Békés Megyei Népújság, 1970. december (25. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-18 / 296. szám

Grafikai kiállítás Tessedik életéről A kétegyhazi példa; Kevesebbet, de alaposabban Fejlesztik az 1-es hutát Orosházán Az Üvegipari Művek orosházi üveggyárában felújítják az 1-es hutát és egy 6 állomásos svéd, valamint egy 2 állomásos olasz öblösüveggyártó gépen kívül be­szerelnek egy nagyteljesítményű olasz automata gyártógépet i6. Ennek megfelelően bővítik a ke­mencét, amely ilyen vonatkozás­ban országosan a legnagyobb lesz. A termelés mintegy 30 szá­zalékkal nő. A fejlesztésre fordított összeg meghaladja a 30 millió forintot. A kemencét a budapesti Hőtech­nikai, Építő és Szigetelő Válla­lat építi és várhatóan hamaro­san elkészül. Befejezés előtt áll az új gyárkémény építése is. A hutában kedvezőbbek lesz-! nek a munkakörülmények, mint] a felújítás előtt voltak. központi irattárban a 345 1967. sz. alatt vagyok iktatva. A nyo­mukba jövő Elsőfokú Selejtező Bizottság (a továbbiakban ESB) még ideiglenes szolgálatra ugyan elfogadott, de már akkor leszögezték, hogy engem ki kell cserélni. (A disznók azért raj­tam fogyasztották el a potya­konyakot és kávét!) Az obsittól való félelem mindjobban hatal­mába kerített, hiszen nem mindegy az, hogy tisztességes szolgálat után melyik határozat szellemében döntenek sorsom­ról. A mi pályánkon az életkor növekedése fordítottam arányos a minőségi szolgálati alkalma­tossággal, sajnos, ezt minden asztalnak tudomásul kell ven­nie, mert az a legritkább dolog, hogy világtörténelmi eseményeik részesei legyünk, vagy valame­lyik halhatatlan nagyság tüntes­sen ki igénybevételével, s már szú nélküli gyarlóságunkban múzeumi ereklyetárgyak le­gyünk. Én még azt most is ön­túlértékelés nélkül el tudom képzelni, hogy egy kis jóindu­latú generálozás után alacso­nyabb szolgálati helyre lökje­nek, míg véglegesen el nem használnak. Miért ne lehetne ezt megtenni? A mi szakmánk­ban semmiféle nyugdíjbonyo­dalom nem származik ebből. Különben is én nem csináltam semmi rosszat. Ha csak azt nem \ vetette a lábamra az ESB, per­sze nem előttem, hanem a főnök irodájában, hogy egy kissé meg­koptam? Tehetek én róla, hogy ennyire igénybe vettek? Ken- terbe vertem a pénzforgatom részarányában valamennyi asz­taltársamat. Ezt olyan könnyen Szarvason a járási Vajda Péter Művelődési Központban szomba­ton nyílt meg a Tessedik Sámuel életét bemutató grafikai kiállí­tás. A képek Ruzsicskai György világhírű magyar festő munkái. Képünkön: Móra Sándornak, a Magyar Rádió munkatársának nyilatkozik. (Fotó: Malmos) Népitáncosok és zenészek jár . | ták megyénket december első ! hetében. Hat napon át estéről estére viharos taps kísérte a BM , Duna Művészegyüttes műsorát ‘ városainkban és községeinkben. A sok nemzetközi és hazai si­kert kivívott művészegyüttes vendégszereplése megérdemel­ten nyerte meg megyénk közön­ségének, rendőreinknek, munkás- őreinknek és határőrségünk ka­tonáinak tetszését. Lenyűgözően szép „Játék a pusztán” című tánckompozíció­juk méltán váltott ki dörgő táp­éi lehet felejteni? De tudom én, : miért zabos rám a főnök! Bizo- ■ nyos vagyak, benne, hogy ó ■ uszította rám véglegesen az | ESB-t. Ám ez nem lehet ok! : Azért men észt en ének engem. • mert néha, nagytakarítás idején, ■ mikor egy tömegbe össze-vissza ! csúsztattak bennünket, kicserél. : tűk tapasztalatainkat? Engem a ; körülmények kényszerítettek ar- ■ ra, mivel a legtöbb esemény : körülöttem zajlott le, én tudtam : a legzamatosabb pletykákat. • valóságos eseményeket, hogy > mindezeket — csak részben! — • el-einyisszentsem társaimnak : A békesség kedvéért is meg kel- * lett osztani titkaimnak egy ré- • szét, hiszen úgyis olyan irigyek | voltak rám, amilyenre csak asz- j tál asztal ellen képes lehet. S : ez ekkora vétek volna? Az egy | közösségben állás sose volt. nem j is lehetett számomra közömbös. : (Erdőben nőttem én fel!) Külön- : ben is mi, átmenetileg passzív j anyaggá kényszerült asztalok, ' nem válhattunk aktív formálói, vá. csupán szenvedőivé a kávé­gőzös életnek, amibe egyre jobban beleszóktunik. Már mi is j búzlöttünk a kávészagtól, akár • a falak, függönyök. És még va- i lami. ami egyáltalán nem hagy. ; ható figyelmen kívül! Ebben az ■ akaratunktól függetlenül össze- ■ verődött pletykaszeminárium- : ban mások is voltok, nemcsak ; én! A többet tudás bűn? Éopen ; nálunk? S a többiek különbek? ! Hát már eneem véeisüldöz a j végzetes megkülönböztetés? El. ; végre azért még én is asztal va- ■ gvok! I Ezért keserítek most. (Folytatjuk) A közelmúltban a kétegyházi Mezőgazdasági Szakmunkáskép­ző Intézetbe látogattak a békés­csabai általános iskolák igazga­tói, ahol a pályaválasztás aktu­ális problémáit beszélték meg az intézet vezetőivel, oktatóival. | A megjelentek az intézetben folyó oktató-nevelő munka rész­letes elemzése mellett tájékozta­tást kaptak arról a pedagógiai módszertani munkáról is, ami az iskolában folyik. — A módszerek kidolgozásá- j nál egy alapvetően fontos ténye- | zőből indultunk ki — mondta Pálfi György igazgató. — Ez a hozzánk kerülő tanulók tudás­szintje. Ebből a reális helyzetből kell megvizsgálni azokat a mód­szereket, amelyeket iskolánkban bevezettünk. A másik dolog pe­dig, ami munkánkat támogatta, az V. Nevelésügyi Kongresszus állásfoglalása: „Minél több kí­sérletre van szükség olyan isko­lákban, intézményekben, ahol ennek megvannak a személyi és tárgyi feltételei”. Ennek érdeké­ben alakult meg iskolánkban a tudományos és fejlesztési cso-j port, amely eddigi eredményei-) vei máris túLnőtt szűkebb pátri­ánk határán, hiszen az általuk kidolgozott módszereket az or­szág számos más intézményei-! ben is figyelemmel kísérik és alkalmazásukat kísérleti jelleg­gel bevezetik. A tudományos és] fejlesztési csoportunk így kezdte’ meg az elsajátítandó ismeret-! anyag tantárgyakon belüli, sót. A zene és a tánc bravúrjai­ban gyönyörködhettünk a „Kun­sági táncok” alatt. A pásztorélet elevenedetett meg néhány perc­re a színpadokon Gyulán, Oros­házán, Szarvason, Békéscsabán, Mezőkovácsházán és Vésztőn a nézők előtt énnél a számnál. S hogy az együttes rutinosan, magas technikai kultúrával vit­te színre a népitáncot és a zenét, jól bizonyította a játékosságá­ban is lírai hangvételű, a „Suba alatt” című tánckettős. Megra- gadóan szép volt a lány kifejező táncmunkája s jól párosult hoz­zá partnerének karakterisztikus figurája. Lendület és virtuozitás. Ez volt a „Székelypontozó” és a „Huszártoborzó”. Az együttes férfikara kirobbanó formában prezentálta az életképeket. A a koreográfust dicséri a lendü­letes motívumsorozat a Huszár- toborzó-ban. Aprólékos techni­kai kidolgozást, kecsességet lát­hattunk a lányok üvegestáncá­ban. Nem csoda, hogy a közön­ség úgyszólván valamennyi mű- sorszámot visszatapsolta. S nem maradt el a meglepetés sem. Az együttes vezetőinek kiváló dra­maturgiai érzékét bizonyítja, hogy a közönség számára min­dig különös élményt nyújtó, fer­getegesen szinkópás cigányfolk­lórt hagyta a műsor záróakkord­jának. Romantikus feldolgozá- cuk méltán remegtette meg a népi táncot és a népi zenét sze­rető és értő szíveket. Úgy illenék, hogy a krónikás a zenekar munkájáról külön is megemlékezzen. Erre azonban, úgy érzem, nincs szükség, hi­szen az együttes zenekara nagy­szerű játékával, tiszta érzéssel akkor is együtt volt a tánco­sokkal, amikor önálló műsorszá- maikkal léptek színre. Sokáig emlékezetes marad a közönség számára Kodály: Kállai kettőse és felejthetetlen az a virtuozi­tás. amellyel Dinicu: Pacsirtá­ját tolmácsolta a zenekar. A vendégfellépés-sorozat hat j napig tartott. Az az élmény azon. i ban, amelyet a Belügyminiszté- I rium Duna Művészegyüttesének 1 tagjai nyújtottak, úgy hiszem, hosszú ideig maradandó lesz. Dr. Párzsa János r.fhdgy. Ritmus és líra Ha! napig a BM Duna Művészegyüttesével konkrét, vizuális feldolgozását,' komplex szemléltető tablók for­májában. Ennek jelentősége, hogy a tantermi anyagot egysze­rűen. szemléletes módon, a lé­nyegre mutatóan tárja tanuló­ink elé. Ezzel a módszerrel rá­irányítják a fiatalok figyelmét a lényeges részekre és azt külön­böző módszerek segítségével igyekszünk elmélyíteni, mara­dandóvá tenni. Ugyanis az élet jelelegi fejlődése során azt a kérdést veti fel, hogy tanuló­inknak az ismeretanyag sokasá­gából és sokféleségéből többet adjunk-e, de felszínesen vagy kevesebbet, de mélyebben, és alaposabban. Mi temaésztesen az utóbbi módszert alkalmazzuk. A bemutató jellegű tanácsko­záson a résztvevők megtekintet­ték a fejlesztési csoport tevé­kenységét, az addig elkészített módszertani munkákat, vala­mint a pedagógiai, technikai újításokat. Remélhetően ez a kezdemé­nyezés a jövőben még tovább bővül, így valamennyi, a me­gyében dolgozó pedagógus is megismerkedhet a kétegyházi Mezőgazdasági Szakmunkáskép­ző Intézetben folyó oktató-neve­lő munkával. B, O. Tárgyalóteremből ielentiük: Szigorított börtönre ítélték, mert nem fizetett tartásdíjat A battonyai járásbíróság nem | régen hozott ítéletet Kiss István mezőkovácsházi lakos ellen, akit az ügyészség visszaesőként elkövetett tartási kötelezettség elmulasztáséval vádolt A vádlott 1962 májusában kö­tött házasságot és 3 év múltán otthagyta feleségét, akitől 1967- ben törvényesen is elvált. A j battonyai járásbíróság 1965-ben j arra kötelezte a vádlottat, hogy az 1963-ban született gyermeke ] után 300 forint és az 1966-ban született másik gyermeke után ' 280 forint gyermektartásdíjat j fizessen. Kiss csak részben tett j eleget a fizetési kötelezettségé- j nek, és jelenleg is több mint 5 ' ezer forint tartásdíjjal tartozik. | Érdemes végigtekinteni Kiss István búnlajstromán: 1958-ban lopás miatt ítélte el az esztergomi járásbíróság 3 hó­napi szabadságvesztésre; 1960-ban a budapesti Katonai Bíróság szökés és parancs iránti engedetlenség miatt 2 évi sza­badságvesztésre; 1964-ben a battonyai járásbí­róság sikkasztás miatt 4 hónapi javító-nevelő munkára; 1966-ban ugyancsak a batto­nyai járásbíróság tartási kötele­zettség elmulasztása miatt 4 hó­napi szabadságvesztésre, 196 L ben visszaesőként és iszákos életmód miatti tartási kötele­zettség elmulasztásáért nyolc­hónapi szabadságvesztésre ítélte. A tárgyaláson a bíróság bű­nösnek találta Kiss Istvánt és ezért 1 évi szabadságvesztésre ítélte, — amit szigorított bör­tönben kell eltöltenie — vala­mint 2 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Az ítélet nem jogerős. Statisztikai könyvszemle A társadalmi áirétegeződés és demográfiai hatásai Magyarországon A KSH Népességtudományi Kutató Intézete három lépcső­ben — Budapesten, a vidéki vá­rosokban és a községekben — összesen kb. 16 000 család foglal­kozási és demográfiai adatait írta össze. Ennek alapján pon- , tos választ lehet adni olyan kér- i désekre, mint: — Milyen a munkás-paraszt! származásúak aránya az állam­igazgatási és gazdasági vezetők között, az értelmiségben és a | szellemi dolgozók között? — j Milyen a paraszt-származásúak j aránya a munkásság különböző ' csoportjaiban? — Hogyan füg- j gött össze a társadalmi áttéte- | geződés a magasabb iskolai vég­zettség megszerzésével, a lakó­helyváltoztatással, városbaköltö- zéssel? — Milyen hatása volt az átrétegeződési folyamatnak a születésszámra ? A kötet tartalmazza az adat- felvétel számszerű eredményeit csaknem 500 alaptáblázaton, amelyekre támaszkodva tetszés szerinti szempontból és csopor­tosításban lehet az átrétegeződé­si folyamatot tanulmányozni. A kb. 200 oldalas elemző ta­nulmány foglalja össze a Tizs- gálatból levonható legfontosabb következtetéseket. Megjelent a Munka ez évi utolsó száma A szakszervezeti mozgalom Munka című folyóiratának ez évi utolsó számában első he- | lyen az új kollektív szerződé- j sek készítéséhez ad tanácsokat j cikkében dr. Suth Péter. Feite- | szí a kérdést, hogy mi a célirá­nyos : egy, vagy ötévi időtartam­ra készíteni az új kollektív szer­ződéseket. A munkásosztály után­pótlásával foglalkozik elemző írásában Tóth Imre a KISZ Központi Bizottságának osztály- vezetője, Történelmi visszapil­lantást ad a lap a 25 év előtti eseményekről. Emlékezésében az 1945 decemberében megtartott első szabad szakszervezeti kong­resszusának határozataiból kö­zöl szemelvényeket. A közleke­dési szakszervezet életéről Tóth István főtitkár számol be a lap hasábjain. Bánfai József, a Ha­zafias Népfront politikai mun­katársa a Népfront és a szak- szervezet együttműködésének néhány kérdését taglalja elem­ző cikkében. Sokakat érdekel minden bi­zonnyal Pintér György fejtege­tése a munkások és az ,alkalma- zottak alapbérének fejlesztésé­ről, amely ugyancsak megtalál­ható a lap hasábjain. Gaál Ven­del az újítómozgalom javulásá­ról számol be. A választások előtt a szakszervezeti tanácsok című cikkében Szöcs Sándor, a szakszervezetek megnövekedett társadalmi szerepéről és felelős­ségéről ír. BÉKÉS MEGYEI^ í 1970. DfcCfcMBfcii 18. l

Next

/
Oldalképek
Tartalom