Békés Megyei Népújság, 1970. november (25. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-15 / 268. szám
■»««•'■•«■■■■•««««•aa«a®«aaa»M«Ba*4aa«a«aaaaaa»a*MMaavaaMaa«aaaaaaaaaaaaaaaaa8aaaaí •**Ma«ftBBK»aMa«»aa«am»p«aaa*v«««ra«wa««a«« Szálljatok szép szavak! Művelődési autó a föiiii az amatőr színjátszó és irodalmi színpadok országos versenyén Segítik a pedagógusok letelepedését Kultúrház kell Doboznak Szánjatok szép szavak! címen] az eddigi legnagyobb szabású országos amatőr színjátszó és iro-] dalmi színpadi versenyt hirdette < meg a Magyar Rádió, a Művelő. ] désügyi Minisztérium, a Nép- i művelési Intézet, a KISZ, a Magyar írók Szövetsége, a SZOT, a SZÖVOSZ és az OKISZ, A versenyen minden — legfeljebb 15 tagból álló — ifjúsági, felnőtt, falusi, városi, szövetkezeti, szakszervezeti és iskolai amatőr színjátszó együttes és irodalmi színpad részt vehet. Pályázni maximálisan 25 perc időtartamú dokumentumjátékkal, riportjátékkal, pódiumjátékkal, irodalmi mű dramatizált változatával, egyfelvonásoseal, jelenettel, dramakeresztmetszettel. irodalmi öszeállítással, pamf. lettel, szatirikus zenés játékkal lehet. Nevezési határidő: 1970. december 1. A vetélkedő együttesek először megyei elődöntőn mutatják be tudásukat. A Békés megyei versenyre 1971, március 37—28- án kerül sor, ahol a legjobbak hatezer, négyezer és háromezer forintos jutalomban, illetőleg a társadalmi szervezetek különíti - jában részesülnék. A legjobb egy vagy két megyei együttes kerül a verseny öt középdöntőjének valamelyikébe, amelyeket a Kossuth Rádió áprilisban es májusban vasárnap délelőttönként egyenes adásban közvetít. A középdöntők öt legjobb csoportja jut a döntőbe, melyet júniusban rendeznek valamelyik budapesti színházban. Ezt az eseményt nemcsak a rádió, hanem a televízió is közvetíteni fogja. A döntőbe került együtteseket a rendező szervek külföldi utazásokkal jutalmazzak.. A fö- í díj a Művelődésügyi Miniszté- ' fiúm által adományozott müve- j lődéwí autó vagy művelődési ! klub felszerelést Különdíjakat ajánlott fel a Magyar Rádió és Televízió elnöké, a KISZ Központi Bizottsága, a Magyar írók Szövetségének 'elnöké, a SZÓT és a SZÖVOSZ. Nagyon jó lenne, ha megyénkből is minél több együttes benevezne az érdekős és igen komoly téttel bíró versenybe. S szurkolni fogunk azért, hogy a középdöntőbe jutott együttesünk — esetleg együtteseink — ott, majd a döntőben is dérékasan megállják helyüket. Dobozon a községi tanács végrehajtó bizottsága nemrégiben megtárgyalta a község közművelődésének ée az iskolai oktatásnak a helyzetét. Megállapították, hogy az iskolai oktató-nevelőmunkát még mindig hátráltatja Dobozon a nevelők vándorlása. A tanács azzal segít az áldatlan állapotokon, hogy a pedagógusok letelepedésének elősegítéséhez lakások vásárlására ad támogatást. Ezenkívül a most tanuló főiskolásokkal ösztöndíj-szerződésekét is kötötték. Érre nagy szükség van, attíit az is bizonyít, hogy az elmúlt három évben a dobozi iskolák tanulmányi eredménye 3,4 volt. A bukott tanulók száma — annak ellenére, hogy mutatkozik valamelyes csökkenés — még mindig jelentős. Az elmúlt évben 32 gyermek kényszerült osztályismétlésre. A közművelődés helyzetének vizsgálatánál megállapította a végrehajtó bizottság, hogy időszerű lenne már megépíteni egy új kultűrházat. Ismeretes, hogy Dobozon a régi kultűrházat ipartelepítés céljára tavaly átadták a Gyulai Harisnyagyárnak. Nem csoda, hogy a közművelődés tárgyi feltételeinek hiányában a községben kevés a lehetőség a szórakozásra s a felnőtt lakosság kulturális életének kiszélesítésére. S hogy mikor épül meg Dobozon az új kultúrház, az nem csupán a helyi tanácstól függ, hiszen a községnek nincs elég fedezete ehhez. Szükség lenne arra, hogy a felettes tanácsi szervek anyagilae támogassák a község kultúr- házépítési törekvéseit. i«:r.M».ji,B«e»ts.íAa**8;ttaada»«iíae**iSi«!S£áeaa»Basa*se*sseeB*asB®eBoeseeeaa**«:oBíía*Maa 4saaasacBaeei&sBaak«8aBe3aa3BeeaBeaaaasaBa» Li {brandenburgi ősz A fejlett tőkésországfok gazdasági helyzetének fő vonásai Világgazdasági kérdések tanfolyama Konzultáció L A tőkés gazdaság fejlődésének sajátosságai és ellentmondásai napjainkban A kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozásának 1989. június 17-i fő dokumentuma átfogóan értékeli a fejlett tőkésországok jelenlegi gazdasági helyzetét. „... a jelen- ■ légi imperializmusnak, mely alkalmazkodni próbál a két rendszer harcának feltételeihez, s a tudományos-műszaki forradalom követelményeihez, néhány új vonása van. Ezek között meghatározó, hogy erősödik állammonopolista jellege”. A tudományos-müszakj forradalom a XX. század jelenlegi szakaszában döntő jelentőségű a gazdasági, társadalmi életben — eltérő célkitűzéssel — szocialista és kapitalista világrendszerben egyaránt. Amint korunk kapitalizmusának sajátosságait vizsgáljuk, önkéntelenül felvetődik a kérdés: van-e modern kapitalizmus'/ Annál inkább jogos a kérdés taglalása, mert a köz-, vélemény egyes megítéléseiben téves koncepciók uralkodnak a témával kapcsolatban. Okfejtésük elméleti alapját Lenin ama félremagyarázott megállapítása szolgáltatja, mely a századforduló kapitalizmusát, az imperializmust úgy jellemezte, mint élósdi, rothadó, halódó kapitalizmust, a szocializmus előestéjét A kérdést elvi oldalról elemezve határozott idgennel kell válaszolni. A modem kapitalizmust ma Nyugat-Európában csakúgy, mint Észak-Am erikában az állammonopolista kapitalizmus testesíti meg, melynek mérete és hatásterülete éppen a tudományos-műszaki forradalom alkalmazása következményeként messze túlnő a század elején Lenin által felvázoltaktól. Lényeges a kérdés elvi tisztázása, mert például egyes kínai teoretikusok határozottan tagadják a kapitalizmus változását, s bennünket reformistáknak tartanak. A félreértések elkerülése édekében a kérdésre adott igenlő válaszunk semmiképpen sem jelenti, hogy a marxizmus-leninizmus teoreti - kusai nem tagadják a kapitalizmus reformista koncepcióját, felfogását. Mi sem lenne károsabb a gazdasági fejlődés értékelésében, mintha elismernénk a jobboldali szociáldemokrácia álláspontját, a renegát, opportunista Kautsky ultrái imperializmusát, miszerint a „monopóliumok világméretű egyesülésével a kapitalizmus végső fokon békésen belenő a szocializmusba." A magan monopol •kapitalizmusból kifejlődött állammonopolista kapitalizmus rendelkezik néhány sajátossággal, melyet a helyes értékelés érdekében nem hagyhatunk figyelmen kívül: A magán monopol kapitalizmus hosszú történelmi folyamat eredményeként folyamatosan nőtt át az állam- monopolista kapitalizmusba. Tendenciáját Lenin nagyon határozottan felvázolta, annak rendszeréről azonban akkor még nem lehetett szó. Az állammonopol kapitalizmus nemzetközi rendszerré válása valójában napjainkban is tart, s a tudományos-műszaki forradalom újabb és újabb vívmányainak térhódításával új vonásokkal gyarapodik. O Az. állam beavatkozása fokozódó tendenciájú a termelés, a társadalom területén egyaránt O Az államhatalom es a gazdasági élet bonyolult összefonódása áll elő, ahol a sztálini alárendelés helyett a politikai és gazdasági hatalom sajátságos kapcsolatáról van szó. O Az állammonopolista kapitalizmus mint társadalmi-gazdasági formáció, szélsőségesen reakciós tendencia lehetőségéi rejti magában, mely adott esetben a fasizálódás veszélyének is hordozója: (Olaszországban 1960 és 1964-ben két- ízben is adva volt a lehetőség, míg Görögországban nyüt katonai fasiszta diktatúra formájában napjainkban is fungál.) Mint sok egyebet az összefüégések feltárásában, ez utóbbit sem szabad a végletekig felfokozni. Nem arról van szó, hogy az USA vagy az NSZK politikai-gazdasági rendszere fasizmus lenne, de határozottan állíthatjuk, hogy az objektív valóság potenciális lehetősége felfokozódott és a neofasiszta törekvések és tevékenységek formájában napjaink politikai-társadalmi valóságát is jelenti. Hogy napjainkban a törekvések társadalmi ellenállásba ütköznek, s a szélsőjobboldali fasiszta provokációk elszigetelődnék, elsősorban azzal van ösz- szefüggésben, hogy a szocialista világrendszer gazdasági, politikai ereje a két világháború közt, de főként azt követően lényegesen gyorsabban nőtt. O A hadi komplexusok és konglomerátumok a legfejlettebb monopóliumokkal szemben is olyan új képződmények, melyek 30—30 termelő- ágazat vagy szolgáltatás szervezetbe tömörítését és tartós működését biztosítani képesek a nemzeti kereteket messze túlhaladó formában. E képződményeik kialakítását a tudományos-műszaki forradalom pozitiven elősegítette, kialakításukat kővetően viszont előnyösen visszahatottak a tudományosműszaki forradalom továbbfejlődésére is. A fejlődés ritmusának soha nem álmodott fel- gyorsulására kontraszként szolgáljon, hogy míg a fényképezés felfedezésétől annak gyakorlati, mindennapos alkalmazásáig csaknem két évszázadnak kellett eltelnie — a második világháború haditechnikájában alkalmazott optimum számítási módszer és komputer technika a lineáris programozás formájában negyedszázad elteltével napjaink technikájává vált. O A termelés koncentrációjának mértéke jelentősen bővült. E koncentrációnak a napjainkban oly divatos fúzió is része, mely például a francia Citroen és az olasz FIAT Művek egyesülése révén a közelmúltban játszódott le. A fúziókban még a szektorok differenciálódása sem akadály. A francia Renault és Fegen lezajlott fúziója mutatja, hogy államosított és magánszektor fúzió, ja is létrejöhet, ha a tőke érdeke úgy kívánja. Ezúttal is utalni lehet arra az összefüggésre, mi szerint az államosított tőke csak egyik megjelenése az állammonopolista kapitalizmusnak. Jól tükröződik ez az USA helyzetében, ahol egyáltalán nincs államosított monopólium, s meggyőződésem, hogy alig akadna szakavatott, aki tagadná az állami beavatkozás domináns, uralkodó jellegét az USA-ban! „Az Egyesült Államok imperializmusa” címmel a Népszabadság 1970. okt. 31-d számában. A fúzióról és gazdasági hatásáról részletek találhatók. O A tőkés konszernek világszerte irányító törekvésnek (pl. USA hatása az NSZK gépkocsigyártásra az Opel, a Mercedes vagy Volkswagen gyárak esetében). A vezetőszerepre irányuló törekvés mindig gazdasági tartalommal bír s a Marx által felvázolt tételeknek megfelelően „a nagy hal megeszi a kis halat” elv alapján a kisebb gazdasági hatalommal vagy piaccal rendelkező konszerneket alkalmazkodásra, kapitulációra vagy „nyitás keletre” törekvésre készteti. A fejlődés eme utóbbi újszerű útja napjaink megfigyelt sajátossága, s a kölcsönös, komparatív előnyök kiaknázását biztosítja az államközi szerződéssel rögzített szocialista és kapitalista fél részére egyaránt. A teljesség igénye nélkül utalhatunk a Szovjetunió és Olaszország hosszú lejáratú együttműködésére a személygépkocsi - gyártást illetően a Fiat-céggel; a francia Renault és a Szovjetunió együttműködése a tehergépkocsi-gyártás területén; a lengyel és bolgár együttműködés az olasz Fiat-céggel, a
