Békés Megyei Népújság, 1970. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-04 / 233. szám
Nem a létszámot, hanem a termelékenységet kell növelni Beszélgetés dr. Sebestény Józseffel, a megyei tanács munkaügyi osztályának vezetőjével a jövedelemszabályozás új módszeréről Immár harmadik éve annak, Kigy a vállalati nyereség-érdekeltségen belül a jövedelemszabályozás módszerei érvényesülnek. Ez azt jelenti, hogy a vállalati eredményességtől függ a dolgozók jövedelmének alakulása. A nyereség-érdekeltségi rendszerben azonban nemcsak egy-egy vállalaton belül, hanem a vállalatok között is differenciálódás van. Így például hasonló képességű szakmunkás egyik vállalatnál többért kereshet, mint a másiknál, A vállalatok az eddi© jövedelemszabályozó rendszer mellett az átlagbérszínvonal tartásában érdekeltek voltak, hogy minél nagyobb létszámot foglalkoztassanak. De hogyan lesz ez a jövőben? Erről beszélgettünk dr. Sebestény Józseffel, a Békés megyei tanács munkaügyi osztályának vezetőjével. — Megfelel-e a jövedelem- szabályozás jelenlegi módszere a további fejlődés követelményeinek? —- Nem, ezért a jövő év elejétől megváltozik, mégpedig úgy, hogy az a munka hatékonyságát, az intenzív termelést segítse elő. A vállalati többtermelést tehát nem a létszám, hanem a termelékenység növelésével kell elérni. A kívánatos arány 20. illetve 80 százalék az utóbbi javára. — Milyen jelenleg az arány a megye iparában? — A termelés átlagos emelkedése 45 százalékban a létszám, 55 százalékban pedig a termeié, konység' növekedéséből ered. Mi szükséges a helyes arány kialakításához? — Elsősorban az élőmunkával kell tervszerűbben, hatékonyabban gazdálkodni. A jövedelem- szabályozásnak emellett biztosítania kell a nyereségre jobban ható, differenciált bérezést és természetesen a vásárlóerő, valamint az árualap egyensúlyát. Meg kell azonban jegyeznem, hogy megyénkben a miunka hatékonyságának növelésével együtt további foglalkoztatáspolitikai elvek érvényesítésére is szükség van. Mintegy 15 ezer( női munkaerőtartalékkal száma, lünk. Munkába vonásuk társadalmi kötelezettség. Ezért egyeztetni kell a vállalati, a népgazdasági és az egyéni érdekeket Az új szabályozás tervezete igyekszik ezeknek a követelményeknek is megfelelni. — Mik az általános követelmények? — A tervezet fokozza a vállalatok érdekeltségét az élőmunka hatékonyabb felhasználásában, megakadályozza azt a lehetőséget, hogy létszámhigítással tartsák az átlagbérszínvonalat A munkatermelékenységgel és a vállalati hatékonysággal összefüggésben teremt lehetőséget az erőteljesebb bérfejlesztésre. A IV. ötéves terv időszakában követelmény az életszínvonal további emelése megfelelő jövedelemszabályozással. — Milyen a tervezett jövede- lemszabályozás módszere? — A nyereségérdekeltség rendszer megmarad. A bérterheket — a 25 százalékos SZTK- járulékot és az illetményadót — nem emelik. Az élőmunka fel- használását tehát így nem drágítják, mert az költségként jelentkezve áremelkedést okozna. Megmarad a nyereségnek a részesedési és fejlesztési részre való felosztása. A részesedésij (R-) rész arányát növelik azzal, hogy az eddigi általános ipari 2-es bérszorzót 3-asra emelik. — Tudna erre példát mondani? — Egy vállalat —‘ 10 mdUió forint bérköltség és 40 millió forint eszközlekötési érték mellett — mondjuk 5 millió forint nyereséggel zárja az évet. Ha* 2- es bérszorzóval számolunk, 1,8 millió forint jut az R-részre, 3- as bérszorzóval számolva pedig 2,2 millió. — Azt jelenti ez, hogy kevesebb lesz a vállalatoktól való elvonás? — Nem, mert a megnövekedett részesedési rész utáni adó mértéke megváltozik, átlagosan mintegy 55—60 százalékot ér majd él. Így az eddigiekhez hasonló részesedési alap képződik, a befizetett rész pedig növeli a népgazdasági összevont tartalékot A központi keretből az állam olyan iparágakat fejleszthet, amelyek a tényleges szükségleteket elégítik ki. — A bérfejlesztésnek ilyen körülmények között mi lesz a feltétele? — A vállalati hatékonyság Bevezetik a bérfejlesztési befizetést Eddig a bérfejlesztés évről évre növekvő összegét le kellett varrni a részesiedési alapból, a jövőben — kedvezményezetten vagy progresszíven — évenként egyszeri bérfejlesztési befizetést kell majd végrehajtani. — Mit jelent a kedvezményezett és mit a progresszív befizetés? — Amennyibe® egy vállalatnak az előző évhez képest emelkedik az egy főre jutó bére -f- a nyereség összege, minden 1 százalékos növekedés után 0,3 százalékban növekedhet a vállalati bérszínvonal, de a bérfejlesztés növekedési összegének 50 százalékát be kell űzetni. Mondok egy példát: ha valamelyik vállalatnál az 1 főre jutó bér -f- a nyereség összege 10 százalékkal nő, 3 százalékos bérfejlesztés hajtható végre úgy, hogy ennek 50 százaléka terheli az R-alapot. A kedvezményezett 50 %-os bérfejlesztésen túlmenően is fejlesztheti a vállalat a bérszínvonalat, ami után azonban a befizetés progresszív, mégpedig 1 százalékig 150, 1-től 2 százalékig 200, ezen felül 300 százalék. A befizetés után kialakult bérszínvonal lesz a következő évben a bázis. — Milyen vállalatokra vonatkoznak a szabályozásnak az előzőkben ismertetett módszerei? — Általánosságban az ipari és az építőipari vállalatokra, az egyes ágazatok között azonban — így a szolgáltatásban is — többrétű differenciálás lesz. — Beszéltünk arról, hogy Békés megyében a foglalkozta- tag még nem teljesen megoldott. Szükséges ezt figyelembe venni a vállalatoknál? — Igen. Célszerű, ha a vállalatok továbbra is a jelenlegi létszámot foglalkoztatják és jobb munkaszervezéssel, a munkafegyelem javításával, valamint műszaki, technikai fejlesztéssel érnek el nagyobb nyereséget. Megjegyzem, hogy a munkaerőtartalék foglalkoztatása nem a vállalatok, hanem az állami szervek feladata, mégpedig ipar. telepítéssel, a meglevő üzemek fejlesztésével, valamint az élelmiszergazdálkodás bővítésével — fejezte be tájékoztatását dr. Sebestény József. Pásztor Béla TRAKTOROSOK Kellemetlen szél fúl északról. Szeptember végi délután. A napnak ugyan van még ereje, de ahhoz kevés, hogy felmelegítse az embert. A műút és a tanya közötti területen óráról órára emelkedik a zöld domb. Rajta három, láthatóan ui lánctalpas, piros színű traktor jár dübörögve. A békéscsaLajos György csak a gépére figyel. bai Lenin Termelőszövetkezet 2-es számú üzemegységében a napraforgó-csalamádét és a kukoricát silózzák. Petrovszki Pál munkacsapatvezető a gépek zaját túlkiabálva próbál válaszolni. Nem sikerül neki. Kissé távolabbra megyünk. — Egy hete kezdtük a munkát. Naponta 15—20 vagonnal* silózunk le. Sietnünk kell, mert a traktorosoknak rengeteg a dolguk — mondja s már ott is hagy bennünket. Nincs ideje társalogni. Lajos György traktoros sem örül, amikor néhány percre megállítjuk. — Ügy tudjuk, a múlt héten éjszakás volt. — Igen. Minden második héten. Pihenőnapra most nincs idő. Majd a télen, ha a fagy bekerget bennünket. — Mióta vezet traktort? —- Hat éve. Most egy hónapja jöttem át a Felsőnyomási Állami Gazdaságtól. Itt jobb a kereset. Egy dekádban 1800 forint — válaszolja és nyugtalan mozdulattal fordítja fejét a si- lódorob aljában álló lánctalpasa felé. — Telekgerendáson vettem házhelyet Két éven belül építeni szeretnék rá. Három gyermekem van. Kell a pénz. Ne haragudjon, mennem kell. S a munka zaja fortisszimó- ba csap. A vezetőülésről még int az olajc« arcú traktoros, aztán már csak a gépére figyel. Csamai Imre, a termelőszövetkezeti traktoros brigádjának vezetője a szentmiklósi részre kísér bennünket. A 2-es üzemegység 23 traktoráéból három dolgozik itt. — Éppen az éjszakai műszakot szervezem — mondja a brigádvezető. Jobb kéz felől szürkén terül el a (több száz holdas szántás. A talaj kemény. Szinte szikrázik a felénk közeledő lánctalpas alatt. Intünk a vezetőnek. Megáll. Olajos tenyere kemény szorításé. Andor György a neve. Közben odaérkezik Vantara János gépe is. A segédvezető Valyuch Mihállyal együtt műtrágyát szórnak ugyanabba a táblába. Egy cigarettaszünet erejéig megállnak. — Milyen a munka? — kérdezem Andor Györgytől. Kissé fanyar mosoly előzi meg a választ. — Vízállásos terület ez. Nehéz talaj Nagyon kemény. Ez a második menet rajta, de még két-három szükséges, hogy jó vetőágy legyen benne. Csak az idő kedvezzen — néz önkéntelenül a felhőtelen égre. — Hány órát dolgozik naponta? — Jelenleg tizenkettőt, ebből két óra a karbantartás. Mert a gép olyan iószág, melyet gondozni kell. Higgye el, meghálálja. Persze így is előfordulhat a baj ebben a nehéz talajban. Az idő a gazda — mondja Andor György Amíg a cigaretta füstöl néhány percet pihen Vantara János és Valyuch Mihály Valyuch András traktoros éppen az előbb vitte gépét a mű- ifeybe. Eltörött a disztiller tar- tórúdja. A cigaretták még nem égtek végig s a traktorosok már ismét nyeregbe ülnek. Sietnek. Érthető. Félórás állás nekik 30 forint keresetkiesést jelent, a gazdaságnak sokkal többet. Dübörögnek a lánctalpak, a föld kemény, de a traktorosok sem puhák. Poíhanyósítják. őrlik, készítik a jövő évi kenyér termőtalaját. Botyánszki János Kemény a talaj. Előtérben a munkagép javítása miatt álló tárcsa. (Fotó: Demény Gyula)
