Békés Megyei Népújság, 1970. november (25. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-12 / 265. szám
Békéshez Illően Megyénk állami gazdaságaiban és termelőszövetkezeteiben, egyéni gazdaságaiban földbe került a jövő évi kenyér magja. Párt. és társadalmi szerveink kérésére a kenyérgabona termesztene az 1968-ban elvetett területen megvalósult. Az üzemek munkáját irányító szakmai, politikai vezetők és az egyik legnagyobb feladat megoldásában tevékenyen részt vevő dolgozók erőfeszítése eredményes volt. Valamennyien igen sok hátráltató tényező fölé emelték az em. béri akaratok leküzdötték az elöregedett gépek meghibásodását, s olyan teljesítményeket értek el, mint amilyet júniusban tapasztaltunk a példa nélkül megáradt folyók töltéseinek védelménél. Hősies helytállás volt a javából a mostani is, hiszen folytatása volt az árvíz levonulásával egyidőben jelentkező fakadó vizek. belvízelöntések megszüntetésének, a víznyomott területeken embermagasságúra nőtt vadmuihar letakarításának, amely végül is a szántásban és a vetésben érte el tetőfokát. Ez a munkasorozat most jóval több energiát követelt, mint a tavalyi, az 1969-es rekordmennyiségű gabona aratása, cséplése és az őszi vetés együttvéve. Ki a megmondhatója annak ,hogy a gondokkal túlterhelt irányítók és a munkában részt vevők véleménye hányszor csapott át szenvedélyes vitába. Hányszor került előtérbe az egyéni érdek a közösségével szemben. Vita, vitái követett s mindez a közösség, a társadalom érdekének szolgálá- sára kért és biztatott. Hát tehetett-e mást az a taz-vezető. aki a munkák megkezdéséhez bevételek hiányában anyagiakkal nem rendelkezett? Az emberek megértették a kínos anyagi helyzetet, és reménykedve álltak a szövetkezeti életforma mellé. Tudták, hogy munkateljesítményük után — szövetkezeti viszonylatban — az előző két esztendő tagrészesedésének 80 szá. zalékára számíthatnak. Ezt a jogot a tsz-törvény minden bajbajutott szövetkezetnék .biztosítja. S ott, ahol a legsúlyosabbak voltak az anyagi gondok, társadalmi segédlettel, közös összefogással felülemelkedtek rajtuk. Sőt. a tervezett területnél — egy-egy üzemben — két- háromszáz holddal is megtoldottak a búzatermő területet. A gyulai, a békési es a szeghalmi járás több szövetkezetében adták ennek tanújelét. Ugyanebben az időben néhány szövetkezeti vezető vitatta a búzatermesztés fontosságát. Alapként szolgált erre az adókedvezmény megszüntetése. De amikor számoltak, csakhamar láthatták, hogy a búzatermesztés jövedelmezősége nem ezen a 30 forintos adókedvezményen múlik, hanem a minőségi vetőmagon, a kiváló talajelőkészíté. sen, a műtrágyán, a növényápoláson s védelmen, valamint a jól szervezett betakarításon. Ezek a tények elfogadott érvként hangzottak el és azokat igazolták, akik az ország ellátásához szükséges búzát a párt és a kormány politikájának megfelelően hazai termésre alapozták. Az 1970. évj búza vetésterület ilyen körülmények között került elvetésre a tez-ekben és az egyéni gazdaságokban 172 ezer holdon. A társadalom 1971—72. évi kenyér- gabonájának megtermelésére tett intézkedések politikai ügy- gyé. közös érdekké, feladattá \ áltak, melyben megyénk lakossága az országos elvárásnak megfelelően becsülettel helytállt. Meet, az őszi búza vetése után még mindig nincs idő a pihenésre. Még csaknem 200 ezer holdon hátra van a mélyszántás, melyet az őszi búza vetésénél tapasztalt szorgalommal december közepéig valamennyi üzemben teljesíthetnek. Az árvízkárok felszámolása, az 1971, évi növénytermesztési bevételek alakulása élé csak akkor tekinthetnek termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban biztonságosan, ha az őszi mélyszántást is befejezik. Dupsí Károly Világ proletárjai. 1970. NOVEMBER 12., CSÜTÖRTÖK Ara: 80 fillér XXV. ÉVFOLYAM, 265. SZÄM Nem jeleskedtünk társadalmi munkában Ülést tartett a város* és községpolitikai bizottság Tegnap, november 11-én délelőtt 9 órakor Békéscsabán a Luther utcai MEVDOSZ-szék_ házban ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága és a Hazafias Népfront megyei el-» nöksége mellett működő város- és községpolitikaá bizottság. Az ülés résztvevőit Berki László, a városi és községpolitikai bizottság elnöke köszöntötte, majd Csepregi Pál, a megyei tanács elnökhelyettese beszélt a társadalmi munka szerepéről, jelentőségéről, a város-építési, szépítés: akció eredményeiről. Elmondta, hogy 1969-ben az akcióban országosan egy lakosra 70 forint társadalmi munka jutott. Ezen belül hét megye elérté a 100 forintos teljesítményt. Megyénk átlaga 23 forint. Ez az utolsó helyet jelentette. A múlt évben 715 millió forint társadalmi munkát végeztek a város- és községpolitikai bizottságok szervezésében az országban. Megyénkben tavaly 11 millió forint értékű társadalmi munkát terveztek a községek, városok idén viszont már csak nyolcmilliót Az 1969-es évet értékelve az elnökhelyettes elmondta, hogy megyénkben a városok közötti versenyt Orosháza nyerte, egy lakosra jutó 52 forint értékű társadalmi munkával. Az orosháziakat Szarvas követi 49, majd Békéscsaba 30 és Gyula 23 forintos átlaggal. A járások közötti verseny élén a szarvasi járás áll 39 forintos átlaggal, őket a békési járás követi 24, majd a szeghalmi járás 23 forint értékű társadalmi munka átlaggal. A Pentehen dönt óvásunkról a Tisxán innen — Dunán túl vetélkedő xsürije Mint ismeretes, a Bács megyével vívott összecsapásunknak a verseny napján kihirdetett eredményét a megyei szervező bizottság megóvta. Lapzártakor érkezett hír szerint a Magyar Rádió és Televízió illetékesei foglalkoztak az üggyel ás döntésükről pénteken este a Csöng«■■■■■■■■«■■■■■■■•■■■•a* rád—Vas-találkozó keretében tájékoztatják a rádióhallgatókat. Érdemes lesz tehát 19.25-kor kinyitni a rádiókészülékeket. Nagyon reméljük, hogy a tízezreket érdeklő és érintő óvás ügyében az MRT Elnöksége igazságos, kérésünknek helyt adó döntést hoz. legalacsonyabb az eredmény a mezőkovácsházi járásban, ahol egy lakosra csupán nyolc forint értékű munka jutott. A gyengébb megyei eredmény ellenére érdemesen kapót* ötven társadalmi munkás és az almás- kamarási Sallai Termeiőszovet- k zet emléklapot, tizenöten pedig pénzjutalomban részesültek. B. J. MA: A X. PARTKONGRESSZUS KÜLDÖTTE (3. oldal) *** MIRE KÖLTHETI A TÜRISTA A DEVIZÁT? (3. oldal) »•* SZERKESSZEN VELÜNK (4. oldal) • •• 583 KIVÁLÓ ÁRU (5. oldal) Húszmillió karácsonyi és újévi lap Az ünnepekre készül a PIERT A Papír, és írószer Kereskedelem eddigi legnagyobb forgalmát bonyolítja le 1970-ben. Az elmúlt háromnegyedév alatt háromszázmillió forinttal több árut hozott forgalomba, mint az elmúlt év azonos időszakában. A szeptemberi iskolakezdés nagy roham . után most a kará- j csonyi és újévi forgalomra készül a PIÉRT. Az ilyenkor nagyon kelendő naptárak és üdvözlőlapok (ez utóbbiból 20 millió darab áll rendelkezésre), többsége új formájú és témájú lesz. Az újdonságnak számító három dimenziós karácsonyi és újévi lapokból is bő választékot ígér a kereskedelem. aiiiiiiiianiiamnmiaBSfinnniiiiiuaBiuai A X. pártkongresszus tiszteletére Ismeretes, hogy 1971. január 1-től a posta a régi díjszabással csak a szábványméretű borítékokat továbbítja. Éppen ezért a levélpapírok, borítékok nagy részét az új rendelkezés figyelem, bevételével készítették. Természetesen továbbra is kapható lesz az úgynevezett hosszított formájú levélboríték, de az ilyen levelet csak kétszeres díjjal továbbítják. Az írószerek, a festőkellékék, s a mérsékelt áron forgalomba hozott író. és csomagolópapírok választéka — elsősorban az import révén — gazdagodott, viszont továbbra is gond, hogy táskaírógéphez csak hosszas utánajárással lehet hozzájutni. Bár a karácsony előtti időszakban várható egy kis*: ob szállítmány írógép Csehszlovákiából, de ez előreláthatóan kevés lesz. A Hajtómű- és Felvonógyár Békéscsabai Gyáregységében a leningrádi Elektrosila-gyár részére elektroforetikus festékszóró vezérlő berendezését készítik. Az üzem dolgozói a X. párt- kongresszus tiszteletére várait ák, hogy az itt készülő egység 19 71. március 31-re szóló határidejét megrövidítik és a berendezést ez év december 31-ig a Szovjetunióba kiszállítják. (Fotó: Demény Gyula) A Hold felé halad a Luna-17 A Szovjetunióban kedden moszkvai idő szerint 17.44 órákor felbocsátották a Luna—17 jelzésű automatikus űrállomást. Utjának célja az űrállomás új fedélzeti rendszereinek kidolgozása és további tudományos vizsgálatok elvégzése a Holdra és a Hold körüli térségre vonatkozólag. A Luna—17 egy szputnyik pályájáról indult el a Hold felé és az előre kiszámított pályához közelálló útvonalra tért. November 11-én reggel az űrállomás 139 000 kilométer távolságban volt a Földtől. A Szovjetunió földi vezérlő és mérőállomásad rádiómérö berendezések és optikai eszközök segítségévei követük az űrállomás útját és meghatározzák tartózkodási helyének koordinátáit az adott időpontban. A földi koordinációs-számítóközpontban feldolgozzák a beérkező adatokat. (MTI)
