Békés Megyei Népújság, 1970. november (25. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-27 / 278. szám
A Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa Czinege Lajos: Olyan katonai erőt tartsunk fenn, amely az agresszor fékentartásához szükséges Czlnege Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, honvédelmi miniszter felszólal a pártkongresszuson. (MTI Fotó — KS) Bevezetőben a fegyveres erők pártszervezeteinek küldöttei, i kommunistái, egész személyi ál-! lcmánya nevében köszöntötte a kongresszust, majd így folytatta: j — A kongresszusra készülve a 1 fegyveres erőknél — éppúgy,! mint társadalmunk minden te- j rületén — a kommunisták sok-j oldalúan, felelősséggel elemez. J ték a legutóbbi négy évben1 végzett munkát, célkitűzéseink j megvalósulását. Egyértelmű volt a megítélés: pártunk politikája! eredményesen, jól szolgálja a szocializmus ,építésének, a dolgozó nép felemelkedésének ügyét. A töretlen politika szer-j vés alkotóeleme pártunk követ- \ kezetes .és kiegyensúlyozott hon-1 védelmi politikája. Ennek meg-j valósításáért a fegyveres erők-t ben szolgáló kommunisták és pártonkivüliek a legutóbbi1 kongresszus óta is következetesen dolgoztak. A továbbiakban tényekkel, adatokkal illusztrálta, milyen hatalmas támadó katonai gépezetet tart fenn a nemzetközi im. j perializmus, elsősorban az amerikai imperialisták, a világ leg- i különbözőbb térségeiben. Az im-, perialisták gátlástalanságát bí-S zonyítja, hogy a második világ-! háború óta általuk kirobbantott! háborúk és fegyveres konfliktu-; sok negyven ország területét1 elintették. Ebben a helyzetben történelmi szükségszerűség, hogy az imperialista agressziótól fenyegetett I országok, a szocializmust építő | népek — köztük a mii népünk — j olyan katonai erőt tartsanak! fenn, amely az agresszor féken- tartásához szükséges. Továbbra is szükségesnek tartjuk, hogy — a tagországok külön-külön megtett honvédelmi intézkedésein '■ túlmenően — erősítsük közös védelmi szervezetünket, amihez j a magunk részéről minden szűk-' séges, lehetséges mődon hozzájárulunk. Kollektív védelmünk-j bői a legnagyobb terhet a szo-l cializmus, a társadalmi haladás ügyéért roppant áldozatokat ho-; zó Szovjetunió vállalta és vállalja. A Szovjetunió hatalmas katonai erejére támaszkodó — valamennyi tagállam erőfeszítéseit erősítő — kollektív védelem egyik alapvető biztosítéka szocialista országaink szabadságának, függetlenségének, az európai biztonság, a világbéke megóvásának. — A Szovjetunió közvetlenül 4 BŰÍsmOBSsP. unó. NOVEMBER 27. is felbecsülhetetlen segítséget nyújt hazánk védelméhez. Joggal állapította meg pártunk Központi Bizottsága 1968 februári ülésén: katonai együttműködésünk lehetővé teszi, hogy anyagi { eszközeinket az ország védelmé- ! vei legközvetlenebbül összefüggő területekre koncentráljuk, és, nem kell a korszerű háború' megvívásához szükséges minden fegyverfajtát beszereznünk: Amire pedig szükségünk van — például a korszerű nehéztechnika, a speciális fegyverrendszerek vagy parancsnoki kádereink, specialistáink jelentős részének magasfokú képzése — azt a i Szovjetunió, igényeinknek megfelelően folyamatosan biztosítja részünkre. — Fegyveres erőink hivatásos ; állománya teljesíti feladatait. A tisztikar szilárd politikai erőt képvisel. Szakmai és általános műveltsége megalapozott. A sorkatonai szolgálatot teljesítő fiatalok egyre nagyobb része — a | szocialista társadalmi környezet, a döntő többségében pozitív családi nevelés, a mind hatékonyabbá váló honvédelmi nevelő munka hatására — hazánk.' társadalmi rendünk védelmét tudatosan vállalva vonul be a néphadseregbe. fegyveres erőinkhez. A kiképzésben tömegesen érnek el kimagasló eredményeket. A katonák tízezrei vesznek részt a szocialista versenyben, amely formájában és célkitűzéseiben lényegében azonos az üzemekben örvendetesen fellendülő mozgalommal, tartalmában pedig igazodik ahhoz, ami a katona kötelessége. A versenyben támasztott igen magas követelményeket évente sokezer katona. több száz raj, szakasz, század teljesíti. Fegyveres erőink kommunistái — a kongresszusra készülve — a taggyűléseken és pártértekezleteken ugyanolyan felelősséggel, reálisan és sokoldalúan elemezték, összegezték az elmúlt években végzett munkát, mint amilyen hatékonyan vettek részt az eredmények, sikerek létrehozásában. A fegyveres erőknél szolgálatot teljesítő kommunisták, a néphadsereg, a határőrség, a karhatalom katonái és parancsnokai köszönik a párt- és állami vezetésnek az eredményes munkához biztos alapot jelentő, világos döntéseket, útmutatásokat. Köszönik dolgozó népünknek a sokoldalú gondoskodást. Elhatározott szándékúik, hogy a jövőben is becsülettel teljesítik feladatukat. Azt kérik a X. kongresszustól, hogy erősítse meg a párt eddigi politikai irányvonalát, benne honvédelmi politikáját — mondotta befejezésül Czi- nege Lajos elvtárs. Ácsiéi György: * Pártunk kulturális politikájának alapvető módszerei beváltak — Bárki, aki összeveti a magyar nép mai műveltségét és művelődési lehetőségeit, ideológiai és szellemi életének színvonalát a múltéval, megállapíthatja: a változások ezen a téren is történelmiek — kezdte beszédét Aczél György. A múltban a felnövekvő nemzedéknek még húsz százaléka sem tanult iskolában nyolc éven át. Ma pedig azért vagyunk —• joggal — elégedetlenek, mert a magasabb képzést nyújtó nyolc osztályos általános iskolát gyermekeinknek csak 90 százaléka fejezi be eredményesen. A hajdan kiváltságosaknak számító érettségizettek száma négyszer, a diplomásoké pedig háromszor akkora, mint a második világháború előtt volt. Méltán sorolhatjuk vívmányaink közé azt is, hogy alkotóink számára olyan légkört teremtettünk, amelyben szabadon bontakoztathatják ki tehetségüket népünk és az emberiség javára. A párt bizalmára az értelmiség bizalommal, odaadó munkával válaszolt A szocialista kultúra építésében elért eredményeink azt is tanúsítják, hogy pártunk kulturális politikájának fő vonala helyes, alapvető módszerei beváltak. Politikánk egyik lényeges vonása a békés egymás mellett élés elve és gyakorlata, ami természetszerűleg jár együtt a gazdasági és kulturális kapcsolatokkal. Az imperializmus azonban nem adta fel a maga céljait, s ha a szocializmus erői — élükön a Szovjetunióval — rá is kényszerítik a békés egymás mellett élésre, annál fondorlatosabban törekszik az ideológiai fellazításra, nem utolsósorban a kultúra terén. Az ebből adódó feladatokról szólva, Aczél György aláhúzta, hogy mindenütt, az eddiginél következetesebben útját kell állni minden fellazítási kísérletnek, és erősíteni a marxizmus—leni- nizmus pozícióit a kulturális életben — ezért kell a felmerülő új kérdések alkotó megválaszolásával, szocialista kultúránk eredményeinek felmutatásával a marxizmus eszméinek mindenütt új és új híveket szereznünk. , Pártunk szövetségi politikája is fokozott ideológiai követlemé- nyeket hárít kulturális életünkre. A szövetségi politika — ahogy mindig is hangsúlyoztuk — nemcsaak együttműködést jelent a munkában mindazokkal, akik igent mondanak a szocializmusra, hanem ennek az „igen”- nek az alapján szüntelen eszmei vitára is kötelez a nem marxista nézetekkel. Ezt a társadalmi élet mindennapjaiban folyó vitát, ideológiai meggyőződést a kultúra terén is folytatni kell. A tudomány kérdéseiről szólva rámutatott: — Korunkban a tudomány súlya és felelőssége rendkívül nagy és egyre növekszik. Ez nemcsak műszaki és természeti tudományokra érvényes, hanem a szocialista tudat fejlesztése szempontjából oly fontos társadalomtudományokra is. Minőségi változást jelez e téren. hogy nálunk a társadalom- tudományok nemcsak a csúcsokon segítenek megfogalmazni a fejlődés általános irányát. Ma már mind több igényesen dől- : gozó gyár, intézmény, mezőgaz- j dasági üzem, termelőszövetkezet1 és pártszervezet kezdi felismer- ni, megérteni, hogy az élet és a i valóság makacsul ismétlődő kérdéseire, a még meg nem oldott vagy a fejlődéssel együtt jelentkező új problémákra tudományosan megalapozott válaszokat kell adnunk. A tudomány napjainkban — nálunk — nemcsak termelőerővé, hanem emberi közösséget formáló humanista erővé is válik. Szerepének, tekintélyének növekedésével arányosan nő tár- .sadalmi felelőssége. Ez a tény tudósainkat joggal lelkesítheti, ugyanakkor a megn övékedet* felelősség forrása is. Az ország nemcsak társadalmilag életbevágó kérdésekre vár feleletet a tudósoktól, hanem az oktatás- i ban, az ismeretterjesztésben va- ; ló részvételüket is igényli. j Amikor korszerű, szocialista igé-J nyékét fogalmazunk meg az is-1 kólákkal szemben, akkor a pe-! dagógusok növekvő felelősségéről is szólunk. Tudatosan tesz- szük ezt, tudva, hogy sokat kell tenni, azért, hogy mindenütt —! központilag, de helyileg is — megbecsülésük sokkal jobban j Újságírók, szerkesztők, fotósok, rádió- és tv-riporterek serege dolgozik azon, hogy a hazai és külföldi közvélemény gyorsan, valósághűen értesülhessen a X. pártkonrgesszus eseményeiről. Képünkön: a kongresszus egyik sajtóirodája. (MTI Fotó — Kis) összhangban legyen megnövekedett feladataikkal, társadalmi szerepükkel. Az oktatással összefüggésben a fizikai dolgozók gyermekeinek továbbtanfflásáról is részletesen szólt Aczél György. Hátrányos helyzetük csökkentése érdekében, hosszabb és rövidebb távú eszközökkel együttesen kell élnünk. Hangsúlyozta ezután, hogy központi feladat továbbra is, hogy közelebb vigyük a művészetet a tömegekhez — és a tömegeket a művészethez. Ez sok_ rétű, bonyolult ideológiai és szervezőmunkát követel mindannyiunktól. — Alkotóinktól azt kérjük, hogy lássák, becsüljék, értékeljék azt a nagy utat, amit népünk megtett' és tesz, azt a történelmi lépést, amely az „én”-től a „má”-ig vezet. Mert ha ezt nem látják, akkor a napjainkban végbemenő fejlődésnek történelmileg leglényegesebb vonását veszítik szem elől: azt, hogy miként alakítjuk a szocialista közösséget, a kollektív szellemet és hogy e közösség hogyan teszi ugyanakkor gazdagabbá az egyént, a személyiséget. Ez napjaink legérdekesebb feladata:^ méltó folytatása irodalmunk, művészetünk léi,jobb hagyományainak és egyben hivatása a pártos-, szocialista-realista irodalmunknak, művészetünknek. Beszédét így fejezte be: — A feladat teljesítéséhez jók, jobbak a körülményeink* mint bármikor. De ahogyan társadalmunk fejlesztésében mindenütt, itt is szükség van az odaadó, együttes munkára; a kultúra kibontakoztatásához is minden alkotó erőt össze kell fogni. A Központi Bizottság referátumának szavaival élve: „A párt minden, szervezetének és minden tagjának, a szocializmus minden hívének odaadással és fáradhatatlanul kell dolgoznia ezen a szép és any- nyira fontos munkán” — mondotta nagy tapssal fogadott felszólalása végén Aczél György. További felszólalók A csütörtöki ülésen felszólaltak még: ifj. Bakk János, Borsod megyei, Hingi József, Csong- rád megyei, Jeszli Jánosné Veszprém megyei. Szekeres László Szolnok megyei, Szabó István Hajdú-Bihar megyei, Bihari Ottó Baranya megyei küldött. A testvérpártok képviselői kö_ zül üdvözölte a kongresszust: Niarnin Zsagvaral, a Mongol Népi Forradalmi Párt Politikai Bizottságának tagja, Friedrich Ebert, a Német Szocialista Egy- ségpárt Politikai Bizottságának tagja, Max Reimann, Németország Kommunista Pártja KB első titkára, Herbert Mies, a Német Kommunista Párt alelnöke, Leif Hammerstad, Norvégia Kommunista Pártjának tagja, Bert Pearce, Nagy-Britannia Kommunista Pártja Politikai Bizottságának tagja, Hans Mahle, a Nyugat-Berlini Szocialista Egységpárt Elnökségének tagja, AgostJino Novella, az Olasz Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, Jósé Vitori- ano, a Portugál Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára, Paul ^Miculescu-Mizil, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára Vincenzo Pedini, a San-marinoi Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja, Ignacio Gal- lego, a Spanyol Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja. A kongresszus ma folytatja munkáját.
