Békés Megyei Népújság, 1970. december (25. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-02 / 282. szám
Németországot járva A szakszervezeti választások A Churchillszivar a megyei lapkiadó igazgatója. Walter Blockhoz különben kedves-mókás emlékem is íűződik. Mindjárt Schwerinbe érkezésünkkor szivarral kínált meg, miközben ő is rágyújtott. Soha nem szivaroztam, de igen kellemes ízűnek találtam, és valahogy németül kinyögtem: Sehr gut! (nagyon jó). S hogy ő sem vékony dongájú férfi s én sem vagyok valamiféle nádszál testű, hozzátettem: du und ich (te és én) Churchill. (Közismert, hogy a már elhunyt Churchill angol miniszterelnököt égő szivarral a szájában ábrázolták a karikaturisták). Csaknem feldobott a levegőbe, mert én „csak” nyolc- vanvalahány kiló vagyok, ő meg száztíz. És vörös haja talán még jobban lobogott, mint máskor. Ettől kezdve mind a hét napig, amíg Németországban tartózkodtam, szivaroztam. Az utolsó némethoni szivarra akkor gyújtottam, rá, amikor a budapesti Ferihegyi repülőtérről hazaindultam Békéscsabára. Sokat volt velünk a halk szavú Robert Chiari, a Volkszeitung főszerkesztő-helyettese, akinek előzékenységét nehezen lehet túlszárnyalni. Ö volt, aki elsőnek várt ránk mindig. Egyszer jóval korábban jelentem meg a találkozóhelyen a megbeszélt időnél, mert meg akartam előzni, igaz, már ő is oda tartott, de mégis későbben érkezett, mint én, s az órájára nézett és mindjárt tudta, hogy ő is korábban A Busch úton levő régi ház. vét el is felejtettem megjegyezni. Fényképem sincs róla, hogy úgy mutatnám be. így személye rejtve marad, mintahogyan a „Németországot járva” címet viselő valamennyi úti beszámolóban rejtve ott van mindenütt. Első úti célunk Schwerin volt. Ezerkilencszázhatvanötben ki- lencvenegyezer lakost számláltak a városban, ma százezren felül beszélnek a „bennszülöttek”. Különben körzeti központ, melynek megyeszékhely a magyar megfelelője. Vendéglátónk a megyei lap, a Volkszeitung szerkesztősége volt. Küldetésünk végén pedig német kollégáinkkal együtt nevettük, hogy éppen Schwerinből láttunk a legkevesebbet, mert csak estén-! ként, vacsorázni és aludni tértünk vissza. Láttunk ugyan egy volt hercegi kastélyt, melyet j csaknem teljesen körbe vesz egy nagy tó. "Olyan tó az, amely ai várost félkörbe veszi, majd he-1 lyenként összeszűkül s újra ki-: tágul és huszonhét kilométer hosszan húzódik el. Aztán láttunk épülő új Városrészt; ott is földhányások, kiásott csatornák mellett heverő vízvezető csövek, emelődaruk jelzik, hogy a né- j metek is megfeszített erővel építenek. De én mégis az 1698- bői való régi ház felvételét hoz- j tam magammal, melynek tulaj-: donosa G. Michaelis volt akkor és ma is bort árusítanak benne. Ennek a németalföldi építészeti stílusnak ezen a környékén . — nemcsak Schwerinben — erős Í979. DECEMBER 2. új lakótelepeken épülnek korszerű lakóházak, hanem, mint a képen látható Busch úti öregház mellett balra és szemközt láthatók a modern emeletes házak körvonalai. Persze nincs ebben semmi csoda, a szocializmus természetéből fakad, hogy őrzi, védi az évezredek, évszázadok kultúráját, miközben „építi”, alakítja a kor legmagasabb rendű, a minden dolgozót szolgáló szocialista kultúrát. Ez van a Keleti-tengernél, ez van a Tisza mentén. Ezért mondta Ernst Parchman, a Volkszeitung főszerkesztője, szeretné ő is meglátni a Tisza mellékét, mintahogyan Walter Block, A békéscsabai MABEOSZ MÁV Forgalmi Bélyeggyűjtő Kör kiadásában Gecsei Lajos és Lipták István szerkesztésében Postatörténeti emlékek Békés vármegyéből címmel új témájú kiadvány látott napvilágot. A mű anyagának összeállításához segítséget nyújtottak a Bélyegmúzeum és a Békéscsabai Bélyeggyűjtő Kör tagjai is. A kötet két fő részre és több témakörre tagozódik. Az első rész a Békés megyei postaszolgálat kialakulásáról, a posta- utakról ad részletes útmutatást egykorú postatérképek segítségével. A Békés megyei Levéltár anyagának felhasználásával ismertetik a szerzők azt a küzdelmet. amelyet a nemesi megye folytatott a postautak és a postaszolgálat létesítéséért. A futárpostáról, bélyegelőtti j leveleikről, bélyegzőlenyomatok-1 A Volkszeitung főszerkesztő- helyettese, Robert Chiari. ért oda, mégis elnézést kért, hogy késett, azaz én ezt csak gesztikulálásából értettem meg. Azt hiszem, ez a „megértési fok” az emberek barátságának nagyon jó kifejezője... ró] és az osztrák postaigazgatóság működéséről olvashatnak az érdeklődők majd a hely- és keletbélyegzők lenyomatait, a típusmeghatározásokat láthatják. részletes magyarázat kíséretében. Közük továbbá Békés megye postaállomásainak, postakezelési helyeinek bélyegzők lenyomatait, valamint ezen bé- lyégzők leírását. Végül a megyében használatban volt bélyegzők lenyomatát mutatják be leveleken, bélyeges borítékokon és egykorú levelezési lapokon. Külön közük az 1850—1900 között megjelent egyes bélyegek fényképét. Irodalmunkban alig találkozunk ilyen feldolgozással, éppen ezért a Békés megyeiek munkája — túl a mű adatközlő értékkén — példamutató kezdeményezésnek számít. Komoly Pál levéltári dolgozó, Szeged Cserei Pál (Folytatjuk) PostatörténetS emlékek Békés vármegyében Az NDK lapkiadó és nyomda- j ipari főigazgatóság (Zentrag) ineghi vására három magyar kollegámmal Kelet-Németor. szágba utaztam az" ősz elején. Tolmács kísérőnk a Budapester Rundschau munkatársa volt, ai vékonydongájú „Pista”. Annyirai hozzánk nőtt, hogy családi ne-' hagyományai vannak, s ahol a régmúlt emlékeket meg akarták őrizni az építészetben, ott a második világháború rombolásai után sok épületet az eredeti stílusban állítottak helyre. Persze, akár Schwerinben is, az új lakótelepeket korszerű épületekkel „ültetik” be. De nemcsak az November közepén kezdődött a szakszervezeti bizalmiak választása, § ezt követi majd a műhelyek és üzemek szakszervezeti bizottságainak, tanácsainak és a területi szerveknek a megválasztása. A jövő év elején és tavaszán keí-ül sor az iparági szakmák kongresszusaira és a Szaktanács újjóvélasz- tására. Az elmúlt négy évben a magyar szakszervezeti mozgalom nagy erőfeszítéseket tett azért, hogy megfeleljen azoknak a j politikai és társadalmi igényeknek, amelyeket a szociális-1 ta építőmunka segítése, lámo-", gatása igényel. A szakszerveze-1 tek mindenütt a kormánytól le-1 felé, egészen a vállalatokig, 1 üzemrészekig részt vesznek *a ' jövőt formáló elképzelések, tervek előkészítésében. S minden fokon kifejtik véleményüket, elmondják javaslataikat valamennyi kérdésben, amely érinti a munkásoknak, bérből és fizetésből élőknek az érdekeit. Szakszervezeti vélemény nélkül — a munkásokat érintő ügyekben — nem születnek döntések. Ez a gyakorlat most már nemcsak kormányszinten, de országosan is érvényesül. Persze, sok helyen nem a kívánt mértékben. Pártszervezeteink segítik a szakszervezeti munkát és a közvélemény formálásában is élenjárnak azért, hogy a szakszervezetek megyékben, városokban és üzemekben jobban végezhessék munkájukat. Találkozni, persze, értetlenséggel és kicsinyességgel is. Helyenként érződik még a régi szemlélet és gyakorlat. Annak az időnek a maradványa ez, amikor a szak- szervezetek szerepe formális volt, mert az akkori szektás politika „szindikalista” bélyegzőt ütött a valódi munkásérdekekért szót emelő mozgalomra. Ez az időszak már régen elmúlt, de értelmi és érzelmi maradványainak utórezgései még nem múltak el teljesen. Az újjáválasztást most arra is felhasználják a szakszervezetek, hogy négyéves számadásukkal együtt még tisztázottab- bá tegyék a szakszervezeti munka helyét és szerepét a mun- kásközvéleménv előtt. Mert jelentős tényező az, hogy a szak- szervezetek a társadalom érdek- védelmi teendőit összekapcsolják a konkrét, egyéni érdekvédelemmel. A széles körű érdek- védelmi tevékenység egyik legfontosabb vonása egész szak- szervezeti munkánknak. Megfelelően élnek-e a szak- szervezetek a kibővült jog- és feladatkörrel? Az elmúlt négy év tapasztalatai kedvezőek. Ugyanakkor hozzá tessz ük. hogy még sok a bizonytalansági tényező és a bátortalanság is. Ez két irányban jelentkezik: helyileg a jogos igények kiharcolásánál nem tapasztalható kellő következetesség; és a jogtalan igények és követelések visszautasításában sem válik elég határozottá a szakszervezetek hangja. A négyéves, munka vizsgálata keríil napirendre, e lényeges kérdésekben a szákszervezeti vezetőknek szükséges konkrét módon és pontosan fogalmazni a tagság előtt. A most zajló választás egybeesik a IV. ötéves terv indulásával. Üzemekben, szövetkezetekben, készülnek a következő ötéves tervek s az új kollektív szerződések megkötése is — most öt évre szólóan — időszerű. Ezek a körülményék szinte ösztönzik a szakszervezeti bizottságokat és tanácsokat arra, hogy pontosan megfogalmazzák — a lehetőségek keretei között — az igényeket és azokat ötéves keretben érvényesítsék. De nemcsak a szociálpolitikai problémák fölvázolása jelent nagy munkát, legalább ilyen horderejű a bérből és fizetésből élők nevelésének, képzésének az ügye is. A munkások szakmai és politikai művelése nagy anyagi ráfordításokat igényel mindenütt.’ Ezeknek az összegeknek a jelentős hányadát a váüalati, üzemi alapokból szükséges biztosítani. Hozzáértő szakszervezeü vezetők, akik ismerik az üzem, intézmény anyagi viszonyait, részt vesznek a középlejáratú tervek előkészítésében, jól tudják, hogy mennyit lehet fordítani szociálpolitikai és a munkás művelését szolgáló célokra. Legyen bátorságuk most ahhoz, hogy ezeket a lehetőségeket maximálisan biztosítsák a kollektív szerződésekben. Figyelemre méltó e választásnak az üzemi demokráciával összefüggő mozzanata is, A munkások véleményének, javaslatainak fölhasználását szinte minden vállalati igazgátó igényű. De a , munkásvélemények, javaslatok nem mindenkor jutnak el időben és megfelelő tartalommal az üzem vezetőihez. Nem az akarattal van baj, hanem azzal a konstrukcióval, amely nehézkessé, sokszor formálissá silányítja a véleményeket és érdemi észrevételeket A választások idején alkalom kínálkozik arra is, hogy a konkrét helyzethez szabottan, megvitassák és formálják az üzemi demokrácia célszerűbb érvényesülésének eszközeit és fórumait. S. J. Egészségügyi ABC Az Egészségügyi ÁBC, a nagy- közönségnek szóló orvosi lexikon bestsellerré vált: három év leforgása alatt itt az új, második, bővített kiadása. Br. Jelűnek Harry profesz-; szór vezetésével tudósokból álló szerkesztő bizottság ötvözte egységbe az orvostudomány különböző szakágazatait képviselő szerzők cikkeit. Munkájuk eredménye, hogy a lexikon szakszerű és mégis minden átlagosan művelt ember számára közérthető, tömör fogalmazásé és emellett olvasmányos. A könyv sikerének másik titka, hogy a szerkesztő bizottság az orvostudomány határait igen tágasan értelmezte, abból indult ki; a modern orvostudomány átfogja egész életünket. Az Egészségügyi ABC tehát nemcsak betegségekről, kóros testi és lelki állapotokról, az emberi szerve- i zet felépítéséről ' és működéséről, elsősegélynyújtásról, orvo- i sí vizsgálatokról, biológiai fogalmakról ad tájékoztatást. Az olvasó elégedetten tapasztalja, hogy ez a kötet éppúgy szól a csecsemőápolásról, a kozmetikáról, a kondíciójavító tornáról, a fogamzásgátlásról, mint I pl. a kútépítésről, a mezőgazdasági növényvédőszer-mérgezé- sekről, vagy az egyiptomi múmiákról és az űrhajózásról. Medicina Kircló nem fukarkodott az ábrákkal,' a kötetet több mint 900 rajz és fénykép gazdagítja, köztük igen sok színes. A többszínű táblaképek pedig minden írott szónál világosabban magyarázzák meg az emberi test felépítését. Az egészségügyi felvilágosítás szempontjából igen hasznosak azok a többszínű ábrák .amelyek fertőző betegségeket, nemi betegségeket és mérgező gombákat mutatnak be. A második kiadás érdekessége, hogy a lexikon jó néhány új j cikkét az olvasók kérésére írat- I ta maga a kiadó.
