Békés Megyei Népújság, 1970. november (25. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-28 / 279. szám
1970. NOVEMBER 28., SZOMBAT Ära: 1 forint XXV. ÉVFOLYAM, 279. SZÄM Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG „TOVÁBBI FEJLŐDÉSÜNK NÉLKÜLÖZHETETLEN FELTÉTELE A KORSZERŰ SZERVEZÉSI ÉS VEZETÉSI MÓDSZEREK HASZNOSÍTÁSA, A KOOPERÁCIÓ ÉS A SPE- CI ALIZ A CIO SZÉLESÍTÉSE, A TERMELÉSI FOLYAMAT EGÉSZÉRE KIHATÓ MODERN TECHNIKA BEVEZETÉSE”. (AZ IRÁNYELVEKBŐL) A pártkongresszus pénteki ülése Pénteken reggel 9 órakor, az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában folytatta munkáját a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa. A vita megkezdése előtt a délelőtti ülés elnöke, Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára megemlékezett Engels. Frigyes születése 150. évfordulójáról. Ezután a vita folytatására került sor. Felszólalt többek között dr. Horváth István, a KISZ Központi Bizottságának első titkára. Benkei András belügyminiszter. A tegnapi ülésen szólalt fel Erdei Lászlómé, a NOT elnöke. Kádár János elvtárs zárszava után a kongresszus elfogadta a határozati javaslatot. Erdej Lászlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke felszólal a pártkongresszuson A nők alkalmasak a közéleti tevékenységre és vezetésre Erdei Lászlóné felszó Bevezetőben hangsúlyozta, hogy az utóbbi négy esztendőben a párt Központi Bizottsága nagy horderejű gazdasági, társadalom- és tudománypolitikai kérdések megoldását tűzte napirendre. E kérdések egyike a nők helyzete, amely közvetlenül társadalmunk felét, közvetve pedig egészét érinti. A Központi Bizottság erről átfogó, az intézkedések egész rendszerét magában foglaló határozatot hozott. — Ma a munkásoknak csaknem negyven százaléka nő — folytatta. — Nemcsak a hagyományos női munkaterületeken, hanem a legdinamikusabban fejlődő iparágakban, a híradástechnikában, a műszeriparban, a gépgyártásban és a vegyiparban is jelentős számban dolgoznak. A termelőszövetkezetekben a tagság 35,6 százaléka, a segítő családtagok 75—80 százaléka nő. A szolgáltatások különböző ágad is egyre több nőt foglalkoztatnak. Az államigazgatás dolgozóinak 42 százaléka nő. _ Az egyenlő munkáért e gyenlő bért elve a női egyenjogúság egyik alaptörvénye. Több helyen azonban, megsértik a munka szerinti javadalmazás szocialista elvét. A Központi Bizottság határozata óta már eddig is több üzem és vállalat vizsgálta felül a nők bérezését, j Az Egri Dohánygyárban például 5 százalékos béremelést hajtottak végre azokon a munkahelyeken, ahol a nők eddig hátrányban voltak, a Veszprémi Mezőgazdasági Gépjavító Vállalatnál pedig mintegy száz munkásnő bérét átlagosan 9 százalékkal emelték. A nők keresete azért is kisebb, mert jelentős részük olyan gazdasági ágazatokban, illetve, területeken dolgozik— a textil- és ! ruházati iparban, a közoktatásban, az egészségügyben, a kereskedelemben stb. — ahol a kere- j setek általában alacsonyabbak, a béraránytalanságok megszüntetésére még nem kerülhetett sor, az csak a népgazdaság fejlődésével, fokozatosan valósítható meg. A nők gyorsütemű munkába- állásával nem tartott lépést szakmai felkészültségük növelése. Nagyrészük betanított vagy segédmunkás, mindössze 15 százalékuk szakmunkás. A dolgozó nők többsége kész volna a szakképzettség megszerzésére. Mostanában azt a kérdést is nekünk szegezik, hogy vajon helyes-e a nők ilyen nagyarányú foglalkoztatása, hiszen a kettős terhelést nehezen viselik: vagy nem teljes értékű munkaerők, vagy családi kötelezettségeiket hanyagolják el. Hogy helyes-e? Ügy gondolom, erre a kérdésre eddigi eredményeink birtokában határozott igennel felelhetünk. Ez a pozitív folyamat azonban gyorsabb ütemben ment végbe, mint a hozzá szükséges társadalmi feltételek kialakításai szociális ellátás, a szolgáltatások fejlődése, a közfelfogás megváltozása. Ez az el- ] lentmondás átmenetileg valóban | fáradságosabbá teszi a nők életét ás kettős hivatásuk betöltése | áldozatvállalást követel. A nők többsége azonban egyik hivatását sem hanyagolja el a másik kedvéért. Jelenleg a legnagyobb feszültséget a gyermekék intézményes elhelyezése okozza. A kereső nők háromnegyed része 18—45 év közötti korban van. Érthető tehát, hk»gy egyre nagyobb az igény a gyermekintézmények, elsősorban az óvodák iránt. Sok jelentkezőt azonban a javulás ellenére sem tudunk óvodában elhelyezni. Véleményem szerint e tekintetben a negyedik ötéves tervet túl kell teljesíteni, egyrészt központi erőforrásokból, másrészt a tanácsok és az ipáid, mező- gazdasági vállalatok összefogásából. A továbbiakban a gyermekgondozási segélyről mint egyedülálló szociálpolitikai vívmányról beszélt, amely megkönnyítette a nők kettős hivatásának betöltését, majd a nők közéleti szerepléséről szólt. — Sok helyein nem ismerik el, hogy a nők alkalmasak a közéleti tevékenységre és vezetésre. Ebben nemcsak a férfiak hibáztathatok, hanem a nők iá. Gyakran húzódoznak a nagyobb felelősségtől és ezzel konzerválják a régi nézeteket. A nők helyzetével foglalkozó központi bizottsági ülésen elhangzott, hogy a párt „nem tud megbékélni ezzel a helyzettel és e nézetekkel, s ezen változtatná kell”. j, A párttól, a kommunistáktól várható elsősorban a példamutatás. A X. kongresszust megelőző vezetőségválasztáskor a Központi Bizottság határozata már .szép eredményeket hozott. 5 A pártvezetőségek tagjai között j a nők aránya 20 százalékról 23,5 százalékra, a párt-végrehajtó bizottságok tagjai között pedig 8,8 százalékról 14,7 százalékra növekedett. Kívánatos, hogy ugyanez a szellem érvényesüljön az országgyűlési, a tanácsi és a szakszervezeti választásokon és a társadalmi élet más területein is. A kommunisták bátorítsák, neveljék a vezetésre alkalmas nőket és a választás vagy kinevezés alkalmából támogassák őket Nem statisztikai szempontok, nem kirakatpolitika kedvéért, hanem a társadalmi fejlődés érdekében —, mondotta befejezésül Erdei Lászlóné. Hz ifjak boldogsága elválaszthatatlan a szülő, a testvér, a szocialista közösség boldogulásától Dr, Horváth István felszólalása Dr. Horváth István, a KISZ ] Központi Bizottságának első titkára az ifjú nemzedék, az út- j törők és a kommunista ifjúsági | szövetség tagjai nevében kö- j szöntötte a kongresszust — Szívből jövő üdvözletünk mindenekelőtt a párt marxista— leninista politikájának szól. Annak a reális politikának, amely immár 14 éve elveiben megingathatatlan, módszereiben rugalmas, kialakításában és megvalósításában demokratikus. Nemcsak egyetértünk a párt politikájával, nemcsak osztozunk a gondokban, hanem tevékenyen részt vállalunk munkásosztályunk, népünk és nemzetünk nagy céljának megvalósítása, ban: a szocialista Magyarország felépítésében. Az ifjúság, életkoránál és társadalmi hivatásánál fogva, különösen érdekelt abban, hogy ef a politika újabb győzelmeket arasson, hogy a szocializmus teljes felépítése valósággá váljék, mert az ifjú j nemzedék élvezi majd legtovább ennek minden gyümölcsét. — A mi ifjúságunk már szocializmust építő társadalmunkban született, ezért számára a szocializmus természetes életközeg. Eszméihez őszintén vonzódik, gyakorlatunkkal szemben azonban időnként és helyenként talán túlzottan is kritikus. Ebben a knlaikusságban természetesen sokféle hatás keveredik; a tapasztalatlanság a javító jószándék, a burzsoá demagógia, a nemzetközi munkásmozgalomban fellelhető különféle nézetek és nem kevésbé társadalmi gyakorlatunk újratermelődő ellentmondásai, fogyatékosságai is. Ezért örülünk annak, hogy pártunk nem a felszíni jelenségekből ítéli meg az ifjúságot, hanem a lényegből vonja le következtetéseit. A magyar ifjúság fejlődését alapvetően egészségesnek tartjuk. A továbbiakban az ifjúkor könnyű és nehéz oldalairól szólt, ecsetelte a pályaválasztás nehézségeit, azt az időszakot, amikor a fiatalok szép ideáljait (Folytatás a 2. oldalon) Aczél György, dr. Erdei Ferenc és Kádár János a kongresszus szünetében. (MTI-fotó: Vigovszla Ferenc felvétele — KS)
