Békés Megyei Népújság, 1970. november (25. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-15 / 268. szám
Az A—10-es tábla titka Az idtmveres taktikája a békéscsabai Május 1 Tsz-ben értünk el. — Mindjárt hozzá is Új Arany-ház a régi helyén MAGAS, szélesvállú, az őszi hideg széltől pirosodó arcú fiatalember lép az irodába. A határból jött, fedetlen fővel, köny- myű öltözékben. Vógighordta tekintetét a bentlévőkön, azután a nála idősebb szövetkezetiekhez szól. — Volt-e ilyen hamar betakarítva a tsz kukoricája? — Hangjában a vállalt munka jó teljesítésének érzése bujkált és csak akkor lepődött meg, amikor a szomszédos irodából rá- mydtottók az ajtót. — Jöjjön, mesélje el, hogyan is volt ez az egész kukoricabetakarítás. — Vári János, a mi öntözőag- ronőmusunk — mutatja be An- dó Pál tsz-elnök. A fiatalember kissé bátortalanul megáll az ajtóban és visszaszól társainak. — Miért nem szóltatok, hogy egy oktáwal lejjeb. — A jól végzett munkának örülni kell! — biztatja az elnök és székkel kínálja. — Hát persze, hogy örülni kell és én most olyan nagyon örülök. Bele szeretném kiáltani a világba, hogy a békéscsabai Május 1 ülsz utóbbi tíz esztendejében ilyen lelkes munka, mint most, egyszer sem volt. Tudják meg mások is, hogyan dolgoztunk ebben az elátkozott esztendőben. AZ IDÉN nem sok dolga akadt az öntözőagronómusnak. A kiadós esőzések feleslegessé tették az öntözést. Azért mégsem unatkozott. A belvíz elvezetésében működött közre, azután pedig amivel csak megbízták, mindenhol bizonyította jó felkészültségét. — Ö volt a kukoricábetaka- rítás felelőse — folytatja az elnök. — Nem csalódtunk benne. Jól dolgozott. Igaz, alkalom- adtán sok segítséget kapott. Még a gépműhelyeseket is kirendeltük tömi. Az utolsó tábla kukoricát két nap alatt takarították te. A szárat géppel vágták és éjszaka megfordították a földet, Másnap már tárcsa járta a területet s a délutáni óráikban pergett a mag. Vári Jánosban frissen élnék a közös munka eseményei, eredményei. Bagi László,' Laukó Pál kombájnosok és Mucsi János szállító nevét említi. Azt mondja, hogy hárman oroszlánrészt vállaltak a kukrocia betakarításából. Volt géphiba is s ezt jórészt maguk javították. Saját motorkerékpárjuk állandóan ott volt a tábla szélén s ha baj volt, leszerelték a törött alkatrészt és motoron rohantak cseredarabért, vagy pedig a gépműhely szolgálatos hegesztőjéhez segítségért. Azután ugyanez a túra visszafelé ismétlődött. Beszerelték az alkatrészt és máris folytatták a munkát. De a többiek is hasonló lelkesedéssel dolgoztak. Andó Pál napi feljegyzései között lapoz. — Az A—10-es kukoricatáblán az idén 30 mázsa termést A Felsőnyomási Állami Gazdaság eladásra felkínál 1 db GAZ—69 parancsnoki gép. kocsit. A kocsi 1970. november 5- én műszaki szemlén vett részt. Érdeklődni S. Pet- rovszky Mátyás főmérnöknél. Telefon: Telekgerendás 1. x 9 smmsis 1970. NOVEMBER 13. teszi, hogy miért jelentős ez. — A késő tavaszi belvíz csak azokon a táblákon pusztított, ahol tavaly ősszel idő hiányában nem tudtuk meghúzni a szivárgó csatornákat. Ez az A—10-es tábla a szövetkezet egyik legmélyebb területe. A kukoricát mégsem pusztította ki a belvíz. Volt rajta csatorna, ezért időben elszivárgóit a víz. Ilyen kukoricatermésre, mint amilyen ezen a táblán volt, Nagyréten nem emlékeznek. — Milyen tanulságot vontak te ebből a 30 mázsa holdanként! kukoricából — kérdezem. — Ezen az őszön 90 kilométer hosszú szivárgó csatoma- hálózaitot húzunk ki az őszi vetéseken és a mélyszántásokon. A szövetkezet valamennyi tábláján megismételjük azt, amit tavaly az A—10-esen sikerrel alkalmaztunk. Ez a 90 kilométer hosszúság Békéscsaba—Szarvas—Békéscsaba közötti távolságnak felel meg, vagy ha úgy tetszik, majdnem a Tiszáig nyúlik. — A nyáron elkészítettük az ékét, felszereltük planírozóval is. így árokhúzás közben a ki- j emelt föld nem gurul vissza, nem tömíti el a frissen húzott csatornát. Jobb lesz a csatorna vízáteresztő képessége — magyarázza Vári János. IDŐKÖZBEN visszaér a délelőtti határjárásról Sziklai András növénytermesztő agronó- mus. — Az utolsó tábla takarmánybúzát vetjük. Jól megy a munka. Hasznos és jó volt mindenkit a fedélzetre szólítaná, hogy november 5-ig befejezhessük a vetést. Az őszi betakarítás újabb részlete beszédtémánk. Sziklai mondja, hogy a betakarítás kulcsa volt a szállítójárművek jó kihasználása. Kiszámították, hogy teljes terheléssel naponta hány órán át kell üzemeltetni a gépeket ahhoz, hogy, az őszi fagyok beállta előtt befejezhessék a betakarítást. November 15— 20-a közé esett a befejezés várható időpontja. — Időt kell nyernünk, mert ha beesősödik, kint rothad el a termés! Mindenki, aki csak teheti, jöjjön rakodni! — hangzott a pártszervezet és a tsz- vezetés felhívása. És az emberek szervezetten, jó beosztással vállalták a munkák A gépfordulókat naponta kettővel, hárommal is megtoldták. Az irodisták az elnökkel az élen a napi könyvelés vagy szervezési feladat ellátása után váltották fel a hivatásos rakodókat. Hasonlóan cselekedtek a gépműhelyesek és a gépüzem dolgozód is. Erről mondották a párt városi bizottságán, hogy a Május 1 Tsz-ben valami egészen különös történt. Október 28-ig elvetették a kenyérgabonát, november első napjaiban pedig befejezték az ősziek betakarítását. Most már itt a lánctalpas traktoroké a terület. Fekete barázdás táblák tarkítják az őszi határt! Szorgalmasan dolgoznak a traktorosok. A párt X. kongresszusának tiszteletére munkaversenyben állnak. Az nyeri a versenyt, aki a műszaknorma alapján a legtöbbet teljesíti. A győztesnek azonban — Székely Sándor gépüzemvezető szerint — meg kell felelnie még egy tucatnyi feltételnek. Ezek között szerepel a jó minőségű munka, a javítási költségek, az üzemanyag-fogyasztás csökkentése, a karbantartás elvégzése, a balesetvédelem, az adatszolgáltatás és így tovább. A VERSENY ÉLÉN Jakucs Imre halad, aki Sz—100-asával szeptemberben 424 órát dolgozott. Októberben is tartotta ezt a teljesítményt. Sőt, maga mellé vett két fiatal tarktorost is, akik szintén Sz—100-ast vezetnek, hogy bevezeti őket a traktoroséletbe. Jakucs Imre azt is vállalta, hogy fiatal társaival egykarra dolgozik. Ez azt jelenti, hogy a keresetet testvériesen háromfelé osztják. És Jakucs aki az őszi idényben lánctalpas „szárnyakon” járhatna, kereshetne 25—30 százalékkal is többet, mint így. Mégsem fut a pénz után, hanem traktoros-pedagógusként azon fáradozik, hogy jó munkamódszerével két társát is megismertesse. Használják ki ők is hozzá hasonló módon az Sz—100-as traktorba préselt erőt. Az összefogás eredménye mindaz, ami ezen az őszön a békéscsabai Május 1 Tsz-ben történt a kukorica betakarításától a_vetés befejezéséig. Ez most a mélyszántásban is folytatódik fiatalos tettvággyal, lendülettel, határozott céllal: 1971 gazdasági alapjainak megteremtéséKét nagy feladatot tűzött maga elé a békésszentandrási Zalka Máté Tsz. Az egyik az, hogy mielőbb pótolja a belvíz miatt ez évben keletkezett hétmillió forint értékű kiesést. A másik pedig az, hogy kiköszörüli a búzatermesztési hírnevén — ugyancsak a belvíz miatt esett — csorbát. Az elmúlt öt évben nem kis ámulatra 6,5 mázsáGeszten a Tisztavízű-ér mellett a Tiszák egykori kastélyának parkjában alacsony, nádfe- deles házikó áll, frissen meszelt fehér falakkal. A házikó eredetijében valaha, 1850—51-ben Arany János élt és alkotott. A kis házikót a II. világháború vihara lerombolta. Annak a népnek a kései utódai, akikről és akiknek a nagy költő írta verseit, a mai geszti emberek építették újjá régi valóságához híven a nádfedeles épületet. E nemes célt, az irodalmi emlékhely újraépítését, a Hazafias Népfront kezdeményezte. Csatlakozott a mozgalomhoz a gesztieken kívül a gyulai járási tanács, a Múzeumok Békés megyei Igazgatósága, az Országos Múzeumi Főigazgatóság és még sokan, akik szívügyüknek tekintik Arany emlékét. Sokan kutatják azokat a dokumentumokat, amelyek Arany geszti tartózkodásához kapcsolódnak. Sokat tettek idáig is, és jelenleg is azon vannak, hogy az irodalmi emlékhely mihamarabb megnyíljon. Dér László, a Békés megyei Múzeumok igazgatója, Zsidó János, a gyulai járási tanács művelődésügyi osztályának vezetője és a leglelkesebb patrónus, dr. Né- medi Endre, a járási könyvtár vezetője elmondták, hogy dr. Sáfrány Györgyi Arany-kutatót, a Magyar Tudományos Akadémia munkatársát kérték fel: keresse az Akadémia levéltárában ról 20 mázsa fölé emeltek a búza holdanként! hozamát többnyire szikes, kötött földjeiken. Az idén azonban 12,5 mázsára zuhant az átlag. Most az őszszel amolyan „csakazértis megmutatjuk” elszántsággal láttak hozzá a búza Vetéséhez. A talaj munka megkezdése előtt gyomégető brigádok küszködtek tábláról táblára a vadmuharral. Azok, akik tavasztól a nyár jkö- zepéig a növekvő belvíz levezetésével fáradoztak. Holdanként öt mázsa vegyes műtrágyát adagoltak az 5—6 művelettel elkészíthető magágyba. Ilyen áron is elsőnek fejezték be a vetést november 1-ére a szarvasi járásban. A hétmillió forint termeléskiesésből kétmillió forintot az állattenyésztés terven felüli hozamából, csaknem ugyanennyit pedig munkabérmegtakarításból pótoltak eddig. Ez az utóbbi csak addig tűnt érthetetlennek, amíg el nem mondták: leállították az összes nélkülözhető saját építkezést, s az építőbrigádok tagjait kölcsön adták a kondorosi szövetkezeteknek, a sertéskombinát építéséhez. Jelentősen csökkentették az alkalmazottak létszámát is. Emellett a rendes járandóság ellenében a függetlenített vezetők és az irodisták takarították be 60 hold kukorica jórészét. A belvíz levonulása a károk egy részének pótlása óta bizakodás váltotta fel a korábbi csüggedő, kétségbeesett hangulatot. a nagy költő geszti emlékeit. Felkérték a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársát, Miklós Róbertét is — aki az 1940-es évek elején még eredeti állapotában látta az irodalmi emlékhelyet —, hogy tervezze meg a ház belső berendezését. A járási tanács jelentős összeget bocsátott Geszt község rendelkezésére az emlékház környezetének rendbehozásához is. Tervek szerint az irodalmi emlékhelyet jövő évben teljesen berendezve adják át rendeltetésének. Reméljük, hogy a jelenlegi kutatómunka eredményes lesz és legalább olyan sikerrel zárul, mint a geszti emberek újjáépítési munkája, s megyénk Arany János költészetét szerető emberei méltó helyen és környezetben róhatják le tiszteletüket a nagy költő emléke előtt. B. J. A síkos út balesetveszélyes Nemrég történt Békés megyében, hogy eső után a járművek a sarat felhordtak az útra. Egy személygépkocsi megcsúszott, átsodródott a másik oldalra és nekiment egy szembe jövő gépkocsinak. Az összeütközés következtében egy ember meghalt, egy súlyosan, három pedig köny- nyebben megsérült. A balesetet közvetlenül az egyik gépkocsi vezetője okozta, közrehatott azonban az útra felhordott sár is. Mert az nyilvánvaló, hogy ha nem lett volna síkos az út, a baleset sem következik be. Várható, hogy hamarosan megkezdődik az esős időszak. Az őszi betakarítási munkákat természetesen ilyenkor is folytatják. A járművek — ahol nincs sárrázó — felhordják a közútra a sarat, ami a csatlakozásnál síkosságot okoz. Egy.es helyeken egy-egy nyugdíjast állítanak erre a pontra, aki lelapátolja a sarat, legalábbis a nagyját, de egy alig észrevehető csúszós réteg marad az úton, ami igen veszélyes. Mindenütt szükség van olyan sárrázóra, amely legalább 50 méter hosszú. Békés megyében azonban több száz csatlakozásnál ennél rövidebb a sárrázó. Ezeket meg kell hosszabbítani. Kormányrendelet írja elő, hogy a közúthoz épített csatlakozás fenntartásáról és tisztántartásáról az engedélyes (tulajdonos) köteles gondoskodni. Az állami gazdaságoknak, tsz-eknek, községeknek célszerű lenne tehát a végrehajtásról mielőbb gondoskodniuk. A munka szakszerűségét a KPM Békéscsabai Közúti Igazgatóság biztosítja. És hadd idézzük még a KRESZ 13. paragrafusának 4. bekezdését: „Földútról szilárd burkolattal ellátott közútra hajtő jármű vezetője a járművet a kerekekre tapadó sártól ráhajtás előtt köteles megtisztítani.” Ne csak a bírságtól való félelem miatt tegyék meg. hanem azért is, hogy elkerülhetők legyenek a síkos út miatt sokszor tragikus végű balesetek. Értesítjük Békéscsaba kisiparosságát, hogy 1970. november 16-án hétfőn este fél 7 órai kezdettel, szervezetünk nagytermében (Békéscsaba, Kossuth tér 8. sz. alatt) taggyűlést tartunk A tagggyűlésen a KIOSZ Országos elnökhelyettese, NAGY JÁNOS elvtárs vesz részt. NAPIRENDI PONTOK: 1. Szavalat 2. A vezetőség beszámolója a helyi csoport munkájáról 3. Hozzászólások 4. Válaszadás Kérjük a taggyűlésen pontos megjelenését. Pontos kezdés. VEZETŐSÉG. „Csakazértis” hangulat uralkodik a békésszentandrási ZalkaTsz-ben p. B.
