Békés Megyei Népújság, 1970. november (25. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-15 / 268. szám

Az A—10-es tábla titka Az idtmveres taktikája a békéscsabai Május 1 Tsz-ben értünk el. — Mindjárt hozzá is Új Arany-ház a régi helyén MAGAS, szélesvállú, az őszi hideg széltől pirosodó arcú fia­talember lép az irodába. A ha­tárból jött, fedetlen fővel, köny- myű öltözékben. Vógighordta te­kintetét a bentlévőkön, azután a nála idősebb szövetkezetiek­hez szól. — Volt-e ilyen hamar beta­karítva a tsz kukoricája? — Hangjában a vállalt munka jó teljesítésének érzése bujkált és csak akkor lepődött meg, ami­kor a szomszédos irodából rá- mydtottók az ajtót. — Jöjjön, mesélje el, hogyan is volt ez az egész kukorica­betakarítás. — Vári János, a mi öntözőag- ronőmusunk — mutatja be An- dó Pál tsz-elnök. A fiatalember kissé bátortalanul megáll az aj­tóban és visszaszól társainak. — Miért nem szóltatok, hogy egy oktáwal lejjeb. — A jól végzett munkának örülni kell! — biztatja az el­nök és székkel kínálja. — Hát persze, hogy örülni kell és én most olyan nagyon örülök. Bele szeretném kiálta­ni a világba, hogy a békéscsa­bai Május 1 ülsz utóbbi tíz esz­tendejében ilyen lelkes munka, mint most, egyszer sem volt. Tudják meg mások is, hogyan dolgoztunk ebben az elátkozott esztendőben. AZ IDÉN nem sok dolga akadt az öntözőagronómusnak. A kiadós esőzések feleslegessé tették az öntözést. Azért még­sem unatkozott. A belvíz elve­zetésében működött közre, az­után pedig amivel csak meg­bízták, mindenhol bizonyította jó felkészültségét. — Ö volt a kukoricábetaka- rítás felelőse — folytatja az elnök. — Nem csalódtunk ben­ne. Jól dolgozott. Igaz, alkalom- adtán sok segítséget kapott. Még a gépműhelyeseket is ki­rendeltük tömi. Az utolsó tábla kukoricát két nap alatt taka­rították te. A szárat géppel vág­ták és éjszaka megfordították a földet, Másnap már tárcsa járta a területet s a délutáni óráikban pergett a mag. Vári Jánosban frissen élnék a közös munka eseményei, ered­ményei. Bagi László,' Laukó Pál kombájnosok és Mucsi János szállító nevét említi. Azt mond­ja, hogy hárman oroszlánrészt vállaltak a kukrocia betakarí­tásából. Volt géphiba is s ezt jórészt maguk javították. Saját motorkerékpárjuk állandóan ott volt a tábla szélén s ha baj volt, leszerelték a törött alkat­részt és motoron rohantak cse­redarabért, vagy pedig a gép­műhely szolgálatos hegesztőjé­hez segítségért. Azután ugyanez a túra visszafelé ismétlődött. Beszerelték az alkatrészt és máris folytatták a munkát. De a többiek is hasonló lelkesedés­sel dolgoztak. Andó Pál napi feljegyzései között lapoz. — Az A—10-es kukoricatáb­lán az idén 30 mázsa termést A Felsőnyomási Állami Gazdaság eladásra felkínál 1 db GAZ—69 parancsnoki gép. kocsit. A kocsi 1970. november 5- én műszaki szemlén vett részt. Érdeklődni S. Pet- rovszky Mátyás főmérnök­nél. Telefon: Telekgeren­dás 1. x 9 smmsis 1970. NOVEMBER 13. teszi, hogy miért jelentős ez. — A késő tavaszi belvíz csak azo­kon a táblákon pusztított, ahol tavaly ősszel idő hiányában nem tudtuk meghúzni a szivár­gó csatornákat. Ez az A—10-es tábla a szövetkezet egyik leg­mélyebb területe. A kukoricát mégsem pusztította ki a belvíz. Volt rajta csatorna, ezért idő­ben elszivárgóit a víz. Ilyen ku­koricatermésre, mint amilyen ezen a táblán volt, Nagyréten nem emlékeznek. — Milyen tanulságot vontak te ebből a 30 mázsa holdan­ként! kukoricából — kérdezem. — Ezen az őszön 90 kilomé­ter hosszú szivárgó csatoma- hálózaitot húzunk ki az őszi ve­téseken és a mélyszántásokon. A szövetkezet valamennyi táb­láján megismételjük azt, amit tavaly az A—10-esen sikerrel alkalmaztunk. Ez a 90 kilométer hosszúság Békéscsaba—Szarvas—Békéscsa­ba közötti távolságnak felel meg, vagy ha úgy tetszik, majd­nem a Tiszáig nyúlik. — A nyáron elkészítettük az ékét, felszereltük planírozóval is. így árokhúzás közben a ki- j emelt föld nem gurul vissza, nem tömíti el a frissen húzott csatornát. Jobb lesz a csatorna vízáteresztő képessége — ma­gyarázza Vári János. IDŐKÖZBEN visszaér a dél­előtti határjárásról Sziklai And­rás növénytermesztő agronó- mus. — Az utolsó tábla takar­mánybúzát vetjük. Jól megy a munka. Hasznos és jó volt min­denkit a fedélzetre szólítaná, hogy november 5-ig befejezhes­sük a vetést. Az őszi betakarítás újabb részlete beszédtémánk. Sziklai mondja, hogy a betakarítás kul­csa volt a szállítójárművek jó ki­használása. Kiszámították, hogy teljes terheléssel naponta hány órán át kell üzemeltetni a gépe­ket ahhoz, hogy, az őszi fagyok beállta előtt befejezhessék a betakarítást. November 15— 20-a közé esett a befejezés vár­ható időpontja. — Időt kell nyernünk, mert ha beesősödik, kint rothad el a termés! Mindenki, aki csak teheti, jöjjön rakodni! — hang­zott a pártszervezet és a tsz- vezetés felhívása. És az embe­rek szervezetten, jó beosztással vállalták a munkák A gépfordulókat naponta ket­tővel, hárommal is megtoldták. Az irodisták az elnökkel az élen a napi könyvelés vagy szervezési feladat ellátása után váltották fel a hivatásos rako­dókat. Hasonlóan cselekedtek a gépműhelyesek és a gépüzem dolgozód is. Erről mondották a párt városi bizottságán, hogy a Május 1 Tsz-ben valami egészen különös történt. Október 28-ig elvetették a kenyérgabonát, no­vember első napjaiban pedig befejezték az ősziek betakarí­tását. Most már itt a lánctal­pas traktoroké a terület. Fe­kete barázdás táblák tarkítják az őszi határt! Szorgalmasan dolgoznak a traktorosok. A párt X. kongresszusának tiszteletére munkaversenyben állnak. Az nyeri a versenyt, aki a műszak­norma alapján a legtöbbet tel­jesíti. A győztesnek azonban — Székely Sándor gépüzemveze­tő szerint — meg kell felelnie még egy tucatnyi feltételnek. Ezek között szerepel a jó minő­ségű munka, a javítási költsé­gek, az üzemanyag-fogyasztás csökkentése, a karbantartás el­végzése, a balesetvédelem, az adatszolgáltatás és így tovább. A VERSENY ÉLÉN Jakucs Imre halad, aki Sz—100-asával szeptemberben 424 órát dolgo­zott. Októberben is tartotta ezt a teljesítményt. Sőt, maga mel­lé vett két fiatal tarktorost is, akik szintén Sz—100-ast vezet­nek, hogy bevezeti őket a trak­toroséletbe. Jakucs Imre azt is vállalta, hogy fiatal társaival egykarra dolgozik. Ez azt jelen­ti, hogy a keresetet testvériesen háromfelé osztják. És Jakucs aki az őszi idényben lánctalpas „szárnyakon” járhatna, keres­hetne 25—30 százalékkal is töb­bet, mint így. Mégsem fut a pénz után, hanem traktoros-pe­dagógusként azon fáradozik, hogy jó munkamódszerével két társát is megismertesse. Hasz­nálják ki ők is hozzá hasonló módon az Sz—100-as traktorba préselt erőt. Az összefogás eredménye mindaz, ami ezen az őszön a békéscsabai Május 1 Tsz-ben történt a kukorica betakarításá­tól a_vetés befejezéséig. Ez most a mélyszántásban is folytatódik fiatalos tettvággyal, lendülettel, határozott céllal: 1971 gazda­sági alapjainak megteremtésé­Két nagy feladatot tűzött ma­ga elé a békésszentandrási Zal­ka Máté Tsz. Az egyik az, hogy mielőbb pótolja a belvíz miatt ez évben keletkezett hétmillió forint értékű kiesést. A másik pedig az, hogy kiköszörüli a búzatermesztési hírnevén — ugyancsak a belvíz miatt esett — csorbát. Az elmúlt öt évben nem kis ámulatra 6,5 mázsá­Geszten a Tisztavízű-ér mel­lett a Tiszák egykori kastélyá­nak parkjában alacsony, nádfe- deles házikó áll, frissen meszelt fehér falakkal. A házikó erede­tijében valaha, 1850—51-ben Arany János élt és alkotott. A kis házikót a II. világhábo­rú vihara lerombolta. Annak a népnek a kései utódai, akikről és akiknek a nagy költő írta ver­seit, a mai geszti emberek épí­tették újjá régi valóságához hí­ven a nádfedeles épületet. E ne­mes célt, az irodalmi emlékhely újraépítését, a Hazafias Nép­front kezdeményezte. Csatlako­zott a mozgalomhoz a gesztie­ken kívül a gyulai járási tanács, a Múzeumok Békés megyei Igaz­gatósága, az Országos Múzeumi Főigazgatóság és még sokan, akik szívügyüknek tekintik Arany emlékét. Sokan kutatják azokat a dokumentumokat, ame­lyek Arany geszti tartózkodásá­hoz kapcsolódnak. Sokat tettek idáig is, és jelenleg is azon van­nak, hogy az irodalmi emlék­hely mihamarabb megnyíljon. Dér László, a Békés megyei Mú­zeumok igazgatója, Zsidó János, a gyulai járási tanács művelő­désügyi osztályának vezetője és a leglelkesebb patrónus, dr. Né- medi Endre, a járási könyvtár vezetője elmondták, hogy dr. Sáfrány Györgyi Arany-kutatót, a Magyar Tudományos Akadé­mia munkatársát kérték fel: ke­resse az Akadémia levéltárában ról 20 mázsa fölé emeltek a búza holdanként! hozamát több­nyire szikes, kötött földjeiken. Az idén azonban 12,5 mázsára zuhant az átlag. Most az ősz­szel amolyan „csakazértis meg­mutatjuk” elszántsággal láttak hozzá a búza Vetéséhez. A ta­laj munka megkezdése előtt gyomégető brigádok küszködtek tábláról táblára a vadmuharral. Azok, akik tavasztól a nyár jkö- zepéig a növekvő belvíz leve­zetésével fáradoztak. Holdan­ként öt mázsa vegyes műtrá­gyát adagoltak az 5—6 műve­lettel elkészíthető magágyba. Ilyen áron is elsőnek fejezték be a vetést november 1-ére a szarvasi járásban. A hétmillió forint termelés­kiesésből kétmillió forintot az állattenyésztés terven felüli hozamából, csaknem ugyan­ennyit pedig munkabérmegta­karításból pótoltak eddig. Ez az utóbbi csak addig tűnt ért­hetetlennek, amíg el nem mondták: leállították az összes nélkülözhető saját építkezést, s az építőbrigádok tagjait kölcsön adták a kondorosi szövetkeze­teknek, a sertéskombinát épí­téséhez. Jelentősen csökkentet­ték az alkalmazottak létszámát is. Emellett a rendes járandó­ság ellenében a függetlenített vezetők és az irodisták takarí­tották be 60 hold kukorica jó­részét. A belvíz levonulása a károk egy részének pótlása óta bizakodás váltotta fel a korábbi csüggedő, kétségbeesett hangu­latot. a nagy költő geszti emlékeit. Felkérték a Petőfi Irodalmi Mú­zeum munkatársát, Miklós Ró­bertét is — aki az 1940-es évek elején még eredeti állapotában látta az irodalmi emlékhelyet —, hogy tervezze meg a ház bel­ső berendezését. A járási tanács jelentős összeget bocsátott Geszt község rendelkezésére az em­lékház környezetének rendbe­hozásához is. Tervek szerint az irodalmi emlékhelyet jövő évben telje­sen berendezve adják át rendel­tetésének. Reméljük, hogy a je­lenlegi kutatómunka eredmé­nyes lesz és legalább olyan si­kerrel zárul, mint a geszti em­berek újjáépítési munkája, s megyénk Arany János költésze­tét szerető emberei méltó helyen és környezetben róhatják le tiszteletüket a nagy költő em­léke előtt. B. J. A síkos út balesetveszélyes Nemrég történt Békés megyé­ben, hogy eső után a járművek a sarat felhordtak az útra. Egy személygépkocsi megcsúszott, át­sodródott a másik oldalra és ne­kiment egy szembe jövő gépko­csinak. Az összeütközés követ­keztében egy ember meghalt, egy súlyosan, három pedig köny- nyebben megsérült. A balesetet közvetlenül az egyik gépkocsi vezetője okozta, közrehatott azonban az útra fel­hordott sár is. Mert az nyilván­való, hogy ha nem lett volna sí­kos az út, a baleset sem követ­kezik be. Várható, hogy hamarosan megkezdődik az esős időszak. Az őszi betakarítási munkákat természetesen ilyenkor is foly­tatják. A járművek — ahol nincs sárrázó — felhordják a közútra a sarat, ami a csatla­kozásnál síkosságot okoz. Egy.es helyeken egy-egy nyugdíjast ál­lítanak erre a pontra, aki lela­pátolja a sarat, legalábbis a nagyját, de egy alig észrevehe­tő csúszós réteg marad az úton, ami igen veszélyes. Mindenütt szükség van olyan sárrázóra, amely legalább 50 méter hosszú. Békés megyében azonban több száz csatlakozás­nál ennél rövidebb a sárrázó. Ezeket meg kell hosszabbítani. Kormányrendelet írja elő, hogy a közúthoz épített csatlakozás fenntartásáról és tisztántartásá­ról az engedélyes (tulajdonos) köteles gondoskodni. Az állami gazdaságoknak, tsz-eknek, köz­ségeknek célszerű lenne tehát a végrehajtásról mielőbb gondos­kodniuk. A munka szakszerűsé­gét a KPM Békéscsabai Közúti Igazgatóság biztosítja. És hadd idézzük még a KRESZ 13. paragrafusának 4. bekezdését: „Földútról szilárd burkolattal ellátott közútra haj­tő jármű vezetője a járművet a kerekekre tapadó sártól ráhajtás előtt köteles megtisztítani.” Ne csak a bírságtól való félelem miatt tegyék meg. hanem azért is, hogy elkerülhetők legyenek a síkos út miatt sokszor tragikus végű balesetek. Értesítjük Békéscsaba kisiparosságát, hogy 1970. november 16-án hétfőn este fél 7 órai kezdettel, szervezetünk nagytermében (Békéscsaba, Kos­suth tér 8. sz. alatt) taggyűlést tartunk A tagggyűlésen a KIOSZ Országos elnökhelyet­tese, NAGY JÁNOS elvtárs vesz részt. NAPIRENDI PONTOK: 1. Szavalat 2. A vezetőség beszámolója a helyi csoport munkájáról 3. Hozzászólások 4. Válaszadás Kérjük a taggyűlésen pontos megjelenését. Pontos kezdés. VEZETŐSÉG. „Csakazértis” hangulat uralkodik a békésszentandrási ZalkaTsz-ben p. B.

Next

/
Oldalképek
Tartalom