Békés Megyei Népújság, 1970. december (25. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-19 / 297. szám

f elme üj kezdeményezés a szeghalmi járásban Szocialista társadalmunk épí­tésében az emberi tudat formá­lása a legfontosabb feladat A nevelésen belül egyik fontos té­nyező az állompolgárok szocia­lista hazafiságának fejlesztése, a szocialista haza védelmére való nevelés. Ezen a téren megyénk terüle­tén a szeghalmi járásban új kez­deményezés született. Antali Jó­zsef alezredestől, a járási pol­gári védelem törzsparancsnoká­tól a következőket kérdeztük: Radiológiai, biológiai és vegyi fegyverek A tudomány és a technika fej­lődésének követelményeként a háborúra készülő kapitalista ál­lamokban már az X. világháború idején megindult a kutatás a hagyományos fegyverektől elté­rő, nagyhatású, tömegpusztító anyagok előállítására és alkal­mazási elveik kidolgozására. Az I. világháború alatt már nagyüzemileg állították elő és tömegesen alkalmazták — külö­nösen a német—francia és a né­met—angol frontokon — a kü­lönböző vegyi harcanyagokat. A II. világháború idején és az azt megelőző időszakban to­vább folytak a kutatások. Ebben az időszakban fedezték fel és állították elő az idegméreg cso­portjának több fajtáját. Ezek a mérgező anyagok előnyös kémiai tulajdonságaikkal kiszorították az I. világháborúban alkalmazott vegyi harcanyagokat. A vegyi harcanyagok mellett a biológiái hadviselőének is nagy szerepet szántak a nagyhatalmak katonai szakemberei. Ennek: megfelelően megindultak ,a kí­sérletek a különböző mikroorga­nizmusok és azok toxinjainak az előállítására és alkalmazási le­hetőségeik kidolgozására. Jóllehet, a II. világháború alatt a szemben álló felek már korlát­lan mennyiségű korszerű vegyi harcanyaggal és biológiai harc­eszközzel rendelkeztek, azokat mégsem vetették be, így néhány kivételtől eltekintve, a II. világ­háború mentes volt a tömeg- pusztító fegyverek ezen fajtái­tól. Az atomfegyver megalkotásá­hoz és az első kísérleti atomrob­bantás végrehajtásához lázas si­etséggel fogtak hozzá a II. világ­háború idején az Egyesült Ál­lamokban. A termonukleáris fegyverek hatását — a már foga­lommá vált két japán város — Hirosima és Nagaszaki magán viseli. Az azóta végrehajtott számtalan kísérleti robbantás so­rán megismertük a magfegyve­rek káros hatásait. Ezzel egyidő- ben elénk tárultak a védekezés, a megelőző védelem lehetséges esetei és eszközei is. A korszerű radiológiai, bioló­giai és vegyi fegyverek tehát olyan tulajdonságokkal rendel­keznek, amelyek kimerítik a tömegpusztítás fogalmát. Alkalmazásuk esetén a táma­dás egyidejűleg nagy területet érint, következésképp az élő erők tömege pusztulását vagy sé­rülését eredményezi, hatalmas anyagi károkat okoz. Másodla­gos hatásaik hosszú időn keresz­tül veszélyeztetik, esetleg gátol­ják a normális élet lehetőségeit. A rakétatechnika fejlődése le­hetővé tette a tömegpusztító fegyverek bármely fajtájának nagy távolságra való célbajutta- tását, ily módon a hátország is közvetlen támadási területté vál­hat. *** A később megjelenő fejezetek­ben részletesen ismertetjük a tö­megpusztító fegyvereknek az élővilágra kifejtett hatásait, a megelőző védelem lehetőségeit, a mentési módját és eszközeit. összeállította: Marancsik Pál főhadnagy. — Honnan származott a gon­dolat, hogy az általános iskolai tanulókból vegyvédelmi zászló­aljat szervezzenek ? — Egy évvel ezelőtt kerültem jelenlegi beosztásomba. Nagyon kis idő ez. Megszerettem a mun­kám, megismertem a járás gond­ját, baját. Az utóbbi időben fi­gyelemmel kísértem az ifjúság honvédelmi nevelését. Felmerült a gondolat bennem, hogy a járás iskoláiban korlátozott létszám­mal, évi 20 óra időtartammal szakköri foglalkozás keretében speciális polgári védelmi okta­tásban részesítsük a tanulókat. Az ország más területén már régóta működnek úttörőszáza­dok és zászlóaljak, de ezeket nem polgári védelmi ismeretek elsajátítása érdekében szervez­ték. Az alapgondolat tulajdon­képpen innen ered. — Milyen előkészületeket tet­tek eddig? — Tervemet elmondtam a já­rási pártbizottság, a járási KISZ-bizottság és az Űttörőszö- vetség, valamint a művelődés- ügyi osztály vezetőinek. Meg­hallgattak! Ma már minden se­gítséget megkapok. A múlt hó­nap 17-én tartottuk meg tíz is­kola nevelői részvételével az ala­kuló ülést. Beszélgetésünkbe bekapcsoló­dik a járási tanács művelődés- ügyi osztály helyettes vezetője, Herczeg Ferenc és elmondja: napjainkban a fő feladatot a szervezés jelenti. Elkészült a te­matika, ennek alapján kell fel­készítenünk a szakkörvezető pe­dagógusokat. Irodalmi és szem­léltető anyagot kell biztosíta­nunk. Hangosfilmekkel szeret­nénk változatosabbá tenni a fog­lalkozásokat. 1971. április 24-én csapatzászló átadását tervezzük. A csapatzászlót a Központi Tiszthelyettes Iskola ajánlotta fel. Az úttörő zászlóaljnak — Szeghalom szülötte — Sebes György nevét szeretnénk adni. — Kik vehetnek részt az út­törő zászlóalj munkájában? — A szakköri munkában az általános iskolák VII. és VIII. osztályos tanulói vehetnek részt, önkéntes alapon. A részvételt ki kell érdemelni! Pedagógusa­inkat megkértük, hogy csak a jó és fegyelmezett tanulókat vonják be a szakköri munkába. Ez annál is indokoltabb, mivel a szerzett tudásból a gyerekek — később — úttörőpróbát tesz­nek. Csákvári—Marancsik Képek a Sarkadi Cukorgyárból A polgári védelem fejlődé­sét bemutató vándorkiállítás jelenleg a gyulai járásban van.-ÜL. Tizenöt évi helytállás A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 53. évfordulóján a Magyar Népköztársaság honvé­delmi minisztere „Honvédelmi érdemérem” kitüntetést adomá­nyozta Szász Ödön békéscsa­bai gyógysze­résznek 15 éves polgári védelmi munkája elis­meréseként. Ha visszafor­gatjuk az idő kerekét, — fel­elevenítve a múlt néhány je­lentősebb ese­ményét — ki­bontakozik előt­tünk mindaz, ami e hivatalos közleményt meg­előzte. Tizenhat évvel ezelőtt ke­rült Szász elvtárs az alig néhány éve alakult békéscsabai városi légoltalmi szervezethez, mint az egészségügyi szolgálat törzstag­ja. Elméleti és gyakorlati foglal­kozásokat tartott. Szervezett, el­lenőrzött, ... így telt az idő. öt év múlva a megyei vegy­védelmi szolgálat törzsparancs­noka lett. E beosztásában dolgo­zott felmentéséig, mivel a pol­gári védelmi kötelezettség felső korhatárát elérte. 1967-ben az Egészségügyi Miniszter „Érde­mes gyógyszerész” címmel tün­tette ki. Ezenkívül vállalatánál — a Békés megyei Gyógyszertári Központban —, ahol két évtize­de laboratórium-vezető — két­szer kapta meg Kiváló dolgozó kitüntetését. Szakmai gyakorlati tapaszta­lata, polgári képzettsége szeren­csésen párosul előnyös emberi tulajdonságaival magasfokú kö­telességtudattal, lelkiismeretes­séggel, segítőkészséggel. Ha a közösség, a polgári védelem ér­deke megkívánta, fáradhatatla­nul, fiatalos lelkesedéssel dolgo­zott, nevelte, oktatta a parancs­noki állományt, és szakmai ta­nácsaival segítette a megyei tör­zset. Őszinte tisztelettel és megbe­csüléssel köszöntjük Szász elv­társat Dr. Szalay Tibor százados A légoltalmi munka — a Sar­kadi Cukorgyárban 1952-ben kezdődött Akkor meg kellett elégednünk azzal, hogy a leg­szűkebb keretek között a „légol­talom” gyűjtőnéven működő szervezet a II. világháborúból visszamaradt technikával végez­ze munkáját. Legfontosabb fel­adatának az akkori parancsnok­ság a megmaradt óvóhelyek rendbehozását és az előtalálható anyagok, eszközök használható állapotba helyezését tekintette. Az 1956-os ellenforradalom üzemünkben is éreztette hatását. Parancsnoki állományunk több­sége azonban helyt állt és a nép­hatalom védelmére kelt. Az ak­kori rendelkezéseknek megfele­lően újjászerveztük a légoltal­mat és létrehoztuk a törzsközvet­len alegységet, valamint a rend- fenntartó, tűzvédelmi, egészség- ügyi, műszaki-mentő- és vegy­védelmi szakszolgálatokat. Olyan egységeket, alegységeket hoztunk létre, amelyek adott esetben ön­állóan is részesek az üzem terü­letén vagy segítő erőként Gyula városban mentő, mentesítő fel­adatok végrehajtására. Az új szervezés növelte az üzemi parancsnok — Mátyás János igazgató — felelősségét, aki rendszeresen részt vesz a parancsnoki állomány foglalko­zásain, ellenőrzi a kiképzéseket, irányítja a sokoldalú polgári vé­delmi felkészítő munkát. Az üzem főmérnöke, Malatyinszki György, főleg műszaki-tech_ nikai vonalon segíti a törzs munkáját. Az ország polgári védel­mének korsze­rűsítésével az üzem minden­kor lépést tar­tott, ezt mutat­ja az 1969-ben megszervezett vegyvédelmi század és az üzem önvédelmi szervezete is. Az üzem parancsnoki állomá­nya a lakosság tájékoztató okta­tásában csaknem 700 dolgozót képezett ki. Az üzem kollektí­vája valamennyi polgári véde­lem vetélkedőn részt vett. Nem mindennapos feladatot kellett megoldani az üzem pol­gári védelmi törzsének az 1970­es árvíz idején. Az üzemben a veszély idején minden anyagot biztonságba kellett helyeznünk. Az emeletekre kellett felhordani az üzem értékeit. Polgári védel­mi egységeink a gyáron kívüli lokalizációs gát megépítésében kivették a részüket. Az árvízve­szély elmúlta után a vegyvédel­mi alegységünk kapta feladatul a gyárban az ivóvíz tisztítás vég­rehajtását és a vízellátás meg­szervezését. A polgári védelmi munka szakmai irányítója. Jakó Imre törzsparancsnok. Az üzem vala­mennyi polgári védelmi eredmé­nyében közvetve vagy közvetle­nül benne van az ő odaadó mun­kája. Szerény magatartása, kö­vetkezetessége — elismerést és tiszteletet vált ki az üzem dol­gozóinak körében. Kiemelkedő munkájáért 1968-ban megkapta a „Honvédelmi Érdemérem” 10 éves szolgálatért kitüntetést, 1970 óta az élelmezési ipar „Ki­váló dolgozója”. Üzemünk dolgozói tudják hogy van mit megvédenünk, ezért év- ről-évre magasabb követélményt támasztanak maguk elé a polgári védelmi felkészítés területén is. Varga János őrgy. járási pv. törzs pk. Híreink — ŰJ KÖNYV. A közelmúltban megjelent a Zrínyi Katonai Ki­adó gondozásában -,,A honvédel­mi nevelés módszertani kérdé­sei” című kézikönyv átdolgozott kiadása. A könyv szerzői dicsé­retes módon az általános és kö­zépfokú iskolákban régen jelent­kező jogos igény kielégítésére vállalkoztak. Arra, hogy a hon­védelmi nevelőmunka lehetősé­geit az egyes közismereti tantár­gyakon keresztül tárják fel és mutatják be, megkönnyítve ez­zel a honvédelmi nevelőmunka tanítását. — A FRANCIÁK SZERINT. Az elmúlt évtizedben a nyugat-eu­rópai kapitalista államokban nagy erőfeszítéseket tettek a „légoltalom”-nak polgári véde­lemmé való átalakítására. A franciák szerint az egyes köz­szolgálatokat, szervezeteket már békében úgy kell felépíteni, hogy j változtatás nélkül alkalmazkod- | ni tudjanak a háborús időszak követelményeihez. — ELŐFIZETŐK GYŰJTÉSE. Befejezéshez közeledik a városi, járási és községi polgári védelmi törzseknél a Polgári Védelem cí­mű képesújság 1971. évi előfize­tőinek gyűjtése. — MÉRLEGEN AZ ELMÚLT ÖT ÉV. A Békési Járási Tanács Vég­rehajtó Bizottsága a napokban tárgyalta meg az elmúlt öt év polgári védelmi feladatainak végrehajtását. Elemezték a la­kosság tájékoztató oktatását, a szakszolgálatok fejlődését, az is­kolákban folyó polgári védelmi oktatás eredményeit és problé­I máit. békés muriig 7 1970. december 19.

Next

/
Oldalképek
Tartalom