Békés Megyei Népújság, 1970. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-06 / 234. szám

Potsdami szonáta Potsdam — Berlintől délnyugatra, egyike a Német Demokratikus Közt4 saság ama tizenegy városának, amelynek alakossága meghaladja a SZ3-* , et> Különleges történelmi jelentőséghez jutott Potsdam 35 évvel ezétö t, amikor néhány héttel a fasizmus szétzúzása után, 1945 júliusár ban a Cecilienhof kastélyban került sor a Szovjetunió az Egyesült Álla­mok és Nagy-Britannia kormányfőinek Európa jövője számára nagyje­lentőségű konferenciájára és a potsdami egyezmény aláírására. Milyen ez a város napjainkban? Karl-Heinz Krull berlini tudósítása erre a kérdésre igyekszik választ adni. Allegro Potsdamban sűrű a turistafor. galom; a közeli Berlinből autó­val egy óra az út. A város kö­rüli üdülőkben nyaralók, pihe-: nők ellátogatnak a nevezetes vá­rosba. És az NDK-han tartózko. dó külföldiek sem mulasztják el a potsdami kirándulást Potsdam az azonos nevű ke- j rület (megye) székhelye; több mint 1°. 000 négyzetkilométernyi, területével az NDK legnagyobb megyéje. A potsdami terület a Berlin körüli úgynevezett bran­denburgi tóvidékhez tartozik. Ha ehhez még hozzávesszük azt, hogy a megye területének egyharmadát erdő borítja, ak­kor érthető, hogy a szakszerve­zetek és az utazási irodák szá­mos üdülőt ,turistaotthont ren­deztek be ezen a vidéken. De nem csupán a táj vonzza a láto­gatókat: a kereken 110 000 lako­sú városnak ennél nagyobb a vonzóereje. Érdekes a története is, a jele­ne is. Mivel azonban az első tételnél tartunk, a gyors ütemű el legrónál, maradjunk még egy kicsit a jelenben. A jelen, — ez először azt is jelenti, hogy az emberek köz­napi gondjaik ellenére ismét jókedvűek és beszédesek. És persze dolgoznak. A keleti, ba- j belsbergi városrészben fekvő ■ Marx Károly Mozdonygyárban 1800 lóerős Diesel-mozdonyokat gyártanak. Egyéb, exportra is gyártott ipari termékek: gyógy­szeripari késizítménvek, fogorvo­si műszerek, textiláruk, orgo­nák és spartcsónakok is készül­nek itt. A mait Potsdam a tudomány és a kultúra városa is. Az orszá­gos meteorológiai szolgálat központján kívül geodéziai in­tézete és asztrofizikai obszerva­tóriuma van — az utóbbihoz tartozik a híres Einstein-torony. A babelsbergi Állam, és Jog- tudományi Akadémián vezető állami funkcionáriusokat képez­nek ki. Itt működik továbbá a Német Filmművészeti Főiskola több szakiskola és tudományos intézet, egy Pedagógiai Főiskola, könyvtárak, levéltárak, múzeu­mok, a DEFA-filmgyár. Ahhoz, hogy értékelni tudiuk azt, ami van. meg kell talál­nunk a dolgokban reilő, ható szellemet. Potsdam szelleme vi_ szont..? Mindenesetre a szoná­ta második tételére ösztönzi a szerzőt. • Andante A potsdami szonátában az an­dante, a mérsékelt, nyugodt léptű porosz hadsereg percen­ként 114 léptű menetüteme. Potsdam régi szelleme szöges­talpú csizmában élt. I. Frigyes Vilmos laktanya-várossá változ­tatta Potsdamot. 11 000 lakosra 1740-ben 8500 katona jutott. Köztük az úgynevezett „hosszú fiúk” gárdája 200 évvel később a hasonlóan lelkiismeretlen szellemű SS példaképe. Frigyes Vilmos fia, II. Frigyes követke­zetesen folytatta atyja művét: Lánctalpas (Sz—100-as és T 100—M) traktorok és motorok főjavítását még ez évben vállalja a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat, Debrecen, Szoboszlói u. 50. . háborúzott. 114-es ütemben ma­sírozott Oroszország és Francia- ország, Szászország és Csehor­szág, Svédország és a német bi­rodalmi hadsereg ellen. Lobo- sitznál babért szerzett, Kolin alól véres fejjel menekült; Ross- baehnál és Leuthennél ott vesz­tek a parasztjai a győzelemért, Hochkirchnál és Kurerdorfnál a vereségért. ínség jött az or­szágra és az emberekre, ínség vonult be Potsdamba, a porosz királyi székvárosba. A szellem azonban átvészelte az időket, mert akik életre hív­ták: a junkerek és azok későbbi szövetségesei — a nagyburzsoá­zia — megtartották hatalmukat. Az egyenruhát becsületruhának, a sulykolást kultúrának, a há­borút minden dolgok atyjának nevezték. 1914-ben a német császár Potsdamban fogadta az Osztrák —Magyar Monarchia nagyköve­tét és a német segítség ígéreté­vel biztatta a monarchia kor­mányát, hogy támadjon rá Szer­biára- EZ az úgynevezett pots­dami koronatanács jellemző fényt vet a német imperializmus háborús intrikáira. Németország a háborút ugyan elvesztette, de a hatalom a régiek kezén maradt — és Potsdamban is megmaradt a régi szellem. Sőt föl is virágoztatták, amikor a junker Hindenburg 1933-ban a potsdami helyőrségi templomban Hitler kezébe adta át a Német­ország feletti hatalmat. Ami az­után következett, azt nagyon is jól tudjuk. A német hadsereg jócskán elvétette a 114-es üte­met; az orosz síkságon pusztító csapásokat mértek rá és vissza­zavarták a porosz laktanyáig. Az amerikai bombázók 1945. április 13-án, úgyszólván az utolsó percben romba döntötték a potsdami belvárost, számos műemléket. Azután bevonultak a szovjet csapatok és megmen­tették, ami még állt és ami menthető volt. — például a Sanssouci kastélyt. Menüett Itt találkozunk a „nagy** Fri­gyes másik énjével. A király művészeti hajlamai és vonzó­dása főleg abban nyilvánult meg, hogy olyan építészeti és kertészeti alkotásokra serken, tette az építőmestereket és kéz­műveseket .amelyek megalapoz-í ták Potsdam világhírét. Azok­ban az időkben örökítette meg! a nevét Knobelsdorff, a Sansso-1 uci kastély és más műemlékek tervezője. További nevek: Schin­kel, Gontard és Lenné, a park- építész és tájrendező. A drezdai Zwinger mellett Sanssouci kas­télyai és kertjei Németország 18. századi építészetének leg­jelentősebb alkotásai. Persze uralkodásának 46 esztendejében II. Frigyes az építkezésre fordí­tott pénznek több mint a felét saját kastélyainak a felépítésére költötte. A király óriási össze­geket fordított a város fejlesz­tésére azért, hogy neki is le­gyen Versailles-ja, — igaz ki­csiben —, hiszen ahhoz, hogy a Napkirállyal versenyezzen, Po- roszorzág szegény volt Így a Sanssouci kastélyra nem húztak emeletet, de a benne levő kin­csek értéke nagy volt: intarziák, francia festmények, aranyozott domborművek, márványszob­rok, selyemtapéták Nem annyira a sors iróniájá­nak, sokkal inkább jól megfon­tolt szándéknak köszönhető, hogy Potsdam régi szellemét ott oszlatták szerte, ahol egykor életre kelt. Alleqro 1945. Július 17-én a Cecilien­hof kastélyban ültek össze ta­nácskozásra a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy-Bri­tannia kormányfőd. Augusztus 2-ig tárgyaltak Németország jö­vőjéről, majd aláírták a potsda­mi egyezményt. Ebben elhatá­rozták, hogy Németországot de­mokratikus, békeszerető állam- má alakítják át, elrendelték a fasizmus és a mdlitarizmus ki­irtását és a konszernek szétzú­zását. Ennek éppen 25 éve. Cecilienhofban, az 1945-ös tárgyalótermekben múzeumot rendeztek be, változatlanul ak­kori helyükön hagyva a bútoro­kat, a masszív kerékasztalon a zászlócskákat, a falak súlyos sö­tétszínű faburkolatát, Cecilia derűs „fehér szalonjának?’ be­rendezését. Es mánt a világ bármelyik más múzeumában, a turisták itt is körülözőnlik a nevezetessége­ket, itt-ott a semmiségeket is és figyelmesen meghallagtják a magyarázatok monoton szöve­gét. Egyik-másák az órájára pillant :talán éhes vagy a lába fáj. Vajon megérezte-e a törté­nelem szívverését? Megértette-e, hogy itt született Potsdam új szelleme? Tudja-e, hogy az NDK-ban kikelt a vetés, mert a hatalom a nép kezébe került? Rizstermelők figyelem! Gaxmentes rixssxalmát vásárol a Szolnoki Papírgyár Részletes tájékoztatást a gyár anyagbeszerzési osztálya ad- Telefon: 133—11. 128015 A kamerák mögött Szavaztunk már villannyal és Hámos György, a kitűnő hu­morista azt is megírta, hogyan ugrik meg a Vízművek fogyasz­tásmérő készülékének mutatója Budapesten, amikor az Angyal sokatmondó mosollyal átadja a rendőrségnek az elfogott bűnö­zőt Az utolsó hangok már rend­szerint a fürdőszobában vagya mellékhelyiségben találják a nyájas nézőt, s ilyenkor 5—10 percre ijesztő mennyiségű víz fogy a fővárosiban. Valószínűleg vidéken is — csak ott nincs mérőóra. Egyszóval, életünk rit­musát, legalábbis az esti órák­ban a képernyő szabja meg. S most változik a ritmus, hi­szen a műsorban egyetlen fix pont volt: a nyolcórás Tv-hír­adó. Ezután fél órával előbb kezdik. Az indok: sokan, első­sorban a vidékiek, nehezmé­nyezték, hogy a főműsor túlsá­gosan későn, majdnem fél 9- kor kezdődik, ilyenformán tíz előtt ritkán van vége, márpedig aki reggel 5-kor vagy még ko­rábban kel, az nehezen tartja nyitva a szemét este 10 óra kő­iül — még ha szeretné is. Sú­lyos ok, s hozzátehetjük még, hogy ősszel, télen a korai söté­tedés ugyancsak indokolja a korábbi kezdést, de talán nem ártana a nyári hónapokban is­mét visszatérni a 8 órához. Egyébként nemcsak a Tv-hír- adó időpontja változik — és időtartama is, hiszen 20 perc helyett félórás lesz —, hanem ezzel együtt más változásokat is bevezetnek ezen a héten. Pél­dául azt, hogy a Híradó 2. ki­adása rövidebb lesz, mindössze 10 perc. S végre megnyugodhat­nak a szülők, mert Pistit és Marikát hamarabb lehet az ágy­ba tenni, a fogát mosó Mackó ezután mindig pontosan 7 óra 15 perckor jelenik meg a kép­ernyőn. A legjelentősebb változás a Tv jelenti megszűnése és he­lyette A hét című műsor va­sárnapi jelentkezése. Az új ro­vat szerkesztőségében aziránt érdeklődtünk, mi lesz az első két számban. Mint a Rádióúj- ságbóa már értesülhettek a né­zők, az október 11-én jelentke­ző 1. számban Vitray Tamás lesz a vezetőriporter, és külön­böző emberektől azt fogják megkérdezni: mit tartanak a hét legfontosabb eseményének, továbbá készítenek egy körin­terjút a levegő szennyeződésé- rőL A másodikban, amit Sze­pesi György vezet A hét 7 ér­dekes emberét szeretnék meg­szólaltatni, ezenkívül Csanády György, Dimény Imre minisz­tereket és Sarlós Istvánt, a Fő­városi Tanács elnökét, hogy be­széljenek a téli felkészülésről. Elmondták a rovat szerkesztői, hogy kalandos körülmények kö­zött utazott el két munkatársuk Ammanba, Jordánia fővárosá­ba, hogy már az első számban filmbeszámolót adjanak a világ figyelmének középpontjába ke­rült városról. Chrudinák Alajos utazott el — aki egyébként ara­bul is beszél — és Schóber Ró­bert, méghozzá azzal a külön- repülőgéppel, amely Losonczy Pált, az Elnöki Tanács elnökét vitte Nasszer elnök temetésére, Kairóba. Kairóból utaznak to­vább Ammanba, és bíznak ab­ban, hogy 11-én este már lát­hatják a nézők a filmíbeszámo- lót Nemcsak a lapokban, hanem a tévé stúdiójában sem ültek még el a hullámok amiatt a bizonyos Híradó-kommentár mi­att, amelyikben egy katedrán álló, kis rajzolt pedagógusfigu­ra zsebében tűnnek el a forin­tok. A felháborodott levelek és újságcikkek a pedagógusokat védelmezik, a tv-t pedig szid­ják. Csak több-kevesebb joggal. Az eset ugyanis példa a Jó szándék nem élég” tipikus ese­tére. Ez a kis kommentár ugyanis a népi ellenőrzés egy vizsgálatáról számolt be, amely szerint a szükséges éa nem cse­kély kiadások mellett mintegy 70 milliót többnyire feleslege­sen vesznek ki évente a szülök zsebéből. Az ügyről hasonló a véleményük a pedagógusoknak is, akik gyakran kényelmetlen és megalázó körülmények kö­zött hajtják végre az idevonat­kozó utasításokat. Az ügyetlen rajz és néhány rossz hiszemű mondat az adás legfőbb szövet­ségeseit, a pedagógusokat for- •dította maga ellen. Most min­denki felhábordva szidja a kommentár készítőit, közben mintha azokról megfeledkez­nénk, akik végül is ezt a 70 mil­liót kikunyerálják vagy kikény­szerítik a szülők zsebéből. Egyszer három napot tölthet­tem egyfolytában az aggteleki cseppkőbarlangban egy expedi- dós csoporttal. Felejthetetlen élmény volt, elsősorban azért, mert a föld felszínén ritkán ér­zi magát az ember a természet olyan egyedülálló, mégis szer­ves részének, mint egy hangta­lan, csupa sötét cseppkőbar­langban, ahol ha fény gyullad, a méretek, az arányok, az erő nyomán furcsa módon minden arra készteti az embert, hogy önmagára figyeljen. Talán ezért volt olyan jó ötlet Mikó And­rásé, hogy Bartók: A kéksza­kállú herceg című művét az aggteleki barlangban rendezte meg. Ez a természetes környe­zet nagyban hozzájárulhat ah­hoz,hogy minden nézó számára világossá váljék: itt az emberi lélek belső kapuiról, legbensőbb titkairól van szó. A tv egyébként szép sorozat­tal tiszteleg a Bartók-évfordu- lón a nagy zeneszerző emléké­nek. A fából faragott királyfi és A kékszakállú után a jövő szombaton A csodálatos man­darint is megismétli, így mind­három Bartók-mű látható más­fél hét alatt a képernyőn. Lát­ható — ha megnézik. Bizonyára nem annyian, mint a legutóbbi Angyalt. Ámbár megtekinthet­tem egy augusztusi mintahét statisztikáját, amelyen 68 szá­zalékkal a Hamis Izabella volt a listavezető, de ettől nem messze már Karinthy Ferenc Gellérthegyi álmok című szín­művének közvetítése szerepelt 58 százalékkal, ami minimális becslések szerint másfél-kétmil­lió nézőt jelent. . Minden szerdán műsorülést tartanak a televízió vezetői, ahol a következő két hét adá­sait beszélik meg. A legutóbbin Sándor György műsorigazgató javasolta, hogy egy programot szombat délutánról szerda es­tére, a főműsor-időbe tegyenek át. (Október 14, este 20 órára). A vérségi krónikásasszony a műsor címe és egy 57 éves öz­vegy parasztasszonyról szól, aki fiával és menyéves él együtt, nagy szorgalommal és a vezetők legnagyobb megelégedésére ka­pálja a krumplit, töri a kuko­ricát, szedi a borsót a tez-ben — és este, éjszaka, könyvet, re­gényeket ír. Kettő már meg is jelent. Igaz Mesék volt az egyiknek a címe és Vérségi hét­köznapok a másiké. Szerzőjük! összesen négy elemit végzett és egy gyomorvérzés, a kórházi tét­lenség vétette eflé vele a ceru­zát — mert akkor még tollasé volt, mint elmondotta —, hogy megírja a maga igaz meséit Amikor megjelent a Vérségi krónika, először botrány tört ki a faluban, szidták, elmarasztal­ták. Most már büszkék rá. Legutóbb egy megyei vetélke­dőn már „téma" volt Marton Pálné, azaz Erzsi néni szere­pelt a fejtörő rejtvényei között Mikor a könyvkiadó vállalat két hétre beutalta a szigligeti al­kotóházba, leszállt a vonatról és megkérdezte: merre van az, mindenáron a tsz-üdülőbe akar­ták küldeni. ' A nézők valószínűleg egyet­értenek majd a műsoridőponl cseréjével. a ti

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom