Békés Megyei Népújság, 1970. december (25. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-12 / 291. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! A MEGYEI' PÁ RT M Z OTTSÁGÉS A MEGYEI TAN 1970. DECEMBER 12., SZOMBAT Ara: 1 forint XXV. ÉVFOLYAM, 291. SZÄM Harmadik: Békés megye A Tiszán innen— Dunán túl megyék közötti verseny vetélkedőjének hármas döntőjét tegnap este rendezték meg. A versenyt Bács megye nyerte, második Vas megye, harmadik Békés megye. Áz önbecsülés ereje A pártkongresszuson a zárszóban Kádár János nagyon találékonyan fejezte ki: a kongresszus nem a fizetésemelés napja, mert nem az a feladata, hogy fizetést emeljen. Meg is indokolta: ha az elmúlt négy évben eszközölt fizetésjavításo- kat, szociális intézkedéseket mind egy csokorba gyűjtöttük volna és most a kongresszuson érvényesítjük, akkor a kongresszus húsz percig tapsolt volna az örömtől. De ez nem lett volna jó, mert béreket akkor javítunk, amikor lehetőség van és nem várunk vele a kongresszusig. Szükséges ennek az álláspontnak a közlése, mert nálunk az utóbbi hónapokban egészen furcsa helyzet alakult ki, amit úgy jellemezhetnénk, hogy rendben van a szocializmus és az életkörülményekre sem lehet általában különösebb panasz, de azért mégis csak több fizetést, nagyobb jövedelmet sürgetnek. Sajnos, olyan igénnyel és hévvel, amely magában foglalja azt a látszatot is, mintha azonnali megoldást kívánó igényről lenne szó, minden egyes esetben. S ez az, amit nem lehet szó nélkül hagyná; Fura egy helyzet ez: javulnak az életkörülmények, vele párhuzamosan nő az elégedetlenkedő követelés. Pedig a fordítottja lenne a természetes. Hozzátehetjük még, hogy kibogozhatatlanul keverednék a jogos és majd valóban kielégítésre szoruló igények, a jogtalan követelésekkel. A sokszínű polémiában elsikkad az, hogy személy szerint ki az, aki megérdemli, s ki az, aki nem érdemli meg a hangoztatott igény vizsgálatát. Országosan nem is lehet ezt megállapítani. Csak konkrét módon, egészen az egyes személyekig lebontva, az üzemben, intézményben válik el, hogy az egyik ember valóban a munkájával rászolgált arra, hogy majd javítsanak a fizetésén, míg a másik ember szájaskodik, de hasznos munkát alig végez. Ez a körülmény sürgeti az erőteljesebb politikai fellépést, a követelések szelektálását, s az igen és nem határozott kimondását minden vezető részéről, aM beosztottakkal dolgozik. A határozott és igazságos föllépést az emberek többsége szívesen veszi, jól fogadja, mert ad saját becsületére. A bérből és fizetésből élők zöme rendelkezik azokkal az erkölcsi nomjákkal, amelyek alapját képezik a tisztességes ember fogalmának. Ebbe beletartozik az is, hogy csak olyan pénzhez, jövedelemhez éreznek jogot, amiért becsületesen megdolgoztak. Nem fér össze önérzetükkel, hogy ügyeskedéssel, vagy csak ímmel-ámmal munkáért „nagy dohányt” vigyenek el. Beszélgettem olyan tisztviselőkkel és üzemvezetőkkel, akik nagyon egyszerűen közölték etikai álláspontjukat. Azt mondták, hogy semmi mást nem kérnek, csak a munkájukért adják meg, amá jár, de csak azt adják, — ami jár. Űk nem akarnak senkinek a kárára anyagi előnyökhöz jutni, ezt önérzetük sem bírná el. Ez nem néhány ember véleménye, hanem a magyar munkásosztály többségének természetes gondolkodásmódja. Amit az is bizonyít, hogy az elmúlt három évben a munkások több mint 60 százaléka nem változtatta meg munkahelyét. Miért? Azért, mert ragaszkodnak ahhoz az üzemhez, vállalathoz, műhelyhez, ahol évek, évtizedek óta dolgoznak, ahonnét biztosítják a tisztességes megélhetését a család fenntartásához. Emberi tartásuk, önbecsülésük nem teszi lehetővé, hogy elmenjenek onnan. Az önbecsülés olyan nagy erkölcsi erő, amelyre építeni szükséges minden üzemben, szövetkezetben és intézményben. Sajnos azonban igazgatóink, állami vezetőink egy része nem él azzal a lehetőséggel, hogy ezt a nagy erőt a kedvező irányú fejlődéshez felhasználja. Egészségtelen ugyanis az olyanféle munkamegosztás, miszerint a politikai és társadalmi szervek végzik a felvilágosító munkát ég a gazdasági vezetők, műszakiak pedig a maguk dolgát. Pediig a kettőt nem lehet elválasztani. Az első számú gazdasági vezető mindenütt elsősorban politikai munkakört tölt be és éppen olyan felelősséggel tartozik a gazdasági szabályozók érvényesítéséért, a termelés hatékonyságának fejlesztéséért, mint a rábízott vállalat munkásai közötti politikai viszonyokért. Csakhogy eddig ezt az utóbbit nem kérte számon tőlük senki, sem a szaktárca, sem az illetékes területi pártfórum, legalábbis olyan mértékben nem, mint ahogyan a gazdasági, termelési ügyeket. Ezekben a kérdésekben egyértelmű álláspontot fogadott el a kongresszus. Most már a gyakorlati érvényesítéshez kell hozzáfognunk. Persze ez összefügg azzal, hogy jobban észrevegyük: nálunk az emberek többségének az önbecsülése olyan erőforrás, amely alkalmas a felszínen levő egészségtelen jelenségek háttérbe szorítására. Siklós János Hiiszmt és tél mié gépvásárlásra, húszmillió veiimaira Megkétszerezték a műtrágya felhasználását a szeghalmi járás termelőszövetkezeteiben Nehéz esztendőt zárnak a tér-: melőszövetkezetek a szeghalmi ■ járásban. Az idei ár- és belvíz j elleni védekezés nagyban hát-; ráitatta a munkákat. A növény- j termesztésben emiatt 100 millió j forint termeléskieséssel számolnak. A termelési kediv mégsem j esett vissza, sőt a járás valá- j mennyi termelőszövetkezetében szeptembertől kezdve folyamatosan fokozott erőfeszítést tettek az 1971-es év gazdasági előkészítésére. Ezért huszonöt és fél millió forintot költöttek gépvásárlásra, húszmillió forintot pedig vetőmagra. A műtrágya- ellátás is igen kedvezően alakult, mivel az 1969. évi egy holdra jutó mennyiséget ez év őszén megkétszerezték. November 7-re befejezték a búza vetését, sőt vállaltak négyezer holdon terven felüli kenyérgabona-vetést is. Ennek november 15-ig eleget tettek. Túlteljesítették a takarmánygabo- [ na-, a kétszeres- és az ősziárpa- j vetésterület előirányzatot is, mégpedig négyezer holddal. Ezekben a napokban nagy erővel folytatják az őszi mélyszán- ! tást. A tervezett 43 ezer 300; holdból már csak ötezer hold a szántatlan. A termelőszövetkezetek állóeszköz-állománya 73 millió forinttal több, mint egy évvel korábban volt. A járás vezetői a tsz-ek mezei leltárának értékét 13 millió forinttal nagyobbra becsülik, mint a tavalyi volt. Az 1971. évi gazdálkodás elő- i. készítésére az állam nem kevesebb mint 100 millió forint óvadékot biztosított a szeghalmi járás termelőszövetkezeteinek. MA: DÖNTÖTT A LEGFELSŐBB B1RÖSÄG (4. old.) MIÉRT SZANÄLJÄK A KUNÄGOTAI BERCSÉNYI TSZ-T? (3. old.) ••• MINI MAGAZIN (6. old.) Zrenjanmi városrendezők tapasztalatcsere-látogatása Békéscsabán Ünnep előtt Ne az utolsó pillanatban! A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Békés megyei szervezetének elnöksége és a zrenjanini DIT (Mérnökök és Technikusok Társasága) vezetői már korábban megállapodtak a magyar és a jugoszláv szakemberek kölcsönös tapasztalatcsere-látogatásában. Ennek megfelelően az idén októberben három békéscsabai tervező és beruházó tett látogatást Zrenjaninban. Viszontlátogatásként december 9-én érkezett Békéscsabára a Zrenjanini Városrendezési Tervező Intézet háromtagú küldöttsége. Milorad Berbakov, Nikola Kapeler és Rét Ferenc itt- tartózkodása ideje alatt a Békés megyei Tanácsi Tervező Vállalat és a Békés megyei Beruházási Vállalat tevékenységével ismerkedik meg. Nevezetesen a beruházás-lebonyolítási rendszert és a tervezés szervezését tanulmányozzák. A programnak megfelelően ezenkívül megtekintették Békéscsabán a téglapanelgyártást és az ezekből épített lakóházakat. A jugoszláv szakemberek, akik ma, december 12-én utaznak vissza Zrenjaninba, itt-tartóz- kodásukat arra is felhasználták, hogy a Békés megyei Tanácsi Tervező Vállalat és Békés megyei Beruházási Vállalat vezetőivel részletesen megbeszéljék a kapcsolatfelvételt és fejlesztésének lehetőségeit. aaa aaaaiaaaaBstftaaBaKiaaaaaaaiita aaa A postások ünnepi csúcsforgalma már december elején, a Mikulás-csomagokkal megkezdődött. A békéscsabai 1-es postahivatal például már most is naponta 5—600 csomagot kézbesít, illetve továbbít. És a „java” még csak ezután következik! December 16-tól az eddigi kettő helyett három csomagkézbesítő kocsi áll a hivatal rendelkezésére; ez a csabai csomagok útját meggyorsítja, de legalábbis hozzájárul a torlódás elkerüléséhez. A megnövekvő forgalom igényeinek megfelelően igyekeznek átszervezni a belső munkahelyeket. Ebben az időszakban a fizikailag nem nehéz munkákra a nyugdíjasok is visszajönnek, sőt: „beugranak” majd a rjezető beosztású dolgozók is. A posta mindent elkövet a1 karácsonyi csomagok gyors kézbesítése érdekében. Mégis azt kéri, ne hagyja senki a csomagok feladását közvetlenül a karácsony előtti napokra. Külön felhívja a figyelmet arra, hogy címmásolatot feltétlenül helyezzenek el a csomagban; így elkerülhető, hogy a (történetesen éppen romlandó) küldemény a • címzés elázása vagy leszakadása miatt az ünnepekre valamelyik raktár mélyén maradjon., Ugyanez vonatkozik a kará-1 csonyi, újévi üdvözlőlapokra is. I Papírboltok, dohányboltok, sőt I maguk a postahivatalok is már | nagy választékban árulják a la- i pokat, a külterületen lakók el-1 látását például a kézbesítők biztosítják. ft. I» i Ködszitálás a város felett Tegnap reggelre sűrű köd eres kedett Békéscsabára, nedves, nyirkos szitálással. A lassan felszálló köd nagyon megnehezítette az ébredő város életét. . (Fotó; Demény)
