Békés Megyei Népújság, 1970. november (25. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-21 / 273. szám
Ajándék a szülőföldnek Néhány héttel ezelőtt zárult Budapesten, a Szépművészeti Múzeumban a külföldön élő magyar származású művészek első kiállítása. Az anyag rendezése, postázása is befejeződött, s a világ minden részéből Budapestre küldött művek hamarosan visz- szaérkeznek a tulajdonosokhoz. A mintegy 630 műtárgy közül azonban több mint 120 Budapesten maradt. A kiállító művészek közül 30-an ugyanis úgy határoztak, hogy megajándékozzák a budapesti és néhány vidéki múzeumot, ahová korábbi emlékeik, munkásságuk köti őket. A Szépművészeti Múzeum az ajándékba kapott értékes művekkel kiegészítheti a jövőre megnyíló modem tárlatát. A műalkotásoknak nehéz pontosan megszabni az árát, tény azonban, hogy a neves szakértők, bői álló zsűri véleménye alapján az ajándékozott művek értéke körülbelül hárommillió forint. Vasarely Viktor három festményét ajánlotta fel a Szépművészeti Múzeumnak, s ezek összértéke 1 millió 325 ezer forint. Kép® György 200 000 forint értékű festményt hagyott Budapesten kiállítási anyagából. Pán Márta 120 000 forintot éró szobrával ajándékozta meg a múzeumot. Freund Tibor ajándékba hagyott szobrát 123 000 forintra értékelte a zsűri. Feter- dy Pál összesen 15 művét hagyta Budapestien, egy festményt, és 14 metszetét, amelynek összértéke meghaladja a 200 000 forintot. Kolos-Vary Zsi gmond egy-egy festményt hagyott Szépművészeti Múzeumnak és a pécsi múzeumnak, s ezek összértéke több mint 60 000 forint. Vörös Béla három szobrával ajándékozta meg a szülőföldet, 70 000 forintot érő művekkel, gazdagította a szépművészeti, az esztergomi és a pécsi múzeumokat. Nemes Endre nyolc grafikát és egy festményét adta ajándékba több mint 150 000 forint értékben. Székely Péter szobrát pedig 48 000 forintra értékelte a zsűri. Ney Lancelot 100 000 forintot érő festményét ajánlotta fel a Szépművészeti Múzeumnak, Hervé Lucien pedig két fotokollázst hagyott Budapesten; ezek értéke 50 000 forint. Több más neves művész is, így például Judit Cassab és Orbán Dezső ajándékozott egy-egy értékes festményt a budapesti múzeumnak, nyilvánvaló azonban, hogy a magyar származású művészeknek e nagyszerű gesztusa túlnő a pénzbeli értékelésen. Tettükkel a szülőföld iránti szeretetüknek, hálájuknak adnak kifejezést, másrészt pedig Budapesten hagyott alkotásaikkal még gazdagabbá, sokoldalúbbá tették a magyar képző- művészetet, amely — mint éppen e nemrég lezajlott kiállítás is mutatta — szerte a világon hallat magáról. N. L. „Szégyellem felvenni a fizetésem” A HÜTÖHÄZ FELVESZ rakodómunkásokai 40 órás munkahét, jó kereseti lehetőség. Jelentkezés a munkügyi vezetőnél. Baji Júlia: Nem vagyok elég egyedül... Mellékutca a gyár mögött. A kapu felett halvány fényű villany. Hosszú betonjárda vezet a művelődési otthonhoz. Régi épület sárgára festett falakkal, udvarán fából készült filagó- ria. A Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat művelődési otthonában járunk. Abban az otthonban, amely néhány évtizede a jaminai munkások egyik kulturális és forradalmi fellegvára volt. Az otthon igazgatója után érdeklődünk a söntés ajtajában álló Riatkó Györgytől és barátjától. — A Julit keresik? Azt bizony itt neim találják meg. A munkásszálláson vagy a téglagyár eszpresszóban keressék. A söntésben sűrűn száll a cigarettafüst és vagy tíz férfi issza a féldeciket, söröket. Az úgynevezett tévészobában ketten dominóznak, a másik asztalnál nyolc féldeci társaságában sakkparti folyik, két szurkoló bágyadt figyelmétől kísérve. A falakon nagy nedvesség- foltok és piszok. A hajópadló helyenként felpúposodik, mint viharban a tenger vize. A munkásszálláson emeletes vaságyak és rendetlenség. Valahogy barakkra emlékeztet. A művelődési otthon igazgatója zavarban van. Leültetne bennünket, de nincs hová. — Menjünk talán az otthonba — javasoljuk. — Sajnos, ott is csak a söntésben tudunk beszélgetni. Irodám egyelőre még nincs — mondja s mindjárt arra is válaszol, hogy miért nem találtuk ott. — Azért legyek ott, hogy megkérdezzék tőlem, iszom-e egy féldecit? Felvételre keresünk fa- és vasiparban jártas férfit anyaggazdálkodó mellé. Gázkazánfűtői vizsgával rendelkező löket, férfi segédmunkásokat, takarítónőket Cím: Gyulai Fa-és Fémbútoripari Szövetkezet Személyzeti Osztály. Gyula, Zrínyi tér 1—2. sz. 184715 Útközben beszélgetünk s a kép j kezd formát ölteni. Pályázat út- j ján került ide négy hónappal j ezelőtt Hajdú-Bihar megyéből. Amikor a jelenlegi munkahe- j lyét megmutatták, terveket is mellékeltek hozzá. Szép terveket. Csak hát... Az ötéves kulturális terv szerint nyolcmillió forintot fordítanának az otthon működésére, 15 év alatt pedig 12 milliót. — Mit sikerült elérnie a négy hónap alatt? — kérdezzük már a söfités egyik asztalánál. — Úgyszólván semmit. Fel- j mértem az igényeket. Vannak, i Nyolcszáz ember dolgozik a j gyárban. Tagsága lenne egy kép- j zőművészeti szakkörnek, nők j klubjának, filmklubnak, irodai- j mi színpadnak, főző—varró tan- I folyamnak. A dolgozók ötven százaléka fiatal. Ifjúsági klubot is lehetne szervezni. — Miért mondja feltételes módban? — Mert a megvalósítás feltétele a pénz. Sok pénz. Nézzenek körül. Ezekben a helyiségekben nem lehet klubéletet élni. Rendbe kellene hozatná az egész épületet. Végigjárjuk az otthont. Megnézünk minden helyiséget, már amelyiket Csiszár János*, azottnyolcszáz dolgozót foglalkoztató üzem nem törődiik úgy a munkások [kulturális, szórakozási feltételeinek a megteremtésével, ahogyan szükséges lenne, az nem kelt vidám gondolatokat az emberben. Mielőtt a kuitűrotthonba mentünk, beszélgettünk Ancsin Pállal, az üzem főkönyvelőjével. Elmondta, hogy ebben az évben 46 000 forintot fordítottak a kulturális intézmény fenntartására. Ebből rendezték be a KISZ-klübot, amely csak papíron működik. Másra nem is jutott. Még ebben az évben belső mosdót és raktárt akarnak kialakítani és a központi fűtést is be akarják vezetni. Szép törekvés, de vajon elég-e az építéshez egy hónap? Azt is megtudtuk, hogy az otthon fenntartásához évente 15 ezer forintot az SZMT, 20 ezret az ÉDOSZ, 4 ezret pedig a vállalati szakszervezeti bizottság ad. Ez összesen mintegy 40 000 forint... Azzal a céllal mentünk el a BARNEVÁL művelődési otthonába, hogy megnézzük, milyen élet folyik ott, mivel töltik szabad idejüket a jaminai élelmi- szeripari dolgozók? Csalódva jöttünk el. Botyánszki János Biliárdcsata a füstös helyiségben Vollmuth Frigyes rajzai Uj könyv: Czigány György — Lázár Eszter: A muzsika hullámhosszán A Rádió Zenei Osztályának munkáját tízmillió meós ellenőrzi, sokoldalú tevékenységének eredményeit — a régi és a legújabb muzsika megszólaltatásától zenetudományi előadásokon, népszerű riportokon át a táncdalfesztiválig és rnagyar- nóta-műsorokig — az egész ország ismeri, szereti és bírálja. Magáról a munkáról és az emberekről, akik végzik, bizony keveset tudunk. Ok szólnak (s ezúttal írásban) a Kedves Hallgatóhoz; munkájukról és e szer- teágozó, felelősségteljes munka örömeiről és gondjairól vallanak. A könyv szerzői és összeállítói színesen,, változatosan mutatják be a Rádió mindennapi életét, a főbb műsortípusokat, műfajokat és szereplőket. A kő. tét lapjain megjelennek a rádióműsorok legnépszerűbb alakjai, művészek, együttesek, szerkesztők. Szó esik a Ki nyer ma? az Új zenei újság, a Dupla vagy semmi, a Házimuzsika, a Csak fiataloknak és a többi könnyűzenei műsor műhelytitkairól, vagyis mindazokéról, melyek a Magyar Rádió zenei műsorait népszerűvé teszik. S ha már ezúttal le kellett mondani az oly fontos hangzó muzsikáról, segít legalább a kép: a kötetet számos fotó teszi színesebbé, érdekesebbé, Aki kedvet kapott hozzá,irésztvehet a Rádió műsorának szerkesztésében: a könyvben található jelentkezési lappal benevezhet a Zenei Főosztály ..Szerkesszen Ön is rádióműsort!” — pályázatára. A kiadvány aktualitását is fokozza, hogy a közönségpályázat beadási határidejének dátuma: 1970. december 31. hon gondnoka ki tud nyitni. A KISZ-teramhez ugyanis nincs kulcsa. Az úgynevezett könyvtárban modem asztalok, párnázott székeik és két könyvszekrény. Üresen. Hidegeik a szobáik. A könyvek az szb-titkár irodájában találhatók. A bdli- árdszobában négy férfi játszik a zöldposztós asztalnál. A nagyteremben a Százéves a baromfiipar című kiállítás lebontott maradványai. Élet sehol, csak a söntéshez tartozó három helyiségben. — Két évvel ezelőtt még volt valami mozgás itt — mondja a gondnok —. rendezvényék, hangulat. Azóta csak néha jönnek ide a brigádok egy-egy megbeszélésre és esetenként a KISZ- szervezet fiataljai. — Tele voltam ambícióval — mondja Baji Júlia — amikor idejöttem. Most higyjék el szégyellem felvenni a fizetésemet. El is megyek innen. Az embert az hajtja, ha érzi, hogy szükség van a munkájára. Itt nem ez a helyzet. Azzal, hogy főhivatású népművelőt állítottak a művelődési otthon vezetésére, semmi sem változott. Egyedül semmire nem kepes az ember. Bármennyire is akar. Keserű a szánk íze. Ha egy 4 békés MÉms&x 1970. NOVEMBER 31. INGYENES tízhónapos magasépítőipari. tanfolyamra jelentkezhetnék kőműves, ács-állványozó és vasbetonszerelő szakmunkások legalább négy-ötéves szakmai gyakorlattal. Nyolchónapos építőipari tanfolyamra 18—45 éves férfi segédmunkások jelentkezhetnek. A vizsgázók országos érvényű bizonyítványt, illetve fényképes jogosítványt kapnak. Vizsga után kötelező szakmai gyakorlat nincs. A tanfolyam helye Kecskemét és Baja (a dolgozó lakóhelyétől függően), kezdete Kecskeméten 1971. január 4-én, Baján 1971. január 11-én. A tanfolyam ideje alatt jó kereseti lehetőséget, munkásszállást, munkaruhát és ebédet biztosítunk. Fizetjük a különélést, idénypótlékot és az utazási hozzájárulást. Negyvennégy órás munkahét. Minden héten szabad szombat. Érdeklődők levelezőlapon kérjenek részletes tájékoztatót a megfelelő tanfolyam megjelölésével. tf Bács megyei Állami Építőipari Vállat Kecskemét, Klapka utca 34. 159473
