Békés Megyei Népújság, 1970. december (25. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-25 / 302. szám
A kélsopronyi iparcikk- és élelmiszer-önkiszolgáló bolt. Szövetkezetünk ismét helyet kap megyénk székhelyén a lakosság ellátásában A Békéscsabai ÁFÉSZ önnáliá olda kiadványa I I * I ! I I szövetkezet központi irodái, vaMa niár történelemként tartják számon a Békéscsabai ÁFÉSZ tagjai és vezetői 1945. november 11-ét. Azt a napot, amikor a Csaba utcai munkás- otthonban egy kis csoport megalakította a földművesszövetke- zetet. Az alapítók közül senki nem gondolt akkor arra, hogy milyen nehéz feladatra vállalkoznak. Hiszen úgymond a semmivel kezdték, miközben Békéscsaba lakosságának alapvető élelmiszerrel való ellátásáért a t'öldművesszövetkezet vezetői is felelősséget éreztek. A boltok üresek voltak. A helyzet ilyen felismeréséből következett a szövetkezet vezetőinek az a döntése, hogy a tagok által összeadott búzáért, kukoricáért Romániából sót, cukrot, ecetet, petróleumot, szappant hozzanak lovas szekéren. Vállalva az ilyen árubeszerzés megannyi veszélyét, néhány hét alatt a szövetkezet Irányi utcai és Jaminában, a Tompa utcai vegyesboltjában már nem volt hiány az említett élelmiszerekből. Sőt, az Irányi utcai vegyesboltban —- ha szerény választékban is —, de iparcikk és textiláruhoz is hozzájutottak a csabaiak. Hosszan lehetne taglalni azt a küzdelmet, amit különösen négy éven át a tagság és a vezetőség magára vállalt a földművesszövetkezet létéért, fennmaradásáért. Igaz, hogy a Békéscsabai FMSZ csak 1951-tól kezdte betölteni igazán a funkcióját. Ettől az időtől lehet arról . beszélni, hogy a szövetkezet anyagilag és szervezetileg egyaránt megtalálta helyét. Sőt rövid idő alatt a város fontos gazdálkodó egységévé lett. Ugyanis 1951-től nem kisebb feladatok hárultak a földművesszövetkezetre, mint a különböző vetőmagvak termeltetése, a szarvasmarha- és ser- téshizlalás szorgalmazása, ennek a feladatnak egész lebonyolítása, különhöző termeltetési akciók irányítása vagy éppen a különböző műtrágyák kiosztása. Erre az időszakra esett a begyűjtés, amely a szövetkezet számára is temérdek munkát jelentett, A különböző vállalatokkal való kapcsolat kialakítása is 1951-el vette kezdetét. Hogy a szövetkezet 1951 első hónapjaitól valóban elindult a fellendülés, a gazdasági stabilizálódás útján, arra a két évvel későbbi eredmények adnak félreérthetetlen választ. Ugyanis 1952-ben már 240 ezer forint tiszta eredménnyel zárta az évet a Békéscsabai FMSZ. A szövetkezet fellendüléséhez. eredményeinek ilyen kedvező alakulásához nemcsak a már említett termelési feladatok járultak hozzá Tudni kell azt is, hogy 1950-ben már 7 vegyes-, illetve italboltja volt a szövetkezetnek. Nyilvánvaló, hogy ezek áz egységek forgalmukkal jelentősen hozzájárultak az 1952. év végén tapasztalt eredményekhez. 1953-ban jelentős fordulathoz érkezett el a szervezetileg, gazdaságilag egyaránt megerősödött és társadalmilag is jól funkcionáló Békéscsabai Földművesszövetkezet. A jelentős fordulat abban jutott kifejezésre, hogy Két- soprony, Mezőmegyer, Szentmik- lós, Csabaszabadi és a Fényesi- szőlők földművesszövetkezete — amelyek eddig önállóan működtek —, egymás után jelentették be csatlakozásukat a békéscsabai szövetkezethez. 1954 első fél évének lezárásakor a körzetivé tett Békéscsabai Földművesszövetkezet már 22 kiskereskedelmi egységgel, öt italbolttal 17 felvásárlóhellyel és hat szeszfőzdével rendelkezett. Az igazsághoz tartozik az is, hogy miközben az említett szövetkezetek egyesültek a békéscsabaival, e nagy folyamat kezdetén Békéscsabán két kiskereskedelmi egységünket és két italboltunkat le kellett adnunk az állami szektoroknak. E négy egység leadása azonban nem utolsó olyan intézkedés volt, ami megrázta szövetkezetünket. Két évvel később — 1956-ban — az ellen- forradalom körzeti szövetkezetünk életében sem múlt el nyomtalanul. Kétsoprony kivált tőlünk és csak 1961 októberében tért vissza. Akkor, amikor megkapták az engedélyt a félmillió' forintot igénylő italbolt építéséhez, de nem volt hozzá anyagi erejük. Azóta nemcsak ezt az italboltot építettük fel Kétsopronyban, hanem mást is. De erről majd később. Most, tíz év távlatából szemlélve az i960 novemberében bekövetkezett helyzetet a sok vihart megért szövetkezetünk, tagsága ma is sérelmezi. Hogy mi is történt akkor? Az említett év novemberében — úgymond máról holnapra — két nagy boltunkat kellett Békéscsabán leadni az állami kereskedelemnek:, a Szt. István téri 1-as számú ruházati, valamint a 3-as számú vasáru boltot. Hogy ( e két nagy boltunk leadása mit jelentett, azt akkor érthetik meg olvasóink, ha azt is el- monjuk. hogy 1959-ben szövetkezetünk mérleg szerinti kiskereskedelmi forgalma 38 millió forint volt. Ebből 20 milliót az említett két nagy egység forgalmazott. A szövetkezet azonban igyekezett pótolni e nagy kiesést. S ez abban jutott kifejezésre, hogy 1960-hoz Viszonyítva összforgalmát a szövetkezet 1970 végére 202 százalékra növelte. Ebben az évben egy másik meglepetésnek is részese lett szövetkezetünk tagsága és vezető testületé. Nem sókkal azután, hogy tulajdonba vettük és jelentős költséggel rendbe hoztuk a békéscsabai Kossuth-ét- termet — felsőbb intézkedésre — máris át kellett adnunk a vendéglátóipari vállalatnak. Igaz — és ezért csak elismeréssel tudunk ma is szólni —, hogy a Kossuth étterem hely. tt megkaptuk a jelenlegi 4-es és 7-es italboltot. Ezek kétségtelenül kárpótoltak és ma is kárpótolnak bennünket. Az 1960-as esztendő megrázkódtatásai után — noha Békéscsaba központjából teljesen kikerült a földművesszövetkezet — a tagság és a vezetés magára találva ismét munkához látott. Közös összefogással próbáltuk sorainkat rendezni, körzeti szövetkezetünket gazdaságossá tenni. 1963-ban Telekgerendás is tagszövetkezetünk lett, amely eddig nem tartozott körzeti szövetkezetünkhöz. Telekgerendás czövetkezeti vezetőit és tagságát a már engedélyezett üzletház megépítésének gondja győzte meg a csatlakozás szükségességéről. Hiszen egy félmillió forintba kerülő lé-' / tesítményt képtelenek lettek volna egyedül és saját erejükből megépíteni. A telekgerendás! üzletház építéséhez már 1964-ben hozzáfogtunk és 1965- ben át is adtuk a község lakosságának, amely élelmiszer- és iparcikkboitot foglal magában. Ugyancsak 1965-ben új berendezéssel láttuk el a 2l-es és a 22-es számú boltot, s tettük ön- kiszolgálóvá. Ebben az időben alakítottuk át ugyancsak önki- szolgálóvá Jaminában a Tompa utcai boltunkat is. Búr szövetkezetünk jó néhány megrázkódtatást átélt, a tagság és a vezetés közöis erőfeszítése mégis mindig úrrá lett valamennyin. Ezt példázzák mindazok az eredmények, amelyek évről évre mérlegünkbe bekerültek. Ügy véljük, a III. ötéves terv időszakában elért eredményeinkre is felemelt fejjel tekinthetünk vissza. Igaz, hogy e tervidőszak utolsó három évében a bevezetésre került új gazdaságirányítási rendszer nagyszerű lehetőségeket adott a Bé- késscabai Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet számára is. A gazdálkodásban bekövetkezett új és kedvező helyzet, s az abból adódó nagyobb önállóság nemcsak felcsillantotta szövetkezetünk számára a lehetőségeket. A III. ötéves terv időszakát szemügyre véve megítélésünk szerint élni is tudtunk a kapott lehetőséggel. 1966-ban. korszerűsítettük 4-es számú élelmiszerboltunkat. Ugyancsak 1966-ban megkezdtük és 1967- ben befejeztük Mezőmegyeren a régi vegyesbolt önkiszolgáló élelmiszerbolttá történő átalakítását és külön iparcikkboltot nyitottunk. Hasonlóan 1967-ben a szentmiklósi (ismertebben Fi ala) csárdába bevezettük a villanyt, s az élelmiszer- vegyesboltot korszerűsítettük. 1968-ban megkezdtük a kétsopronyn ön- kiszolgáló élelmiszerbolt s a mellette levő iparcikkbolt építését, melyet ebben az évben a község lakosságának teljes megelégedésére adtunk át rendeltetésének. Szintén 1968-ban megkezdtük a szentmiklósi csárda melegkonyhás kisvendéglővé történő átalakítását, amit ugyancsak az idén adtunk át rendeltetésének. Két évvel ezelőtt indítottuk be Csabaszaba- diban az új üzletház építését, melyben egy vegyesbolt és egy italbolt kapott helyet. Ezt az üzletházat a múlt évben nyitotkésesabán, a Tanácsfköztársaság útján virág- és vetőmagboltot nyitottunk. Közben most, néhány héttel ezelőtt megkezdtük Békéscsabán a Szamuely utcai üzletház építését, melynek 300 négyzetméter alapterületén egy önkiszolgáló élelmiszerbolt és egy korszerű italbolt kap helyet. Ennek az üzletháznak és italboltnak a raktárait már építik. Mindent egybevetve, a III. ötéves terv időszakában mintegy 5 millió forintot költöttünk hálózatunk korszerűsítésére és fejlesztésére. De ami számunkra mindennél többet mond, hogy az 5 millió forint saját erejű, hitel nélküli fejlesztés volt. A III. ötéves terv eredményes befejezésével úgy véljük, hogy IV. ötéves tervünk alapjait is leraktuk. Legalábbis bízunk abban, hogy amire az új ötéves terv időszakában vállalkozunk, teljesíteni is tudjuk. Hogv mire vállalkozunk a IV. ötéves terv időszakában? A már említett békéscsabai Szamuely utcai üzletház építését — mint áthúzódó beruházást — 1971 negyedik negyedévében befejezzük és megnyitjuk. 1972-bm szintén Békéscsabán, a KlSZ-lákó- telepen úiabb üzletház építéséhez fogunk hozzá, amelyben eev kis ARC-áruház és egv italbolt kap helyet. (Megjegyezzük, hoev a Szamuely utcai és a KISZ-lakótelepi üzletházat szövetkezetünk házilagos brieádja építi fel.) Ugyancsak 1972-ben — és már az első negyedévben — és szintén Békéscsabán, a Bartók Béla út 51 szám alatt megkezdjük szövetkezetünk minden eddiginél! nagyobb ém't- kezését: egv emeletes objektum kialakítását. Ugyan's az említett Bartók Béla üt 51 szám alatti telken nyolcszáz négyzetméter alapterületen ABC áruházat létesítünk. Az áruház emeleti részén pedig a lamint háromszáz négyzetméter alapterületen egy tetőteraszos presszó kap helyet. E nagy és impozáns objektumot 1973-ban adjuk át a város lakosságának. És csaknem egyidőben ezen ABC-áruház, irodaépület és presszó átadásával — vagyis 1973-ban — változatlanul Békéscsabán, pontosabban a vasútállomáshoz közel eső Álmos utca sarkától kezdődően a Kötöttáru- gyár irányában, a Tanácsköztársaság útján (kilencven méter hosszan) újabb nagy építkezésbe kezdünk. Az említett helyen egy nagy vegyes áruház létrehozásához fogunk. E nagy kereskedelmi objektumot 1975-ben tervezzük rendeltetésének átadni. Ügy véljük, nem érdemtelen megjegyezni, hogy a IV. ötéves terv időszakában 2600 négyzet- méterrel növekszik szövetkezetünk bolthálózatának területe. A IV. ötéves terv időszakában átadásra kerülő új egységekkel viszont szövetkezetünk forgalma a jelenleginek háromszorosára nő. E kereskedelmi és vendéglátóipari egységek létrehozása előreláthatóan 25 millió forintot követel szövetkezetünktől. Megítélésünk szerint ez már jelentős bolthálózat fejlesztésnek mondható, öt év leforgása alatt. Pedig ebben az összegben még nincs benne a kétsopronyi és a telekgerendása felvásárlóhely korszerűsítése, illetve Csabasza- badiban az új felvásárlóhely kialakítása. Noha ezeket valamennyi nagy létesítmény mellett meg akarjuk valósítani. Miközben szövetkezetünk IV. ötéves tervidőszakában sorra kerülő beruházásait ismertettük, feltétlenül ide kívánkozik egy számunkra lényeges vállalás. A már felsorolt és építésre kerülő kereskedelmi és vendéglátóipari létesítmények ismeretében ez év áprilisában szövetkezetünk igazgatósága a városi tanács végrehajtó bizottsága előtt ígéretet tett arra, hogy a IV. ötéves terv végére további tízezer békéscsabai lakos ellátását vállalja. Meggyőződésünk, hogy e nagy és jelentős objektumok megépítésével, illetve megnyitásával a városi tanács végrehajtó bizottságánál tett ígéretünket nemcsak teljesítjük, hanem többre is képes lesz, többet is magám tud vállalni a Békéscsabai ÁFÉSZ a város ellátási gondjából. Sajnos e hely túlságosan kicsinynek bizonyult ahhoz hogy szövetkezetünket bemutassuk. Éppen ezért 1971 márciusában újabb cikkben folytatjuk a Békéscsabai ÁFÉSZ történetét, jelenét és jövőjét, x A szentmiklósi (azaz Fiala) csárda egy részlete. tűk meg. Ez év tavaszan BeSzövetkezetiink nagy szeszfőzdéje — belülről.
