Békés Megyei Népújság, 1970. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-01 / 230. szám

A népművelésben is több szellemi energiát Hz ifjúságpolitikai határozat végrehajtásának tapasztalataira! és a nyári táborokról tárgyalt a KISZ megyei Végrehajtó Bizottsága A KISZ Békés megyei Végre­hajtó Bizottsága tegnapi, szerdai ülésén az ifjúság egészét érintő, fontos ügyekben tárgyalt és ho­zott határozatot. Külön-külön napirendi pontként foglalkoztak a végrehajtó bizottság tagjai az MSZMP Központi Bizottsága if­júságpolitikai határozatának fel_ dolgozásával kapcsolatos Békés megyei tapasztalatokkal, illetve a megyei pártbizottság e hatá­rozatból adódó feladatainak vég­rehajtásával. E két témának kü­lönös aktualitást adott az a tény, hogy a KB-határozat megisme­rése már általánosnak tekinthe_ tő, s a célkitűzések a megvaló­sulás szakaszába léptek. A vég­rehajtó bizottság tagjai megvi­tatták és elfogadták a KISZ-re vonatkozó tennivalókat és javas­latot készítettek az 1971-es év főbb politikai feladataira és ak­cióira. Az ifjúságpolitikai hatá­rozat feldolgozásának és eddigi végrehajtásának megyei tapasz­talatait a végrehajtó bizottság a KISZ megyei bizottsága, illetve a Párt megyei végrehajtó bizott­sága elé terjeszti. A nyári vezetőképző, építő- és úttörőtáborok lebonyolítása, si­kere azt igazolja, hogy az el­múlt nyár is jól szolgálta az if­júság művelődési, tanulási, szó­rakozási igényeinek kielégítését és a munkáranevelés célkitűzé­sének megvalósítását. A megyei vezetőképző táborban 745, a me­gyei építőtáborokban 815, a köz­ponti táborokban 500, a jánk- majtisi építőtáborban 732 Békés megyei fiatal vett részt. Kamilla és Digitalis Rövidesen már nem füstöl a kémény Több ezer dollar kamillavirágért Amikor Békéscsabán a Kulich | Gyula lakótelep közrefogta a j Herbaria Kazinczy utcai telepét, sokat panaszkodtak a környék lakói, elsősorban a bűz ás a füst miatt. Többen kitelepítést köve­teltek, de még a mérsékelteb­bek is egyetértettek abban, hogy a modem lakótelepből „kilóg” az ósdi, egyáltalán nem esztéti­kus küllemű raktárépület. A Herbaria áronban maradt Igaz, sokat változott, korsze­rűsödött. A változásokról, vala­mint a jelen gondjairól, problé­máiról kértem tájékoztatást Má­zán György üzemvezetőtől, Sel- meci Ernő instruktortól és Bagi Pál felvásárlási csoportvezető­től. A legutóbbi három évben a vállalat központja 3,5 millió fo­rintot költött a békéscsabai üzemre. Szinte minden talpalat­nyi helyet kibetonoztak, barát­ságos ebédlő, patika-tisztaságú öltöző és fürdő is épült az 56 tása. Dini kiengedte a tyúkólból Szélest és Beleznait, akik azon- nyomban lementek a kanálisra, megfürödni. Titokban azt reméltük, hogy Dini péká bosszút áll értünk, ám Illés és Börcsök felelős6égre- vonása elmaradt. Börcsök nehezen törődött be­le ,hogy őrsparancsnoksága egy napig se tartott. Nemsokára ő v irt szabadságot. És őrsparancsnokként jött vissza. Nem hozzánk, ide csak beug­rott, a fapuskájáért, hátizsákjá­ért. S elköszönni. Áthelyezték a remetei őrshöz, ahonnan leváltották az őrspa­rancsnokot. Ám remetei őrsparancsnoksá­ga pünkösdi királyságnak bizo­nyult. Nem telt bele egy hét, s Börcsök másodmagával maradt Remetén. A beosztottjai megszöktek tő­le. Akkor összevonták a két őrsöt, az egyesített remetei-szanazugi őrsnek ismét Soltész Dénes lett a parancsnoka, s Börcsök a he­lyettese. De Börcsök következe­tesen tovább parancsnokoztatta magát. Hanem az összevonáskor el kellett hagynunk a tanyát. Be­költöztünk a kövesúthoz. a re­metei iskolába. Egyszerű kéttantermes tanyasi iskola a remetei, nagy udvar­ral, hatalmas gyümölcsöskerttel, s az iskolához ragasztott tanítói lakással. A gyümölcsfákat a ta­nító ültette, gondozta, az iskola környékét is ő tartotta rendben, amíg otthon volt. De a tavaszon «4 is kivitték a frontra. A selyemhemyótenyésztéssel i megszűnt a bűz, a csabai Her- ' bária-telep csak gyógynövények­kel foglalkozik. Október 20-tól a kémény sem füstöl többé, ugyanis már szerelik azt a két gáztüzelésű kazánt, mely fel­váltja elavult elődjeit. Nemso­kára üzembe helyeznek egy nyugatnémet műszárító gépet is- A Herbária egyébként mint-, egy • 60 80 féle vadon termő és körülbelül 15 féle termelte­tett gyógynövénnyel foglalkozik. Szoros kapcsolatban vannak az ÁFÉSZ-ekkel: a községekben a fogyasztási szövetkezetek vásá­rolják fel a növényeket, gondos­kodnak némelyiknek a szárítá- I sáról is. A vadon termők 1 közül a jól ismert kamillavirág a legjelentősebb, a termeltetett növények között pedig a gyógy­növény jellegű fűszermagvak I (koriander, édeskömény, fehér­Az üres épületben, a nagy • kerttel egyedül maradt a tanító ! úr idős édesanyja. Jó szívvel fogadott bennünket. • ö mondta, hogy főzzünk a [ konyhában, használjuk az edé- ■ nyeit. Ha fűszerünk, levesbe- j való zöldségünk elfogyott, adott i kölcsönbe, és soha nem kérte ; vissza. Beengedett a kertbe, ■ megkért, szedjük fel a fa alól : a gyümölcsöt, amit a vihar le- « vert, s néhány szem körtét, őszi- : barackot hagyott osak meg ma- | gánák, a többit nekünk adta. j Én mégsem ezért szerettem a ; legjobban. Hanem a könyvekért! j Az egyik terem végében az : . egymásra dobált iskolapadok ; mögött két öreg szekrény tá- ■ masztotta a falat. Azokban vol- j tak, ábécé szerinti rendben a ta- : nító úr könyvei. Néhány bőrbe ■ kötve, a legtöbb csak egyszerűen : újságpapírba csomagolva. A néni nehezen jutott át a pa- ] dokon, hogy leporolja a köny- : veket. Akkor éppen egyedül f voltam otthon, kivettem a ke- j zéből a porrongyot, s én törül- i gettem helyette. S azután is, ; másnaponként. Cserébe megen- ■ gedte, hogy minden alkalommal : kölcsön vegyek egy könyvet a j polcról. Elsőnek az Aranykoporsót vá- : lasztottam. Iskolás könyveimen kívül ad- [ dig én mást nem olvastam. Az i Aranykoporsót nem tudtam le- • tenni, amíg a végére nem ér- | tem. , • Két nap múlva az Aranyko- j porsót A láthatatlan emberre ' cseréltem. Azt meg A Pál utcai j fiúkra. j (Folytatjuk) ' Ságnak számít, de egyre na­gyobb területen termesztik; egyébként szívgyógyszerek ké­szítéséhez használják fel. Szin­tén újdonság a Vinca minor el­nevezésű növény is, mely vér­nyomáscsökkentő anyagokat tar­talmaz. Mint minden mezőgazdaságra alapuló üzemnél, a Herbáriánál is voltak kiesések az idei időjá­rás miatt. Magasabb árakon, sok zökkenővel tudták csak felvásá­rolni a többnyin gyengébb mi­nőségű árut. A mezőtúri Petőfi Tsz például körülbelül 150 hol­don termel fehérmustár-magot, s az aratás előtt 3 nappal a te­rületet jégverés érte. A kiesés 3—i vagon, és a maradék is gyengébb minőségű. A Herbária most kedvezőbb felvásárlási ár­ral próbái segíteni a balszeren­csés szövetkezeten. Jó néhány termelőszövetkezet van még a megyében, mely nem kis területen termeszt gyógynö­vényeket; közülük talán a kon- dorosi Dolgozók és a kunágotai Bercsényi Tsz a legjelentősebb. A szövetkezeteknek érdemes is ezzel foglalkozni, hiszen a leg­több esetben a gyógynövények betakarítása nem ütközik más fontos mezőgazdasági munkák­kal. Használható a dohány-mű- szárító is, mert más időszakra esik a gyógynövény kezelése, mint a dohányé. Nem lényegte­len az sem, hogy a „holt idő­szakban” elsősorban női mun­kaerőt tudnak foglalkoztatni ez­zel a tsz-ek. A Herbária minél több tsz t szeretne bevonni a gyógynövénytermesztósbe. A feldolgozás azonban már nem olyan egyszerű dolog, mint amennyire az első pillanatban látszik. Még a szaktanácsot is kétszer keli meggondolni; a gyógynövény-szakma ugyanis rendkívül precíz munkát igé­nyel, az előírásokat szinte betű szerint be kell tartani. Aztán pedig nem mindenféle gyógynö­vényre jó a dohány-, vagy a ga­bonaszárító, műszárító gépet vá­sárolni pedig egyáltalán nem ol­csó mulatság. Másfél, három­millió között van az ára, s rá­adásul az évnek csak rövid idő­szakában használható ki. Mindezek ellenére a gyógynö­vénytermesztés létjogosultságát elsősorban a piac igazolja. A magyar gyógynövény szinte az világ minden részén márka, a jelenleginél lényegesen többet is el lehetne belőlük adni. A „már­kára” persze gondosan ügyelni kell; a zsákokra, dobozokra szignószámot festenek; ha a ve­vő valamelyikben is gyengébb minőségű árut talál, reklamáció nyomán a felelősség könnyen megállapítható. A nyugati üzletfelek minden­esetre jó pénzt, kemény valutát fizetnek a magyar gyógynövé­nyekért. A plros-fehér-zö'd sza­laggal leragasztott kartonokban szállításra váró kamil'avirág ér­téke például 6—8 ezer dollár. Róta László A népművelési munka öt esz-1 téridejéről, s a jelenlegi helyzet­ről tárgyalt az elmúlt napokban a Békés megyei Népművelési Tanács. Félmillió ember világ­nézeti, szakmai és általános műveltségi szintjéről, divatos szóval; az agy „szürkeállomá-■ nyának” fejlettségi színvonalé- j ról. Az írásos elemzések, a fel- szólalások, a kialakult vita — az értékelés mellett — segítséget nyújtottak és nyújtanak az 1971-ben kezdődő IV. ötéves népművelési terv tartalmas, részletes kimunkálásához. Általánosságban megállapít­ható, hogy 1966 és 1970 között nőtt a népművelést szolgáló lé­tesítmények objektív lehetősé­gek száma. A könyvtáraké és könyvtári köteteké, kiállításoké, TIT-előadásoké. A szocialista világnézet kiala­kításában igen nagy szerepe volt az évfordulókkal — Nagy Októberi Szocialista Forradalom, Magyar Tanácsköztársaság, Le­nin születése, hazánk felszaba­dulása — kapcsolatos különbö­ző rendezvényeknek. A témához tartozó kiállításoknak csak Bé­késcsabán több mint 10 ezer lá­togatója volt, s félmilliónál töb­ben néztek meg a megyében a jubileumi eseményekkel kapcso­latos filmeket, húszezren a szín­házi előadásokat. A közművelődési könyvtárak állománya az 1966-os 580 ezer- j rel szemben már 1969-ben túl- [ haladta a háromnegyedmilliót, s ugyanezen idő alatt háromezer­rel nőtt az eredetileg 72 ezres olvasólétszám. A zenei nevelés terén Békés az ország legnagyobb megyéje. Kétezer érdeklődő, hallgatja vé­gig rendszeresen a Versbarátok Köre különböző programjait. Si­keres öntevékeny művészeti együttesek működnek több helységben. Különböző korú és foglalkozású csoportoknak te­remtenek szórakozási, tovább­fejlődési alkalmat a klubok és a szakkörök... S lehetne hosszan tovább beszélni az eredmények­ről. Sajnos, csaknem ugyanilyen hosszú listán sorolhatjuk a gon­dokat, bajokat, negatívumokat. Foglalkozni pedig még hangsú­lyosabban kell velük, hiszen itt nem egyszerűen valaminek a folytatásáról, hanem megváltoz­tatásáról, ellenkezőre fordításá­ról van szó. Jó, hogy annyian járnak az j iskolák esti és levelező tagoz­taira. De korántsem elegen! A szükségesnél kisebb — s egyre csökkenő — az igény egyes is- j kolafajták befejezésére, elvég­zésére Igaz, nem mindig „éri meg”, nem mindig hoz közvet-; len vagy közvetett anyagi-erköl. j esi elismerést. Nem ritkán a munkahelyi vezetők is inkább akadályozzák, mint segítik be- osztottjaik továbbtanulását. S amilyen örvendetes, hogy csaknem másfélszeresére nőtt az ipari munkás könyvtári tagok száma, olyan elgondolkodtató,. hogy a 18 éven felüliek — pedig azóta általában szebbek, gazda­gabbak könyvtáraink — 1967­hez képest kevesebben vannak, i Egyáltalán nem megnyugtató, hogy majdnem négyezerrel j csökkent a különböző öntevékeny művészeti csoportokban tévé-! kenykedők száma. Sok klub, szakkör csak for­málisan működik. Nem egy kö­zülük rövid munka után fel is bomlik. Jobb esetben csak ide-j iglenesen szünetel, vagy épren menet közben változtatja a jel­legét, arculatát. Olyan probléma ez, amely gondosabb tervezés-- sel, igényfelméréssel időben megoldható lett volna. Nem egy intézmény belseje csúnya, korszerűtlen. S olykor nem elsősorban az anyagiak hi­ánya miatt. Hanem, mert az ille­tékesek ízléstelen képeket vá­sárolnak vagy esetleg — drá­gán! — csiricsáré mintával hen- gereltetik végig a falat. Vagy, mert szemet bántó, rideg az újonnan felszerelt világítás. Ami pedig a személyi ellátott­ságot illeti: a hivatásos népmű­velők fele két évnél rövidebb ideje dolgozik ugyanazon a he­lyen! Aligha van még egy hi­vatás, ahol hasonlóan rossz len­ne az arány. S ugyancsak a népművelők felének nincs meg a szükséges szakmai végzettsé­ge — igaz, két évvel ezelőtt ez a szám még 88 százalék volt. Sok esetben nem kielégítő a népművelők fizetése, lakáshely­zete. Szabad idejük pedig, talán az összes értelmiségi rétegé kö­zött a legkevesebb. S van még egy probléma, amit joggal kifo­gásolt a tanácskozás egyik résztvevője; fontos népművelé­si munkakörökben olyan embe­rek dolgoznak, akik előző helyü­kön nem feleltek meg és aki­ket valamilyen oknál fogva „el kellett helyezni”. A népművelési munka lebecsülése ez! Az ilyen felfogás nem használ az illető egyénnek sem és árt egy egész közösségnek... Ha fentebb az eredményeket, most a hibákat, hiányosságokat lehetne tovább sorjáztatni. Megoldásuk nem kis problémát jelent. Hogy mégis mi a jövő útja? Az,amit a tanácskozás résztve­vői is hangsúlyoztak: elsősorban levonni a megfelelő következte­téseket s a megye IV. ötéves népművelési tervét e tanulságok alapján öszeállítani. A megvaló­sításban nagy szerepet kell jut­tatni a társadalmi összefogás­nak. Hogy az üzemek, termelő- szövetkezetek, intézmények se­gítsék jobban a népművelési munkát. Részben anyagiakban, intézmények — akkor a dolgozók •sával, másrészt pedig szemlé­letben: tartsák fontosabbnak a dolgozók ideológiai, szakmai, általános műveltségbeli fejlődé­sét A két dolog összefügg Ahogy egy hozzászóló megfogal­mazta: ha egy szerv valamilyen segítséget nyújt a művelődési az objektív feltételek biztosítá- gyakrabban fogják felkeresni az illető kultúrházat, szakkört, klubot. A kérdés másik oldala pedig: az eddigieknél jobban ki kell — mert kd lehet — használni az adott kereteket. Nem mindig az a baj, hogy nincs pénz, nincs helyiség, kopottak a bútorok. Sokszor a hozzáértés, az ügysze­retet hiányzik. Több ötlet, vál­lalkozó kedv kellene, mert ha az anyagi lehetőségek végesek is, a szellem területén alig van határ. Világos tehát a feladat. A gazdasági életben úgy mond­ják: extenzív fejlesztés helyett az intenzívnek kell túlsúlyba kerülni... Mit várhatunk tehát a nép­művelés következő öt esztende­jétől? Egyrészt az anyaga lehe­tőségek bővítését, másrészt — és elsősorban — több szellemi befektetést, az emberektől az eddiginél több energiát. D, Gy. dolgozó számára. A valóban nagy, otromba raktárépület csi­nosítására már nem volt pénz, jövőre azonban 800 ezer forin­tos költséggel erre is sor kerül. mustár stb.) és a Digitalis lana- ta fordul elő a legtöbbször. En­nek a szép nevű növénynek per­sze semmi köze sincs a Digitá­lis számítógéphez. Még újdon-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom