Békés Megyei Népújság, 1970. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-11 / 239. szám
Kosárfonók A román iskola növendékei, útban hazafelé. Amikor Eleken jártam és beszélgettem emberekkel, két esemény foglalkoztatta őket; az egyik a most lezajlott községi pártértekezlet, a másik, hogyan tovább, mint nagyközség? A pártértekezletről egyik kollégám már beszámolt lapunkban. Tényként emlegetik, hogy nem a kákán csomókeresés elve alapján kerültek a már ismert kérdések a kommunisták vitafóruma elé. Cél volt az útkeresés: hogyan tovább? Az ott elhangzott javaslatokat ki-ki maga módján most rendszerezi, és minden. bizonnyal annak megfelelően cselekszik is majd. Ennyit bevezetőképpen, miután visszatérek írásom eredeti céljához: Elek mint nagyközség bemutatásához. A község megyénk keleti határán fekszik, a gyulai járásban. 1970. július 1-től nagyközség. Északon Gyula, nyugaton Kétegyháza, délen Lökösháza, és keleten a román —magyar határ szegélyezi. Nevével 1232. évi feljegyzésben tar 1 álkozunk. A gyulai vár élestével (1566) elpusztult úgy, hogy csak 30 év múltával jegyezhettek fel 50 házat, ebből állt a település. Nem is részletezem további sorsukat, egyforma volt az valamennyi jobbágyéval. A Horthy-idöben, de még ázelőtt is tettek erőfeszítést sorsuk javításáért. Sajnos, szándékaikat mindig kettébetörte az elnyomó rendszer. 1930. május elsején ezt írják a történetük lapjaira: „A nagylegefi b(kés Htmis-n 1970. OKTÓBER 11. év egymillió téglát termel a gyár (Fotó: Demény Gyula) A társadalmi munka is besegít a vízvezeték lerakásához. lón emberek sokasága gyűlt össze, kenyeret, munkát követeltek. A csendőrség szétoszlatta őket.” Majd 1935. augusztus hónapban sokan bérkövetelés miatt sztrájkba léptek. És a küzdelem tartott 1944. szeptember 24-ig, amikoris a szovjet hadsereg felszabadította a községet. Pezsgő társadalmi élet kezdődött, a volt letiportak október i-én megalakították pártjukat: a Magyar Kommunista Párt helyi szervezetét. 1945 tavaszán kezdődött meg a (volksbundista) németek kitelepítése. Az akció 1946. április 20-ig tartott. A hiányzó lakosság pótlására magyar, szlovák és román lakosokat hoztak Elekre. Ez volt Elek harmadik betelepítése. Ez alkalommal azonban nem külföldről, hanem elsősorban Békés megye különböző városaiból, községeiből kerültek ide új lakosok. Így a sarkadi, a mezőkovácsA Gyulai Szabó Ktsz kihelyezett részlege házi járás egyes falvaiból, továbbá Békéscsaba, Doboz, Gyula, Orosháza, Gerendás és Tótkomlós helységekből magyarok és szlovákok, a megye keleti falvaiból románok leltek itt otthonra. Így Elek négy nemzetiségű község lett. A kitelepítés idején, 1945 tavaszán alakult meg a földosztó bizottság. Ekkor 1341 nincstelen kapott földet. A földosztást a Wittman Elek-féle birtokon kezdték. Általában három ka- tasztrális hold föld jutott egy családnak. Elsőként János Péter, volt béres, kapott földet. • Szíves vendéglátóm, Emenet Ferenc vb-titkár beszél a foglalkoztatottságról is: a Lenin Tsz-nek 1238 dolgozó tagja van, míg a legnagyobb iparban, a vegyesipari ktsz-nél is csak 124-en, a téglagyárban 75-en, a kosárfonóban 85-en dolgoznak. Az átlagkereset is a tsz-ben a legjobb; 2503 forint havonta, míg a vegyesipamál 1818 forint. A foglalkoztatottság régi gondja a községnek. Az igazsághoz tartozik az is, hogy ipara csak 1947-től kezdett fejlődni, amikor két kisipari szövetkezet alakult a községben. Elek lakossága a hétezer felé közeleg és a vázolt, történelmileg kialakult helyzet alapján több nemzetiség által lakott terület. A tanács is ennek megfelelően tevékenykedik. És ha már itt tartunk, megemlítjük, hogy önálló román nyelvű iskolával is rendelkeznek. Hogy miként férnek össze a nemzetiségek, talán jól érzékeli ezt Csóka Tivadar, a román iskola igazgatójának egyik jelentésében közölt megfogalmazása: „Tanulóink szeretik a szomszédos, szocializmust építő népeket. Érzelmi világukban nincs és nem is tapasztaltunk nacionalizmust, sovinizmust, vagy éppen irredentizmust. Világné- 1 zeti, politikai látókörük, érdeklődésük is fejlődött. Tizenöt tanuló járatja a Népszabadságot, 28 a Népújságot, 15-en pedig a Foaia Noastra román nyelvű lapot.” Tehát együttesen részt vesznek egy pezsgő életnek, egy újnak az alakításában. És e pezsgő életben van öröm? Igen! Gond? De még mennyi! A tanács anyagi lehetősége még a fejlődő önkormányzat mellett is korlátozott Noha a lakosság is sokat vár. Ismeri a fejlesztési tervet, melyeket maguk is javasoltak. így a község gázellátását, üzlethálózat-bővítését, kisebb ipari üzemek létesítését, akár a termelőszövetkezetben vagy más kereten belül. Sürgetik a község szennyvizének és csapadékvízelvezetésének megoldását. Köz- és lakóépületek építése is nagyon indokolt. És sorolhatnám még e rövidnek, indult, de hosz- szúra nyúlt beszélgetés sok-sok itémáját Ám egyet befejezésképpen mégis a sok közül megemlítek. Ez a vasútállomás megszüntetése. Felül kellene vizsgálni hamarosan ezt a tervet, illetve a jelenlegi feltételeket. Milliókat áldozunk, mégsem jól csináljuk — említette a titkár. — így Eleken Í2 milliót áldozunk a Kétegyházi út burkolására, mégsem jó, mert toldozBorgye György, a nagyközség tanácsának elnöke zák, foltozzák. Am a hangsúly mégsem ezen van, hanem azon, hogy milyen veszéllyel jár, ha Kétegyházán lesz Elek nagyközség vasútállomása is. Csak egy példa: gondunk a cukorrépatermelés növelése, amitől idegenkednek a szövetkezetek. Vajon a Lenin Termelőszövetkezet boldogan tapsol-e majd, ha 12 kilométer plusz-fuvart kell nekik csinálni a beszállításhoz? Vagy mennyivel emeli a tégíá árát a növekedett fuvarköltség miatt a téglagyár? Csupa kérdések, melyek válaszra várnak — sürgősen. Külön cikk kellene arra, hogy elmondjam: a sok gond ellenére mi hajtja előre az elekiéket. Egy biztos, nyitott szemmel járnak s megújhodott szívvel, szándékkal énék. Rocskár János Elek nagyközség
