Békés Megyei Népújság, 1970. november (25. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-17 / 269. szám
IV, ötéves terv számaiból VÁGÓ ALL AT-TERMELÉS ÉS ALLAT! TERMÉKHOZAM ALAKULÁSA 1ARHAHÚS>(l000t) 33* 300.0 t A 688.01 900 6t 3T3KSH0 (10001) ^iSU*** feGVÉB Húst s<3l 4 0t 1970 332.0t I iAROMFlHÜslilOOO 0 1976 I 1970 197S 18 ?S •nilliÄl 2 2 OO miittó! A» egy töte jv» fogyaszt* alakulja 180.0kg 150.0kg u----1 970 1975 ItejtermékI not 10.5 t 197a 1975 —I Az egy lőre jutó |TOJAS| fogyaszt* alakulása (millió darab) _ IgyapjúI (toooi) 1970 1975 Hústermelés és fogyasztás alakulása a IV. Stéves tervidőszakban, (TERRA—KS) ítMMcnmt Naponta negyedmillió palack Ünnep előtti műszak kezdődött az alföldi borpalackozó üzemeiben. A szőlőtermelő gazdaságokban és a kecskeméti állami pincészetben teljes kapacitással dolgoznak a palackozógépek: naponta negyedmillió üveget töltenek meg a „homok levével”. Az év végi ünnepekre számolta a rövid életű köztársaságot. Másnap korad élelőtt, szánté ugyanazon a helyen, mint előző éjszaka, már nyílt kenyértörés-- re kerül sor az államhatalmat képviselő katonai és rendőrosztagok, valamint 3000 spanyol építőmunkás között. Kövek záporoznak, katonai gépjármű gyullad ki. Majd eldördülnek a fegyverek, hogy golyóik nyomán három munkás hunyja le örökre a szemét, s megsebesüljön több tucat Félelmetes nap volt. S mindez alig egy héttel azután, hogy a Caudillót húszezer szakszervezeti tag köszöntötte Madridban. pardói kastélya előtt, s miként a lapok írták: Franco generalisszimusz mélyen megrendülve mondott köszönetét a hódolatért, hangsúlyozva, hogy életének egyik legnagyobb elégtételét érzi a szakszervezet mozgalom ilyetén egységében, nyugodt fenségéber. Nézzük meg közelebbről ezt a nyugalmat, s egyáltalán a spanyol munkás helyzetét! Közel 33 millió ember él a spanyol félszigeten, mely több mint ötszöröse hazánk területének. Ebből 12 millió dolgozik. A foglalkoztatottak 36 százaléka iparból, 31 százaléka mezőgazdaságból él. Tíz éve fordított volt az arány. Az ipar fejlődésével azonban nem tartott mindenütt lépést az élet, a szociális ellátottság. S ami leginkább in- gerli a spanyol munkást: legfőbb szakszervezeti vezetőit nem maga választja. A szakszervezetek élére a hatalom nevez ki irányítókat. Furcsa szamunkra, s érthetetlen az is, hogy az egyes szakszervezetekben a a munkásokkal együtt tagként szerepelnek a munkáltatók, az több mint 12 millió üveg bort adnak át a kereskedelemnek. Az idén tovább bővítették az alföldi borok választékát. Tizennégy féle, védjeggyel ellátott — arany-, ezüst- és bronzérmes — homoki nedűt kínálnak a fogyasztóknak. (MTI) Az Ingeneria Quemlca című úgynevezett patronok, vegyészeti szaklap cikke ugyanakkor az üzemi egészségvédelem gyengéit világítja meg. Az utolsó hónapok statisztikája szerint munkaidő alatt Spanyolországban minden percben 3 baleset történik, ezekből naponta 6 halálos kimenetelű Azzal sem szimpatizál túlságosan a spanyol munkás, ahogyan a külföldi tőkebefektetések aránya alakult. Különösen visszatetsző a turisztikai tőkebefektetések állapota. A Földközi-tenger partvidékén, az ország legfelkapottabb fürdő-; helyein, Alicante és Benidorm környékén például valamennyi szolgáltató iparág női fodrászszalon, emléktárgyüzlet, kozmetikai és divatáru üzlet, mintegy 800 millió pezeta értékben, dán és svéd tőkések kezén van. Granada építőmunkásai a véres napon munkabéremelést követeltek. Képviselőik hosz- szabb ideje tárgyaltak eredménytelenül az Organizacia Sindicale falai között a patronok, az államhatalom küldötteivel. Utóbbiak hajthatatlanok voltak. Ez ingerelte fél a néptömeget. Persze az sem érdektelen, hogy a kritikus napokban került második felolvasásban a spanyol Cortez — parlament! — elé ez a javaslat, mely az amerikai katonai támaszpontok bérletét hosszabbította meg Ibériában, újabb öt esztendőre. Mit kap a támaszpontokért Spanyolország? Több mint 120 millió dollár hitelt, s 20 millió dollár katonai segélyt, néhány tucat Phantom repülőgéppel kiegészítve! De hát ettől javul a spanyol munkás helyzete? (Folytatjuk) Kongresszusra készülve 9 lesiaiyofeli osztály ' Vezető erő, minden tekintetben „ Társadalmunk vezéto osztálya a munkásosztály. A termelésben, a társadalmi életben és a politikai szervezetekben elfoglalt helyénél fogva a szocializmus építésének vezető ereie. Vezető szerepe a párt, a népi hatalom utján érvényesül..,” (Az MSZMP Kö/.nonti Bizottságának X. kongresszusi irányelveiből.) y A vezető osztály egyben a tár-1 sadalom legnagyobb ^talya is. A népszámlálás időpontjában,! 1970 elején ötmillióan voltak azok, akiknek rendszeres kereső foglalkozásuk volt, tehát a úgynevezett aktív keresők. Közülük 74 százalékot tett ka a,ÍL zikai dolgozók aránya ^ ^ lül a legtöbben— 1 * 36 000 en Lz iparban és az építőipart^ dolgoztak. A szocializmus epresének vezető ereje a munkásosztály az elmúlt években számbelileg is tovább gyarapodott, s súlya, szerepe fokozódó jelentőséghez jutott a gazdasági tevékenységben éppúgy, mmt a tar sadalmi életben. Nem véletlen,1 hanem törvényszerű tehát, hogy' a párttaggyűléseken es » l»rt í értekezleteken sok szó esett , munkásosztály helyzeteink vezetőszerepének érvényesülésből,- arról hogy a következő esz | tendókben a hiunkásosztá^ helyzetevei össz^fuágő kérti sekre jusson az eddigieknél , nagyobb figyelem. A munkásosztály több, mint két évtizede tartó számbeli gyarapodása a legkülönbözőbb társadalmi csoportokból srarmazó embereket formait és formál munkásokká Régi, , keres munkáscsaladok tagjai m , éppúgy megtalálhatók a gyarak, vállalatok falain belül, mint tegnap még a földeken s«reny | kedő parasztok, s szép számmá akadnak az úgynevezett egvéb társadalmi rétegekből, a külön ; bözó alkalmazotti csoportokból, önállókból származó kétkezi dolgozók is. Érthető tehat. ha vita folyt és folyik a tálv fogalmának meehataioza | tóról, de ugyanígy érthető az is, ho«v a számbeli növekedés, a sokféle ember, s a sokfele ember által képviselt nézet nem is nt kán ellentmondásosnak tuno, helyzetet teremt. | A kongresszusi elökészül^K jegyében lezajlott taggyűléseken, és különböző saantű pártérte-j kéziét eken észrevételek bírálatok, javaslatok tömege hangzott el. Az üzemi demokrácia erori I tése a munkások beleszólási J°-i gának bővítése éppúgy, szerepeltj- felszólalásokban mint a ye letek és a munkasok kapcsolata, a bérezés, teljesítmény szerinti differenciálás, a törzsgardának adott nagyobb megbecsülés munkáscsaládok életkorulmenyeinek további javítása. A felszólalások lényege í°^> * gyelmeztet arra, hogy elméleti és gyakorlati tekintetben egyaránt nagyobb figyelmet szukse- ges szentelni a legnagyobb esz-j tály problémáinak, a vezető erői maradéktalan érvényesítsenek,, azaz: napról napra válaszod kell a fejlődés szülte kérdések- j re. A munkásosztály vezető szeÄT'iÄSÄ! ugyanis azzal a nézettel, amelynek vallói a korunkban végbemenő tudományos-technikai j forradalom láttán úgy v« a munkásosztály vezető szerep^ az értelmiség veszi át es gyaKO- ; rolia. Akadnak olyan nezetek is, amelyek a társadalom kulonbo zó osztályainak és jeniek egymáshoz való kozeiedéseb , tiÄS’i Mrtén.M ,g^tE hoc a %*>*%*£. vezető szerepe gazdaság « vn sadalmi törvényszerűségek vényesülésének termeke, s nem átmeneti jelenség, hanem al P vető történelmi nincstelen, « »«5, • « I kés rend megdöntésére 11 anyu o STvÄ'TvV;srs£ OSI Is, hogy . munktóhatalssä* ~P**kss”í ezt szolgáló munkás^ntikat^^^i munkásosztály Par\3^Ltfmeg. káia és programja testeati mg. “ ‘«Ä S»““éraeare. valón a tin*-, mmHäsoitäly veK*5 ‘ a felelet: azért, mert a mun fásosztály érdjkei e^b^iek al erősítése nem csupan a vezeto osztálynak, hanem a társadalom minden osztályának « ^ nek többet nyújt, gazdagaODa, emberibbé formálja a ígéretessé a holnapot. Tegyük ÄÄ.’SS?«® ^kSlényezőre ^maszkodih A vezető szerep érvényesül párt politikájában, amely ősz rssr rsuss^! SS&* »na» munkásosztály soraiból , vezetők ott vannak az államha talmi és társadalmi vezető testületekben, az n-ányito poszto ezreit foglalják él, s ahogy ; országban, úgy map.iamkban : egészében egyetlen munkahe- Iven sem történhet semmi a munkásosztály érdekei ellenere, a munkáshatalom rovására. A munkáshatalom megteremtése és megszilárdulása nemcsak anvagi értelemben emelte fel a pröletársorsból és annak mi den szenvedéséből a munkásosztályt, hanem felemelte - kölcsi értelemben is. A gyaraa, vállalatok hatalmas mimose- rege napjainkban természetes jogának érzi, hogy gazdaja a hatalomnak, hogy nemcsak lehetősége, hanem egyem»en joga van beleszólni mindenbe, ami az országban történik s ara.a cfnydiísáfí vagy a társadalom bármely kérdésével ^zef^ Igaz, napjainkban olykor ne™, annyira szembetűnő a munka , SZAKKÉPZETT CSECSEMŐ- ÉS GYERMEK GONDOZÓNŐT SIMAGÉPES DOLGOZÓKAT. TAKARÍTÓNŐKET ÉS FÉRFI SEGÉDMUNKÁSOKAT FELVESZ A Férfi Fehér ii emu gyár BÉKÉSCSABAI GYARA sok e joga, mint volt a „fényes szelek” idején, a bankok, bányák, gyárak államosításakor, az államigazgatás népi hatalommá való átszervezésekor, a szocialista tervgazdálkodás megkezdésekor. Akkor könnyebb volt elválasztani egymástól az igazt és a hamisat, a társadalmilag hasznost és a helytelent. Könnyebb volt tehat a tömegeket is meggyőzni arról, mi áll érdekükben, s mi nem. Napjainkban, amikor úgynevezett apró dolgokban ölt testet a munkásérdek, a szervezettebb termelésben. a termékek minőségének javításában, a gazdaság- fejlesztés helyesebb arányainak megteremtésében, az életkörülmények igazságosabb, a társadalmi csoportok sajátos helyzetét jobban mérlegelő javításában, már nehezebb megértetni és elfogadtatni, hogy mindez szerves tartozéka a vezető szerep érvényesítésének, s ahogy régen, ügy e feladatok valóra- váltásához is a tömegek alkotó együttműködése szükséges. A munkásosztály létszáma 1949-től napjainkig megkétszereződött. A mennyiségi fejlődésen belül örvendetes, hogy elsősorban azokban az iparágakban nőtt a munkások száma, amelyek a legfejlettebb technikával dolgoznak következésképp tehát az itt tevékenykedő munkások is tanultabbak, műveltebbek. 1949-hez mérten 1969- ben a híradástechnikai iparban mintegy hatszorosára, a műszeriparban közel hétszeresére, a vegyiparban három- és félszeresére nőtt a munkások száma. Ha e számbeli növekedés mellé társítjuk azokat a tényeket, amelyek a munkások műveltségének, szakmai tudásának gyarapodására mutatnak — így például azt, hogy 1970-ben a fizikai dolgozók 55 százalékának legalább nyolc általános vagy annál magasabb iskolai végzettsége volt, hogy az állami iparban a szakmunkások 11,2 százaléka már középfokú végzettséggel rendelkezik — akkor világosan láthatjuk, hogy a legnagyobb osztály, a szocializmus építésének vezető ereje nemcsak számbelileg, de tudásban, felkészültségben, tapasztalatban is együtt nőtt, erősödött a maga teremtette rendszerrel. Megkezdődött a húsgyár „benépesítése” Fiizesgyarmafon Valóságos húsgyárait épít közös vállalkozásban Füzesgyarmaton a Vörös Csillag és az Aranykalász Tsz. A szakosított sertéstelepet mintegy hetven- millió forintos költséggel bábolnai rendszerrel építik fel. Évente 16 ezer hízott sertést értékesítenek, ha a telep teljesen elkészül. A munkálatokat a Vörös Csillag Tsz 100 tagú építőbrigádja végzi. A beruházási program megvalósítása terv szerint halad. Az első ólakba már megérkezteik az előhasú süldőik s folyamatos lesz a betelepítés. A tervek szerint egy év múlva szállítják a kész hízóikat a füzesgyarmati telepről. A távlati tervek szerint sertéshasításra is berendezkednék a most épülő telepen. BÉKÉS HWDSzn J 1970. NOVEMBER 11.
