Békés Megyei Népújság, 1970. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-21 / 247. szám
Tudósítások a pártértekezletekről A szarvasi járás kommunistái a célkitűzések megvalósításáról tárgyaltak Növeljük a személyes felelősséget a pártmunkában A közös, nagy munkában való részvétel óhaja, a tenni akarás volt a jellemzője a szarvasi járási pártértekezletnek. A beszámoló is nagy részt szentel a feladatok, a további tennivalók ismertetésének. Ezen belül is a mezőgazdasági fejlődést irányozza elő, s ez logikus, mivel a lakosságnak mintegy 60 százaié, ka a mezőgazdaságban dolgozik, vagy — idős nyugdíjas lévén — dolgozott. A járásban 18 termelőszövetkezet és egy állami gazdaság van. Az ipart csupán néhány kisipari szövetkezet képezi, bár ezek is rohamosan fejlőd, nek, közöttük van a külföldön is hírnevet szerzett Endrődi Cipész Ktsz és a Békésszentand- ráá Szőnyegszövő. Az eltelt négy esztendő alatt a járás mezőgazdasága sokat fejlődött. Különösen a növény- termesztésben volt ez tapasztalható. Az 1066. évi 12,8 mázsás holdanként! átlagterméssel szemben kenyérgabonából 1969- ben 33,6 százalékkal nagyobb termést takarítottak be, A tsz- ek 1890 vagonnal több gabonát adtak. Kukoricából az 1966. évi 20,9 mázsás átlagterméssel szemben 29,6 mázsát értek el 1369- ben. Az eredményekhez hozzájárult az új intenzív búza-, kukoricafajták meghonosítása, a kemizálás széles körű alkalmazása, a megváltozott termelési technológia is. Az ál lattenyésztésben már nem sikerült ilyen jó eredményeket elérni, sőt egyes területeken visszaesés mutatkozott. Éppen ezért kapott hangsúlyt a tennivalókban ennek fejlesztésé, segítése. A kezdeti lépéseket mór megtették. Szakosított telepek kialakulása van folyamatban. Többek között a gyomai Dózsa, a Győzelem és a csaba- csűdi Lenin Tsz szarvasmarha^ telepet, a kardosa Egyetértés, a csabacsűdi Lenin és a gyomai Dózsa sertéstelepet létesít. A fejlettebb mezőgazdasági üzemek működtetéséhez irányításához megfelelő szakemberek is kellenek. A változás itt is megmutatkozik. Az egyetemet végzettek száma 65,2 százalékkal, a felső- és középfokú képesítéssel rendelkezők száma pedig 58,3 százalékkal nőtt 1966 óta. De bármennyire is kedvező a kép, a további feladatok egyikében azt is leszögezte a pártértekezlet, hogy nagyobb gondot kell fordítani a szakképzésre. Ehhez csak egy példát: a negyedik ötéves tervben a II. Tiszai vízlépcső megépítésével több mező- gazdasági üzem kapcsolódik be az öntözésbe. Nyilvánvaló, hogy több szakember is kell, csupán e területen mintegy 200. És itt kapcsolódik a másik nagy feladat, melyről az elmúlt hetekben lezajlott pártértekezleteken, taggyűléseken sok szó esett, s a járási pártértekezleten elhangzott 16 hozzászólásban is többször kifejezésre jutott: A fizikai dolgozók gyermekének továbbtanulását segíteni. Erről beszélt többek között Enyedi G. Sándor, az MSZMP megyei bizottságának titkára is. A fizikai dolgozók gyermekeinek egyetemre való juttatása szívügyünkké kell, hogy legyen — mondotta, de hozzátette —, hogy nem a színvonal rovására, hanem a gyermekek tudássei ntj ének emelésével kell ezt elérni. Többek között úgy is, hogy társadalmi összefogással segítsük az iskolákat, felszerelésük bővítését. Van olyan társadalmi erő, melynek mozgósításával sokat el lehet érni. A járási pártértekezlet egyébként a javaslatok tanácskozása is volt. A járás legmagasabb fórumához eljutottak azok a javaslatok, melyeket az egész párttagság terjesztett be. Sokrétűségükre jellemző, hogy a mezőgazdaság, az állattenyésztés, az agrotechnika fejlesztése mellett a szakképzéstől, a munkás- és parasztgyermekek továbbtanulásától, a nők és a nyugdíjasok helyzetének javításáig minden megtalálható ezekben. A pártértekezlet az olyanokat kiszűrve, melyek intézése a helyi tanács, vagy más esetben egyéb szerv illetékes, végül is több értékes javaslatot fogadott el így többek között: a munka- fegyelem megszilárdítására és a munkaerkölcs javítására teendő intézkedések sorába javasolta a törzsgárda anyagi és erkölcsi megbecsülésének további erősítését azzal, hogy a törzsgárda- tagokat 5 évenként részesítsék jutalomban, ennek összege pedig fokozatosan növekedjen. Javasolta annak megvizsgálását, hogy a rossz természeti adottságok között gazdálkodó szövetkezeteket a jövőben hogyan lehetne megkülönböztetett hitelben részesíteni, mivel az itt dolgozók életkörülményei jelenleg az átlagos szint alatt vannak. A tsz-nyugdíjasokkal kapcsolatban javasolta, hogy az 1968 előtt nyugdíjazott, de a kezdeti időktől tagként dolgozók nyugdíját rendezzék. A beszámoló, a szóbeli kiegészítés, a vitaindító előadás és a hozzászólások mind tükröztek: a járás párttagsága és a lakosság egyetért a kongresszusi irányelvekkel, a további célkitűzésekkel és azokat elfogadja, megvalósításukban pedig tevékenyen részt kíván venni. A pártértekezletoek — a 45 tagú járási pártbizottság és a 26 megyei küldött megválasztása után — Csaba János első titkár mondott köszönetét az ismét megadott bizalomért, majd a soron levő elnök zárszavaival, a késő esti órákban ért véget a Száznegyven küldött és húsznál több meghívott részvételével zajlott le Békésen a járási pártértekezlet. Írásos beszámoló, az MSZMP járási bizottsága első titkárának és titkárának szóbeli kiegészítője, valamint a felszólalások hosszú sora elemezte az elmúlt négy esztendő gazdasági, politikai, társadalmi helyzetének alakulását. Rendkívül örvendetes tényként hallhatták a küldöttek, hogy az ipari termelés értéke a tervezett évi 6—8%-os helyetti 10—11%-os növekedés révén 616,2 millió forintra emelkedett, s hogy a mezőgazdaságban — mely ágazat a járásban még mindig a legnagyobb termelési értéket hozta létre — a halmozott termelési érték meghaladja az évi 800 millió forintot. Ez utóbbi egyebek mellett annak volt köszönhető, hogy mint az írásos beszámoló megállapította: „A termelőszövetkezetek zöme az elmúlt években gazdaságilag, szervezetileg szilárdult. Fejlődtek a szocialista termelési viszonyok. Az eredmények felsorolása után nem kendőzte a beszámoló a hibákat sem. Azt az országosan is sok gondot okozó tényt, hogy az ipari termelés növekedése csak kisebb részben fakadt a termelékenység növekeCsicsely János, a mezőkovácsházi ÁFÉSZ igazgatóságának elnöke meghívottként vett részt a mezőkovácsházi járás pártértekezletén. A küldöttekhez hasonlóan ő is kézhez kapta a négyéves munkát összesítő anyagot, melyről a következőket mondta: — Alapos és minden lényeges feladatra kiterjed, tele jó munkára sarkalló következtetésekkel. Ha a járásban működő pártalapszervezetek és pártszervek vezetőségei rendszeresen tanulmányozzák és a szükséges konzekvenciákat a pártélet javítására levonják, akkor a következő pártértekezletig messze magunk mögött hagyhatjuk az 1970-ben elért eredményeket. A pártbizottság beszámolója, melyet Cseszkó Sándor elvtárs, a járási bizottság első titkára terjesztett elő, osztatlan elismerést kapott. A hat órán tartó vitában felszólalt tizennyolc küldött: Lipták András Mező- kovácsházáról, Bán Károly Mezőhegyesről, Lopusnyik Lajos Mezőhegyesről, Zengő Ferenc Mezőkovácsházárói, Borka Sándor Battonyárpl, Barnóczki József Végegyházáról, Nyári Sándor, a Hazafias Népfront megyei titkára, Fülöp Mihály Mezőkovácsházárói, Farkas Pálné Kunágotáról, Keszthelyi Zoltán Battonyáról, Horváth Lajos Ma. gyarbánhegyesről, Resetár József Mezőhegyesről, Szikszai Ferenc Mezőkovácsházárói, Pró- kai János Nagykamarásról, Du- sik János Medgyesegyházáról, dr. Szabó Sándor, az MSZMP Békés megyei Bizottságának titkára, Lopusnyik Lajosné Mezőhegyesről é® Talpai István Mezőkovácsházárói megerősítette az előterjesztést s elmondta, hogy abban a pártalapszer- vezetben, ahol dolgozik mit teszdésóből, hogy a mezőgazdaságban nem megfelelő az erőgépek műszaki állapota, hogy néhány növény terméshozama nem emelkedett, hogy csökkent a sertés- és a juhállomány. A legtöbb nehézséget — mint ezt Badár János elvtárs szóbeli kiegészítőjében elmondotta — az ár- és belvíz okozta károk jelentették és jelentik. A víz az emberek hősies védekezése ellenére is elvitte a növénytermelésiben várt hozamok csaknem felét, összegben 140 millió forintot, tizennégymilli- ós termeléskiesést okozott az iparnak és tönkretett 1200 házat. Annyit, amennyit a III. ötéves tervben összesen sikerült építeni. Nyolcszáz ház szorul újjáépítésre, négyszáz renoválásra. Ráadásul az építőanyagellátottság ez idáig — a felső szervek igyekezete ellenére — nem kielégítő. A feladat mindezeknek megfelelően az, hogy különös gondot kell fordítani egyfelől az újjáépítés gyorsítására, folyamatosságára, másfelől pedig a jövő esztendő, esztendők gazdálkodásának előkészítésére, alapozására. Időbeni őszi betakarítással, szántással, vetéssel, a gépesítés színvonalának növelésével, a melléküzemági lehetőségék felhasználásával. nek a kommunisták a párt politikájának népszerűsítésére. Talán a legfontosabb annak megállapítása, hogy a tagság miként készült fel a marxizmus—leninizmus tanításának magyarázására s hogyan alkalmazza a szocialista közgazdaságtan tételeit a termelésszervezés színvonalának emelésében. A párttagság életkor és iskolai végzettség szerinti megoszlása igen kedvezően alakult az elmúlt négy esztendőben. Hat százalékkal csökkent a 8 általános iskolánál kevesebb végzettségűek aránya, ugyanakkor minden ötödik párttag főiskolát, egyetemet vagy középiskolát végzett! De nemcsak a szakmai műveltség színvonala erősödött. A politikai oktatásba 1966-ban a párttagság 45 százaléka kapcsolódott be, 1970- ben pedig 60 százaléka. A pártoktatásban 160, a tömegszervezeti oktatásban pedig 126 propagandista tevékenykedett. A propagandisták 38 százaléka egyetemet, 42 százaléka pedig középiskolát végzett. Hetvenegy százalékúknak az egyetem vagy a főiskolai, illetve az érettségi mellett politikai főiskolán, illetve pártiskolán szerzett diplomája, oklevele van. A harmadik ötéves terv főbb célkitűzéseinek teljesítésében az elmúlt négy esztendőben ilyen élcsapat menetelt a mezőkovácsházi járás élén. Ez az élcsapat gazdag sikereket ért el a termelőmunkában és az emberi boldogság kovácsolásában. Az emberek tízezreihez vitték közelebb a tömegkommunikációs eszközöket. A járásban élő családok 23,2 százaléka rendszeres olvasója a Népszabadságnak. 1966 óta a párt Békés megyei Bizottságának lapját a korábbiakhoz képest kétszer annyian járatják. A Szabad A hozzászólók közül sokan hangsúlyozták a tsz-eknek nyújtott különféle segélynyújtási módok fokozottabb differenciálását, a termelékenység minden lehető eszközzel való fokozását, a nem egy helyen érezhető anyagias szemlélet visszaszorítását. Kovács József, a Hidasháti Állami Gazdaság igazgatója arról beszélt, hogy a szakmai vezetőknek többet kell törődniük a beosztottak embervoltával, hogy nem szabad pazarolni az értékes munkaerőt, hogy minden erővel elő kell segíteni a mezőgazdaságban dolgozók szakmai előrehaladását. Követendő példaként hangzott el az az adat, hogy Vizesfáson 500 ember helyett gépek segítségével most 12 ember végezte a rizsaratást, vagy hogy másutt egy KISZ-es kom- bájnos 845 katasztrális hold gabona termését takarította be. A felszólalók egybehangzóan állították, hogy a termelés minden ágában nagy lehetősegek vannak, amelyekkel a jövőben fokozottan lehet és kell élni. A hozzászólások után a járási pártbizottság titkára válaszolt a kérdésekre és ők foglalták össze a tanácskozás eredményeit. A küldöttek ezután Badár János elvtársat ismét a járási pártbizottság első titkárának választották meg, Földet négyezren, a népszerű lapokat, folyóiratokat pedig 16 ezer család olvassa. A járás lakossága tehát élénk érdeklődést tanúsít a körülötte alakuló élet iránt, melynek formálásában nap mint nap maga is legjobb tudásával és mind teljesebb munkájával vesz részt. Jód tanúsítják ezt a termelésben elért eredmények. A párt IX. kongresszusán hozott határozat szerint a harmadik ötéves terv időszakában 13—15 százalékkal kell növelni a mezőgazdasági termelést. A mezőkovácsházi járás állami gazdaságaiban és termelőszövetkezeteiben 32 százalékra teljesítették az országos célkitűzésit A növénytermesztés színvonalának fejlesztésére tett intézkedések 'jók voltak. A termelés korszerű szervezése kiállta a próbát. A negyedik ötéves terv időszakában tervezett továbblépésre megteremtették a lehetőségeket. Ahhoz azonban, hogy a tsz-ek mindegyikében úgy szervezzék a termelést, mint a mezőkovácsházi Üj Alkotmány Tsz-ben, az eddigieknél több mezőgazdasági szakember munkába állítása szükséges. A pártértekezlet ezért azt ajánlja, hogy a mezőgazda- sági termelés korszerűsítésére négy év múlva minden ezer holdra jusson egy agrármérnök, a speciális feladatok szervezését pedig bízzák szakmérnökökre. Az ő segítségükkel tovább növekedhet a mezőgazdasági termelés színvonala, csökkenhetnek a költségek, nőhet a munka termelékenysége, alakulhat mind kedvezőbben a részesedés. Ez 1966-tól 1969-ig 25,5 százalékkal növekedett. Az utóbbi években igen sokat tettek a mezőkovácsházi járás kommunistái a szövetkezeti ipar fejlesztéséért. A megye kisipari szövetkezeteinek létszámnövekedésénél energiku- sabb fejlődés figyelhető meg. Az egy főre jutó termelési érték négy év alatt csak 10 százalékkal nőtt, melyet jogosan mondtak kevésnek. A lakosság szolgáltatási igényének kielégítése is háttérbe szorult. Érthető tehát, hogy a pártértekezlet miért ajánlotta a lakossági igények kielégítését a szövetkezeti iparban dolgozó kommunisták elsőrangú feladatának. Mindvégig nagy figyelem kísérte a referátumot és a vitában elhangzottakat. Dr. Szabó Sándor elvtárs, a párt megyei bizottságának titkára felszólalásában a beszámoló objektivitását méltatta, majd a kongresszusi irányelvek és a IV. ötéves terv célkitűzéseinek megvalósítását kérte a járás kommunistáitól. Hangsúlyozta, hogy az utóbbi években igen erőteljesen növekszik a párt politikájával egyetértők és azt tettekkel támogatók tábora. Ez az elismerés megsokszorozza a párt erejét, hogy jobban és mindig jobban, eredményesebben szolgálja dolgozó népünket a szocializmus útján. Ezért a vezetési munkában: üzemekben, községekben és a járási irányításban erősítsük a demokratizmust, növeljük a személyes felelősséget. A vitában elhangzottakra Cseszkó Sándor elvtárs válaszolt. A küldöttek ezután megválasztották a párt mezőkovácsházi járási bizottságát, melynek első titkára ismét Cseszkó Sándor elvtárs lett. Ezután az MSZMP Békés megyei pártértekezletére küldötteket bíztak meg a mezőkovácsházi járás kópviselésével. Dupsi Károly tanácskozás. Kasnyik Judit Pótolni a természeti csapások okozta hiányokat, megalapozni a jövő esztendei termelést
