Békés Megyei Népújság, 1970. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-09 / 237. szám
hónap Október 10-én 12 órakor nyílik a Múzeumi Hónap jelentős békéscsabai rendezvénye, Kiss Nagy András szobrászművész tárlata. A kétszeres Munkácsy- dijas alkotónak volt már kiállítása Angliában és Indiában, G5- rögwszágban és a Szovjetunióban. Legszebb szobraiban, érmeiben és érem-sorozataiban most a Munkácsy Mihály Múzeum látogatói gyönyörködhetnek majd, Múzeumi Tanulmányok a katonai nevelésről A néphadsereg nevelési kérdéseivel foglalkozó sorozat újabb kötete a korábbiak szerkesztési elveinek megfelelően a hadsereg parancsnokainak, kiképzőinek, tudományos munkatársainak pedagógiai és pszichológiai tárgyú tanulmányai mellett ezúttal elsősorban a szociológiai kutatások kaptak nagyobb hangsúlyt á kötetben. A könyv témaköre rendkívül változatos. Alapvetően érvényesül az a gondolat, hogy a konkrét káto- nászociológiai kutatásokkal segíteni kell a vezetés színvonalának emelését, a harckészültség fokozását. De miért nélkülözhetetlen a vezetés számára a szociológia, s milyen segítséget nyújthat a szervezői, nevelői feladatok jobb megoldásához? A katonaszociológia azzal, hogy sokoldalúan feltárja és elemzi a hadsereg és a társadalom viszonyát igen hatásosan segíti a különböző színtű katonai vezetőket, felelősségteljes munkájukban. A katohászociológia iránt érdeklődő parancsnokok, tanárok, tudományos kutatók, növendékek, s a hadsereg életével megismerkedni kívánó polgári olvasók Is haszonnal forgathatják a Tanulmányok a katonai nevelés köréből sorozat legújabb kötetét. Kongresszusra készülve: Mérlegen: öt esztendő Életszínvonal Mondják, jól élünk. Állítják az ellenkezőjét is. Akárcsak azt, hogy egyenletesen növekedett az életszínvonal, meg azt, hogy nem emelkedett. Több a jövedelem? Nagyobbak az árak is! Ahány ember, annyiféle nézőpont. Hol az igazság, ki állít valót? Hiszen, aki egészen jól él, az is azt panaszolja: szeretne, de nem tud még jobban élni... Mit mondjon akkor az, aki valóban csak szerény körülmények között élj mindennapjait? Ahány entber, család, annyi ,,életszínvonal”? Igen, ha a nagy egészet molekuláira bontjuk. Az egróZ, még a rész is igaz külön-külön. Együtt azonban a való. Mert az életszínvonal: viszonyítás. Hozzátett az élet A harmadik ötéven tervről szóló törvény IV. fejezete 29. paragrafusának (3) bekezdésében ez áll: „A lakosság egy főre jutó reáljövedelme 14—18 százalékkal növekedjék. A parasztság jövedelme — a mezőgazdaság termelési eredményeire támaszkodva — az átlagosnál, valamivel nagyobb ütemben emel. kedjék. „Az éleszínvonal: jövedelmek, életkörülmények bonyolult kölmönhatásának függvénye. Alakításában része van a bérnek éppúgy, mint az árpolitikának, a szociálpolitikának s így tovább. Jövedelmünk Is kétféle. A személyes rendelkezésű jövedelem forrása a munka. A meghatározott rendeltetésű jőve. delem pedig — mint amilyen az ingyenes orvosi ellátás, a bölcsődében levő gyermek költségeinek állami fedezete stb. — társadalmi juttatások formájában járul hozzá életszínvonalunkhoz. Tény: a törvény megfogalmazta célhoz alaposan hozzátett az élet. A reáljövedelem a tervezett 14—16 százalékkal szemben 30— 32 százalékkal nőtt az 1966— 1970 közötti években, a reálbérek pedig 9—10 százalék helyett 16-—17 százalékkal emelkedtek. A parasztság személyes reáljövedelme elérté a munkásokét. Tehát minden rendben? Nagyban igen, hiszen az életszínvonal-politika célkitűzései teljesülnek, üsszenrégében minden társadalmi réteg jobban él. Kicsiben már nem ilyen egyértelmű a kép, s a társadalmi rétegek életszínvonal emelkedése ellené, re egyénileg nem mindenki él Jobban, mint öt esztendeje. — Kés2ülj. Megyünk! — kiáltja. S tekeri a botra a spárgát. — Meg se nézed, mit, fogtam? — Ja? — rezzen fel. — Mutasd 1 Nyitom a halaskosár tetejét. Jóska arca megnyúlik. Hű! Micsoda halászlé lesz ebből! Nem is halászlé, paprikás! Mind te fogtad? — Kelét Péter. De a nagy márnát én. Eszembe jut, Pétert nem sem- mizhetjük ki. Neki is része van a zsákmányban. Viszem utána a kosarat. — Válassz! A néma vonakodik. — Vegyél, na! Amelyiket akarod! S közben izgulok: nehogy a nagy márnát válassza! Nehogy a nagy márnát válassza! Péter sokáig turkál a halkosárban. Végül is a két kis pontyot emeli ki. — Még! — mutat a kosárra Jóska. Ügy kell a kisebbik mámát s á vörösszárnyút ráerőszakolni. Elbúcsúzunk. Szevasz! Kösz! — ö! A kövön kocogtunk vissza. A hídon át. A nagy halfogásban őszre sem vettem, mikor ment el az utolsó német. De elment mind. A két hídőrző is. " Te ettél? — forgatja Jóska kézében a zsákot. — ühüm. Kiveszi a kenyeret. Beleharap. — A némának is adtál? — Adtam, — Akkor neked nem jutott sok! : ■ ' , ■ Í íj — De. És hagymát is ettem. ; És paradicsomot. Péter adott ! egy uborkát. — Azért csak törj. — Nem vagyok éhes. — Egyél. Megdolgoztál érte! ; Ez jólesik. Letörök két hara- ! pásnyit Széles kenyeréből. Elhagyjuk a kövesutat, lucer- ; nás mellett megyünk. Jóska • szerint a malacok biztosan í megörülnének a lucernának. : Teletömjük a zsákot. Jókedvvel fordulunk a ta- f nyaudvarba. — Mi van ? — jön elénk Rád- ! nai. ' : — Ez! — és leemelem a kosár • fedelét. — Hol vettétek? — Mit gondolsz. A hentes- j nél! — Dénes! Sanyi! Széles egész | kosár halat fogott! kiáltja j Radnai. j — Andris fogta — helyesbít | Széles. ! A bográcsba vizet húzunk s ! én beleöntöm a kosár tártál- ■ mát. Csak most számolom meg, • hány halat hoztunk. ■ Van a nagy márna, egy pi- S ros szárnyú s egy másik ke- : szeg. Radnai szerint dévér. És : kilenc törpeharcsa. ■ Növeltedé», gondokkal kicsiben és nagyban Azt pedig végképp nem, hogy a nemzeti jövetjelemből nemcsak a fogyasztásra, hanem a felhalmozásra fordított hányad is az életszínvonal emelkedését szolgálja. Sokszor- közvetlenül is, mint például a lakáoépités, (1966—1969 között évente átlagosan 62 ezer lakás, épül). Azaz: ma még az emberek nagyobb része csupán fizetését, a forintot tekinti „életszínvonalnak”. Baj ez? Kibírható. Kevésbé, hogy csupán forintokra redukált „életszínvonalat” a legtöbben el. választják attól, amitől elválaszt, hatatlan: a münkától, a termeléstől, a javak élőállításától. Holótt csak a több munka, a jobb termék fialhat bukszát Vas- tágító forintokat. Miben mérve? Végül is tehát miben lehetne, kellene mérni Nagyék, Kissék, Kovácsék, Szabóék életszínvonalát? Abban, hogy 1966—1969 között a nemzeti jövedelem évi átlagban hét százalékkal emelkedett, b ez a legmagasabb növekedési ütem modern történelmünk során ? Abban, hogy 1985- ben 19 orvos jutott tízezer lakaira, s 1969-béh 22? Vagy abban, hogy a harmadik ötéves terv éveiben a kiskereskedelmi forgalom esztendőnként átlagosan 8 százalékkal, ezen belül az iparcikkeké 9,2 százalékkal emelkedett? Kukkantsunk asztalukra 1988-ben égy lakos 97 kg-ot fogyasztott tejből én tejtermékből, 1969-ben 111 kg-ot. Tojásból 188 helyett 218 darabot. Gyümölcsből 52,8 kg-ról 68,9 kg-ra nőtt a fogyasztás, egy főre számítva. Babkávéból 69 dkg-ról 1,20 kig-ra. Nézzük meg, mi készült nekik a gyárakban? 1965- ben 103 ezer, 1969-ben 214 ezer villamos hűtőszekrény például.. Írjuk föl, mit látunk konyhájuk, bah, szobájukban? 1965-ben ezer lakosra 114 mosógép jutott, 1969- bén 158. Hűtőszekrényből 25, illetve 80. Tv-ből 82, Illetve 155. S még a személygépkocsi is... 1965-ben ezer lakosra tíz autó jutott, 1969-ben 19. Tehát? Döntse el mindenki maga, ala- pösah, tárgyilagosan fölmérve, jobban él-e, mint öt éve. A nagy többség Csakis igennél felelhet. S hogy ehhez az -igen-hez még egy támaszt adjunk: 1950-ben mindösoze 300 millió forint volt a takarékban. 1965-ben 20,4 milliárd. S 1909-ben 35,1 milliárd forint... Mészáros Ottó A reáljövedelmek évi növekedési átlaga a második ötéves terv esztendeiben, 1961—1965 között 3,7 százalék volt. 1966— 1969 között 6,2 százalék. A lakosság főbb jövedelmi forrásokból származó pénzbevétele 1966- ban 98,1 milliárd forintot tett ki, 1969-ben már 126,5 milliár- dot. Tengernyi pénz. S hogy van, akinek íazékhyl, másnak csak bögrényi jut belőle? önmagában ez nem lenne baj, hiszen Cél volt és maradt, hogy az életszínvonal elsősorban a munkával összefüggő differenciált reálbérek útján emelkedjék. A gond, a baj, az, hogy ma még kevésbé van így. S ezért, hogy a családok esetében, az egy főre jutó jövedelmet tekintve — szakszerűen — „nagy a szóródé«". Azaz: azonos jövedelem esetén is jól élhet a háromtagú, s szerényen a hattagú család. Vágj-: a jobban keroiő, de szövetkezeti lakásban lakó észtergályös életszínvonala mérséklődik, míg gyengébb képességű, de olcsó állami bérlakást élvező társáé emelkedik... furcsa? Igen. Ezért szükséges a munkával összefüggő jövedelemnek nagyobb súlyt kapnia az életszínvonal emelésében, Gyors, ötletszerű fölsorolás: a harmadik ötéves terv esztendeiben több ízben került sor bérrendezésre (textilipari éjszakai pótlék bevezetése, egészségügyiek bérének rendezésé stb.). Eme)lék az alacsony nyugdíjakat,. ma ötven százalékkal több pénzt fizetnek ki nyugdíj címén, mint a második ötéves ten.- esztendeiben. Bevezetésre került a 44 órán munkahét. Hétezázezer család élvezi a félemelt családi pótlékot. Megvalósult a gyermekgondozási segély. Á szocialista iparban foglalkoztatottak havi átlagkeresete 1756 forint volt 1965-ben, s 1990 forint 1969. ben... Mmdez része az életszínvonalnak. A gondoknak is alkotóeleme. A megítélés mércéje Jó dolog, s nagy vívmány, hogy a lakosság 97 százaléka élvezi a társadalombiztosítást, s hogy a harmadik ötéves terv esztendeiben a nemzeti jövedelem 12 százalékára rúgtak a társadalombiztosítóéi kiadások. Az összes jövedelmek 75 százalékát teszik ki a munkával összefüggő bevételek, s 25 százalékát a társadalmi juttatótok. Ám a megítélés mércéje torz. Az emberek döntő többsége természetesnek veszi e juttatásokat, s nem tekinti jövedelmének, életszínvonala részének! Ahogy a 2—3 százalékos reálbér emelkedőiét sem, amint ezt a vizsgálatok igazolják, s ezért, hogy bár 1957 óta egyetlen esztendő sem akadt, amelyben ne emelkedtek volna a reálbérek, a családok nagy többsége csak a jelentős többleakkor is gond ka nem annak vesszük A Békés megyei Népújság szeptember 30-i számában megjelent „Minden erőt a búzavetésre” című tudósításban beszámoltunk a megyei mezőgazdasági operatív bizottság szeptember 26-1 üléséről. E tanácskozáson Mankó László, az operatív bizottság járási felelőse többek között elmondta, hogy a gyulai járásban a méhkeréki Nlcolae Balcescu Termelőszövetkezetben az őszi munkák végzésében a legaggasztóbb a helyzet. S ezt az is súlyosbítja, hogy a termelőszövetkezet elnöke nem úgy fogadta az operativ bizottság felelősének segítését, ahogyan kellene. Rúzsa György, a Nicolae Balcescu Termelőszövetkezet elnöke ezzel kapcsolatban levelet írt szerkesztőségünkhöz, amelyben kifogásolja, hogy a termelőszövetkezetet és személy szerint őt bírálja a tudósító. Arról Is szól levelében; nem felél meg a valóságnak, hogy a termelőszövetkezet súlyos helyzetben VOÍt vagy van. Ugyanakkor elismeri, hogy a rendelkezésükre álló erőgépekkel a vetést határidőre nem tudják elvégezni, hogy náluk Is problémát jelént az erö- és munkagépekhez szükséges alkatrészellátás, a vetőmagtermcl- tető és ellátó vállalat nekik sem tudott időben vetőmagot biztosítani. Ha ez. nem súlyos gond bármely gazdaságban, akkor vajon mi? A termelőszövetkezet gondjait és a támogatás elutasítását olyan fórumon mondta el a járási felelős, amelynek célja éppen az Idei nehéz őszi munkák segítése. Nem kételkedhetünk a bizottság jó szándékában, mint ahogyan a méhkeréki Nicolae Balcescu Termelőszövetkezet elnökének jogos észrevételeit sem vetjük el. Azt azonban amit hozzánk írt levelében közölt, nem tartjuk bizonyító erejűnek. II gond ( Modem otthon, több szabad idő — Megtisztítom — ajánlko- ! tét — új kereső, nagyobb prézik Radnai. — Szeretek halat tisztítani. — S választ se vár- j va viszi a bográcsot. Körülnézek. Széles sehol Biz- ; tosan átvitte a lucernát a ma- ; lacoknak. Lódulok utána. ■ Messziről látom Bakos bácsi- • val. Az ól kifutójának támasz- ; kodva beszélgetnek. j (Folytatjuk) S mium ,stb. — hajlandó növekedési tényezőként elismerni. JfijTJEBBgg. 1970. OKTÓBER 9. 5 A Gyula és Vidéke ÁFÉSZ Kereskedelmi Főosztálya által rendezett Kereskedelmi Napok alkalmából szerdán az elekl művelődési házban árubemutató kiállítás nyílt. A gyulaiak csatlakozva a „Modern otthon, több szabad idő” országos mozgalomhoz, a DÉLTEX vállalattal és a RÖVIKÖT-tel közösen, széles választékban mutatták be a legmodernebb háztartási berendezéseket, bútorokat és háztartási kisgépeket.
