Békés Megyei Népújság, 1970. december (25. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-18 / 296. szám

A MÉGY El PÁRT Bl ZtOT TS AG t S A M E GY Él TANÁCS 1970. DECEMBER 18., PÉNTEK Ara; 80 fillér XXV. ÉVFOLYAM. 296. SZÁM A szövetkezetek A gazdasági reform bevezetése óta szerteágazóbbá vált, dina­mikusabban fejlődik a fogyasz­tási szövetkezetek ipari tevé­kenysége. így ez év végére mintegy ötszörösére növekszik ebben az üzemágban a termelési érték, és anak nagysága eléri a 2 milliárd forintot. A korábbi időszakban a fo­gyasztási szövetkezetek főleg szeszfőzéssel, tartósítással és üdítőital- készítéssel foglalkoz­tak. Az utóbbi év során sütő­üzemek, húsfeldolgozók, tészta­üzemek, építőanyag üzemek, ru­házati, fa- és műanyagfeldolgozó és sok más egyéb hasznos helyi­ipari üzemet létesítettek az ÁFÉSZ-ek. A fogyasztási szövet­kezetek kiegészítő jellegű ipari tevékenysége kettős célt szolgál. Az egyik a helyileg hasznosít­ható nyersanyagok, munkaerő, épületek, gépek, szakemberek munkába állítása, azért, hogy bővüljön a szövetkezeti keres­kedelem árualapja, javuljon a lakosság ellátása. A másik cél, hogy megoldják a falvakban még fellelhető foglalkoztatási gondo­kat. E célok teljesülése a szövet­kezeti tagság hasznát és a nép­gazdaság javát egyaránt szol­gálja. Jelenleg az ÁFÉSZ-eknek há­romezer kisipari üzeme van, és az utóbbi években néhány kö­zépüzem is létesült. Ismeretes, hogy a negyedik ötéves terv során a kis és közép­üzemek fejlesztése több segítsé­get kap. A gazdasági verseny fellendítése érdekében nagyobb lesz a jelentősége a lakosság igé­nyére gyorsan és rugalmasan reagáló kis- és középüzemeknek. Különösen fontos szerep vár az eddig is dinamikussá fejlődő szövetkezeti építőanyagipari üze­mekre az országos lakás- program végrehajtásában. Az ÁFÉSZ-üzemek alkalmasak ar­ra, hogy a munkaerő gyors át­csoportosításával néhány kiegé­szítő géppel termelési szerkeze­tüket rugalmasan változtassák és a keletkező új szükségletek kielégítése érdekében termelje­nek. Lendületes fejlődés várható a fogyasztási szövetkezetek élelmi- szeripari tevékenységében is. A tartósító, a szeszfőzdéi, a sütő­ipari és a húsipari üzemek mel­lé, esetleg itt, ott felsorakozhat­nak kisebb sörgyárak is. Jelen­tős erőfeszítéseket kell tenni a szövetkezeteknek a sütőipar fej­lesztésére. Az elmúlt 3 évben az ÁFÉSZ-ek országosan 25 sütő­üzemet létesítettek. Várható, hogy a tagság sürgetésére fo­gyasztási szövetkezetek a negye­dik ötéves tervben, a sütőüzemek egész láncolatát hozzák majd létre. A fogyasztási szövetkeze­tek keretében mintegy 150 helyi, illetve körzeti pékség üzembe helyezésére lehet számítani. összességében az általános ér­tékesítő és fogyásztási szövet­kezetek ipari tevékenységének értéke öt év alatt megduplázó­dik és jelenleg évi 2 milliárd forintról várhatóan négymilliárd forintra növekszik. Világ proletárjai, Stark kiváló szőlővel ajándékozta meg az emberiséget Emlékünnepség Békéscsabán Emlékfal, amely Stark Adolf haza helyen áll munkásságára utaió táblává). (Foto: Veress Erzsébet) Ortutay Gyula előadása Békéscsabán Lokálpatriótáik és szőiőneme- sítők vették részt tegnap azon az ünnepségen, melyet a Haza­fias Népfront kezdeményezésé­re Stark Adolfnak, a világhírű Csabagyöngye szőlő előállítójá­nak tiszteletére rendeztek Bé- . késcsabán. A városi tanács dísz­termében Babák György vb-el- nökhelyettes megnyitó szavai­ban emlékeztetett Békéscsaba kiváló polgárára és halálának 60-ik évfordulójára. Az ünnep­ség elnökségében ott volt dr. Kozma Pál, a kertészeteik tudo­mányok doktora, az ünnepség előadója, Supala Pál, az MSZMP Békés megyei Bizottságának titkára, Nagy János, a megyei tanács vb-elnökhelyetíese, ár. Becsei József, a párt békéscsabai j bizottságának titkára, Mázán Mátyás, a Hazafias Népfront vá- í'osi titkára és Boros László, a ; megyei tanács főkertésze, a j Stark-hagyaték kutatója az em- j lékünnepség egyik szervezője, j Dr.Kozma Pál előadásában a ! világ és a magyar szőlőnemesí- j tésrői adott átfogó képet s éb- j ben megkísérelte Stark Adolf ; helyének megjelölését. — Stark abban az időben kezdte el munkásságát — mon­dotta dr. Kozma Pál —, amikor divatos szokássá vált a szőlő ne­mesítése, magoncók nevelése és szelektálása útján. Mai nyelven szólva, Stark nibridizálta az ak­kori szőlőfajtáikat. Újakat állí­tott elő, melyeikből szerencsés kézzel emelte ki a Csabagyön­gyét, a Kossuth-szőlőt, a Petőfi, szőlőt és a Garibaldi szőlőt. Ezek közül koraiságával kiemelkedett a Csabagyöngye, melyet a világ valamennyi szőlőtermesztő te­rületén termesztenek. A Csabagyöngyénél korábbi csemegeszőlőt ez idő tájt még sehol a világon nem tudtak elő­állítani. De ugyanakkor ezt a fajtát felhasználták már a múlt században is — a Mathiász-fi- vérek — új fajták előállítására. Többek között a Szőlőskertek királynője szőlőhöz. Azóta is eredményesen kísérleteznék ke­resztezésével. Stark tehát nem­csak kiváló szőlővel ajándékoz­Részlet a kiállításból. ta meg az emberiséget, hanem, olyan szőlőfajtával is. melyre J bátran lehet építeni a nemesítő munkában. Boros László felszólalásában , a Stark-hagyaték eddig ismert adatairól számolt be. Már életé­ben is úgy nyilatkoztak mun­kásságáról, mint a világ egyik legnagyobb szőlőnemesítőjéről. 1873-ban a bécsi világkiállításon arany- és ezüstérmet kapott. 1876-ban a szegedi ipari és ter- ménykiállítáiSQn emlékérmet szerzett. A Békés megyei gazda­sági egyesület 1878. október 6- án jeles szőlőgyűj töményéért ki­tüntette. 1894-ben az oroszorszá. gi nemzetközi kiállításon az orosz állam érdemérmét kapta. ; Az 1896-os ezredéves országos kiállításon a Milleneumi nagy­érem. kiváló érdemekért kitün­tetést nyújtották át Starknak. Megkapta az „1848—1898 Sig­mun Memorial” aranyérmet, sőt 1855-ből is találtak egy ezüst­érmet a Stark-hagvatékban, • amely arra utal, hogy a párizsi ipari és terménykiállításon is i részt vett. Stark munkásságáról ez idő- ; tájt nem sokat tudunk. A hely- j történészek nagy feladat előtt állnak, hiszen a Bártfán szüle­tett nemesítő (1834-től 1910-ig) gazdag pályát futott be — mon­dotta Babák György. Békésesa- i ba elmulasztotta halálának 50. j évfordulója tiszteletteljes meg- j ünneplését. Most mindezt pótol- j ta, a 60.-on. Azon a helyen, ahol egykori háza állt — az Ifjúsági j Ház és a Körös Hotel között — emlékfalat lepleztek le Stark ; Adolf munkájára emlékeztető felírással, s az összegyűjtött ha- gyatékot pedig kiállítás kereté- ■ ben mutatták be az ünnepség ! résztvevőinek. (dupsi) A magyar tudomány nagy eredményei sorozat keretében rendezi következő előadását pénteken este 7 órakor a bé­késcsabai Értelmiségi Klub­ban a TIT Néprajzi Szakosz­tálya. Az est vendége Ortutay Gyula akadémikus, a TIT or­szágos elnöke, aki a híres me­semondó, Fedics Mihály hang­ját megörökítő magnetofon­felvételekkel illusztrálja a ma­gyar népi mese- és monda­világáról szóló előadását. Ez alkalomból a helyszínen meg­vásárolhatók Ortutay Gyula könyvei, melyeket a szerző kérésre dedikál. A sütőipar fejlesztéséről tanácskoztak a MÉM-ben Csütörtökön a MÉM-ben a sütőipari szakemberek tartottak országos találkozót. Az értekez­letet dr. Soós Gábor, a mező- gazdasági és élelmezésügyi mi­niszter első helyettese nyitotta meg, majd Szilágyi Sándor MÉM-főosztályvezető az iparág fejlesztésének terveit ismertet­te. Elmondotta, hogy 1975-ben a jelenleginél 5 százalékkal több kenyérre lesz szükség. A falusi lakosság ugyanis időközben tel­jesen felhagy majd a házi kenyérsütéssel, a vidéken élő emberek is a mindennapos ke­nyérvásárlók közé tartoznak majd. A negyedik ötéves tervben hozzávetőleg 900 tonnával nö­velik a sütőipar napi kapacitá­sát. Ez nagy munkát jelent, mert a jelenleg üzemben levő sütödék több mint fele elavult és felújításuk már nem minden esetben kifizetődő. A főosztályvezető rámutatott arra: két évvel ezelőtt a sütő­ipari termelés majdnem telje­sen a tanácsi ipar kezében volt. Az új gazdaságirányítási rend­szerben előtérbe került a több­csatornás termelés és forgal­mazás, több ÁFÉSZ és kisipari termelőszövetkezet nyitott pék­séget, de korántsem annyit, amennyi az egyenletes ellátás­hoz szükséges. Ezért a tervidő­szakban továbbra is fejlesztik majd ezeket a kisüzemeket, amelyek a lakosság helyi igé­nyeinek kielóeítéséhez nélkülöz, hetetlenek. (MTI) IV A: A Minisztertanács ülése (2. oldal) Lenin és az óra (3. oldal) Már áll a ház (3. oldal) Expressz-utak — Expressz-szállók (4. oldal) Majdnem krimi (7. oldal) \

Next

/
Oldalképek
Tartalom