keresőképtelenség megszakítás nélkül a 30 napot meghaladja. Mikor nem jár év végi részesedés után táppénz? — Ha a keresőképtelenség egyhuzamban 30 nap vagy annál rövidebb időtartamú; — Ha a dolgozó a munkaviszony megszűnését követően válik táppénzre jogosulttá; — Ha a munkaviszonya a keresőképtelenség ideje alatt megszűnik vagy olyan munkaviszonyba lép, amelyben év végi részesedés nem jár — a munkaviszony megszűnését követő naptól, illetve az új munkaviszony kezdetétől) Az év végi részesedés tekintetében a táppénz alapját a keresőképtelenség első napját magában foglaló naptári évre folyósított részesedés összege képezi. Az 1970. évben kezdődő megbetegedés esetén tehát az erre az évre járó részesedés (amit 1971-ben fizetnek ki) a táppénz alapja. M.kor jár a jutalom után táppénz? Jutalom után akkor lehet táppénzt folyósítani, ha a keresőképtelenség egyfolytában 30 napnál tovább tart. A jutalom után. a táppénz a keresőképtelenség első napjától jár. A táppénz alapjába az a jutalom számít be, amelyet a dolgozó a megbetegedés évében kapott. Ha 1970-ben volt táppénzes (egyfolytában 30 napnál tovább), akkor az 1970. évben kifizetett összes jutalom után 1971 elején lehet a különbözetet folyósítani, mert csak akkor áll rendelkezésre az egész évi jutalom. Az év végi részesedés és a jutalom után járó táppénzt, a megbetegedés évét követő év elején egyszerre kell kiutalná. Például, ha valaki 1970-ben volt táppénzes beteg, az év végi részesedés és jutalom után a táppénz az 1970. évi részesedés kifizetése után kapja meg 1971- ben. Ullveczki Ferenc az SZTK megyei helyettes igazgatója Tsz-dolgozókat téli hónapokra fizikai munkára (elveszünk Békéscsaba, Sertéshizlaló Vállalat I- és Il-es telepe. 166696 Közérdekű társadalombiztosítási kérdésekről gyakNátor János jubileuma Vannak évfordulók, melyek, ha egyetlen percre is megálljt parancsolnak, s az ember félreteszi munkaeszközét és emlékezik. Ügy is mondhatnám, hogy visszatekint a megtett útra. Nem hiszem, hogy lehet-e nagyszerűbb az ember számára feleme- lőbb érzés, mint önteltség nélkül érezni: egy egész negyedszázad eredményekben gazdag munkája áll mögötte. **• A naptár 1945. augusztus 16-át mutatott, amikor az akkor 21 éves Nátor János az újkígyósi községházához került. Álig három év alatt bebizonyította, hogy többre is képes, mint amit ott annakidején rábíztak. Képességére mások is odafigyeltek. Ezért irányították járási és megyei vezetői 1948-ban Bélmegyerre. „Életem egyik legszebb szakasza volt a bélmegyeri községi tanácsnál eltöltött 9 évem. Űj házak, különböző középületek emelkedtek gyors egymásutánban a község központjában, betonjárdákkal hálóztuk be a bélmegveri sáros utcákat. És ma is erősebben érzem szívem dobogását, ha 1954. május 1-ére gondolok, amikor Bélmegyeren — több nagyobb községet megelőzve — az utcákon és a házakban kigyulladt a villany. Most is forró érzésekkel emlékezem e községre, szorgalmas és segíteni- kész lakosságára. Jó visszaemlékezni arra, hogy a község fejlődésében az én munkám is benne van...” így vallott Nátor János a Bélmegyeren eltöltött 9 évéről a közeli napokban. A bélmegyeri évek után Nátor János Szeghalomra került, ahol a járási tanács költségvetési csoport vezetésével bízták meg. Ebben a beosztásában további 13 évet hagyott maga mögött. Jegyzetfüzetében egymásután sorakoznak a szeghalmi járás községeiben ez idő alatt épült legkülönbözőbb létesítmények, melyek valóraváltását ő segítette. Ezekre büszke Nátor János. Volt tehát mire emlékeznie a közelmúltban, amikor a közigazgatásban, majd közvetlenül a tanácsi munkában eltöltött 25 évre emlékezett Közben munkájának elismerése sem maradt el. Tulajdonosa a „Kiváló Pénzügyi Dolgozó”, valamint a „Testnevelés' és Sport Érdemes Dolgozója” kitüntetésnek. A közelmúltban pedig, amikor jubileumi ünnepségét tartotta, a Minisztertanács által alapított elismerő oklevéllel tüntették ki. S miközben a köz szolgálatában eltöltött 25 évét ünnepelte, máris új tervek foglalták le. Ugyanis a nagyközséggé lett Szeghalom tanácsa várja a jó szakembereket, a tanácsi munkában nagy gyakorlattal rendelkezőket. Hamarosan a szeghalmi tanácsnál látjuk a 46 éves Nátor Jánost, aki — s ebben sincsen semmi túlzás —, most is olyan gyerekesen őszintén tud lelkesedni, mint amikor Bélmegyeren a szocialista falu kialakításán fáradozott. Hetekkel ezelőtt, amikor Békéscsabán találkoztam ezzel a mindig építeni, alkotni akaró emberrel, többek között ezeket mondotta: „Ügy érzem, én egy életre elköteleztem magam a tanácsi munkával. Hidd el, nagyon szép ez, számomra mindennél szebb...” Miközben a közszolgálatban eltöltött negyedszázadra emlékezett, nem kisebb öröm volt. számára egy másik évfordulóra emlékezni. Arra, hogy 20 éve tudósítója lapunknak, a Békés megyei Népújságnak. Most, az új esztendő küszöbén, aligha kívánhatunk számára jobbat, és emberibbet élete e két jelentős állomásához érkezése alkalmával, mint azt, hogy hosszú éveken át munkálkodjon még becsülettel, tanácsi rendszerünk szilárdításáért és sok éven át legyen lapunk tudósítója. Szolgálja a közjót, ezután is úgy, mint eddig. Közben legyen ereje három gyermekét felnevelni, s azokat a becsületes emberek útján elindítani. Balkus Imre Körzeti könyvtár nyílt Orosházán Orosházán a közelmúltban felépült városi művelődési házbal megnyílt a szakszervezetek megyei tanácsának körzeti könyvtára. I Több mint 122 ezer könyvből válogathatnak az olvasók és 200 fo- i lyóirat áll rendelkezésükre. (Fotó: Szák Kocsis Pál) 13. A vörös hajú Ibi a legravaszabb a presszótündéreik között. Nemcsak abból ered ez, hogy mint elvált asszonyt, jobban megcibálta az élet a többinél. Csak nyert azzal, hogy folyton gyanakvó, utána szimatoló férjétől megszabadult. Idegileg is kezdett már rámenni a szekatúrára, s ami legjobban kikészítette: a férj nem tudott otthon eleget tenni házastársi kötelességének. Szenvedélyes sakkozó lévén, éjfélig is elemezgette a játszmákat, különösen azt az egyet, amit ha nem ad remire, az elvesztett fél pontot megszerezve mesterjelölt lehetett volna. Valósággal felvidult az első néhány hónap után, amikor Ibi elfáradva a várakozásban és a vágyakozásban elaludt. Ilyenkor észrevétlenül melléfeküdt, s még elpilledés előtt fejben lejátszotta az ominózus partit, mert ha f3 helyett g3-ra üt a vezérrel, nem állhatott volna elő az ellenfél részére az örökös sakkadás lehetősége, s ő bolond, ezt nem vette észre. Egyébként Ibi megérdemelte, hogy így bevásárolt a férjválasztásban. Mindig olyan élettársra vágyott, akin uralkodni tud, aki mindig az ő akaratának engedelmeskedik. Akkor még nem volt elég ravasz diplomata, hogy színleléssel az ellenkezőjét megjátszva jutott volna el céljához. Most már tudja, mit kellene csinálnia, de mindjobban csappannak reményei, mert abban ő is hasonlít Mancikához, hogy vágyai és lehetőségei nincsenek arányban. A férjfogás újabb reményével helyezkedett el a presszóban még akkor, amikor a válás folyamatban volt. Ügy számított, hogy ahol állandóan váltakoznak a férfifejek, hamarabb hozzákötheti magát valakihez, mint ha olyan munkahelyet választ, ahol nincs személyi forgalom. Esélyei az idő múlásával csappantak, mert az amúgy is „kissé molett” nő elég hízékony, s ha új ruhát, szoknyát csináltat, a varrónő mindig figyelmezteti: „Ibiké, jő lesz vigyázni”. Ilyenkor napokig alig eszik valamit, pedig csuda étkes, s ha lead fél kilót ,sokkal felszabadultabban kacarász a presszógép mögött. Telt tomporán mindig úgy feszül a szoknya, hogy attól lehet tartani .egyszer kireped. De az őt heccelőket megnyugtatja, jó anyagból van az is, meg az is, ami alatta van. (Értse mindenki úgy, ahogy akarja!). Másképp, furcsa, nem furcsa, Ibi a pohos kedvence. Mikor ezt megszimatolta, igyekezett Jenő kedvére járni. Most égővörös haja van, állítólag ez az eredeti színe, korábban lenszőke volt. Azért hagyta meg természetességében, mert Jenő, egyik irodai „elbeszélgetés” közben elkottyintotta, hogy neki a telt és vörös hajú nőkre van a legnagyobb gusztusa. Summa summárum: most már ott tartanak, ha a pohos megszabadul feleségétől, ez ugyan évekig is elhúzódhat, elveszi Ibit. Addig? Mint eddig. A kávékotyvasztásban semmivel sem különbözik Mancikától. Esetleg abban, hogy ő nem sajnálja úgy a gőzt. (Ezen egyébként nem érdemes vitatkozni, mert nem a szakma fő profiljába vágó probléma!) Bori valamennyi közt a legcsöndesebb, a legfiatalabb, és teljesen kezdő. A szakmát ugyan nem érti, de — ne tessék csodálkozni! — tudja. Nincs ebben a megállapításban semmi ellentmondásos, ha Gyula kioktató mondatait ideietálom: „Édes Borikám! Te már meg tudod különböztetni a konyakot a mecsekitől ,a féldecit a decitől, a kötelező szabványmosolyt is elsajátítottad és így tovább. De ez semmi! A szakmát majd akkor érted, ha tíz féldeciből megmarad a tizenegyedik. Világos?” Hát ezt próbálgatja most a kislány, némi sikerrel, de még a szakma értésétől távol van.
