Békés Megyei Népújság, 1970. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-31 / 256. szám
SANYI BÁCSI ABANYDIPLOMÁJA Üjsághir: A 25. jubileumi oktatási év ünnepélyes megnyitóján, a Budapesti Kertészeti Egyetemen aranydiplomával tüntették ki Zatykó Sándort, az orosházi Cj Élet Tsz kísérleti telepének vezetőjét Az aranydiplomás kertész élet- útjáról Tóth Lajos: Küzdelmes Évek című munkájában, melyet az orosházi Űj Élet Tsz 20 éves jubileumára adtak ki, a következőket írja. ti a valaki a határviruláa hó- napjaiban napkelte körül erre jár, a vasúti őrháztól délre láthatja, hogy a drótkerítéssel elkülönített mintegy tíz holdnyi kertben szemlét tart egy magas, testes, szemüveges, napbarnított enjber. Lassan halad, közben megáll, jó gazda módjára legelteti szemét a tájon, e ha tekintete néha távolabbra is elréved, csakhamar visszatér a kerítés mögé. Oda-odalép a fákhoz, nem tapogatja, inkább simogatja azokat, nehogy megsértse az érő gyümölcsöt, vagy véletlenül leszakítson akárcsak egyetlen levélkét is. Az érlelő nyári napsugarakban szép látvány a törpe almafák festő ecsetjére kínálkozó sora. A piros, sárga és zöld színek csak fokozzák a festői hangulatot. Az ember és a természet küzdelmének jelképe a szikes talajon a gyümölcsfáknak ez a glédába telepített kis hadserege. Különösen itt, hol korábban legfeljebb a tanyák körül lehetett látni néhány igénytelenebb fajtájú alma- vagy szilváiét, nem is annyira a ház; szükséglet fedezésére, inkább csak azért, hogy árnyékot adjanak. Ki ez a hetvenedik éven túl járó, még mindig fiatalos mozgású ember? Zatykó Sándor tanár, az országosan is elismert kertészeti szaktekintély, akiről annak idején Féja Géza Viharsarok rcímű müvében így írt, amikor az orosházi felsőmezőgazdasági iskola mintagazdaságában járt: „A tanya mindenképpen valószerű képet nyújt, s eredményei közvetlenül átültethetők az életbe. Mellette szikes talajon is mintagyümölcsös. Zatykó Sándor kertészeti tanár műve... előadássorozatai teremtették meg a kertkultúrát még a mindenkitől elhagyatott Rákóczi-telepen is. A nép számára eddig közel 1000 előadást tartott. Zatykó megalapította a vidék sajátságos gyümölcskultúráját, a fajták egész sorát akklimatizálta, s kísérletei tömegével kiválasztotta a helyi talajon leginkább termőképes fajtákat...” A z éles szemű író kitűnően ismerte fél a harmincas években az akkor még fiatal szakember munkásságának nemcsak helyi,hanem országos jelentőségét is, s ebben nem volt semmiféle túlzás eaves népi írók ismert ..Kert-Magyarország” szemléletéből. A szenvedélyes szakmaszeretet vezette akkor is és vezeti most is Zatykó Sándort, a pedagógust és a kertészeti szakembert egyaránt. Az oktatási reform hatására kibontakozó politechnikai oktatás lelkes apostola lett későbbi iskolájában, az orosházi Táncsics! Mihály Gimnáziumban is. Szinte a semmivel kezdett hozzá a mezőgazdasági gyakorlati foglalkozásokhoz. mert „nem futotta a keretből”. Ez a nehéz indulás kapcsolta az Üi Élet Terme1 őszövetkezethez. Varga Mihály elnök is ta- nítvánva volt. s minden fenntartás nélkül mestere rendelkezésére bo<“*á tóttá a kért. rríVor még csak egy kát. hold földterületet. Mindennek már tíz esztendeje! Azóta harmincholdas kísérleti teleppé fejlődött a kis gya- j korlókert. Sanyi bácsi sürgős teendői J közepette is szakít időt, hogy | végigvezessen a gyümölcsfák és I egyéb növényfajták birodalmában. — Kezdetben az volt a célom, hogy az ország területén a mezőgazdaságban termelt összes növényfajtát be tudjam mutató ni tanítványaimnak. Megállunk azon a részen, ahol elkezdték a kert kialakítását. — Rengeteget dolgoztak itt a gyerekek eleinte. Legelőször a hepehupáé talajt kellett elegyengetni, hogy öntözni lehessen. Csináltuk, ahogy tudtuk. Mindent kézi erővel. Lelkesedtek ők is, én is. Még a lányok is kedvvel tolták a nehéz talicskát. A bemutatókert kialakításával egyidőben hozzákezdtek a búza és a kukorica fajtaceszeha- sonlító kísérlethez. Már az első években olyan eredményeket értek el, amit a tsz a nagyüzemi termelésben is hasznosítani tudott. Az akkori kukorica-kísérletek közül kiugrott a marton- vásári Mv 1-es hibrid, amely katasztrális holdanként 7 mázsával többet adott, mint az Orosházi Tangazdaságban nagy- üzemileg termelt Mv 5-ös. A búzafajták kísérletezésében különösen felkeltette az érdek-> lödéoét edzettségénél, alkalmazkodó képességénél és termés- eredményénél fogva az egyik karcagi nemesítesű búzafajta, a Nagykunsági 22. Ennek utánter- mését a kísérleti telep talajánál rosszabb minőségű sóstói határrészen vetették el, s már az első évben maga mögött hagvta mennyiségileg a szintén kiváló Bezosztája 1-et. A nagyobb táblás kísérletek azóta is folynak. Az elmúlt évben ugyanott, ahol a Bezceztája 1. tizenkét mázsát termett katasztrális holdanként, a Nagykunsági 22. tizennégy mázsát. — Ez azonban nem jelenti azt — állapítja meg Zatykó Sándor, hogy a karcagi búza minden körülmények között értékesebb, mint a Bezosztája 1, de a rossz környezetben igénytelenségénél fogva jobbnak bizonyult. 1/ őzben elérkeztünk a kuko- rica-parcellákhoz. Itt is, ákácsak a telep többi ■észén mértani pontosság. A jelzőtáblák sokaságában csak a -íozzáértő szem tud eligazodni. \ laikus szemlélőnek a betűk, »zámók nem sokat mondanak, legfeljebb azt állapítja meg, iiogy egyik fajtának a szára losszabb, zöldebb, mint a másiké. A szakszerű „idegenveze- ;és” azonban eligazít. Szakaszos kísérleteket végeznek itt. Az »rést tekintve, háromféle fajta- ;soporttal kísérleteznek: korán, iésőbb és későn érő fajtákkal, ; a nagyüzemi termesztésben való alkalmazás közben a beta, carítás megszervezése is zavartalanabb lesz a jövőben. Bemegyünk a sorok közé. — Nézd, milyen szépek! — simogatja a csöveket Sanyi bácsi. Valóban olyan csövek, amilyeneket ezen a vidéken csak mutatóban láttak korábban a gazdák. Elérkeztünk a telep déli csücskében levő kapuhoz. Ismét a búzakísérletekről beszél Sanyi bácsi. — Továbbra is keressük azt a búzafajtát, amely adottságaink között a legjobb eredménnyel volna termeszthető. Ebben az évben 36 legkiválóbbnak ismert magyar és külföldi búzafajtát hasonlítottunk össze négy ismétlésben. Az összehasonlításkor minden jellegzetes és értékes tulajdonságot elbírálunk. Külön értékeljük a kemény és külön a puha búzafajtákat. \ T jra a kukorica-parcellák tömegében járunk. A tsz saját kísérletein kívül, azzal párhuzamosan bekapcsolódott az országos műtrágya-kísérleti hálózatba. A vizsgált növényfélék: búza. kukorica és lucerna. A parcellákat figyelve, igen jól lehet látni, hogy a különféle műtrágyák különböző arányban való felhasználása mi. ként határozza meg a termésmennyiséget. A telep raktára mellett nagy mennyiségű vízvezetékcső. Jövőre elkezdik az öntözéses kísérleteket Is. Most készült el a telep nagy teljesítményű kútja. A parcellák öntözésére külön esőztető berendezést használnak majd, amely más öntözőberendezésektől eltérően, négyszögben szórja a vizet, s így nem lesz a műveletben átfedés vagy kimaradás, s egyes parcellák vagy parcellacsoportok öntözésére is beállítható lesz. Lassan-lassan bejárjuk a har- mincholdaG telepet. A faiskolánál hosszan elidőzünk. Ismét Féja Géza sorai jutnak eszembe: „..Száraz klíma alól hozott amerikai téli fajtákkal kísérletezett, s különösen bevált a Cox Ranet, kiváló csemegealma, amely a téli ranetet pótolja. A ranet itt augusztus végén beérik, s télire nem tartható el. A Cox Ranet karácsonyra érik be, s januárban üdén ás frissen piacra dobhatják. Az amerikai fajták akklimatizálásával kísérletezik. A szikes talajon egész sereg csemegeszőlő-fajtával ért el kiváló eredményt...” Mindezeket az akkor még saját kertjében kísérletező szakemberről irta Féja Géza. 1960-ban érdekes párbeszéd hangzott el telefonon az akkori párttitkár és Zatykó Sánc!or között: — Feléd is dübörög már a történelem szekere, Sanyi bácsi! — Nem fekszek alá! — volt a lakonikus válasz. A jobb soréra érdemes saját kerttől ugyan elszakadt Zatykó Sándor, hogy kis szünet után itt, az Üj Élet Tsz bogár- zói részen kezdje el diáklányokkal és diákfiúkkal újra a kísérletezést. A gyakorlati képzésnek ez a formája egyre sorvad, pedig — Sanyi bácsi szavait idézve — „volna benne fantázia”. A kert azonban él! Jelenleg a tsz gondozásában a helyi mezőgazdasági technikumban folyó felnőttoktatás és szakmai továbbképzés kertészeti bemutató telepe. A növényvé- v delmi tanfolyamok hallgatói is használják. A telepvezető kísérletező kedve a régi! — Igyekezünk a legújabban forgalomba került, kinemesített gyümölcsfajtákat összehasonlítás céljából megszerezni. A legjobban bevált fajtákat faiskolában, illetve szőlőóltvány-tele- pen szaporítjuk el, részben a házikertek, részben a szövetkezet részére. Nagyon fontos ebben a munkában a fajták megválasztása. Elsősorban azokkal a gyümölcs- és szőlőfajtákkal foglalkozunk, amelyek exportra különösen alkalmasak, s adottságainknak is megfelelnek. A szövetkezet faiskolájában egyedül őszibarackból több, mint hatvan fajta található. Kiemelkedik a Serres Oliver. a legkiválóbb téli körtének kísérletbe állítása. E fajtát régebben szinte kizárólag a Merán kömvékén levő mikroklímás völgykatlanban termesztették. Az eddig elért eredménvek egy- érte’műen azt igazol iák, hogv Orosházán és kömvékén még gyengébb szikes talajon is lehet export minőségű télikörtét ter- m°rz*eni. v égé a szemlének. A nap még jól fent van. Fényben pompázik a telep. A ros- kadásig teli törpe almafákró1 mosolyognak a piros gyümölcsök. A jelen mosolyog a jövőnek. BÍKÉS MCGUI-S^! 1 1970. OKTOBER 31. HAZUDJ IGAZAT Zenés vígjáték bemutatója a színházban Pénteken este játszotta Békéscsabán először a Jókai Színház Oscar Wilde—Petrovics Emil zenés víg játékát Turián György rendezésében. Az előadás díszlettervezője Székely László, jelmeztervezője, Vágvölgyi Ilona, zenei vezetője pedig Holpert László volt. A népszerű vígjátékban Bar- cza Éva, Felkai Euzter, Romvári Gizi, Dénes Piroska, Gálfy László, Györgyfalvay Péter, Székely Tamás, Garai Róbert és Várkonyi András kaptak szerepet. Képeink a bemutató előadás három jelenetét idézik. Az a bizonyos táska, ami minőén rejtélyt megold. Dénes Piroska, Gálfy László és Székely Tamás. Gwendolen és Cecily, itt már mogbékiiltek egymással és a sorssal is... Romvári Gizi és Felkai Eszter A furfangos fiatalemberek: Györgyfalvay Péter és Gálfy László.
