Békés Megyei Népújság, 1970. december (25. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-25 / 302. szám
Sólyom László írása NAGY TRÜKK Tavaly, karácsony előtt, niaradt négy és fél világos a vásárlás, a készülődés és percem, hogy elemezzem, kikészülés zűrzavaros nap. Mi történik karácsony fainak egy véletlenül tiszta táján? Az ünnep előtt kiöt percében döbbentem rá ürítjük a zsebeinket, de a nagy igazságra: Hiába ki- tökéletesen; az ünnepek vannak az emberek szóban alatt pedig megtöltjük a és írásban, százan és szíi- gyomrunkat, de tökélet lezárt, kellemes és boldog ün- nül. Az eredmény... Azt nepeket, ha 5 semmit sem hiszem, felesleges részle- tesz annak érdekében, sőt teznem. rendszerint épp ellenkező- Inkább arról számolok leg. be, miben állt az én nagy Ez a gondolat, mint álla- karácsonyi trükköm. Iában a nagy fölismerések. December 24-én délután alig fél perc alatt villant nyögdécselni kezdtem ott- át az agyamon, s így még hon, hogy elrontottam a Utak Filadelfl Mindly Bicikliutak és patanyomok cséplőgépek s kazánok csoszogása rejtelmes léptek surranó csapások és ti is dűlők porosak mezitlábosak forrók akár a körforgás rendre a Létet úgy köteleztek hogy szemem előre nézzen nem is látom én már sokszor csak a Célt a virágok is köröttem megkövülnek akár az ősz hajszálak fejemen és már az sem fáj ha egyre szebbek a régvolt és régjárt ösvények s széles utak Vagabundkorzó Sarusl Milndiy vagabundkorzó ahol az út jobbra billen ahol olyan utálatos dolgokat emlegetek menj gyalog, huligán, vegyél autót vegyél cigit, Savariát ne a sofőr bagóját szívd ha adja egész onnan jön, kollégái nem, csak ott születtem különben idevalósi lennék ha elviszel naponta ezer de ha így megy holnap végleg ledülök s a korzó nyugton marad Csillaghajó Sass Ervin Fenn az égbolt csillaghajó csillaghajó csoda hajó az evezőm ropog feszül fény fellobban fény elmerül csillagok közt rátalálni azt az egyet megcsodálni ami enyém csak az enyém sorscsillagom úgy hiszem én a zsebembe elrejteném hagy didereg kicsi szegény gyomromat. A családom n "sv ért rá odafigyelni a panaszkodásomra, mindenki ütött-főzött. Am estefelé, imikor nagy lelkierővel visszautasítottam a még meleg mákos bejgli megrostálását, megriadt a feleségem: „Ezt Mid nénivel nem teheted, halálosan meg fog sértőd ni!” — Nagyon sajnálom, de... — Mutasd a nyelved! Készültem erre. Behintőporoztam a nyelvemet. Nagyon kellemetlen íze volt a babápúdernek, de hiába .. A kellemes ünnepekért áldozatot kell hozni. A nagy ünnepi vacsorán mindenki engem sajnált. Micí néni nem sértődött meg, sőt készített jó erős teát zaharínnál, hogy mégse maradjon üresen a gyomrom. Nem mondom, kicsit csörgött a nyálam, amikor megcsapta az orromat a halászlé mámorító illata. A sült pulykát pedig nézni sem tudtam, bocsánatot kértem és kimentem. Szánakozó tekintetek követtek. Azután is... Miközben a többiek a bejglit habzsolták, én az ajkamat harap- dáltam, és amikor az egri vöröset kortyolgatták, én azt a t>acak keserű teát szürcsölgettem. Éjszaka azonban kitűnően aludtam. A gyomrom üres volt, de a lelkem boldog. Másnap reggel családom úgy döntött, hogy nem reg. geliznek, kell tartalékolni a kapacitást Dili néni híres töltött káposztájára. Én azonban kaptam egy nagy bögre teát zaharinnal és két szem háztartási kekszet. Délben, miközben a nagy család ett€ a híres töltött káposztát, amelynek már a szaga is... — mindenki engem sajnált és Dili néni hir te lenében főzött egy kis rizst sás vízben, hogy mégse maradjon üresen a gyomrom. Szerencsére attól úgy elment az étvágyam, hogy a tejszínhabos geszte- nyetqrtára már rá sem bírtam nézni. Az akali muskotályból kértem egy pohárral, de szótöbbséggel leszavaztak. Azután az egész család elment sétálni, hogy lejárják az ebédet, de engem otthagytak. Dujzi nénivel, mivel „biztos alaposan legyöngültem”. Dujzi nénivel nagyon jó) töltöttem az időt. Segítettem gombolyítani a fonalat, ugyanis fölfejtette a kardigánt, amit Dili nénitől kapott karácsonyra. Éjszaka kitűnően aludtam, csak másnap reggel értesültem róla, mit szenvedett a családom: En egy kicsit szédelegtem az éhségtől, de különben tökéletesen éreztem magam. Délben nálunk volt a nagy család. Az asztalon kedvenc ételeim sorakoztak: lucskos káposzta, sült malacpecsenye, töltött csirke, rásejbni, és én kaptam egy tányér krumplipürét. Nem bírtam tovább. Közöltem, már kutya bajom, mutattam a piros nyelvemet és kértem, könyörögtem, de szótöbbséggel úgy döntött a nagy család, hogy a diétát még tartani kell legalább két napig. Aznap éjszaka, miközben mindenkit gyötört a lidérces álom, hánykolódtak, dobálták magukat, fet- rengtek a túltáplíltságtól, az én szegény üres gyomromat az éhség marcangol ta. Nem bírtam tovább Kiosontam a spájzba és fölhabzsoltam a maradék lucskos káposztát, rá a csokoládékrémet a frizsiből, és leöntöttem egy üveg Kinizsit. Másnap az üzemi orvos, amikor megnézte lepedé- kes fehér nyelvemet, nagy fejcsóválás közben így fakadt ki: — Maga a százhuszon- hetedik! Mert azt hiszik, a karácsony arra valói, hogy furtumfurt csak zaboljanak, már bocsánat a kifejezésért. >1 kifejezést még csak meg tudtam volna bocsátani neki, de azt, hogy szigorú diétát rendelt vízbe- rizsávál és zaharinos teával, azt nem. Máig sem. Salamon király rr rr ■ gyűrűje K. Lorenz könyve cím regényre vagy meséskönyvre enged következtetni, de nem az. Egy rendkívül szórakoztató természettudományi könyv ez, népsze. rű és lenyűgözően érdekes leírásgyűjtemény a környezetünkben és vadon élő állatok életmódjáról. Címét a könyv szerzője egy régi meséből kölcsönözte, mely arról szól, hogy Salamon király egy varázsgyűrű birtokában társalogni tudott az állatokkal, madarakkal, halakat és férgekkel. A szerző — aki több évtizeden át együtt élt al- tenbergi vidéki nyaralójában egy sor megszelídített vadmadárral és kisebb vadon élő emlős állattal, s egy ideig tanulmányozta az emberszabású majmokat is — elsajátította „nyelvüket”, összeba rá tkozott velük, s így varázsgyűrű nélkül is megértette őket. Konrád LORENZ, az ősz- szehasonlító viselkedés, lélektan megalkotója, az egyik német egyetem professzora remek stílusú író is egyben, akinek az írását egyaránt élvezettel olvashatják a szakemberek, az akvaristák, a madártenyésztők az állat- és természetbarátok, a pszichológusok, a biológus szaktanárok, s folytathatnám így tovább, egyszóval minden ember, aki elszakadt hétköznapi sokgondú munkája közben a természettől. A könyv minden fejezete — mintha Izgalmas novellákat olvasnánk — lenyűgöz egy-egy állat viselkedésének, létküzdelmének, társas kapcsolatainak, szerelmének és harcainak előttünk eleddig ismeretlen leírásával. Sokszor előítéleteket épít le bennünk, amikor például leírja a tüskés pikó, vagy a sziámi harcos hal viharos szerelmi párbaját, megcáfolva a „halvérű” jelző bennünk élő téveszméjét, vagy amikor be- mutaja két szelídnek tudott mezei nyúl, vagy két rivális gerle vérfagyasztó- an kegyetlen párharcát Sokszor mosolyra derít a ■.zerző, amikor sok humorral írja le a házában otthonos vadludak, csókák, kakaduk vendégriasztó, s háziasszonyt szomorító .csínytevéseit”, vagy a madaraival való „beszélgetés” során a be nem avatottak elképedését. Ajánlható e könyv minden fiatalnak mert olvasva beleszeret a természet titkainak fürkészésébe, kedvet kap az állatok életmódja megfigyeléséhez, s játszva tesz szert egy sor olyan természetrajzi ismeretre, amihez a tankönyvből soha sem juthat. Ajánlható e könyv a fizikai vagy szellemi munkában megfáradt felnőttnek, mert olvasása felüdíti, régi gyermekkori emlékeit felidézi, amikor még közelebbi kapcsolatban állott a természettel, s nagyobb kíváncsisággal kereste a természeti ■ valóság titkait és szépségeit. S míg az olvasó a könyvet derűsen olvassa, észre sem veszi, hogy a legmegbízhatóbb tudományos ismeretekkel lett gazdagabb, ami megtermékenyítheti még a kutató tudósok reflexióit is. Dr, Kiss Tihamér Tessedikalbum § A közelmúltban jelent meg a Békés megyei Tanács és a Szarvasi Városi Tanács gondozásában Ruzlcskay György rajzműve, melyben 69 grafikai lapon, 7 fejezetben dolgozza fel Tesscdik Sámuel élettörténetét. A szerző írja: „Ez a rajzsorozat egy nagy ember, egy nagy újító szellem küzdelmeiről szól. Egy igazi alkotó harcait, tetteit, bukását és újra nekilendülését szeretné kifejezni. Eletet, melynek tartalma 200 év után is tovább él és termékenyít”. Két képünk az album két rajzát mutatja be az olvasónak.
