Békés Megyei Népújság, 1970. november (25. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-24 / 275. szám

Lerakató! minden községbe! Aligha lehet találni olyan családot a megyében, amelyik­nek asztalára ne lehetne több gyümölcsöt — cseresznyét, meggyet, málnát, ribizlit, kösz­métét, szamócát, almát, körtét, őszibarackot, szilvát, szőlőt, birsalmát, naspolyát — tenni. A megye lakossága kevesebb gyü­mölcsöt fogyaszt, mint Csong- rád és Bács megye népessége. Ennek többek között az ts az oka, hogy a községekben, váro­sokban levő gyümölcsfaállo­mány és a - szőlőtőkék kiöreged­tek, kevés termést adnak. Így a drága gyümölcsöt a szomszédos és a távoli megyékből hozzák Békésbe. Megkérdeztünk több kerttu­lajdonost, mi ' akadályozza ab­ban, hogy pótolja kipusztult gyümölcsfáit, szőlőtökéit? Azt a választ kaptuk, hogy nem jut­nak hozzá jó minőségű szaporí­tóanyaghoz. Kétségtelen igaz, hogy a me­gye községei közül kevés helyen kínálnak megvételre, csemeté­ket, szőlőoltványokat. Mindösz- sze 35 gyümötcsfa-lerakatról tud a megyei tanács kertészeti szakfelügyelője. Néhány város­ban és községben kettőt is fenntartanak, így a megye tele­pülésének kétharmadéban egyál­talán nincs gyümölcsfa-lerakat. Ezzel a helyzettel egyetlen kertet szerető ember sem ért egyet. Ezért feltétlen jogos a kertészeti szakkörök és a kert­tulajdonosok kérése: nyissanak gyümölcsfa- és szőlőoltvény-le- rakatot minden községben! D. K. Faültetés Több tízezer gyümölcsfa- csemetét ültetnek ej ez év ószén megyénk kertjeibe, A kertek felújítása elkezdődött. Fotó: Demcny Röviden Átmenetileg megoldották a végegyháziak kérését és a kü­lönféle takarmánykeverékeket, tápokat Végegyházán is forga­lomba hozta a Gabonafelvásárló ! Vállalat. A végegyháziak öröme azonban nem sokáig tartott. A vállalat ugyanis valami oknál fogva abbahagyta a községben nyitott üzlet feltöltését. Így most ismét 5—6 kilométert talicskáz- nak és kerékpároznak a takar­mányvásárlók, hogy Kovácshár zárói hazavigyék a vásárolt tá­pokat. Érdemes lenne megtalálni a módját annak, hogy a végegy­háziak megoldott gondja ne j szenvedjen csorbát és s. jövő­ben saját községükben vásárol- | hassák meg ugyanúgy, mint ko­rábban a keverék-takarmányok, takarmánytápokut. • ** Kedvező eredményeket értek el a nyúltenyésztésben a mező- berényiek. A társulás tagjai 1970-ben 2 ezer nyúlra kötöttek értékesítési szerződést s eddig 4 ezer nyulat értékesítettek. Szarvason 5 ezer kertes családi házat tartanak nyilván és 2 ezer hold zártkertről tudnak. A gyü­mölcsfa- és szőlőtőke-állomány kiöregedett. A kertek felújítását nagy buzgalommal szorgalmaz­zák a város művelődési háza köré tömörült kertészeti szakkör tagjai. Müven esetben nem jár adókedvezmény a tsz tagok háztáj Nincs helye kedvezményes adótételek alkalmazásának, ha a tag — által használt gazdaságilag művelhető földterület az 1600, (a háztáji földterületbe be nem szá­mítható, családonként legfeljebb 300 n. öllel együtt az 1900) négy­szögölet meghaladja, — használatában levő szőlő és gyümölcsös területe a 800 n. ölt meghaladja, — tulajdonában (haszonélve­zetében) két évesnél idősebb ló (öszvér) van, — adóévet megelőző évben a termelőszövetkezet által megha­tározott munkamennyiséget nem teljesítette. 1 A háztáji gazdaságok adózta­tására vonatkozó jogszabály a termelőszövetkezet részéről el­tartásban, illetve öregségi és munkaképtelenségi járadékban részesülő mezőgazdasági terme­lőszövetkezeti tagot — ha az a mezőgazdasági termelőszövetke­zetről szóló 1967. évi III. tv. 72. paragrafusában megállapított mértékű háztáji földterületet használ — a háztáji földterülete után állandó adómentesség illeti meft. Az adómentesség azonos i gazdasága után? feltételek mellett megilleti az elhalt özvegyet is. Ha a használt föld nagysága, ezen belül a szőlő és gyümölcsös területe az idé­zett rendelkezés szerinti mérté­ket meghaladja, a meghatározott mértéken felüli terület után az adót az egyéni gazdaságokra vo­natkozó szabályok szerint kell kivetni. A mezőgazdasági termelőszö­vetkezeti tagot is, mint az egyé­ni gazdálkodókat a kivetett me­zőgazdasági lakosság jövedelem- adójából 50 százalékos 1000,-^- forintig terjedő kedvezmény il­leti meg, ha a férfi tag 65, illető­leg termelőszövetkezeti nő tag 60. életévét betöltötte és ha a mező- és erdőgazdasági termelő- munkából származó jövedelmén kívül más adóköteles jövedelem­mel nem rendelkezik, és munka­képes — vele együtt adózó — férfi családtagja nincs. A mentességet és kedvezményt külön leérni nem kell, mivel azt az adóhatóság minden évben a kivetés során hivatalból vizsgál­ja. Barcs Aladár főelőadó KERT és háztáji Növényvédelmi tanácsadó: Időszerű teendők a házikertekben és a szórvány-gyümölcsösökben A szüreti munkák befejezése utón már a következő év gyü­mölcsfa-védelmére kell gondol­nunk. Lombhullás után a fák nyugalmi időszakában a faápo­lási. fatisztogatási munkák szak­szerű végrehajtásával gyérítjük a kártevők és a kórokozók szá­mát, fokozzuk a vegyszeres vé­dekezés hatékonyságát. Vágjuk ki az idős, nagymér­tékben fertőzött, valamint a ter­méketlen fákat. Faápolósi teen­dőink során vágjuk le a száraz, beteg (almafalisztharmattal, pajzstetűvel, vérté tűvel) fertő­zött ágakat. Ha ezek után még szükséges, ritkítsuk a fák koro­náját is. így kedvezőtlen életfel­tételeket teremtünk a kóroko­zóknak és egyes kártevőknek. A nagyon sűrűsödött fákat, csak fokozatosan,' több évi munkával ritkítsuk. A metszések, ritkítá­sok során csonkot ne hagyjunk. A nagyobb vágói felületeket kenjük be fasebkótránnyal. Ha a termő öreg fákon üreges, vagy odvas sebeket találunk, ezeket tisztítsuk meg, oldaukat vágjuk simára, majd cement-haharcs- csal tömjük be, A fák törzsét, vastagabb ágait kéregkaparóval, majd drótkefé­vel tisztítsuk meg. Vigyázzunk: sebzést felület ne keletkezzen! Vágjuk le a 2—3 levélből álló kis hernyófészkeket (a galagonya- pille hernyóinak telelő helyeit), a több levélből készült nagy hernyófészkeket (aranyfarupille telelőhelyeit), valamint az ösz- szeszáradt maniliás gyümölcsö­ket, virágrészeket. Szedjük le a vesszőkön gyűrű alakban talál­ható gyűrűspille és a törzsön, vastag'abb ágakon levő szőrök­kel borított gyapjaslepke tojás­csomóit. A levágott, lekapart, kártevő­vel vagy kórokozóval fertőzött hulladékot ne szórjuk a fa alá, mert ott is áttelelnek, s íaliszto- gatási munkánk kárbavész. Gyűjtsük össze és égessük el. A gyümölcsfáink és egyéb gyümölcstermő növényeink le­velein áttelelő kórokozók tava­szi fertőzés megelőzésére gyűjt­sük össze és égessük el a lehul­lott lombot. Közvetlenül a lomb­hullás után az összegyűjtés és elégetés helyett a lehullott le­veleket Krezonit E 0,7—0,9 szá­zalékos — 100 liter vízhez 70— 90 dekát tegyünk —, vagy No- venda 2 százalékos töménységű perinetlevével lepermetezzük. A fertőzött lombot évelő növé­nyeink takarására ne használ­juk, mert az így áttelelő kór­okozók tavasszal ismét fertőz­nek, A Krezonit E embere és állat­ra egyaránt erős méreg. Az olyan házíkertben, ahol zártud­var, baromfiudvar, lakóépület közelsége miatt az erős mérgek használata nem ajánlatos, a vegyszeres védekezést az elő­zőekben leírt mechanikai véde­kezéssel pótoljuk. A téli raktározás előtt foko­zott gondossággal tisztítsuk le a permetező — és porozógépein­ket, ezzel le növeljük élettarta­mukat. A szódás, majd tiszta vízzel kívül-belül megtisztított gépeket töröljük szárazra. A festetten fémrészeket kenjük be olajjal. A hibás, csepegő gépe­ket javítsuk ki. Üzembiztos ál­lapotban tároljuk. Védjük hasznos segítőtársain­kat, a madarakat. Helyezzünk ki mesterséges odúkat, madár­etetőket és a tél folyamán rend­szeresen gondoskodjunk a ma­darak etetéséről. Borbély László laborvezető A rózsák őszi ápolása « A rózsákat késő ősszel föld­del felkupacoljuk olyan maga­san, hogy a vesszőket, ágakat a szem zés felett 20—25 centimé­ter magasságban takarja a föld. A magastörzsű rózsák meg­óvása nagy figyelmet követel, mivel hajlításnál a törzs köny- nyen eltörhet. Gyakorlatban jól bevált módszer: a tőtől 20—25 centiméterre ásóval kétszer-há- ipmszor a lehajlással ellenke­ző oldalról a tő aló szűrünk, így a lövet könnyen le tudjuk haj­lítani. A lehajlított rózsát kam­póval a földhöz erősítjük. A ko­ronákról eltávolítjuk az éretlen hajtásokat. Száraz lomblevéllel vagy törekkel kitöltjük a vesz- szők közötti részt, utána főiddel vékonyan betakarjuk. Futórózsákat két csoportra oszthatjuk: amelyik takarás nél­kül ivészeli át a telet, ilyenek (Blaze, Superior, Paul, Scarlat, Climber, Wichuraiana szárma­zékok), viszont károsodás ér­heti a Teahibrid rózsák csoport­jait, ilyenek általában a (Cllm- bing-fajták, Don Juan és a Ca- slno-fajták), ezeket tanácsos be­takarni. Ahol kellő védettség van — közeli épület — nem áll fenn az erős téli fagy veszélye, ott nem szükséges a rózsát le­takarni. Takarás után a sorok közét ássuk fel. Vigyázzunk ar­ra, hogy a rózsák gyökerét, ne sértsük meg. Ásáskor négyzet- méterenként 6—7 kilogramm érett istállótrágyát, műtrágyá­ból pedig négyzetméterenként összesen 10 dkg-ot használjunk. (Ebből pétisó 3 dkg, 40 százalé­kos kálisóból 3 dkg, szuperfosz- fátból 4 dkg). Ha ezeket a te­endőket elvégeztük, nem érheti károsodás rózsatöveinket. Mihály János Amatőr kertészek szakköre Orosházán Kilenc évvel ezelőtt, 1961 őszén tizennégy házi- kerttulajdonos kereste fel az Orosházi Petőfi Mű­velődési Házat. Elmondták, hogy olyan ismeret- terjesztő előadásokat szeretnének hallani, ame­lyek segítik őket a kertészkedésben, a szőlő-' és gyümölcstermesztésben. A kérés nem volt hiába­való. Rövidesen előadássorozat kezdődött, a hall­gatók létszáma egyre gyarapodott, s a következő évben kertészeti szakkörré alakultak. Most már rendszeres foglalkozásokat tartanak. ősszel és télen előadássorozatot hallgatnak a szakköri tagok, melyeket filmvetítésekkel egészí­tenek ki. Az előadók között olyan neves szakem­ber szerepel, mint dr. Füri József. Tavasszal megkezdődnek a bemutató foglalko­zások a tagok kertjeiben! Itt is meghívott szak­ember az előadó. Az ilyen „gyakorlati” foglalko­zások nem egyszer órákig tartó vitával, tapaszta­latcserével fejeződnek be. A gyümölcsérés idején fogadja a szakkör ven­dégeit. Az ország minden tájáról jöttek érdeklő­dők, hogy megtekintsék az orosházi amatőr ker­tészek kertjét, Az érdeklődők között voltak Győr- Sopron megyeiek, debreceniek és szegediek. Érdemes megjegyezni, hogy a szakkör tagjai többségükben üzemi, intézményi dolgozók, de van közöttük nyugdíjas is. A szakkör munkáját a Katonatelepi Kutatóin­tézet mellett a Kertészeti, Szőlészeti Egyetem Szi­getcsépi Telepe, a mezőhegyesi, a fábiánsebes- .tyéni és a Nagymágocsi Állami Gazdaság segíti. A legutóbbi foglalkozáson „Növényvédelem a vegetáció ideje alatt" címmel Laudai Béla, nö­vényvédelmi felügyelő tartott előadást. Nagy volt az érdeklődés. Ezért a szakkör vezetői úgy hatá­roztak, hogy a kéthetenkénti foglalkozás mellett hétfőnként szakköri estet is tartanak. Legköze­lebb a gyümölcsnövény neveléséről és a kisfóliás zöldségtermesztésről lesz szó. T. I. Hogyan ültessük a gyümölcsfát? A telepítések és pótlások elvégzéséhez fontos a megfelelő növényanyag, facsemete, dugvány, bújtvány kiválasztása és beszerzése. Telepítésre szaporítóanyagot csak államilag ellenőrzött fais­kolákból, lerakatből vásároljunk, Telepítés előtt kell elvégeznünk a terület talaj­előkészítését. Ez állhat a teljes terület 50—60 cen­timéterre átforgatásából vagy pótlások esetén egyedenkénti gödörásásbol. Célszerű lxlxl mé­teres gödröt ásnunk, A feltalajt a gödör egyik ol­dalára, az altalajt a gödör másik oldalára he­lyezzük. A kiásás után a gödör oldalfalait ásó­val vagy kapával bedöntjük. A csemetéket te­lepítésre előkészítjük. Ez abból áll, hogy a gyö­kereken friss metszési felületeket ejtünk. Levág­juk a sérült, törött gyökereket. A gyökérzetet egyszázalékos higanyos agyagpépbe mártjuk. Ez­által megakadályozzuk a száradást és a baktériu­mos fertőzést. A csemetét függőlegesen a gödör közepébe he­lyezzük. Ügyeljünk a megfelelő mélységre. A cse­metét olyan mélyen helyezzük, amilyen mélyen a faiskolában volt. Magas ültetésnél a szél könnyen kidönti, ugyanakkor a téli fagyok kárt tehetnek a gyökérzetben. Mély ültetésnél a gyökerek leve­gőtlen körülmények közé kerülnek és könnyen elhalnak. Ezután a tápanyagban gazdagabb fel­talajt helyezzük a gyökerek köré, közben a cse­metét állandóan rázogassuk, hogy a talaj a gyö­kerek közét teljesen kitöltse. Ha ezt a munkát nem végezzük megfelelő gondossággal, akkor le­vegő maradt a gyökerek között és egyrészt a hi­deg levegő kárt okozhat a tél folyamán, másrészt különböző gombabetegségek telepedhetnek meg a gyökereken. Ezután a gödröt teljesen betölt- jük és őszi ültetésnél a csemete tövén 25—30 centiméteres töltést készítünk. A telepítés elvég­zése után gyümölcsfáinkat papírral vagy dróthá­lóval vanjuk be a téli vadkárok elkerülésére. Szakszerű telepítéssel a következő tavaszon gyü­mölcsfái”1' erőteljes —’-értésnek indulnak. Unyatinszki Pál kertészmérn :ik, a békéscsabai Lenin Tsz faiskolájának vezetője

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom