Békés Megyei Népújság, 1970. november (25. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-27 / 278. szám
„A szocial'sta társadalom építésének együtt kell járnia a dolgozók életszínvonalának rendszeres emelésével." (Az Irányelvekből) jj»A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1970. NOVEMBER 27.. PÉNTEK Ara 80 fillér XXV. ÉVFOLYAM, 278. SZÁM folytatta a vitát Csütörtök reggel 9 órakor folytatta munkáját a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa. A délelőtti ülés elnöke, Glanz Lászlóné, a felsőszölnöki általános iskola tanítónője, Vas megye küldötte bejelentette, hogy újabb testvérpártoktól érkeztek üdvözletek a kongresszushoz. Táviratban üdvözölte a tanácskozást a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadí- tási Front Központi Bizottsága, továbbá a Libanoni Kommunista Párt és a Tunéziai Kommunista Párt. A tegnapi ülésen szólalt fel Fehér Lajos élvtárs is. Tegnap felszólalt Fehér La jos, Gáspár Sándor, Pullai Árpád, mi érdele a szövetkezetek gazdálkodásában közvetett úton érvényesül: a szocialista állam az anyagi érdekeltségen alapuló gazdasági eszközökkel, azaz gazdasági szabályozók révén gondoskodik arról, hogy a szövetke. zetek társadalmi és gazdasági jelentőségüknek megfeleljen fejlődjenek. Biztosítja és érvényt szerez annak, hogy a szövetkezetek teljesítsék a szocialista társadalom, a szocialista állam iránti kötelezettségeiket. A gazdasági szabályozók és ösztönzők ma már általában biztosítják az önálló, vállalat- szerű gazdálkodás pénzügyi feltételeit a szövetkezeteknél is. Egyes, az állam által társadalmi és gazadsági szempontból szükségszerűnek tartott, de a mai árak mellett gazdaságosan meg nem oldható feladatok ellátásáért a szövetkezetek is állami támogatásban részesülhetnék. Nincs szükség az erőltetett, megalapozatlan tsz-egyeslilésekre — Szükségesnek tartjuk ezúttal is hangsúlyozni, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezeti gazdálkodás esetében az (Folytatás a 2. oldalon) Fehér Lajos elvtárs beszéde Bevezetőül szövetkezet-politikánk korszerűsítéséről szólt, majd rámutatott, hogy a XX. pártkongresszus óta, a szövetkezet-politikai összegezés és az éhhez kapcsolódó széles körű tömegpolitikai munka országszerte egész szövetkezeti mozgalmunk komoly fellendülését hozta. A megújhodási folyamat kiemelkedő fontosságú egész szocialista társadalmunk demokratikus továbbfejlesztése szempontjából. Beszélt az állami, vállalati és szövetkezeti tulajdon viszonyairól, majd így folytatta: — Szövetkezeti mozgalmunk,, s általában szocializmust építő társadalmunk új hajtásai, újszülöttei a termelőszövetkezeti szövetségek. Ajánlásaikkal, koordináló és szervező tevékenységükkel, kezdeményezéseikkel már eddig is hathatósan segítették a termelőszövetkezeteket az önálló, vállalatszerű gazdálkodás és a demokratikus működés fejlesztésében. E szövetkezeti ön- kormányzatok máris komoly tekintélyt és társadalmi rangot vívtak ki maguknak. A termelőszövetkezeti parasztság bizalommal viseltetik irántuk: magáénak, saját szövetkezeti fórumának tekinti és szívvel támogatja e szövetségeket. E fiatal társadalmi képviseleti és érdekvédelmi szövetkezeti szervezetek új munkastílusukkal élénkítően hatottak egész szövetkezeti mozgalmunkra. Űj színt hoztak társadalmunk életébe, működésükkel, már eddig is sikeresnek mondható munkájukkal erősítették és erősitik a munkás—paraszt összefogást. A szövetkezetpolitikai vitákban egyik legfontosabb kérdés volt a szövetkezetek és a szocialista állam helyes viszonyának értelmezése és megoldása. A szövetkezetek működésében, gazdálkodásában az állami akarat közvetlen és közvetett módon jut érvényre. Az érvényesítés módja, gyakorlata teljes összhangban van a gazdaságirányítási reform módszereivel, azokból logikusan következik. Czinege Lajos9 Ácséi György Üdvözölték a kongresszust a testvérpártok küldöttei Az állam elismerd a szövetkezetek szocialista jellegét, a szövetkezés szabadságát, a szövetkezeteket a szocialista gazdaság szerves részének az állami vállalattal egyenrangú szocialista gazdasági és társadalmi szervezetnek tekinti. Sőt, részére — jellegéből fakadóan — minden gazdasági és társadalmi szervezetnél szélesebbkörű önkormányzatot biztosít. A konkrét gazdasági tevékenységgel kapcsolatban az állaMunkában a kongresszus. (MTI Fotó — KS) kétévenként külső szakértőt igénybe venni. E rendszeres külső ellenőrzést a tagszövetkezetek elhatározása szerint a területi szövetségek segítik a szövetség keretében létrehívott és működő revizori irodák útján, szolgáltatásként, az igénybevevő szövetkezetek költségére. Meggyőződésünk szerint a külső revizori szolgáltatás kiépülése, hatékonyabbá válása sokat segít majd a szövetkezeti belső ellenőrzés sok helyen még meglevő gyengeségeinek, a lazaságoknak felszámolásában, s az egyes helyeken felbukkanó ügyeskedés, manipuláció leleplezésében vagy megelőzésében. Éppen ezért hangsúlyozta Fehér elvtárs: — Az ügyeskedők, harácsolok, kalandor emberek üzérkedése ellen nem elég csak a „Kék fény”-nek harcolnia. Fel kell lépniük és határozottabban, következetesebben harcolniuk — a nyilvánosság eszközeinek felhasználásával is — maguknak az országos és területi szövetségeknek s még inkább a szövetkezetek tagságának, kommunistáinak! Ezután azt a kérdést elemezte, hogy milyen legyen a szövetkezet mérete, az optimális üzemnagyság. Mint mondotta; a szövetkezetek vállalati mérete ma már kialakultnak tekinthető. Mezőgazdasági termelőszövetkezeteink is elértek legtöbb helyen a fejlődés jelenlegi szakaszának és a hazai viszonyoknak megfelelő optimális üzemnagyságot. Ezen már lehet nagy- üzemileg jól és eredményesen gazdálkodni! — Véleményünk szerint csak kevés helyen indokolt a tsz-ek további egyesülését szorgalmazni, ott, ahol az üzemi méretek lényegesen alatta maradnak a gazdasági optimumnak, fékezik a nagyüzemi gazdálkodás hatékonyságának kibontakozását. hát a gazdálkodás belső ellenőrzését az önkormányzati elveknek megfelelően viszont a szövetkezeten belül kell megoldani. A belső ellenőrzés a szövetkezeti önkormányzat szerves része. Ezt a tagok képviseletében a szövetkezet felügyelő (ellenőrző) hatósága gyakorolja. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a szövetkezetek belső ellenőrző tevékenységének rendszere helyes. Ugyanakkor a tapasztalatok azt is megmutatják, hogy a belső ellenőrzés terén még sok a kívánnivaló, sok a lazaság. S ez alól nem kivétel egyik szövetkezeti ágazat sem. A szövetkezeti viták során egyöntetűen megerősödött az az álláspont, hogy az ellenőrző bizottságok felkészültségének növelése, rendszeres képzése mellett — mindhárom ágazatban — a szövetkezeti mozgalom egészséges önvédelme érdekében is szükség lenne a belső ellenőrzést kiegészíteni még valamivel: mégpedig külső, hozzáértő, képzett számszaki szakértők revizori munkájának rendszeres igénybevételével. Ennek szellemében a három országos szövetkezeti szövetség kezdeményezésére az Országos Szövetkezeti Tanács e hónapban előterjesztést tett a kormányhoz, s erre felhatalmazást nyújtó jogszabály meghozatalát kérte. A kiadott kormányhatározat előírja, hogy az alapszabályszerű ellenőrzési feladatok ellátása során a szövetkezetek, valamint ezek gazdasági társulásai kötelesek általános belső ellenőrzésükhöz rendszeresen legalább Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, mi- niszlerelnökhelyetíes felszólal SL pártkongresszuson. Csoportérdek és őssz-társadatmi érdek Az állam az egész társadalom tervszerű, arányos fejlődése keretében és érdekében segíti, szabályozza a szövetkezést. A szövetkezetek tevékenysége, a csoportérdek érvényesülése alá van rendelve az össz-társadalmi érdeknek, az állam egységes gazdaságpolitikájának. Ez azonban eleve számol az állami és a szövetkezeti vállalatok egyenjogúságával. A szövetkezetek és az állami vállalatok egymás közti gazdasági kapcsolatában az egyenjogúságnak kell érvényesülnie. A szövetkezeti vitákban, eljutottunk idáig. A valóságban azonban e téren — mint a megyei szövetkezeti kommunista aktívákon és a kongresz- szusi irányelvek vitájában sok helyen szóvátették — még igen sok az igazítani való mindhárom szövetkezeti ágazatban. Jogszabályokban rögzített elvek rendezik a szövetkezetek és az állami szervek kapcsolatát az ellenőrzés terén is, nevezetesen az állami pénzügyi szervek által végzett rendszeres pénzügyi revíziós tevékenységet a szövetkezetek adózásával kapcsolatban. A tulajdonosi ellenőrzést, te
