Békés Megyei Népújság, 1970. december (25. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-18 / 296. szám

Grafikai kiállítás Tessedik életéről

A kétegyhazi példa;

Kevesebbet, de alaposabban

Fejlesztik az 1-es hutát

Orosházán

Az Üvegipari Művek orosházi üveggyárában felújítják az 1-es hutát és egy 6 állomásos svéd, valamint egy 2 állomásos olasz öblösüveggyártó gépen kívül beszerelnek egy nagyteljesítményű olasz automata gyártógépet i6. Ennek megfelelően bővítik a kemencét, amely ilyen vonatkozásban országosan a legnagyobb lesz. A termelés mintegy 30 százalékkal nő.

A fejlesztésre fordított összeg meghaladja a 30 millió forintot. A kemencét a budapesti Hőtechnikai, Építő és Szigetelő Vállalat építi és várhatóan hamarosan elkészül. Befejezés előtt áll az új gyárkémény építése is.

A hutában kedvezőbbek lesz-! nek a munkakörülmények, mint] a felújítás előtt voltak.

központi irattárban a 345 1967. sz. alatt vagyok iktatva. A nyomukba jövő Elsőfokú Selejtező Bizottság (a továbbiakban ESB) még ideiglenes szolgálatra ugyan elfogadott, de már akkor leszögezték, hogy engem ki kell cserélni. (A disznók azért rajtam fogyasztották el a potyakonyakot és kávét!) Az obsittól való félelem mindjobban hatalmába kerített, hiszen nem mindegy az, hogy tisztességes szolgálat után melyik határozat szellemében döntenek sorsomról. A mi pályánkon az életkor növekedése fordítottam arányos a minőségi szolgálati alkalmatossággal, sajnos, ezt minden asztalnak tudomásul kell vennie, mert az a legritkább dolog, hogy világtörténelmi eseményeik részesei legyünk, vagy valamelyik halhatatlan nagyság tüntessen ki igénybevételével, s már szú nélküli gyarlóságunkban múzeumi ereklyetárgyak legyünk. Én még azt most is öntúlértékelés nélkül el tudom képzelni, hogy egy kis jóindulatú generálozás után alacsonyabb szolgálati helyre lökjenek, míg véglegesen el nem használnak. Miért ne lehetne ezt megtenni? A mi szakmánkban semmiféle nyugdíjbonyodalom nem származik ebből. Különben is én nem csináltam semmi rosszat. Ha csak azt nem \ vetette a lábamra az ESB, persze nem előttem, hanem a főnök irodájában, hogy egy kissé megkoptam? Tehetek én róla, hogy ennyire igénybe vettek? Ken- terbe vertem a pénzforgatom részarányában valamennyi asztaltársamat. Ezt olyan könnyen

Szarvason a járási Vajda Péter Művelődési Központban szombaton nyílt meg a Tessedik Sámuel életét bemutató grafikai kiállítás. A képek Ruzsicskai György világhírű magyar festő munkái. Képünkön: Móra Sándornak, a Magyar Rádió munkatársának nyilatkozik.

(Fotó: Malmos)

Népitáncosok és zenészek jár . | ták megyénket december első ! hetében. Hat napon át estéről estére viharos taps kísérte a BM , Duna Művészegyüttes műsorát ‘ városainkban és községeinkben. A sok nemzetközi és hazai sikert kivívott művészegyüttes vendégszereplése megérdemelten nyerte meg megyénk közönségének, rendőreinknek, munkás- őreinknek és határőrségünk katonáinak tetszését.

Lenyűgözően szép „Játék a pusztán” című tánckompozíciójuk méltán váltott ki dörgő tápéi lehet felejteni? De tudom én, : miért zabos rám a főnök! Bizo- ■ nyos vagyak, benne, hogy ó ■ uszította rám véglegesen az | ESB-t. Ám ez nem lehet ok! : Azért men észt en ének engem. • mert néha, nagytakarítás idején, ■ mikor egy tömegbe össze-vissza ! csúsztattak bennünket, kicserél. : tűk tapasztalatainkat? Engem a ; körülmények kényszerítettek ar- ■ ra, mivel a legtöbb esemény : körülöttem zajlott le, én tudtam : a legzamatosabb pletykákat. • valóságos eseményeket, hogy > mindezeket — csak részben! — • el-einyisszentsem társaimnak : A békesség kedvéért is meg kel- * lett osztani titkaimnak egy ré- • szét, hiszen úgyis olyan irigyek | voltak rám, amilyenre csak asz- j tál asztal ellen képes lehet. S : ez ekkora vétek volna? Az egy | közösségben állás sose volt. nem j is lehetett számomra közömbös. : (Erdőben nőttem én fel!) Külön- : ben is mi, átmenetileg passzív j anyaggá kényszerült asztalok, ' nem válhattunk aktív formálói, vá. csupán szenvedőivé a kávégőzös életnek, amibe egyre jobban beleszóktunik. Már mi is j búzlöttünk a kávészagtól, akár • a falak, függönyök. És még va- i lami. ami egyáltalán nem hagy. ; ható figyelmen kívül! Ebben az ■ akaratunktól függetlenül össze- ■ verődött pletykaszeminárium- : ban mások is voltok, nemcsak ; én! A többet tudás bűn? Éopen ; nálunk? S a többiek különbek? ! Hát már eneem véeisüldöz a j végzetes megkülönböztetés? El. ; végre azért még én is asztal va- ■ gvok! I

Ezért keserítek most.

(Folytatjuk)

A közelmúltban a kétegyházi Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézetbe látogattak a békéscsabai általános iskolák igazgatói, ahol a pályaválasztás aktuális problémáit beszélték meg az intézet vezetőivel, oktatóival. |

A megjelentek az intézetben folyó oktató-nevelő munka részletes elemzése mellett tájékoztatást kaptak arról a pedagógiai módszertani munkáról is, ami az iskolában folyik.

— A módszerek kidolgozásá- j nál egy alapvetően fontos ténye- | zőből indultunk ki — mondta Pálfi György igazgató. — Ez a hozzánk kerülő tanulók tudásszintje. Ebből a reális helyzetből kell megvizsgálni azokat a módszereket, amelyeket iskolánkban bevezettünk. A másik dolog pedig, ami munkánkat támogatta, az V. Nevelésügyi Kongresszus állásfoglalása: „Minél több kísérletre van szükség olyan iskolákban, intézményekben, ahol ennek megvannak a személyi és tárgyi feltételei”. Ennek érdekében alakult meg iskolánkban a tudományos és fejlesztési cso-j port, amely eddigi eredményei-) vei máris túLnőtt szűkebb pátriánk határán, hiszen az általuk kidolgozott módszereket az ország számos más intézményei-! ben is figyelemmel kísérik és alkalmazásukat kísérleti jelleggel bevezetik. A tudományos és] fejlesztési csoportunk így kezdte’ meg az elsajátítandó ismeret-! anyag tantárgyakon belüli,

sót. A zene és a tánc bravúrjaiban gyönyörködhettünk a „Kunsági táncok” alatt. A pásztorélet elevenedetett meg néhány percre a színpadokon Gyulán, Orosházán, Szarvason, Békéscsabán, Mezőkovácsházán és Vésztőn a nézők előtt énnél a számnál.

S hogy az együttes rutinosan, magas technikai kultúrával vitte színre a népitáncot és a zenét, jól bizonyította a játékosságában is lírai hangvételű, a „Suba alatt” című tánckettős. Megra- gadóan szép volt a lány kifejező táncmunkája s jól párosult hozzá partnerének karakterisztikus figurája.

Lendület és virtuozitás. Ez volt a „Székelypontozó” és a „Huszártoborzó”. Az együttes férfikara kirobbanó formában prezentálta az életképeket. A a koreográfust dicséri a lendületes motívumsorozat a Huszár- toborzó-ban. Aprólékos technikai kidolgozást, kecsességet láthattunk a lányok üvegestáncában. Nem csoda, hogy a közönség úgyszólván valamennyi mű- sorszámot visszatapsolta. S nem maradt el a meglepetés sem. Az együttes vezetőinek kiváló dramaturgiai érzékét bizonyítja, hogy a közönség számára mindig különös élményt nyújtó, fergetegesen szinkópás cigányfolklórt hagyta a műsor záróakkordjának. Romantikus feldolgozá- cuk méltán remegtette meg a népi táncot és a népi zenét szerető és értő szíveket.

Úgy illenék, hogy a krónikás a zenekar munkájáról külön is megemlékezzen. Erre azonban, úgy érzem, nincs szükség, hiszen az együttes zenekara nagyszerű játékával, tiszta érzéssel akkor is együtt volt a táncosokkal, amikor önálló műsorszá- maikkal léptek színre. Sokáig emlékezetes marad a közönség számára Kodály: Kállai kettőse és felejthetetlen az a virtuozitás. amellyel Dinicu: Pacsirtáját tolmácsolta a zenekar.

A vendégfellépés-sorozat hat j napig tartott. Az az élmény azon. i ban, amelyet a Belügyminiszté- I rium Duna Művészegyüttesének 1 tagjai nyújtottak, úgy hiszem, hosszú ideig maradandó lesz.

Dr. Párzsa János r.fhdgy.

Ritmus és líra

Ha! napig a BM Duna Művészegyüttesével

konkrét, vizuális feldolgozását,' komplex szemléltető tablók formájában. Ennek jelentősége, hogy a tantermi anyagot egyszerűen. szemléletes módon, a lényegre mutatóan tárja tanulóink elé. Ezzel a módszerrel ráirányítják a fiatalok figyelmét a lényeges részekre és azt különböző módszerek segítségével igyekszünk elmélyíteni, maradandóvá tenni. Ugyanis az élet jelelegi fejlődése során azt a kérdést veti fel, hogy tanulóinknak az ismeretanyag sokaságából és sokféleségéből többet adjunk-e, de felszínesen vagy kevesebbet, de mélyebben, és

alaposabban. Mi temaésztesen az utóbbi módszert alkalmazzuk.

A bemutató jellegű tanácskozáson a résztvevők megtekintették a fejlesztési csoport tevékenységét, az addig elkészített módszertani munkákat, valamint a pedagógiai, technikai újításokat.

Remélhetően ez a kezdeményezés a jövőben még tovább bővül, így valamennyi, a megyében dolgozó pedagógus is megismerkedhet a kétegyházi Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézetben folyó oktató-nevelő munkával.

B, O.

Tárgyalóteremből ielentiük:

Szigorított börtönre ítélték, mert nem fizetett tartásdíjat

A battonyai járásbíróság nem | régen hozott ítéletet Kiss István mezőkovácsházi lakos ellen, akit az ügyészség visszaesőként elkövetett tartási kötelezettség elmulasztáséval vádolt

A vádlott 1962 májusában kötött házasságot és 3 év múltán otthagyta feleségét, akitől 1967- ben törvényesen is elvált. A j battonyai járásbíróság 1965-ben j arra kötelezte a vádlottat, hogy az 1963-ban született gyermeke ] után 300 forint és az 1966-ban született másik gyermeke után ' 280 forint gyermektartásdíjat j fizessen. Kiss csak részben tett j eleget a fizetési kötelezettségé- j nek, és jelenleg is több mint 5 ' ezer forint tartásdíjjal tartozik. | Érdemes végigtekinteni Kiss István búnlajstromán:

1958-ban lopás miatt ítélte el az esztergomi járásbíróság 3 hónapi szabadságvesztésre;

1960-ban a budapesti Katonai Bíróság szökés és parancs iránti engedetlenség miatt 2 évi szabadságvesztésre;

1964-ben a battonyai járásbíróság sikkasztás miatt 4 hónapi javító-nevelő munkára;

1966-ban ugyancsak a battonyai járásbíróság tartási kötelezettség elmulasztása miatt 4 hónapi szabadságvesztésre, 196 L ben visszaesőként és iszákos életmód miatti tartási kötelezettség elmulasztásáért nyolchónapi szabadságvesztésre ítélte.

A tárgyaláson a bíróság bűnösnek találta Kiss Istvánt és ezért 1 évi szabadságvesztésre ítélte, — amit szigorított börtönben kell eltöltenie — valamint 2 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától.

Az ítélet nem jogerős.

Statisztikai könyvszemle

A társadalmi áirétegeződés és demográfiai hatásai Magyarországon

A KSH Népességtudományi Kutató Intézete három lépcsőben — Budapesten, a vidéki városokban és a községekben — összesen kb. 16 000 család foglalkozási és demográfiai adatait írta össze. Ennek alapján pon- , tos választ lehet adni olyan kér- i désekre, mint:

— Milyen a munkás-paraszt! származásúak aránya az államigazgatási és gazdasági vezetők között, az értelmiségben és a | szellemi dolgozók között? — j Milyen a paraszt-származásúak j aránya a munkásság különböző ' csoportjaiban? — Hogyan füg- j gött össze a társadalmi áttéte- |

geződés a magasabb iskolai végzettség megszerzésével, a lakóhelyváltoztatással, városbaköltö- zéssel? — Milyen hatása volt az átrétegeződési folyamatnak a születésszámra ?

A kötet tartalmazza az adat- felvétel számszerű eredményeit csaknem 500 alaptáblázaton, amelyekre támaszkodva tetszés szerinti szempontból és csoportosításban lehet az átrétegeződési folyamatot tanulmányozni.

A kb. 200 oldalas elemző tanulmány foglalja össze a Tizs- gálatból levonható legfontosabb következtetéseket.

Megjelent a Munka ez évi utolsó száma

A szakszervezeti mozgalom Munka című folyóiratának ez évi utolsó számában első he- | lyen az új kollektív szerződé- j sek készítéséhez ad tanácsokat j cikkében dr. Suth Péter. Feite- | szí a kérdést, hogy mi a célirányos : egy, vagy ötévi időtartamra készíteni az új kollektív szerződéseket. A munkásosztály utánpótlásával foglalkozik elemző írásában Tóth Imre a KISZ Központi Bizottságának osztály- vezetője, Történelmi visszapillantást ad a lap a 25 év előtti eseményekről. Emlékezésében az 1945 decemberében megtartott első szabad szakszervezeti kongresszusának határozataiból közöl szemelvényeket. A közlekedési szakszervezet életéről Tóth István főtitkár számol be a lap hasábjain. Bánfai József, a Hazafias Népfront politikai munkatársa a Népfront és a szak- szervezet együttműködésének néhány kérdését taglalja elemző cikkében.

Sokakat érdekel minden bizonnyal Pintér György fejtegetése a munkások és az ,alkalma- zottak alapbérének fejlesztéséről, amely ugyancsak megtalálható a lap hasábjain. Gaál Vendel az újítómozgalom javulásáról számol be. A választások előtt a szakszervezeti tanácsok című cikkében Szöcs Sándor, a szakszervezetek megnövekedett társadalmi szerepéről és felelősségéről ír.

BÉKÉS MEGYEI^ í

1970. DfcCfcMBfcii 18.

l