Békés Megyei Népújság, 1970. november (25. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-01 / 257. szám
A pártértekezlet beszámolója (Folytatás az 5. oldalról) ez az arány megközelítse az 50:50-et. Elsősorban a városokban és a hagyományokkal bíró magyközGégi középiskolákban kell fejleszteni az iskolákat és a diákotthonokat. Fokozatosan meg kell szüntetni a korábban létrehozott, de mamár a fejlődés által túlhaladott közös igazgatású középiskolákat. Javítani kell a középiskolák tárgyi feltételeit és ki kell építeni a nélkülözhetetlen kollégiumi intézményrendszert. Erőteljesen fejlődött a szakmunkásképzés, az emeltszintű képzés bevezetésével az oktatás egész rendszerén belül megfelelő rangot kapott. Üj intézet differenciáltabbak, az igényekhez jobban igazodnak. Átfogot- tabb, szervezettebb lett a munka, világosabban elhatárolódtak a ezervek és intézmények feladatai, kevesebb az átfedés. A párt szervei és szervezetei behatóbban foglalkoznak a közmű, velődés kérdésével, következetesen érvényesítik a kulturális termékek és tevékenységi formák megítélésénél a „támogatni, tűrni, tiltani” elvet. Az országos helyzethez hasonlóan, megyénkben is a legfőbb népművelési eszköz a televízió, amit 61 OOO-ren fizetnek elő. Minden népművelési formánál szélesebb körben végzi feladatát. épült Békéscsabán és Békésen, de korszerűsödött a többi szakmunkásképző-iskola is. A Szarvasi Óvónőképző Intézet és a felsőfokú mezőgazdasági technikum tárgyi és személyi feltételei tovább javultak, az utóbbi ez év szeptemberétől főiskolai rangot kapott. A megye közoktatási rendsze_ rének intenzív fejlesztését a meglevő állapotokon túl az is indokolja, hogy tanulóinak döntő többsége fizikai dolgozók gyermeke, akik csak akkor tudnak helytállni az egyetemi, főiskolai felvételeken és az ott folytatott tanulmányaik során, ha tanulásuk feltételei már az általános iskolákban biztosítva voltak. A párt elvárja a pedagógusoktól, a közoktatást irányító és segítő szer.vektől és intézményektől, hogy a dolgozó oeztá- lyok iránti kötelességtudattal és tisztelettel segítsék a fizikai dolgozók gyermekeinek jobb előmenetelét, a tehetséges gyermekek továbbtanulását. Az általános műveltség másik fontos közvetítője a közművelődés, kiterjedtsége és hatékonysága az utóbbi években jelentősen fokozódott. Ezt mindenekelőtt a gazdasági előrehaladásunk, a technika gyors fejlődése, az életszínvonal és az ezzel járó kulturális igényesség, nem utol, sósorban a politikai állami és társadalmi szervek aktív tevékenysége tette lehetővé. Az e területre vonatkozó párt- határozatok végrehajtásával jobbá váltak a közművelődési munka feltételei. Javult a káderellátottság, mindenekelőtt a megyei irányító apparátusban és a megyei művelődési intézményekben, de egyre több a szakképzett népművelő a községi kultűrotthonokban, könyvtárakban is. Rendszeressé vált a népművelési apparátus továbbképzése. A közművelődési munka tartalmában erősödtek a szocialista jegyek, formái változatosabbak, Ma már szinte minden község, sőt nagyobb tanyaközpont is, rendelkezik művelődési otthonnal vagy klubbal. A művelődési otthonok — néhány kivételtől eltekintve —, még nem váltak a kulturális élet centrumává! a nevelés szakmai irányítóivá. Sürgető népműveléspolitikai feladat a művelődési otthonok rendeltetésszerű működtetése. Meg kell oldani a szakszerű vezetést, községi szinten a koordinált és igényes programokat és nem utolsósorban az anyagi eszközök koncentrálását. A megyei művelődési intézmények és szervek megfelelő javaslatokkal segítik az alsóbb- szintű intézmények munkáját. Tevékenységük eredményeEcégé- nek fokozása érdekében az eddi, gieknél több anyagi támogatást igényelnek. Feszítő probléma például a megyei művelődési központ objektumának hiánya. Mtegvalósitása a megyeszékhely ellátottságát is javítaná. A Megyei Könyvtár szűkös üpélete a könyvállomány fejlesztésének akadályává vált. A Megyei Levéltár szobáiban már nem lehet elhelyezni és biztonságosan óvni az értékes dokumentációt. AIV. ötéves tervünkben meg kell kezdeni ezen problémák megoldását. Megélénkült az utóbbi években a megye tudományos és mű. véezeti élete. Az Öntözéses Kutató Intézetben és a Halkísérleti Kutató Állomáson dolgozó kuta. töte, eredményeit nemcsak hazánkban, de a baráti, és tőkés országokban is ismerik és alkalmazzák. Örvendetesen kiszélesedett a helytörténeti kutatás és a megjelent dolgozatok régi adósságot törlesztenek megyénk történetével, főleg forradalmi múltjával szemben. E munka kiemelkedő produktuma a Tanácsköztársaság Békés megyében c. kötet, mely színvonalával országos sí, kert aratott. A művészetek művelői közül írók, költők, képző- és előadó művészek élnek és dolgoznak megyénkben. Alkotásaik szorosan kötődnek a tájhoz és annak emberéhez, a hétköznapok az ihleteik. A valóság reális ábrázolására törekednek, bár előfordul. hogy a formai útkeresés esetenként a tartalom rovására megy. Az a feladat, hogy a művészeti termékek szolgálják hatékonyan a közízlés formálását, s ezúttal növekedjék alkotásaik értőinek és élvezőinek a száma. A Békés megyei Népújság, a megyei pártbizottság és a megyei tanács lapja, mind tartalmában, mind terjedelmében sokat javult. Kiszélesedett az olvasótábora — elsősorban falun — és mintegy 10 000-rel több példányban jelenik meg, mint 1965-ben. A szerkesztőség mun. kájának további javításával a lap növelje megtartó erejét, a kiadó szerv és a posta pedig biztosítsa, hogy még több olvasóhoz jusson el. A helyi politikai agitáció egyik legjobb írásos eszközének, tartjuk, és el kell érni, hogy a következő négy évben legalább 45 OOO-re emelkedjék a példányszáma. A pártszervezetek helyzete, a pártmunka feladatai A beszámolási időszakban tovább erősödött a párttagság eszmei, politikai, szervezeti és cselekvési egysége, fokozódott a kommunisták aktivitása. A párt- szervezetek szervezeti élete, bel. ső fegyelme javult. A lenini vezetési elvek következetesebb érvényesülése alapján növekedett a választott testületek önállósá- ga, hatásköre, felelőssége, munkamódszerei tökéletesedték. 1. A párt vezető szerepe a me. gyében érvényesül és erősödik. A IX. kongresszus határozatai valóra válnak. A pártszervek rendszeresen napirendre tűzték a területüket érintő legfontosabb társadalmi, gazdasági és kulturális kérdéseket, teendőket, gazdagították a végrehajtás formáit és módszereit. A kommunisták mozgósították a dolgozók széles rétegeit a kitűzött célok, feladatok valóra váltására. A pártbizottságok munkájában tovább fejlődött az elvi, politikai irányítás, jobban elhatárolódtak a párt, állami, gazdasági és mozgalmi szervezetek sajátos feladatai. Növekedett e szervezetek szerepe, önállósága és felelőssége. A megyében létrejött politikai, gazdasági és kulturálie eredmények elérésében, meghatározó szerepe van a pártszervezetek, a kommunisták szervező, irányító munkájának. Ahol hibák vannak, főként abból erednek, hogy a végrehajtásban nem érvényesítik következetesen a párt politikáját, egyes vezetők fontos kérdésekben a pártszervezetek véleménye nélkül döntenek, nem a pártfórumok elvi állásfoglalásai, határozatai szerint cselekszenek. Minden vezetőnek kötelessége a párt politikájának szellemében élni és dolgozni, a pártfórumok döntéseit tiszteletben tartani és következetesen végrehajtani. A párt vezető szerepe csak ott és olyan hatékonysággal érvényesül, ahol és amilyen mérték, ben valóra váltják a párt politikáját. A téves nézetek újratermelődésének akkor lehet elejét venni, ha a politika tudatosítása, védelme állandó és helyi végrehajtása nem szenved csorbát A párt vezető szerepe objektív szükségszerűség, amely a társadalmi munkamegosztás fejlesztésével, az állami, gazdasági, társadalmi szervek alkotó tevékenységének kibontakoztatásával, a tömegek mozgósításával, a kommunisták mindennapos cselekedetei révén erősödik. 2. A IX. kongresszus óta erősödött a demokratikus centralizmus, hatékonyabban érvényesülnék a pártélet lenini normái. Javult a kollektív vezetés. A testületi ülések előkészítésében, a sutában, döntésben és végrehajtásban erőteljesebben érvényesülnek a demokratikus módszerek. Aktív munkát végeznek a pártbizottságok munkabizottságai. A megyei pártbizottság az alsóbb pártozervek irányításában, segítésében rendszeresebbé tette a testületi üléseken való részvételt, a konzultációkat és az Bttís masa c 1970. NUVlilUiCB 18 M átfogó kérdésekről való beszámol tatást. A községi, üzemi pártbizottsá- . gok önállósága növekedett. Ezzel a feladatok decentralizálása szélesedett, a munkamegosztás bővült. A pártszervezetek törekednek a demokratikus elvek és módszerek érvényesítésére. Tökéletesedtek a munka megtervezésének és megszervezésének módszerei. Véleményt kérnek a mun- katervék elkészítéséhez, biztosítják az elvtánsi vita feltételeit, a kérdésekre, javaslatokra választ adnak. Szélesedett a pártmegbízatások köre. A párttagság egyre jobban érvényesíti jogait és ezáltal aktivitása fokozódik, személyes felelőssége növekszik. A párttagság zöme példamutatóan teljesíti feladatát az élet minden területén, a politikai, közéleti tevékenység aktív részese. A társadalmi élet gyakorlatában előforduló visszásságok bátor kritikusa, de fellép a demagóg nézetekkel szemben is. Az alapszervezeti munkában nagyobb gondot kell fordítani a munka arányosabb elosztására, a megbízatások teljesítésének ellenőrzésére, a végzett munka minősítésére s mindehhez jobban fel kell használni a pártcsoportot, mint szervezeti keretet. A megye párttagsága 2603 pártcsoportba tömörül, melyeknek működése, aktivitása helyenként és időnként jelentős különbségeket mutat. Amikor a vezetőség konkrét feladatokkal bízza meg őket, azokat jól végrehajtják, azonban hiányzik a munka folyamatossága, mert a vezetőség nem mindig teremti meg annak feltételeit. Rendszertelen a pértcsoport-vezetőkkel való foglalkozás, a konkrét feladatokkal való ellátásuk. A vezetőségeknek fel kell használniuk a pártcsoportokat arra, hogy tájékoztassák a kommunistákat az üzem, a termelőszövetkezet, a falu és a vároo gondjairól, problémáiról, a cselekvésre ösztönző feladatokról. Rajtuk keresztül is szerezzenek információt a dolgozók és a lakosság politikai hangulatáról, és a tapasztalatokat hasznosítsák a vezetőség és a taggyűlés munkájában. A taggyűlés elé kerülő napirendek megválasztása, előterjesztése adjon lehetőséget a párttagságnak az érdemi vitára és állásfoglalásra, s ezek jussanak érvényre a gyakorlatban is. A vezetőségek ne hallgassák el a „kényes” kérdéseket, problémákat, hanem kérjék azok megoldásához a párttagok segítségét, közreműködését. Az irányító pártszervek kísérjék figyelemmel, hogy az alapszervezet önállósága érvényesül- e a hatáskörébe tartozó kérdésekben. Határozottan lépjenek fel az alapszervezetek mellőzésével, lebecsülésével szemben. 3. A párttagság eszmeisége erősödött, politikai műveltségi szintje emelkedett. Ehhez hozzájárult, hogy fokozódott a pártpropaganda hatékonysága. Egyre többen és magasabb szántén sajátítják el a marxizmus—lenin- izmust. A propagandamunka — a IX. kongresszus határozatainak megfelelően — a szocialista építés jelenlegi szakaszán leginkább jelentkező elméleti és politikai kérdések tudatosítását, megértetését szolgálta. Hozzájárult a gazdaságirányítás új rendszerének megértetéséhez, a napi bel- és külpolitikai kérdésekben való eligazodáshoz, a különböző téves nézetek visszaszorításához és eloszlatásához. A szocialista építés gyakorlata a még létező s újabban jelentkező téves nézetek elleni harc változatlanul nagy feladatokat ró a propagandamunkára, a propagandistákra. A marxista propaganda különböző formáiban évente mintegy 80 000 ember vesz részt. A párttagok közel kétharmada itt tájául. Szélesedett a tömegszervezetek és mozgalmak propagandamunkájának hatóköre is. A marxista propaganda tartalmi irányítását és szervezeti koordinálását a megyei pártbizottság és a megfelelő szintű pártszervek végzik. Ez egységesebbé és céltudatosabbá teszi a marxista propagandát, a tömegpolitikai munkát. A politikai tömegmunka a beszámolási időszakban fejlődött, elősegítette a párt politikai célkitűzéseinek megvalósítását. Az agitációs munka hatékonyabbá és konkrétabbá vált, tartalmában, formájában és módszereiben gazdagodott. A tömegkommunikációs eszközök jól továbbítják a lakossághoz a párt politikáját, helyesen és hatékonyan magyarázzák azt. Ugyanakkor nem fejlődött kellően a helyi agitáció, a párt. politika végrehajtása során felvetődő kérdések magyarázata. Arra van szükség, hogy az alsóbb szintű pártszervek és szervezetek nagyobb önállóságot és kezdeményező készséget tanúsít, sanak az agitációban. A politikai szükségleteknek megfelelően, differenciáltabban és többször szervezzenek helyi problémákkal foglalkozó pártnapokat, gyakrabban váltsanak szót kisebb közösségekkel vagy egyeis emberekkel. Hasznosnak bizonyult a politikai információ továbbfejlesztése, amit a jövőben sokkal jobban figyelembe kell venni a tömegpolitikai munkában. 4. A párttagság fegyelmi helyzete, erkölcsi magatartása javult. Elenyésző a párt politikájától idegen nézeteket vallók és magatartást tanúsítók száma. De a határozatok végrehajtásának elmulasztásáért ritkán történik felelősségre vonás. Szükséges a párta lapszervezetek nevelő munkájának hatékonyabb segítése, a párttagság fegyelmének további erősítése. 5. Az elmúlt négy év során a párt szervezetileg is erősödött, a taglétszám 9,86 százalékkal növekedett. A nők aránya 23,16 százalékról 24,02 %-ra emelkedett. Elgondolkodtató, hogy a fizikai dolgozók aránya 51,34 százalékról 45,25 százalékra csökkent, ezért tovább kell szór. galmazni a termelésben közvetlen résztvevők párttaggá nevelését. A kor szerinti összetétel lényegesen nem változott. Az iskolai végzettség javult, a pártiskolát végzettek aránya növekedett. A tagfelvétel a tagjelöltség megszűnésével nem csökkent, felelősségteljesebb lett a kivá(Folytatás a lt oldalon)
