Békés Megyei Népújság, 1970. november (25. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-17 / 269. szám
Málna, ribizke, köszméte és meggy termesztése a bázikertben Gyümölcs/a-lerakat A békéscsabai Lenin Tsz gyümőlcsfa-lerakatot nyitott Békéscsabán, a Jókai utcában. Bottá Andrásné lerakatvezető fogadja az első vevőket. Bő a fajtaválaszték. (Fotó: Demény) Növényvédelmi tanácsadó: Boifyő&tjyüwnölcsííck őszi novÓMifvcddntc Köszöntő Tjj rovattal bővül lapunk: a Kert és háztáji rovattal ezentúl, minden héten kedden jelentkezünk. A Hazafias Népfront Békés megyei bizottsága mellett működő mezőgazdasági szakbizottságban dolgozó neves kertészeti, állattenyésztési, kereskedelmi és jogi szakemberek arra vállalkoztak, hogy a megyében levő 34 ezer hold kert mind szakszerűbb és jövedelmezőbb kihasználásához szaktanácsot adjanak. A gyümölcstermesztés, a szőlészet és borászat, a zöldségtermesztés, a zöldség- hajtatás és értékesítés, a gyümölcs és zöldség tartósítása, a dísznövényeik, szobanövények ápolása, a szakszerű növényvédelem, a munka- és egészségvédelem legaktuálisabb tennivalóiról szeretnénk tájékoztatni olvasóinkat. Az ültetvény-telepítéssel járó feladatok sokrétűek. A fajta megválasztása a várható piaci igényeknek megfelelően, a korszerű telepítés szervezése, megoldása, a művelési mód megválasztása, a legtöbb termést adó korona- és tőkealakok kialakítása mind-mind olyan téma, amely iránt a megyében működő kertészeti szakkörök foglalkozásain már eddig is nagy érdeklődést tapasztaltunk. De nemcsak a kertgazdálkodás került az utóbbi években előtérbe, hanem a ház körüli állattenyésztés is. A kormány intézkedéseiről, a megyei és a városi, járási politikai, társadalmi szervek ajánlásairól összeállított információk is nagy segítséget nyújtanak a termelés továbbszervezésére. A Hazafias Népfront mezőgazda- sági szakbizottsága köré tömörült szakemberek azt is vállalták, hogy olvasóink kérdéseire válaszolnak. Várják a kertgazdálkodással és a háztájiban folyó termeléssel kapcsolatos kérdéseiket. Az első önálló oldal megjelenése alkalmával jó együttműködést kíván a Hazafias Népfront j megyei bizottsága és lapunk szerkesztősége. i A bogyósgyümölcsűeik termeléséneik fejlesztését a növekvő szükségletek és hazánk természeti, közgazdasági adottságai egyaránt indokolják. Gyümölcsféléink közül éppen a bogyós és csonthéjas termésnek adják az első friss, vitaminban gazdag gyümölcsöt. Az össztermés az 1960-as évhez viszonyítva málnánál kétszeresére, ribizlinél másfélszeresére emelkedett. A külföldi kereskedők fokozottan érdeklődnek e gyümölcsfélék iránt. Ez teszi szükségessé, hogy a hagyományos termesztési körzeteket túllépve, újabb területeket vonjunk be a termesztésbe. Békés megye, talajtani és éghajlati adottságai lehetővé teszik a bogyósgyümölcsűek termesztését annak ellenére, hogy nincsenek hagyományai. Az előző években telepített nagyüzemi ültetvények fejlődésben nem maradtak el a Duna-völgyi telepítésektől. Ha itt e megyében eredményesen akarnak foglalkozni a málna, a köszméte, a fa. keteribizike és a meggy termesztésével szükséges betartani a telepítés és az ültetvényápolás jól bevált módszereit. Málnateleoítés előtt gondoskodni kell, hogy száz négyszögölenként legalább 13— 16 mázsa istállótrágya jusson, melyet 30—40 centiméter mélyen ajánlatos bemunkálni. A telepítést ősszel és tavasszal (az őszi eredményesebb) lehet végezni. A málnaisarjat 10—15 centiméter mélyre lxl méter, vagy 1,2x1,2 méter sor- és tőtávolságra ültetjük és azonnal felkupa- coljuk. Tavasszal 15 centiméterre visszavágjuk és a területet a jó gazda gondosságával rendszeresen műveljük. A tavasz folya. mán kapott két-három hajtást huzalhoz vagy egymáshoz kötözzük. A letermett vesszőket kivágjuk. A hajtásokból négy-öt erőset hagyunk meg, huzalhoz vagy egymáshoz kötözve. Ezt a munkát minden évben végezzük el- A termésnövelés érdekében évenként 10—12 mázsa (100 négyszögöl istállótrágyát és 25— 30 kilogramm) 100 négyszögöl vegyes műtrágyát kell kijuttatni. A feketeribizli telepítésénél a málnához hasonlóan járjunk el. Itt a sor- és tőtávolság 1,6x0,8 méter, vagy 2,5x1,2 méter. Az ültetést 40x40x40 centiméteres gödrökbe végezzük. A kupacok lebontása után a vesz- szőket 2—4 rügyre vágjuk visz- sza, 4—5 erős hajtást neveljünk. A második évben ezt a 4—5 erős vesszőt kétharmad részre metsz- szük vissza. A termőre fordulás után a metszés ifjító és ritkító. A 4. és 5. éves ágakat tőből eltávolítjuk. A területet tenyész. időszakban gyommentesen tartjuk. A magas törzsű köszméte élettartama 15—20 év. A talajelőkészítést az előzőekhez hasonlóan végezzük. A kiültetést 1,8x0,8 méter sor- és tőtávolságra végezzük. Tavasszál 2—4 rügyre metsszük vissza és 4—8 erős hajtást neveljünk. Nyáron támberendezéshez vagy karóhoz kötjük. A következő évben 5—7 erős hajtást hagyunk és kétharmad részre visszavágjuk, ezt évenként elvégezzük. A 4—5 éves idős letermett részeiket metszés alkalmával eltávolítjuk. M°<jaV telepítését lehetőleg ősszel végezzük. Házikertekben javasoljuk 60—80 centiméter törzsmagasságú fák ültetését. Az intenzív művelési módok közül a termőkaros korona, forma kialakítása javasolt 7x4 méteres kötésben. A meggy is meghálálja a nagyadagú istálló- és műtrágyát. Az ültetését lxlxl méteres gödrökbe végezzük. A koronaforma kialakítása 3—4 évig tart. Ez idő alatt le- kötözéssel, alakító és ritkító metszéssel kialakítjuk a legkedvezőbb koronaformát. Óvakodjunk az erős metszéstől. A le- kötözést akkor végezzük, amikor a hajtások egyharmad része befásodott. A sűrű ikerhajtásokat távolítsuk él. A jól kezelt, kellően tisztán tartott ültetvényekről: málnánál 2—300 kilogramm, feketeribdzli- nál 2—400 kilogramm, köszméténél 800 kilogramm, meggynél 750 kilogramm termés várható 100 négyszögölenként. A jó minőségű árunak kedvező értékesítési lehetősége van. A Békéscsabai Hűtőház össztermelésének 70 százalékát exportálja. Ebben jelentős helyet foglal el a bogyós gyümölcs és a meggy. A most épülő ezervagonos új hűtőházzal tovább bővül a termelés biztonsága. Több termelőszövetkezetben már ez év őszén nagy területen telepítenek bogyósokat és megy. gyet. A termelési lehetőség jó kihasználására a hűtőház akciót hirdetett a házikert-tulajdonio- sok és bérlők között, A hűtőház a kedvező értékesítési lehetőség mellet szaktanácsadásai, málna esetén pedig ingyenes szaporítóanyaggal segíti a gyümölcstermesztés fellendítését a Békés megyei házikertekben. Kelemen Zsuzsanna A málna, köszméte, ribizke és szamóca termesztése megyénkben nemcsak a nagyüzemekben, hanem a házikertekben, zártkertekben is egyre nagyobb tért hódít. A hűtőház általi támogatott házikerti, zártkert-telepítések előrevetítik a bogyósok növényvédelmi problémáit. Megyénkben nem honos bogyóskárosítók megjelenése várható, de a meglevők felszaporodása miatt is fokozottan fel kell készülni ezen kultúrák növényvédelmére. A bogyósok telepítésére csak teljesen egészséges, fertőzésmentes szaporítóanyagot használjunk. A telepítés előtt fel kell mérni a területen a talajlakó károsítók (pajorok, drótférgek stib.) egyedsűrűségét. A betelepítendő területen több helyen 50x100 centiméter felületű (fél négyzetméter) helyen két ásónyom mélységű gödröt kell ásni. A kiásott talajból átmor- zsolás során ki kell szedni a pajorokat, drótférgéket, egyéb lárvákat, bábokat. Ha egy négyzetméterre vonatkoztatva 1—2 darab pajort vagy 2—3 darab drótférget találunk, akkor talajfertőtlenítést kell végezni. Ez elvégezhető 20—50 kg/kh meny- nyiségű Hungária L—2 porozószerrel a talaj felső rétegébe dolgozva. A talajlakó kártevők felvételezését augusztusban, szeptemberben kell elvégezni, mert ősz végén a talaj lehűlésével a méIQ sm.m ** 1970. NOVEMBER 17. lyebb 60 centiméteres, vagy ez álatti talajrétegbe húzódnak. Amennyiben ősszel nem sikerült elvégezni a talajfelvételezést, azt tavasszal is elvégezhetjük. A termő ültetvények védelmének alapját a gyümölcsfákhoz hasonlóan a mechanikai védekezési munkák adják. Málnásban közvetlen szüret után az elszáradt, letermett vesszőket és az új vesszők közül azokat, amelyek a karcsú díszbogár duzzanatai, a gu- bacsszúnyog okozta gubacsok miatt sérültek vagy didimél- lás, elzinoés vesszőfoltosak, tőben kimetszettük és azonnal elégetjük. Ribizkében, köszmétében a nyugalmi időszakban végezzük el a bokrok ritkítását. A már letermett, elöregedett részeket, az üvegszámyú ribizkelepke által fertőzött vesszőket tőből kivágjuk és elégetjük. A kaliforniai pajzstetűvél menthetetlenül fertőzött piros és fekete ri- bizkebokrokat meg kell semmisíteni. Október végén, november elején a szamóca elszáradt tőleveleit, illetve a sodrómolyok károsítása következtében elpusztult egyéb leveleket forgassuk alá vagy összegyűjtve égessük el. A károsítok ellen legelterjedtebb a kémiai védekezés. A bogyósokban a permetezés csak a nyugalmi állapot legvégén kezdődik. A permetezések időpontjával és a felhasználható szerekkel kapcsolatos tudnivalókat az aktuálissá válás időpontjában a Növényvédelmi tanácsadó cím alatt közöljük. Borbély László laborvezető Termelőszövetkezeti tagok háztáji gazdaságának adóztatása A termelőszövetkezeti tagok háztáji gazdaságánál, adóztatását a mezőgazdasági lakosság jö_ vedelemadójéról szóló 51/1967. (XI. 24.) Korm. számú rendelet, valamint ennek tárgyában kiadott 33/1967. (XII. 22.) PM számú rendelet szabályozza. A rendelet értelmében a mezőgazdasági termelőszövetkezet tagjai — termelőszövetkezeti törvény rendelkezéseinek megfelelő háztáji gazdaság esetén — a háztáji föld nagyságára és művelési ágára figyelemmel meghatározott kedvezményes adótételekkel adóznak. A háztáji gazdaságra vonatkozó rendelkezéseket a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. tv. tartalmazza. E jogszabály szerint ház. táji földnek minősül: O A termelőszövetkezeti közös földekből háztáji föld címén kijelölt és O a belterületen, zártkertben vagy közvetlenül a tanya körű levő, személyi tulajdonjog alapján háztáji földként használt földterület. A háztáji föld területe termelőszövetkezeti tagonként 800— 1600 négyszögöl lehet, ezen belül a szőlő és gyümölcsös területe nem haladhatja meg a 800 négyszögölt. A háztáji föld területébe nem számítható be a teleiknek épülettel elfoglalt része, valamint a tényleges használattól függetlenül 300 négyszögöl nagyságú, valamint a művelés alól kivett terület. A háztáji gazdaságra megállapított kedvezményes adótételek alkalmazásának csak akkor van helye, ha a tag használatában levő földterület terjedelme, művelési ága a háztáji gazdaságra megállapított mértéket nem haladja meg és a tag tulajdonában (haszonélvezetében) kétévesnél idősebb ló (öszvér) nincs. A háztáji földterületbe be nem számítható, legfeljebb 300 négyszögöl nagyságú lakóépület (tanya) használatához kapcsolódó földterület — ha az gazdaságilag művelhető — kedvezményes adótétellel kell adóztatni. Ha a termelőszövetkezeti tag olyan mértékű háztáji gazdálkodást folytat, amely nem felel meg a háztáji gazdaságokra vonatkozó rendelkezésnek, a használatában álló földterület után az egyéni gazdálkodókra megállapított adótételek alkalmazásával kell adóztatni. Barcs Aladár főelőadó
