Békés Megyei Népújság, 1970. november (25. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-04 / 259. szám

A vevő senki hibájából nem károsodhat... Az anyaghiány ellenére teljesíti éves tervét a Gyulai Fa- és Fémbútoripari Ktsz Élet a »«áxalékok mögött A pihenés bére, a nyugdíj Hazánk minden táján és szá­mos külföldi városban ismerik a Gyulai Pa- és Fémbútoripari Ktsz iroda-, dolgozószobái bú­torait, vendéglátó-helyiségekbe készült, berendezéseit, szálloda- bútorait. „Álomszép”! Gyakran hallani ezt a jelzőt hazai és külföldi kiállításokon. A gyulai bútorok szépségükkel, prakti­kusságukkal, modern vonalaik­kal megnyerték a vevők tetszé­sét, ezért megközelítőleg sem győzik kielégíteni az igényeket. Erre az esztendőre 140 millió forint értékű bútor eladására kötöttek szerződést, amiből 50 milliós nagyságrendű az export. — A kívülállók nem is sej­tik, mennyi gonddal, bajjal küz­dünk, amíg a tervből valóság lesz — mondja erről Nagy Kál­mán, a szövetkezet elnöke. — Mi szeretjük a határidőket be­tartani, de a vevők türelmetle­nek, gyakran hamarabb szeret­nék elvinni az árut,. mint ere­detileg megállapodtunk. A mi­nőségre is kényesek vagyunk. Igenám, de alapanyagból dol­gozunk, s ebből nincs mindig sem mennyiségben, sem minő­ségben megfelelő készletünk. Legtöbbször a különböző mére­tű csőanyagok szerepelnek a Az élelmiszer- minőségellenőrzések újabb tapasztalatai A megyei élelmiszerellenőrző és vegyvizsgáló intézetek or­szágszerte újabb vizsgálatokkal ellenőrizték az alapvető fogyasz_ tási cikkek minőségét. A vizsgá­latok azt bizonyítják, hogy az utóbbi időben általában javult az élelmiszerek minősége és a vásárlók részéről is kevesebb a panasz. Az ellenőrzések azonban né­hány olyan hiányosságra felhív­ták a figyelmet, amelyek a gon­datlanság, felületesség következ­ményei. A Magyar Édesipar pél­dául tíz. és huszonöt dekás cso­magokban egyébként kitűnő mi_ nőségű töltött nápolyit hozott forgalomba. A csomagolásra alu­míniumfóliát használnak fel, amely —, ha légmentesen zár —, kiválóan alkalmas a tennék minőségének megóvására. A je­lenleg forgalomban levő töltött nápolyi-csomagok nagy többsé­génél azonban az alumíniumfó­lia már a szállítás idején fel­bomlik. A minőségi ellenőrök felhívták az üzemek figyelmét, hogy gondosabb csomagolással előzzék ezt meg. hiánycikklistán. Sok a gond a kárpitanyag- az epedaeliátás- ban is. Hiánycikk a kárpitos­munkánál rendkívül fontos „be­lövőpisztoly”. Megtudtuk azt is, hogy a mű­bőrből, kárpitanyagból a szí­nekben nem elég nagy a vá­laszték. A vevő ragaszkodik a kiválasztott színhez, a szövet­kezet viszont csak abból dol­gozhat, amit kap. Vagy nincs meg határidőre, vagy más anya­got használ fel, s úgy érzi, be­csapta a partnerét. — Mi a nehézségek ellenére is teljesítjük éves tervünket — mondotta. — Menetközben készülünk az új esztendőre. 1971-ben összesen 160 millió fo­rint értékű bútort gyártunk, s ezt már szerződésileg lekötöttük a hazad és a külföldi vevőkkel. Többet is vállalhattunk volna, de ismerve a nehézségeket, szo­lidan terveztünk. Egyébként rendkívül nagy probléma ná­lunk a félkész-termékek tárolá­sa, gyakran gyors munkaátqso- portosítást kell végrehajtanunk, mert nem tudjuk befejezni az elkezdett szériát. Jó lenne, há az alapanyaggyártás is párhu­zamosan fejlődne a bútoripar­ral, hisz nemcsak a közületek, de a lakosok is egyre több sz«P, modem bútort igényelnek! A. B. A tréfa olykor hatalmas hord. erejű történelmi változások ki­fejezője. Szokás hazánkat — ok­kal — a „nyugíjasok országa”- ként emlegetni. A tréfálkozás­hoz az kellett, hogy... Történel­mi sorsforduló kellett hozzá. 1934—1938 között 1,25—1,28 pen­gő volt a napszámbér a mező- gazdaságban. A mezőgazdasági munkások járadéka — ameny- nyiben uruk fizette /a nyugdíj - biztosítást — 65. életévük be­töltése után volt megadható. Havi öt pengő.' A férfiaknak. Nők nem részesülhettek benne... Az ipari munkások — 1929. ja­nuár 1-én életbelépett — nyug­díjbiztosítása feltételként a 65. életévet, s legkevesebb 400 hét szolgálati időt követelt meg. 1938-ban az ipari munkások át­lagos öregségi járadéka havi 18 pengőre rúgott... A közszolgá­lati alkalmazottak nyugdíjrend­szere tekintett vissza a legna­gyobb múltra. Negyvenévd szol­gálat után keresetük 85—90 szá. zalékát kapták meg nyugdíjként. Tízszer, tizennégyszer annyit, mint a munkások, a magánal- kalmazottük... A hárommillió koldus országa volt ez, s nem a nyugdíjasoké. Három törvény Az jil rend a sokféle társadal­mi igazságtalanság eltörlése kö­zepette sort kerített a nyugdí­Most ünnepelte megalakulá­sának negyedszázados jubileu­mát a Köröstarcsai ÁFÉSZ. Az ünnepségen Paczuk József, a szövetkezet elnöke köszöntötte a megjelent veteránokat, majd 26 alapító tagnak adott át elismerő oklevelet és ajándékot. Fotó: Balkus • • ünnepi megemlékezés A Szakszervezetek Békés me­gyei Tanácsa a szakszervezeti mozgalomban dolgozó veterá­nok és ifjúmunkások részére november 6-án, pénteken dél­előtt 10 órai kezdettel a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 53. évfordulója alkalmából ünnepi megemlékezést tart Bé­késcsabán, a MEDOSZ-székház- ban. Beszédet mond Lipcsei Imre, az SZMT tagja, a Köz- gazdasági Munkabizottság ve­zetője, majd Nagy István, az SZMT vezető titkára a legjobb társadalmi aktíváknak jutalmat ad át. jakra is. 1952. janüár 1-én lépett életbe az első, átfogó nyugdíjtör. vény, amely — hatalmas válto­zás volt ez — kimondta: min­den munkaviszonyban állónak jár az öregkori ellátás. Igaz, sze. rény volt a mérce. Átlagos mun­kabérük 15 százalékát, valamint az 1945 óta munkában töltött évék után esztendőnként a törzsnyugdíj két százalékát kap­hatták meg ellátásként a pihe­nőre térők. A második nyugdíjtörvény 1954. október 1-én lett hatályos. Üjabb lépés előre: a munkabér átlagának ötven százaléka a törzsnyugdíj, s a nyugdíj fele az özvegyi nyugellátás. 1958-ban kongresszust tartot­tak a szakszervezetek. Ott a többi között kimondták: „...a nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő rendezésével és az 1945 előtt munkában eltöltött időnek a nyugdíjpótlékba való beszámí­tásával növelni kell a különb­séget a rövid és a hosszabb szol. gálati idővel rendelkezők kö­zött”. Így került sor az 1958. évi 40. törvény elfogadására, mely különböző módos í tás okkal máig is érvényben van. A törvény nö­vekvő időalapot — ma, 1970-ben 25 évet — követel meg a teljes nyugdíj megállapíthatóságához. E törvény alapján emelték fel az 1954 előtt megállapított nyug­díjakat legalább havi 500 fo­rintra, később — 1963-ban — az alacsony összegű özvegyi nyug­díjakat, 1966. február 1-én, majd ez év március 1-én újabb eme­léseket valósítottak jneg... Jogcím itthon és másutt Milyen formái vannak nap­jainkban a nyugellátásnak? Saját jogon öregségi, rokkant­sági nyugdíjat vagy baleseti járadékot élvezhet valaki Sa­ját jogú nyugdíjához még csa­ládi vagy házastársi pótlék is tartozhat. A hozzátartozók nyugellátása lehet özvegyi vagy I szülői nyugdíj, s árvaellátás. Ezeken üdvül még járadékok, il­letve kivételes ellátás formá­jában élvezheti valaki az állam adta támogatást. Tekintsünk ki a világba, hogy reálisan értékelhessük hazai eredményeinket s gondjainkat. A világ 92 államában van nyugdíjrendszer, illetve szerve­zett nyugdíjbiztosítás. A jogo­sultság alapja erősen különbö­zik a legtöbb országban. Ha­zánk a nyugdíjkorhatárt tekint­ve — ellentétben a közhiede­lemmel — jó helyen áll a 92 állaim alkotta mezőnyben. A nők 55 éves életkorát 45 or­szág szabja meg feltételként, 47 ország ennél többet határoz meg. A férfiak 60. életévét 57 ország tekinti feltételnek — mindössze 18 ország van, ahol 55 év, a többi országban maga­sabb a nyugdíjaztatáshoz szük­séges korhatár. Elnnél is nagyobbak az elté­rések a nyugdíjalap kiszámítá­sában. Van, ahol a nyugdíjat megelőző öt esztendő átlaga, másutt a nyugdíjat megelőző 10 évből a dolgozó kívánsága sze-: rint kiválasztott egymást köve­tő 3—5 év, míg több államban a teljes szolgálati idő alkotja a törzsnyugdíj kiszámításának alapját. Erősen változik az előb­biek szerint meghatározott át­lagkereset 60—65 százaléka — pl. Belgium, Románia, Elgyesült Államok —, másutt — pl. Fran­ciaországban — csupán 20 szá­zaléka 60 éves Korban, s 40 a 65. életév után. Több ország­ban — Szovjetunió, Egyesült Államok, Lengyelország — ún. degresszív kulcsokat alkalmaz­nak, a kisebb keresetűek a havi átlag nagyobb hányadát kap­ják, mint a magasabb fizetés­sel nyugdíjba menték. Néhány országban, a meghatározott élet­kor elérése után akkor is folyó­sítják az öregségi nyugdíjat, ha valaki fenntartja munkaviszo­nyát..; Még egy lényeges érdekesség: a világon mindössze 15 olyan ország van, ahol tekintettel az árak és bérek emelkedésére, a nyugdíjakat is automatikusan, rendszeresen emelik. A Minisz­tertanács közelmúltban hozott döntése alapján hazánk most már e 15 ország közé tartozik. Minden ötödik állampolgár öregkor. Szorongás a feles­legesség érzésétől, felelem a betegségtől, az elhagyatottság- tóL Orvosi, pszichológiai tár­sadalmi problémák bonyolult csoportja, ez az öregkor. Ha­zánkban — hála a megválto­zott életfeltételeknek — foko­zatosan emelkedik az átlagélet­kor. 1949-ben a meghaltak átla­gos életkora 47,56 év volt a fér­fiak, s 52,02 a nők esetében. 1960-ban 60,04, illetve 64,50, 1969-ben pedig 63,08 év a fér­fiaknál, s 67,83 év a nőknél. 1930 és 1968 között az ország népessége 18 százalékkal növe­kedett, a 60 éven felüliek szá­ma viszont megkétszereződött... Az 1949-es népszámláláskor a népesség 11,6 százaléka volt 60 év feletti, 1960-ban 13,8, s 1970- ben 16,7 százalék. (1949-ben 1 073 000, 1969-ben 1 719 000 fő). Kommentár nélkül is sokat­mondó számok. Örömteljesek, s gondokat is hordozók. Hiszen az összlakosság 20 százaléka, minden ötödik állampolgár — mivel a nők 55. életévükben érik él a nyugdíjkorhatárt — nyug­díjaskorú ! Az ezredfordulóra, számítások szerint 2,5 millióra nő a nyugdíjaisfcorúak tábora, ez az ország lakosságának 22— 22,5 százalékát teszi majd ki! S mivel — számítások szerint — a 60. életévükben nyugdíjazott férfiak átlagosan 16 évig, az 55i évesen nyugdíjazott nők 23 évig élvezik a nyugdíjat, az állam­nak egyre szélesebbre kell nyit­nia a közös bukszát. Azt, ame­lyet mi töltünk meg több vagy kevesebb pénzmaggal, s amely­ből ennek megfelelően fizethe­tik a pihenés bérét, a nyugdí­jat. Mészáros Ottó (A cikk befejező részét lapunk következő számában közöljük.) Makulatúra és hulladék újságpapír (fehér) kapható BÉKÉS MEGYEI NYOMDAIPARI VÁLLALAT TELEPE. Békéscsaba, Szent István tér 18 mmssm 3 1970. NOVEMBER 4. Milliós károkat előzhet meg, ha lángmentesítő brigádunkkal végezteti a faszerkezetek és textíliák lángmentesítési munkáit (gombátlanítás. vegyszeres tisztítás). Megrendelését azonnalra vállaljuk, a jövő évre megrendelt munkáknál pedig árengedményt adunk. Részletes felvilágosítással rendelkezésére áll a „MÁRVÁNY" ÉSZK VÁLLALAT Budapest, VII., Alsóerdősor U: 18. Telefon: 221—316. Ügyintéző: Budainé. x Jubileum Köröstarcsán

Next

/
Oldalképek
Tartalom