Békés Megyei Népújság, 1970. november (25. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-25 / 276. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA NÉPÚJSÁG 1970. NOVEMBER 25., SZERDA Ara 80 fillér XXV. ÉVFOLYAM, 276. SZÁM „A szoc afista társadalom politika1 egységének erősödése és aktivitásának fokozódása a párt áital vezetett harcban ment végbe" (Az Irányelvekből) Folytatta munkáját a pártkongresszus Megkezdődött a beszámoló feletti vita A testvérpártok üdvözletei Kedden reggel 9 órakor Apró Antalnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának elnöklésével folytatódott a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusának tanácskozása az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában. Az elnöklő Apró Antal bejelentette, hogy a kongresszushoz számos testvérpárt intézett üdvözletét. Levélben, illetve táviratban üdvözölte a kongresszust az Argentin Kommunista Párt, az Ausztráliai Kommunista Párt, a Brazil Kommunista Párt, a Ceyloni Kommunista Párt, a Dél-Afrikai Kommunista Párt, a Görög Kommunista Párt, a Guadeloupei Kommunista Párt, a Guyanái Népi Haladó Párt, az Indiai Kommunista Párt, az Indonéz Kommunista Párt, az Iraki Kommunista Párt, az Izraeli Kommunista Párt, a Japán Kommunista Párt, a Jordániái Kommunista Párt, a Kanadai Kommunista Párt, a Kolumbiai Kommunista Párt, a Marokkói Felszabadulás és « Szocializmus Pártja, a Nigériai Szocialista Munkás-Paraszt Párt, a Nepáli Kommunista Párt, az Vruguay-i Kommunista Párt, a Venezuelai Kommunista Párt. Apró Antal ezután bejelentette: a jelölő bizottság munkájához szükséges, hogy a kongresszus döntsön a megválasztandó Központi Bizottság s a Központi Ellenőrző Bizottság létszámáról. Javasolta, hogy a kongresszus 101 tagú Központi Bizottságot és 21 tagú Központi Ellenőrző Bizottságot válasszon. A kongresszus a javaslatot egyhangúlag el- ■ fogadta. Az elnök ezután bejelentette, hogy a kongresszus megkezdi a vitát a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság beszámolói fölött. A tegnapi vitában szólalt fel Fock Jenő elvtárs, a kormány elnöke. Fock Jenő elvtárs felszólalása Tisztelt Kongresszus! Kedves Elvtársak! A Központi Bizottság beszámolója sokoldalúan elemzi gazdasági, politikai és kulturális eredményeinket, amelyek kivívásában és megszilárdításában jelentős szerepet tölt be munkásosztályunk, dolgozó népünk I szocialista állama. Építőmunkánk jelenlegi sza. kaszában a szocialista állam funkciói közül mindinkább előtérbe kerül a társadalomszervező tevékenység, a gazdaságirányítás és a kulturális nevelőmunka. A szocializmus teljes felépítésének magasabb szinten való folytatása új követelményeket támaszt államszervezetünkkel szemben. Ügy kell továbbfejleszteni az, államéletet, hogy ennek nyomán tovább erősödjék a munkásosztály hatalma, még teljesebben bontakozzék ki a tömegek közéleti aktivitása. Fontos feladatnak tekintjük, hogy kiküszöböljük a jogrendszerünkben még fellelhető és aj szocialista demokratizmussal össze nem egyeztethető bizonyos következetlenségeket. Jogrendszerünk fejlesztésével el J kell érnünk, hogy a becsülete-i sen dolgozó emberek jogai hatékonyan érvényre jussanak, ugyanakkor megakadályozzuk a paragrafusok között bujkáló ügyeskedők, harácsolok, társadalomellenes elemek működését. Fokozatosan felül kell vizsgálnunk a jelenleg érvényes hatósági jogköröket és ezeket észszerű mértékre kell csökkenteni. Az élet ma többet követel tőlünk mind az államérdek ér_ vényesítésében, mind az állampolgárok jogainak bővítésében. Az államérdeket az szolgálja, ha a hatósági rendelkezések az állampolgárok és a gazdálkodó szervezetek törvényes, jogos tevékenységét segítik és nem az állampolgárok zaklatásának forrásai. Arra törekszünk, hogy a hatósági rendelkezések számát csökkentve, azok hiánytalan betartását ne csak megkövetelhes-; sük, hanem biztosíthassuk is. Ezért például az állami vállalatok jogát tartalmazó, helyenként kissé egyoldalú hatósági ren-1 delkezéseket vagy ki kell egészíteni az állampolgárok jogai- j val, vagy pedig, ahol lehet, otti az állami vállalatok és az ál- j lampolgárok közötti szerződéses kapcsolatok formáját szükséges bővíteni. A közelmúlt egyik fontos intézkedéssorozata a tanácsrendszer továbbfejlesztésére irányult. A tanácsok munkájának is jelentős szerepe volt és van ma is társadalmi előrehaladd-1 sunkban, gazdasági ei'edménye- inkben, a szocialista népi-nemzeti egység kialakításában és megszilárdításában. Éppen ezek az eredmények köteleztek bennünket arra, hogy tovább javítsuk a tanácsok tevékenységét, növeljük önálló szerepüket. Ehhez biztosítanunk kell az önkormányzat jogait és a gazdasági, feltételeket, hogy jobban érvényesüljön a központi irányítás] Fock elvtárs ezután a gazdaságirányítás új rendszere bevezetésének tapasztalatairól szólott: — Most, három év távlatából és eredményeinek ismeretében kijelenthetjük: a reformmal fokozatosan elérjük célunkat. A reform teljes kibontakoztatásá, hatékonysága, a .szocialista ál- I lamszervezés és v.ezetés alapel- ! ve: a demokratkus- centralizmus. Az új tanácstörvény, amelynek j tervezetén most dolgozunk, ezt I szolgálja. A tanácsrendszer fejlesztésére tett intézkedéseink hűen szolgálják a szocialista demokrácia erősítését, és új lehetőségeket teremtenek arra, hogy j a dolgozó tömegek közvetlenül J is részeséi legyenek a hatalomnak és érdemlegesen beleszólhassanak az állami és saját életük irányításába. Ezek az intézkedések akkor válnak igazán ügyünket előmozdító emelőkké, ha együtt járnák egyrészt az állampolgári fegyelem megerősödésével, másrészt a közösség iránti felelősségtudat növeke-r désével, a szociálisig közgondolkodás megszilárdulásával. Központi Bizottságunk a közelmúltban több határozatot hozott a szocialista demokratizmus kibontakoztatására. Egyer bek között jóváhagyta a párt tudománypolitikai irányelveit; megtárgyalta az . ifjúság és a nők helyzetét. A kormány már intézkedéseket dolgozott ki a tudománypolitikai elvek megvá. lósítására, előkészítette az ifjúságról szóló törvényjavaslatot, konkrét intézkédési tervet készített a nők társadalmi helyzetének javítására. A helyi szervekre a vállalatokra és az: intézményekre váró feladat, I hogy a párt határozata, a kormány rendelkezései alapján mielőbb kidolgozzák saját teendőiket, megbeszélve azokat az érintettek széles körével. A társadalmi szervek és' a kormány, valamint a helyi szer. vek összefogásával, a tömegek demokratikus bevonásával kialakulhat a végrehajtás ésszerű menete, a lehetőségek mind teljesebb kihasználása. val a mai körülményeknek jobban megfelelő szocialista terv- gazdálkodást valósítunk meg, amely reálisan számol hazánk történelmi, gazdasági és politikai viszonyaival, a szocializmus építésének általános gazdasági törvényeivel és mindenekelőtt (Folytatás a 2. oldalon) flz Aj gazdaságirányítási módszerek nem máról hoSnapra alakúinak ki A Központi Ellenőrző Bizottság beszámolója Hétfőn számolt be Brutyó I János a kongresszusnak a KEB munkájáról. — Miridenékelőtt azt szeretném hangsúlyozni — mondotta többek között —: a Központi Ellenőrző Bizottság tapasztalata is az, hogy pártunk eszmeileg, politikailag és szervezetileg egységes, a pártfegyelem szilárd. A párt a lenini elvek szellemében tölti be hivatását. A párttagok betartják a Szervezeti Szabályzat előírásait, a kommunista erkölcs normáit. A párt egészét tekintve ez az általánosan jellemző, amely akkor is igaz, ha a párttagok között akadnak fegyelemsértők és rendbontók. A pártfegyelem megsértésének okait vizsgálva, azt látjuk, hogy még sok ember tudatában, és életfelfogásában jelen vannak, sőt esetleg újratermelődnek a polgári erkölcs egyes vonásai: az önzés, a harácsolás, a protekcionizmus és más egyebek. A párt nevelő erejével arra törekszünk, hogy az ilyen jelenségek megszűnjenek. Ezután így folytatta: A két kongresszus között pártszerveink a tagság 2,9 százalékát vonták felelősségre a pártfegyelem megsértése miatt. Ez az arány a párttagság létszámához képest csekély. De az már elgondolkoztató, hogy ez ■ számszerűleg csaknem 20 000 ' párttagot jelentett, akiket felelősségre kellett vonni. Nem is beszélve arról, hogy hány fegyelemsértés maradhatott. büntetlenül, mert nem derült ki, vagy szenjet hunytak! felette. Mindez arra int bennünket — hangsúlyozta a KEB elnöke —, hogy fordítsunk nagy gondot a párt fegyelmi helyzetére. Szüntelenül küzdeni kell a pártfegyelem további szilárdításáért, éberen őrizve a párt egységét, erkölcsi tisztaságát. A szocialista erkölcsi követelmények fogalomkörét gyakran j helytelenül leszűkítik a családi ] erkölcsre, a magánéletre. A szó- dialista erkölcs azonban ennél j többet jelent. Önzetlen odaadást követe] a párt és a szocializmus ügye iránt, megköveteli a szocialista haza javára végzett becsületes munkát; a szocialista tulajdon védelmét, gyarapítását; a párt határozatainak végrehajtását.. Mindemellett a kommunistákat a magánéletben is kötelezi a párthoz való tartozás. A kommunistáknak nem kell aszkétáknak lenniük, de a párthoz való tartozás józan mérték- tartásra, az emberi ösztönök és szenvedélyek öntudatos féken- tartására, a kispolgári felelőt- ] lenség és gátlástalanság tagadá- 1 sára, elutasítására kötelez. A legutóbbi négy esztendőben is voltak olyan politikai események, amelyek próbára tették i a kommunisták elvi szilárdsá- j gát, párthűségét, helytállását — I mondotta ezután. — Párttagságunk túlnyomó többsége ebben a tekintetben is bizonyított, mert minden körülmények között kiállt a párt politikája mellett, védelmezte a párt egységét. Ugyanakkor akadtak olyan párttagok, akiknek hűsége megingott, akik nem tartották magukat fegyelmezetten a párt határozataihoz. A pártfegyelem fogalma minden kommunista számára magában foglalja az állampolgári kötelességek teljesítését, a törvények tiszteletét és megtartását, a rend és a közéleti tisztaság aktív védelmét, a társadalmi együttélés szabályainak oltalmazását is. Beszélt Brutyó élvtárs többek között a párton belüli közszellemről is: — Pártunkban olyan közszellemet kell teremteni, amelyben a kommunista szerénység megbecsülendő és követendő erény, sőt kívánalom. Egy kommunista rangja és tekintélye sohasem alapulhat azon, hogy milyen autóval jár, mekkora a hivatali szobája és milyen annak berendezése, hanem csakis eredményes munkájából, emberségéből, szerénységéből, feddhetetlen magatartásából fakadhat számára közmegbecsülés, tisztelet. A pártbüntetéssel kapcsolatban; — Visszatetszést szül, mert igazságtalan, ha egyszerű párttagokat súlyos pártfegyelmi büntetéssel sújtanak, miközben azonos jellegű vétségekért a magasabb funkciót betöltőkkel szemben mellőzik a megfelelő szigort. A fegyelemsértők meg!- büntetésétől akkor sem lehet eltekintem, ha korábban érdemeket szereztek az Illetők. Nem tágíthatunk attól, hogy a tagfelvételek során csak minden szempontból feddhetetlen emberek kerülhetnek a párt soraiba, megakadályozva, hogy méltatlan vagy kártevő elemek furakod- hassanak közénk. Az utóbbi időben is előfordult, hogy olyan személyeket vettek fel a pártba, akik korábban köztörvényes bűncselekményeket követtek el, vagy a felszabadulás előtt az akkori hatalom elnyomó szerveinek tagjai voltak, mások pedig részesei voltak az 1956-os ellenforradalmi cselekményeknek. Ezeket később természetesen ki kellett zárni a pártból. A Központi Ellenőrző Bizottság, átérezve a ráháruló felelősséget, az elmúlt négy év alatt arra törekedett, hogy a maga munkásságával is hozzájáruljon a párt politikájának megvalósításához, a Központi Bizottság határozatainak végrehajtásához. Munkánk alapvető célja, hogy segítsünk tovább szilárdítani a párttagság fegyelemét, erősítsük és védelmezzük a párt egységét, segítsük és ellenőrizzük a párt törvényeinek betartását — mondotta befejezésül többiek között Brutyó János elvtárs.
