Békés Megyei Népújság, 1970. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-07 / 235. szám

Világ proletárjai, V 1970. OKTOBER 7., SZERDA Ara: 80 fillér XXV. ÉVFOLYAM, 235. SZÁM Több nyersanyagot kér a Mezöhegyesi és a Sarkad! Cukorgyár - Csökkent a cukorrépa termelés Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága A megyei tanács végrehajtó bizottsága október 6-án tartot­ta ülését Békéscsabán. Az elnök­lő Csatán Béla vb-elnökhelyet- tes az ülést megnyitó szavaiban megemlékezett az aradi vérta­naik kivégzésének 101. és me­gyénk felszabadulásának 26. év­fordulójáról. Ezt követően Haraszti Gyula, a mezőh '-gyesi és Mátyási Já­nos, a Sarkadi Cukorgyár igaz­gatója által beterjesztett jelen­tést vitatták meg a két gyár te­vékenységéről. A jelentések be­tekintést nyújtottak a nem ta­nácsi rendelkezésű üzemek éle­tébe. Mindkét- gyár a lehetősé­gekhez mérten jól teljesíti fel­adatát: csaknem 20 százalékát adják az ország cukortermelésé­nek. Azonban azok a gondok, melyek úgy a jelentésből, mint a viták során felmerültek, már­is adták a tennivalókat. Min­denesetre több nyersanyagot Országgyűlési küldöttségünk látogatása Lengyelországban Varsó A magyar országgyűlés kül­döttsége, amely Kállai. Gyula, az MSZMP PB tagja, az ország- gyűlés elnöke vezetésével, a SZEJM elnöksége vendégeként tartózkodik Lengyelországban, kedden reggel a varsói történel­mi múzeumba látogatott, majd városnézés következett. kér mind a két cukorgyár a me­zőgazdaságtól. Ez a kérés jogos, hiszen az elmúlt években 27 ezer kataszteri holdon termeltek megyénkben cukorrépát és eb­ben az esztendőben csak 18 ezer holdon. Ennek növelésére aján­lotta a végrehajtó bizottság a termelőgazdaságok és a cukor­gyárak kooperációját társulás formájában. A termelők viszont igénylik a speciális cukorrépa- szedő gépeket és a megfelelő vegyszeres gyomirtó szereket stb. Egyébként a csökkent ve­tésterület egyik oka az is — ál­lapította meg a végrehajtó bi­zottság —, hogy élő munkával (kézzel) történik még ma is úgy­szólván a cukorrépatermelés minden mozzanata, ami kevésbé gazdaságos a termelőknek. Cu­korra viszont szükség van, fő­ként a belföldi ellátáshoz és ez nemcsak a gyárak érdeke. Ép­pen ezért ajánlotta a végrehaj­tó bizottság, hogy a mezőgazda- sági üzemek éljenek azzal a gazdasági előnnyel, melyet a cukorrépa termelés és feldolgo­zása hazai viszonylatban jelent. Reméli a végrehajtó bizottság, hogy a közös gondok megfelelő kooperációval az elkövetkezen­dő években megoldódnak. A következő napirenden a megyében működő szakközépis­kolák helyzetéről, fejlesztéséről tanácskoztak, majd bejelentés­sel zárta ülését a végrehajtó bi­zottság. i*ssBaaBce«BaasanaaRaaaRasBBa«BasasBBaaaas»tti Előkészületek a penzai vendégek fogadására Október 9-én, pénteken érke­zik Békés megyébe a másodika óta hazánkban tartózkodó pen­zai küldöttség. Békés megye szovjet testvér-megyéjéből, Pén­zéből 300-an utaztak Magyaror­szágra, hogy megismerkedjenek hazánkkal, s ezen belül is me­gyénkkel. a békési vezetőkkel, az üzemek, szövetkezetek dolgo­zóival, a megye lakosaival. A kedves vendégek fogadására már javában folynak az előké­születek. Elkészült a négynapos itt-tartózkodás részletes prog­ramja is, amelynek jelentős ese­ménye lesz pénteken Békéscsa­bán, a téglagyár kultúrtermé­ben rendezendő magyar—szov­jet barátsági est, s szombaton, a testvér-városokba és üzemekbe tervezett látogatás. Vasárnap dél­előtt Mezőhegyesre utaznak me­gyénk szovjet vendégei, majd délután Békéscsaba és Gyula város nevezetességeivel ismer­kednek. Tegnap a megyei pártbizott­ságon a vendéglátó városok és járások pártbizottságainak veze­tői megbeszélésen vettek részt és tájékoztatást kaptak a penzai küldöttség Békés megyei látoga­tásával kapcsolatos előkészüle­tekről és tennivalókról Budapesten megkezdődött a szocialista országok külkereskedelmi tudományos intézeteinek XI. konferenciája Kedden a Vörös Csillag-szálló, ban Tordai Jenő külkereskedel­mi miniszter-helyettes megnyi­totta a KGST-őrs zúgok és Ju­goszlávia külkereskedelmi kuta.' tóintézeteinek közgazdasági ta­nácskozását. Budapesten XI. konferenciájukon vesznek részt Bulgária, Csehszlovákia, Ju. goszlávia, az NDK, Lengyelor­szág, Mongólia, Románia, a Szovjetunió és Magyarország külkereskedelmi kutatóintéze­teinek vezetői, szakértői és a KGST titkárságának munkatár­sai. A mcotani tanácskozás napi. rendjén többek között a követ­kező témák szerepelnék: a tőkés országok gazdaságának kenjünk, túrája és fejlődési perspektívái: a szocialista világpiac fejlődé­sének hosszútávú prognózisaival összefüggő módszertani és elmé­leti kérdések, a külkereskede­lem optimalizálásának, rentabili­tásának, hatékonyságának, elmé­leti ős,módszertani kérdései, be­leértve az érdekelt szocialista országok vállalatainak gazdasági kapcsolatait is; a nemzetközi ke­reskedelem relációs megoszlá­sának és árustruktúrájának fő tendenciáit (MTI) laavaaaaaaBaaBaaaaaaaaBaaBaaaaan aaaaBaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaBaaaasa* Épülő tartályok a szegedi olaj mezőn A késő délelőtti órákban a küldöttség, Kállai Gyulával az élen, látogatást tett Stefan Jed- ryehowaki külügyminiszternél, a LEMP PB tagjánál. Delegációnk keddi programjá­ban még a zerani autógyár meg­tekintése szerepel. Párái Imre Varsóba utazott Párdi Imre, az Országos Terv­hivatal elnöke kedden reggél Varsóba utazott, ahoi Stanislaw Majewski miniszterelnök-he­lyettessel, a tervbizottság elnö­kével a?. 1971—75. évekre szól* népgazdasági tervek kooperá­ciójáról és az 1975 utáni gazda­sági együttműködés egyes kér­déseiről tárgyal. Párdi Imrét a Ferihegyi repülőtéren Kajádi Gyula, az Országos Tervhivatal elnökének első helyettese bú­csúztatta. A szegedi szénhidrogén medencében egymás után épülnek a gázüzem tartályai. A Győri Magyar Vagon- és Gépgyár dolgozói és jugoszláv szakmunkások szerelik az egyenként 400 köbméte­res tartályokat, illetve a csővezetékeket. MTI fotó—Tóth Béla felvétele—KS) fl tapasztalatok törvénye Gazdasági tennivalóink hosz- szas, alapos megtárgyalása után, az Országgyűlés viszonylag rö­vid idő alatt megvitatta és el­fogadta a választójogi törvény módosításáról készült javaslatot. Az ötéves terv mindenkire és mindenre kiterjedő jelentőségét aligha kell bizonyítani. A válasz­tási rendszer továbbfejlesztésé­nek fontosságát azonban ma még talán nem is látjuk át tel­jességgel, legalábbis inkább csak következtetni tudunk, milyen egészséges, pezsdítő hatása le­het a közélet demokratizmusára, társadalmunk szocialista voná­sainak megerősítésére, az állam- polgári felelősségérzetre. A módosítások ugyanis, ame­lyek a választások lebonyolítá­séban és a képviseleti rendszer felépítésében végbemennek, az alapjában bevált demokratikus módszerek és az utóbbi években szerzett értékes tapasztalatok egyesítését hozzák magukkal. A demokratikus és szocialista alapelvek nem változnak, inkább sokkal jobban érvényesülnek majd. Következik az mindenek, előtt a jelölőgyűlésen jócskán megnövekedő szerepéből, amely­nek révén az állampolgárok szé­les köre cselekvő részesévé válik a jelöltek kiválasztásának. Ami a két vagy több jelölt ál­lítását illeti, ennek eddig is meg­volt a lehetősége — éltek is vele jó néhány esetben —, s ezután sem lesz kötelező. Ám, minden bizonnyal ezután sokkal több­ször élünk majd ezzel a lehető­séggel, hogy — az igazságügy­miniszter szavaival élve — egya­ránt a szocializmus építésének programjával induló, illetőleg tanácstag-jelöltek közül megfe­lelő sanszot kapjon az, aki ké­pessége, rátermettsége révén jobban, mégjobban képviseli ezt a programot. Az a technikai jel­legű előírás pedig, ami szerint a szavazáskor, több jelölt indítá­sakor, meg kell jelölni, kire ad­juk a voksot, szintén a válasz­tók gondolkodó, cselekvő, tehát felelős közreműködését szorgal­mazza. A járási tanácsok szerepének, tevékenységének a közigazgatási funkciókra való összpontosítá­sát az élet hozza magával. A választópolgár figyelme, ami ér­dekeinek képviseletét illeti, túl­nyomórészt eddig is az ország- gyűlésre és a helyi tanácsokra, következésképpen az oda kül­dendő képviselők, tanácstagok megválasztására szorítkozott. Ebből következik, hogy a fővá­rosi és a megyei tanácsok tag­jainak közvetett választása — a budapesti kerületi, illetőleg a helyi tanácsi képviselőtestületek által — minden szempontból hasznos lesz. A választópolgá­rok, személyes ismereteik, kap­csolataik révén, szőkébb pátriá­juk, a község vagy a váro6, il­letőleg az egész ország ügyei­nek gondozóit, törvényhozóit vá­lasztják közvetlenül és kisérik a munkájukat figyelemmel. A köz­ségi és városi tanácsok tagjai pedig a megyei tanácstestület megválasztásával, saját felettes szerveiket hozzák létre, ezzel nö­vekszik felelőségük, egyben előtérbe kerül a megye tényle­ges vezető szerepe annak minden helységében. Egyszersmind sok­kal szorosabb kapcsolat jön létre a megyei és a helyi tanácsok kö­zött, mert az utóbbiak túlnyomó- részt saját körükből választják meg a megye vezető testületét. A szocialista demokrácia gya­korlata nem alakul ki egyik nap. ról a másikra. Az élet érleli meg a tapasztalatokat, a tapasztala­tok hasznosítása pedig ésszerűb­bé, jobbá teszi az életet. Ez tör. ténik ezúttal i& r

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom