Békés Megyei Népújság, 1970. december (25. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-25 / 302. szám

Holnap — december 26-án —• lesz huszonöt éve, hogy a szö­vetkezés eszméjének felismerői, egy agrárproletárokból és sze­gény parasztokból álló lelkes kis csoport határozottan és vissza­vonhatatlanul kimondta a föld­művesszövetkezet megalakulá­sát. Nem rajtuk múlt, hogy a szövetkezésnek e szikrája nem lobbant lángra Vésztő község­ben. Felemelő érzés azonban tudni, hogy alig több mint más­fél hónappal később — 1946. február 12-én — éppen ennek a lelkes kis csoportnak az újbóli szervezésében 121 taggal meg­alakult a Vésztői Földművesszö­vetkezet. Az 1946. február 12-én történt alakulási gyűlésen kimondta a földművesszövetkezet 121 tagja, hogy egy részjegy értéke hét és fél kilogramm búza legyen, il­letve ennek megfelelő értékű ku­korica. De mielőtt az emlékezés fonalát tovább gombolyítanánk, írjuk ide azok neveit, akik első vezetői voltak szövetkezetünk­nek, akik mindent vállaltak, akiknek levett kalappal szeret­nénk e helyről is köszönetét mon­dani, a sorból kidőltek emléke előtt pedig kegyelettel adózni. Andor Gergelyt, az első elnököt említjük elsőnek, majd Marhás Sándort, Marhás Imrét, Kovács Sándort, Balogh Károlyt, Szilasi Istvánt, Rábai Kálmánt, Kazai Sándort, Turbucz Gergelyt, Jámbor Gábort, Rábai Pétert, Takács Bálintot, mint az első igazgatóság tagjait. Tisztelettel emlékezünk Turbucz Ferencre, az első ügyvezetőre, valamint Pákozdi Mihályra, Balogh Mi­hályra, Torzsa Imrére, Borbíró Istvánra, Séllei Mihályra és Tóth Bálintra, mint az első fel­ügyelő bizottság tagjaira. Néhány hónappal azután, hogy a Vésztői Földművesszövetkezet megalakult, már nemcsak tagjai­nak száma mutatott növekedést, hanem a lejegyzett üzletrészek is. Megsárgult korabeli jegyző­könyvek tanúsítják, hogy 1946. júliusában már 1163 üzletrészt tartottak nyilván. A tagság túl­nyomó része hét üzletrészt jegy­zett. S, amint teltek a hetek, a hónapok, úgy kezdte mind job­ban elfoglalni helyét a földmű­vesszövetkezet. A vezetőség csakhamar kapcsolatot teremtett a földosztó bizottsággal. Ennek az eredménye lett, hogy Kert- megpusztán egy épületet kapott lebontásra a szövetkezet. A le­bontott épület faanyagát eladta az igazgatóság és annak árából vásárolták meg a szövet­kezet első ingatlanát, a je­lenlegi vas-műszaki bolt épü­letét. Közben a földosztó bi­zottságtól átvették földműves­szövetkezetünk akkori vezetői a grófi uradalom elhagyott mező­gazdasági gépeit, szerszámait. S, miután kijavításuk megtörtént, a szövetkezet minimális össze­gért kölcsön adta azokat, illetve a két traktorral bérszántást, a két cséplőgéppel pedig bércsép- lést végeztek az új földhözjutta- tottak földjén. Ugyanakkor az elhagyott földekből jelentősebb területet munkáltatott meg szö­vetkezetünk igazgatósága, ame­lyen kukoricát, különböző gabo­nafélét, míg a laposabb, vízállá- sosabb területeken rizst termel­tek. Az elhagyott földeken meg­termelt terményért kapott pénz képezte az első vegyesbolt áru- kézletének fedezetét. Ma is élő alapító tagjaink el­beszéléséből tudjuk megannyi esetben előfordult, hogy az egyetlen vegyesbolthoz megér­kezett árut a szövetkezet nem tudta kifizetni. Ilyenkor az igaz­gatóság tagjai saját pénzükből előlegezték meg az áruért járó összeget. 1947-ben jelentős ered­ménynek számított a különböző mezőgazdasági termények közsé­gen belüli felvásárlása és to­vábbi értékesítése. Ugyancsak ebben az évben alakult meg Vésztőn —a szövetkezet égisze alatt a —- a baromfifelvásárló közösség. S, miközben az ország gazda­sági helyzete, évről-évre szilár­dult, a Vésztői Földművesszövet­kezet is egyre jobban betöltötte fontos feladatát. Más szavakkal kifejezve fokozatosan számottevő gazdálkodó egységgé lett. Ugyanis mire ránk köszöntött az 1952-es esztendő, már há­rom kiskereskedelmi és két ven­déglátóipari egységgel rendel­kezett a földmüvesszövetkezet. Ez is, de sok minden más hoz­zájárult ahhoz, hogy a Hangya Szövetkezet földművesszövetke­zetünkhöz való csatlakozását kérje. Ezt tette nem sokkal ké­sőbb a Népbolt is. Mire az 1952- es évet lezártuk, Vésztő község­ben az egész kereskedelmi, ven- déglátóipari és felvásárlási tevé­kenységet a földművesszövetke­zet végezte. Ugyanis a Hangya és a Népbolt hozzánk történt csatlakozásával majdnem egy- időben a maszek boltosok leg­többje is felajánlotta boltját, sőt saját szolgálatát is a szövetke­zetnek. 1956-ban, vagyis a szövetkezet megalakulásának tizedik évfor­dulóján már 17 kiskereskedelmi. 7 vendéglátóipari, 3 felvásárlási és 4 ipari egység állt a szövet­kezeti tagság és a lakosság szol­gálatában. Az említett egységek árukészletének értéke ekkor már meghaladta a hárommillió 48 ezer forintot, míg a szövet­kezet összes vagyona megközelí­tette az ötmillió 300 ezer fo­rint értéket. S, miközben a tize­dik év mérlege 31 millió 313 ezer forint összforgalmat muta­tott, a tiszta eredmény elérte a 420 ezer forintot. Ugyanakkor a tartalék alap számlán már 1 mil­lió 252 ezer forintot tartottak nyilván, míg a részjegyalap ösz- szege 83 ezer forintot mutatott. Arról is örömmel adhatunk számot, hogy a Vésztői Földmű­vesszövetkezet választott testü­letéi és egész tagsága az ellen- forradalom idején nem engedte martalékká lenni azt. amit tíz éven át létrehozott. Ez is hoz­zájárult ahhoz, hogy 1958-ban Vésztőn nyílhatott meg az or­szág első gvorskiszolgáló élelmi­szerboltja. És amire az akkori vezetőség tagjai most is joggal büszkék, a földművesszövetkezet segítette létrehozni a takarék­szövetkezetet, amely azóta ie- lentős betét- és kölcsönállo- mányt kezel. Vésztő községben is jelentős változást hozott az 1962 és 1965 közötti években végbement bol­tok szakosítása. Ebben az idő­szakban alakítottuk ki az élel­miszer-, a kultúrcikk-aiándék, az üveg vegyi és háztartási bolt­jainkat, míg a volt kisámhá- zunkban vas-műszaki és villa­mossági Kzaküz'etet létesítet­tünk. Bár 1956-tól 1966 ig — ép­pen a túlzott központi irányítás miatti megkötöttségből adódóan — szinte alig beszélhetünk új Az 1. sz, élelmiszer önkiszolgáló holt. Pipacs-presszónk egység építéséről. 1962-ben ugyan felépítettük Kóton az új vegyes élelmiszer boltot, de nem a szövetkezet pénzéből, hanem a tagság részjegyként lejegyzett forintjaiból és a földművesszö­vetkezet dolgozóinak társadalmi munkájával. Ezekben az évek­ben új építkezésként csak a 9-es számú önkiszolgáló boltunkat említhetjük, valamint az 1-es számú önkiszolgáló boltot, me­lyet 1966 nyarán nyitottunk meg. A boltok szakosítása — ami mégis jelentős korszerűsítéssel járt együtt — 1966 végén to­vábbi eredményeket vetített elénk. Többek között azt, hogy a Vésztői Földművesszövetkezet 24 kiskereskedelmi, 13 vendéglá­tóipari, 6 felvásárlói és 7 ipari egysége már kereken 60 millió forint értékű forgalmat teljesí­tett. E forgalom mögött 1 millió 575 ezer forint eredményt mond­hatott magáénak a szövetkezet, miközben az árukészlet értéke megközelítette a 9 és fél millió forintot. Összes vagyonunk érté­ke csaknem 15 millióra növeke ­dett, miközben a részjegyala­punk 265 ezer forint volt. Szövetkezetünk bolthálózata az utóbbi négy évben alapvetően megváltozott. Átalakításra, fel- újtásra, korszerűsítésre és új egységek építésére több mint 8 millió forintot költöttünk. 1967- ben megkezdtük ruházati áru­házunk átalakítását, melyet 1968 októberében adtunk át rendel­tetésének. Ennek a nagy keres­kedelmi egységnek a kialakítása több mint 1 millió 600 ezer fo­rintba került. Igaz, hogy áru­készletének értéke is nagyobb 1 millió forinttal, mint az előző és jóval kisebb ruházati bolt készlete volt. A múlt év szep­temberében — a volt ruházati boltunk helyén — városi szín­vonalat elérő presszót nyitot­tunk. Ezzel a község fiataljainak is teljesítettük régi és jogos ké­rését. Továbbá bővítettük a 9- es számú önkiszolgáló boltunkat, amely az évek során kinőtte ön­magát. Felújítottuk és korszerű­sítettük éttermünket, a vas-mű­szaki bolthoz raktárát építet­tünk. Cukrászati termelőüze­münket és a vegyi-háztartasi boltot jelentős költségráfordí­tással felújítottuk. Helyi szer­vünknél — Körüsújfaluban — a község lakosságának kérését tel­jesítve, új presszót építettünk és nyitottunk meg. Már megkezd­tük, de a jövő év tavaszán fe­jezzük be a halászkert kialakí­tását, 300 ezer forint ráfordítás­sal. Eredményeinkkel úgy véljük, nem kell szégyenkeznünk. Szö­vetkezetünk törzsgárdnia évek óta kiválóra vizsgázik. Erről ta­núskodik a múlt évi 77 és fél egy részlete. milliót meghaladó forgalom, akárcsak a 2 millió 584 ezer fo­rint tiszta eredmény. A múlt év­ben árualapunk értéke 10 mil­lió 16i ezer forint volt, míg a szövetkezet vagyona meghaladta a 18 millió 750 ezer forintot. Tar­talékalapra 169 végén 9 millió 590 ezer forintot könyveltünk el. S, amíg a múlt évben 165 ezer forint vásárlási visszatérítést íi- zettünk ki, az idei évre előrelát­hatóan 200 ezer forintot adunk vissza ilyen címen szövetkeze­tünk tagságnáak. Még néhány nap és mi is hoz­záfogunk az 1970-es év számve­téséhez. Hogy mit várunk az idei munkánk eredményeként9 Mindenekelőtt azt, hogy 1970. évi összforgalmúnk eléri a 85 millió forint értéket és eredmé­nyünk megközelíti a 3 milliót. Mindezeken túl bízunk abban, hogy szövetkezetünk összes va­gyonának értéke az év lezárásá­val meghaladja a 21 és fél mil­lió forintot. Tudjuk, hogy elért eredménye­ink nem tehetnek bennünket el- bizakodottá. Hiszen nagyon sok tennivaló vár még ránk,- a szö­vetkezet igazgatóságára és dol­gozóira. A csaknem két és fél­ezres tagság, de Vésztő egész la kossága minden eddiginél többet vár a Vésztől ÁFÉSZ-től. Mi szeretnénk ennek az elvárásnak az elkövetkező években is meg­felelni, a növekvő igényeket még jobban kielégíteni. Ebbői j. meggondolásból kívánjuk — anyagi lehetőségeinkhez mértér. — folyamatosan korszerűsíteni bővíteni és újakkal gyarapítani boltjaink számát. Ilyen szemlé­let alapján kezdtük meg egy 516 négyzetméter alapterületű új iparcikk áruház építését a közel­múltban, melyet — 3 millió ío rint költséggel — 1973. augusz­tus 20-án tervezünk megnyitni. Másik nagy elképzelésünk, hogy Vésztő négy termelőszövetkeze­tével társulva, húsfeldolgozo üzemet és lej-, illetve hústermé­keket elárusító boltot hozunk létre 1972-ben. Ügy véljük, en­nek az üzemnek a húskészítmé­nyei, s a bolt működtetése első­sorban a helyi ellátáshoz jelent kedvező változást, miközben a megye különböző területeire is jut közösen előállított és forga­lomba hozott áruinkból. Mindent egybevetve, a Vésztői ÁFÉSZ igazgatósága a IV. ötéves terv időszakában több mint 6 millió forintot kíván bolthálózatának korszerűsítésére fordítani. Hogy terveink valóra is vál­hassanak, szövetkezetünk egész tagságát hívjuk segítségül. Mi bízunk abban, hogy gondjaink­ban ezután sem hagynak ma­gunkra. x Kellemes karácsonyi ünnepeket és eredményekben gazdag, boldog új esztendőt kívánunk szövetkezetünk tagságának és minden kedves vevőnknek az igazgatóság

Next

/
Oldalképek
Tartalom