Békés Megyei Népújság, 1970. november (25. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-01 / 257. szám

4z olvasó ifjúságért Az utóbbi évtizedben szapo­rodnak azok a vizsgálatok, ame­lyek az olvasás és a nem olvasás okait elemzik. Ezeknek a kuta­tásoknak köszönhető az is, hogy néhány éve megszületett az Ol­vasó népért-mozgalam. A fel­mérések kiderítették ugyanis, hogy nem is vagyunk annyira olvasó nemzet, mint azt előtte hittük. Mind a mennyiséget, mánd a milyenségeit tekintve rengeteg a pótolnivaló, mégpe­dig az újabb adatgyűjtések sze­rint nem csupán a felnőttek, hanem a fiatalabb nemzedék, az ifjúság körében is. A fiatalok ol­vasási fogyatékosságai pedig né­hány vonatkozásban a szülői ház magatartásával, a családi neveléssé] függenek össze, 8 ezért nem érdektelen ezekről a dolgokról bővebben is szólni. A tanulmányi előrehaladás és olvasás A szülők körében az egyik leg. többet vitatott kérdés, hogy mennyit olvasson a gyerek. Pon_ tosabban: mennyit olvashat a diák annak veszélye nélkül, hogy rovására menne a tanulás­nak. Nos, erre eléggé egyértelmű választ adnak az eddigi vizsgá­latok, hiszen egybenhangEÓan azt állapítják meg, hogy a rendszeresen sokat olvasók kö­zött van a legtöbb jó tanuló. Ér­demes megemlíteni például az egyik budapesti statisztikát, amely azt mutatja, hogy a je­lesek körülbelül kétszer annyit olvasnak, mint az elégtelenek. Igaz, vannak a kiválók között is keveset olvasók, s a gyengék között is könyvet falók, de ezek oly kicsi százalékot képviselnek, hogy ezek inkább csak az adat. gyűjtési hitelességét bizonyítják. Okosan teszik tehát a szülők, ha a tanulásra hivatkozva nem tiltják el gyerekeiket az olvasás. tőL Beavatkozásra csak akkor van ok, ha a tanulást teljesein olvasással cseréli fel a gyerek — bár akkor is széles körben kell megvizsgálni a hanyatlás okait, mert egyáltalán nem biztos, hogy csak az olvasás vonja el a gyerek figyelmét az iskolai kö­telességektől. Sőt, az esetek többségében ép­penséggel ösztönözni kell a szü­lőknek az olvasást, mert a köny­vek jelentősen hozzájárulnak a gyerekek érzelmi életének, szép­érzékének, értelmi képességei, nek fejlesztéséhez. S miként késztethetik több olvasásra őket? Elsősorban úgy, hogy ke- zükügyébe adják a könyveket. A szülői könyvtár szerepe A statisztikák azt is kimutat­ják, hogy nem csupán a tanulás és az olvasás között van szoros kapcsolat, hanem az olvasás és a családi könyvtárak, könyves­polcok, valamint az ifjúsági könyvtárlátogiatások között is. A magas fokú irodalmi érdeklő­dők ugyanis elsősorban azok kö­zül kerülnek ki, akiknek a szü­lei viszonylag sok könyvvel ren­delkeznek, tehát ha a szülök maguk is szeretnek olvasni. Ei! pedig a példamutatás jelentősé­gére hívja fel a figyelmet. Érde­kes, hogy azok, a dolgozók kö­zépiskolájába járó budapesti di­ákok (többségükben 15—30 évesek), akiknek szülei több mint 500 könyvvel rendelkeznek, 62 százalékban magas irodalmi érdeklődésűek. De az 50—100 könyves szülők gyerekeinek is csaknem 60 százaléka magas és közepes szintű irodalmi érdek­lődésű. Ugyanakkor a csupán 10 könyvvel, vagy annál kevesebbel táró szülők gyereked teszik ld a gyenge irodalmi érdeklődésű, keveset olvasó fiatalok 65 szá­zalékát. A gyerekek érdeke tehát, hogy a szülők áldozzanak könyvre, mert az olvasást csak köny­vekkel lehet megszerettetni, s ahol ez hiányzik, ahol nincs a diák közelében olvasnivaló, ott általában ki sem alakul az ol­vasási igény. Éneikül a könyv­tárakat sem nagyon látogatják. Márpedig az iskolai és a köz­könyvtárak rendkívül fontos szerepet töltenek be a fiatalok olvasóvá érlelésében. A sóikat es rendszeresen olvasók között pél­dául kétszer annyian vannak a könyvtári tagok, mint a csupán saját erőből könyveket vásárlók. S ez magyarázható azzal is, hogy aki egyszer megszerette a könyvet, nem elégszik meg csak a sajátjaival, de magyarázható mással is. Azzal például, hogy a könyvtárak ki tudják elégíteni a legegyénibb igényeket is, a sok könyv szinte kínálja magát, hogy kinyissák és beleolvassa­nak. S ez az első lépés az olva­sóvá váláshoz. Mit olvasnak? Nem mindegy persze, hogy mit olvasnak a fiatalok: olyan könyveket-e, amelyek egész sze­mélyiségüket fejlesztik, avagy olyanokat, amelyek csak idejü­ket kötik le, kalandvágyukat, iz­galoméhségüket elégítik ki. Mindenekelőtt szembetűnő, hogy a fiatalok többsége egyol­dalúan csak a szépirodalmat szereti. Viszonylag kevés tudo­mányos és műszaki ismeretter­jesztő könyvet olvasnak. A szép- irodalmon belül pedig mintegy egyharmad részben a könnyű műfaj — a bestsellert, a lektűrt — kedvelik. Ez pedig azt bizo­nyítja, hogy a szülői, vagy kellő szakismeret hiányában a tanári befolyásolás egyáltalán nem fe­lesleges még a középiskolás kar­ban sem. Érdekes képet kapunk akkor is, ha azt vizsgáljuk, hogy kiket olvasnak újabban a fiatalok. Jókai szilárdan őrzi előkelő he­lyét, mintegy jelezve az ifjúság romantika iránti igényének to­vábbélését. Az első sorokban egy évtizede a kritikai realisták — Móricz, Mikszáth, Tolsztoj — áltak még, ám mostanában be­ékelődött közéjük a könnyű mű­faj (Berkesi) és a ponyva (Rejtő Jenő) is. S ebben kétségtelenül szerepe van a könyvkiadásunk­nak, hiszen az utóbbi években elszaporodtak a csupán „szóra­koztató* könyvek, sót a pony­vák is. Am az iskola és a szülői ház irodalmi ízlésformáló gya­korlatának a gyengeségeit is lát­ni kell ebben a jelenségben. Az iskoláknak és a szülőknek szo­• rosabban együtt kellene működ­niük a fiatalok olvasásának jobb irányításáért. Helyes lenne, ha ezt a témát mind az általános, mind pedig a középiskolákban a szülői értekezletek napirendjére tűznék. Mert az olvasó ifjúság — tehát a fiatalok értelmi és ér­zelmi gazdagodása — nem csu­pán az olvasott könyvek számá­tól, hanem milyenségétől függ. Tóth László Hor/ji ItI s ^' ffft A kosztümöt középvastag szó_ lú fonalból 3-as tűvel horgol­juk. A szoknyát, a méretnek megfelelő hosszúságú láncszem­sorra, végig egyráhajtásos pál­cával horgoljuk úgy, hogy a páí„ cák mindkét tagját átfogjuk. Fogyasztásnál 2—2 pálcát egy­behorgolunk. A szoknya befeje­zéseként 4—5 sort rövidpálcával szorosan horgolunk. A kabátka mintája: a szabás­mintának megfelelő láncszem- sort, 3 soron egyráhajtásos pál­cával horgoljuk be. 4. sor: minden második egy­ráhajtásos pálcára egyráhajtá­sos pálca, 1 láncszemes válasz- tással. 5. sor: 4 láncszem, 1 egyrár- hajtásos pálca, 4 láncszem, a következő 4 pálcára 1—l kétrá- hajtásas pálca, 4 láncszem, egy­ráhajtásos pálca a következő egyráhajtásos pálcára, 1 lánc­szem, ismétlés. 6 sor: 4 láncszem, egyráhajtá­sos pálca az egyráhajtásos pál­cára, 4 láncszem, 4 rövidpálca a 4 kétráhajtásos pálcára, 4 lánc­szem, egyráhajtásos pálca, 1 láncszem, ismétlés, szélpálca. 7. sor: 4 láncszem, egyráhaj­tásos pálca az egyráhajtásos pálcára, 4 láncszem, 4 íövidpál- ca a rövidpálcákra, 4 láncszem^ egyráhajtásos pálca, 1 láncszem, ismétlés, szélszem. 8. sor: 4 láncszem, egyráhaj­tásos pálca, 4 láncszem, 1 rö- vidpálca, ráhajtunk a tűre, bele­szúrunk a 6. sor második rövid­pálcája alá, hurkot húzunk a tűre, lehorgoljuk a hurkot és a ráhajtást, ismét ráhajtunk a tűre, lehorgoljuk a hét hurkot, ezt imételjük egyszer és a ne­gyedik rövidpálca ismét rendes rövidpálca lesz. Négy láncszem, egyráhajtásos pálca, 1 láncszem, ismétlés, szélszem. 9. sor: 4 láncszem, egyráhaj­tásos pálca, 4 láncszem, 4 rövid- pálca, 4 láncszem, egyráhajtásos pálca, 1 láncszem, ismétlés, szél­szem. 10. sor: 4 láncszem, egyráhaj- tásas pálca, 1 láncszem, 4 kétrá­hajtásos pálca a 4 rövidpálcára, 1 láncszem, egyráhajtásos pálca, 1 láncszem, ismétlés, szélszem. 11. sor: 4 láncszem, minden pálcára 1 ráhajtásos pálca 1 láncszemes választással. Az ötödik sortól az 5—11 so­rok ismétlésével dolgozunk to­vább. Az ujjakat hasonlóan há­rom soron egyráhaj­tásos pálcával kezdjük. A bélést az egyes daraboknak megfelelő­en szabjuk ki. összevarrjuk és a bélést bedolgozzuk. Végül a ka­bátka mindkét elejét és a nya­kát egyráhajtásos pálcával 3 so­ron körülhorgoljuk. (Eközben igazíthatjuk a nyakbőséget, s a gomblyukakat is belehorgoljuk.) A nyak saroks7emeibe mindig 3—3 pálcát öltünk. A szoknya alját befejezésként 1—2 sorom rövidpálcával körülhorgoljuk. Szegedy Bélán* Heti iskola-tv műsora November 3., kedd 8.05 Számtan-mértan (ált. iák. 5. o.) 9.00 Környezetismeret (ált. iák. 4. o.), 9.55 Osztályfönöiki óra (középisik. IV. o.), 11.55 Számtan-mértan (ált isk. 7. o.) 13.10 Számtan-mértan (ált isk. 5. o.) isim. 14.00 Környezetismeret (ism.) 14.55 Osztályfőnöki óra (rém,) 16.40 Számtan-mértan (ált. isik. 7. o., ism.) November 4., szerda 16.40 Irány az egyetem) November 5., csütörtök 8.10 Földrajz (ált. iák. S. ©.) 9.00 Környezetismeret (ált. isk. 3. o.) 13.10 Földrajz (ism.) 14.00 Környezetismeret (ism.) November 6., péntek. 8.25 Angol nyelv (középiák I.—II. o.) 9.00 Orosz nyelv (ált. iák.. 5. o.) 11.55 Német nyelv (középisk. I. o.) 14.00 Orosz nyelv (ism.) November 8., vasárnap 9.10 Orosz nyelvtanfolyam ha­ladóknak. 16.15 Francia nyelv- tanfolyam haladóknak. Novemberben tv-hónap és rádió vásár! As Universal villamossági , (Békéscsaba, Tanácsköztársaság útja 19.) 10 típust rádió 10-20-30 százalék engedménnyel vásárolható] Univerzál I- -.riv6*ed<?lrTU Minden televízióhoz asztali lámpát ajándékozunk! II megvásárolt készüléket és antennát díjmentesen házhoz szállítjuk, felszereljük! 166174

Next

/
Oldalképek
Tartalom