Békés Megyei Népújság, 1970. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-20 / 246. szám

» íi gép: a TG Az állattenyésztés egyre nö­vekvő takarmányigényeit nem könnyű kielégíteni. A kormány által meghirdetett húsprogram megvalósítása csakis a korszerű állattenyésztő-telepek létesítésé­vel biztosítható. Ezeken a tele­peken a hagyományos takarmá­nyozási módszerekkel folyó munka nem gazdaságos. Kor­szerű telepeken, korszerű takar­mányok etetése szükséges! Ma már a hatásos, tudomá­nyos alapossággal összeállított takarmányok előállítására min­den feltétel adott. Az alapot a szárított lucernaliszt biztosítja. A korábbi években ugyanis be­bizonyosodott, hogy a hazai gyártmányú gyorsszárító beren­dezések, amelyek megyénkben sem ismeretlenek (az LKB, az MGP, de még a kisebb telje­sítményű TGSZ típusú szárítok is) realizálták a tervezők és a gyártók elképzeléseit és sok száz­ezer tonna lucemalisztet adtak az állattenyésztő üzemeknek. Az új takarmányok előállítá­sára a gépi feltételeket a Mo­sonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár biztosítja. Ma már a gazdaságok rendelkezésére áll­nak az itt készült HP-jelű pré­sele és a TG-jelű takarmány gra­nulálók. A HP-jélű gépeket az ismert Simon-Heesen cég licence alap­ján kétféle teljesítmény nagyság­rendben (HP—70 és HP—100 tí­pusok) készítik. A munkafolyamat a HP-pré- seknél vízzel, gőzzel, esetleg me­lasz hozzáadásával történhet, de zsírral összekevert erőtákarmá- nyok préselésére is van lehető­ség. A felaprított és összekevert takarmányokat préselés útján, szemcűézett takarmánnyá alakít­ja át a prés, de a lucerna és más zöldtakarmányok szárított szecs­káinak, valamint gumós növé­nyek szárított szeleteinek tömör, hengeres, szemcsézett alakra préselése is megoldott. A prés­ből kikerült anyag meglehetősen forró (70—80 Celsius fok) és szilárdsága sem megfelelő. Szük_ séges tehát, hogy egy speciális hűtőre kerüljön, ahol lehűl és szilárdságát elnyeri. A Moson­magyaróváron gyártott univer­zális hűtő 4—5 tonna szemes ter­ményt, illetve 5—12 tonna pré­séit takarmányt hűt le óránként A prés teljesítménye a prése­lés módjától és az előállított ter­mék méretétől is függ. A TG-jélü takarmánygranuláló szemcsézett takarmányt előállító gép, amelynek üzemeltetése igen egyszerű és gazdaságos. A kel­lően előkészített anyagot a csi­gás adagoló juttatja a keverőbe, ahol vízzel vagy gőzzel egyen­letesen elkeveredik. Az így elő­nedvesített anyag a keverőbői a szemcsézőtérbe kerül, hol a HP- préseknél ismertetett módon tör­ténik a préselés. A TG-jelű gép az anyagtól ée az előkészítés módjától függően száraz vagy nedves módszerrel készít szem­csézett takarmányt. A gép teljesítménye minden esetben az anyagtól, a préselés­től és az előállított termény mé­retétől függ. A baromfi-, sertés-, juh- és szarvasmarha-tenyésztő nagy­üzemek differenciált takarmány­igényeit feltétlenül ki kell elégí­teni. Csak azok a gazdaságok tudnak lépést tartani a fejlődés­sel, amelyek meglevő gyorsszá­rító berendezéseiket kiegészítik modern présekkel, hűtőkkel, an. tioxidáns adagolókkal. Gál Imre SIMAGÉPES DOLGOZÓKAT, SEGÉDMUNKÁSOKAT, KAZÁNHÁZI SEGÉDMUNKÁST, TAKARÍTÓNŐKET E E L V E S Z a Férfi Fehérnemügyár Békéscsabai gyára Tudja-e, ... . s. A Szaharában van a Te- rer oázis, ahol egy magányos pálmafa áll, 1800 kilométer su­garú körzetben egyetlen más fa sincs ezen a vidéken. * * * „.Guineában több ezer em­ber látogatja az analfabétáknak indított tanfolyamokat. Az ok­tatás nyolc helyi nyelven fo­lyik. Várakozások szerint 1970 végére 150 000 guineai tanul meg írni és olvasni. * * * I.. Bombayben egy acre terü­leten száz főnyi a népsűrűség az ENSZ 20—25 főnyi egészség- ügyi normája ellenére. Még­sem Bombay a legzsúfoltabb indiai város. Bumshvarban minden acre-területre kétezer ember, Girgaumban 8000, Ka- lyanban, Biwandiban és Dom- biwliban több, mint 30 000 em­ber jut! * * * ... A „feketéknek” fenntar­tott dél-afrikai rezervátumok­ban a népsűrűség eléri a négy­zetkilométerenként 220 főt, ugyanakkor az országban az átlagos népsűrűség négyzetki­lométerenként 15 fő. * » * t. -. Dél-Afrikában speciális fényjelzést vezettek be a szín­vakoknak: a vörös jelzés kör­alakú, a zöld jelzés négyzet ala­kú, a sárga pedig háromszög alakú. Kongresszusra Valóságos főhadiszállássá ala­kult át — Budapesten, a DÍVSZ Székháza. A különben csendes, napi munkáját szinte észrevétlenül végző apparátus valamennyi tagja előtt fáradt­ságos, izgalmas feladat áll, a DÍVSZ VIII. kongresszusának előkészítése. — Az antiimperialista össze­fogás minden eddiginél kedve­zőbb feltételei és a lehető leg­jobb körülmények között ké­szülhettünk a világ ifjúsága ve­zetőinek fogadására — mondta Varga József, a DÍVSZ magyar titkára. Két évvel ezelőtt a KISZ és a magyar állam támogatásá­val felépült a minden igényt ki­elégítő, modern DlVSZ-székház, amely modern küllemével, jó Minden második gyermek... Megjegyzések egy KNEB-jelentéshez Elei as óvodában. „A népi ellenőrzés 130 óvodá­ra és 160 általános iskolai nap­közi otthonra kiterjedően meg­vizsgálta az intézmények műkö­dését... Az ellenőrzések 33 000 gyermek elhelyezési körülmé­nyeit érintették”. Így kezdődik a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság jelentése, amelyet nemrégiben a kormány is megvitatott. Találunk ebben a tanulmányban néhány dicsek­vésre méltó számot: ma már minden második kisgyermek óvodába jár és a napközi ott­honokban elhelyezett tanulók aránya 15 százalék fölé emel­kedett. Országosan, 1960-nal összevetve az elhelyezett gyer­mekek száma 136 ezerrel növe­kedett. Az intézetek fenntartására a tanácsok az idén 1,5 milliárdot, a vállalatok pedig 100 millió forintot fordítanak. Ez a két szám, így egymás mellett, el­gondolkoztató ... Jobban tanulnak az óvodások A statisztikai felmérések be­szédesen bizonyítják, hogy az óvodából iskolába kerülő gyer­mekek mennyivel jobb ered­ményt érnek el, mint akik nem jártak, vagy nem járhattak óvo­dába. Tizenegyezer tanuló isko­lai előmenetelét megvizsgálva a népi ellenőrzés megállapította, hogy: a volt óvodásoknak 96 százaléka, az iskolára előkészí­tő csoportosok 87 százaléka, a családokból közvetlenül isko­lába kerülő gyermekeknek mindössze 69 százaléka végezte sikeresen el az általános iskola első osztályát. Az idézett adatok egyértelmű­en bizonyítják az óvodák pozi­tív előkészítő és nevelő hatását. De az őszinteség megkívánja, hogy hozzátegyük: sajnos, férő­hely hiányában évente a jelent­kezők 25—30 százalékát kell visszautasítani, s ez a hátrány — a felmérés tanúsága sze­rint — különösen az alacsony- jövedelműeket és a fizikai dol­gozók gyermekeit érinti. A községek felében nincs óvoda! Az országban sorra épülő új lakótelepek általános problémá­ja, hogy: kevés az óvoda és a napközi; most arról nem is aka­runk beszélni, hogy ezek is saj­nálatos módon nem egyszer csak a lakások átadása után évekkel készülnek el. Az óvoda­hiány oka, hogy a legtöbb he­lyen, a tervezésnél az országos |Q békés marassa 1970. OKTOBER 20. átlaggal számolnak, vagyis 100 családra 113 gyermeket kalku­lálnak. Márpedig a lakótelepe­ken — és ez nagyon egészséges, hogy a tanácsok főleg a nagy- családosoknak adják a kényel­mes, új lakásokat — 100 család­ra 136 gyermek jut!... A településszerkezeti adott­ságok következtében a közsé­gek felében nem működik óvo­da! ___Ez a tény, közvetve, az a sszonyok munkaképességére is kihat, mert a gyermekek elhe­lyezésének gondja miatt esetleg munkát sem vállalhatnak. A je­lenlegi, sokszor feszítő munka­erőgondot is enyhítené, ha a községekben, vidéki települése­ken több lenne az óvoda. S ez nem egyszerűen csak a helyi ta­nácsokon múlik. A szűkös mun­káskéz megszerzése érdekében a vállalatoknak ez irányban is lehetne mit tenniük. Sokszor egy kellő pillanatban és helyen vállalt közreműködés, anyagi áldozatvállalás az építkezésben, esetleg hosszú időre megoldaná munkaerő-utánpótlásunkat. Ö! év: 37 ezer férőhely Az elmúlt évtizedben évente átlagosan ötezerrel növekedett az óvodai férőhelyek száma. De ez még mindig kevés!... Álla­munk jelentős összeget fordí­tott és fordít ezután is a gyer­mekek neveltetésére. A követ­kező ötéves tervben újabb 37 ezer férőhellyel számolhatunk. De mellékívánkozik egy má­sik hivatalos adat is: az a de­mográfiai tény, hogy már az idén 25—30 ezer anyának jár le az országban a gyermekgondo­zási segélye. Közülük legtöbben csak úgy tudnak újra munkába állni, ha gyermekeiket — immár túl a bölcsődés koron —, óvo­dában tudják elhelyezni. Tehát már az idén, de a jövőt tekint­ve még inkább nem árt számba- venni, hogy a szülések ösztön­zését csak úgy oldja meg a gyermekgondozási segély, ha a gyermekek elhelyezési gondja is csökken. A 37 ezer új férőhely soknak tűnik, de ha a gyarapodó igé­nyeket nézzük, akkor mégsem elegendő. Más forrásból sem ártana keresni a megoldást. Az óvodai férőhelyhiány rész­beni ellensúlyozását szolgálja az iskolát előkészítő csoportok szervezése. Országosan tavaly például több mint tízezer gyer­mek vett részt ezeken a tan­folyamokon. Az iskolaelőkészí­tők tapasztalatai általában ked­vezőek, szükséges lenne a mű­ködésük kiszélesítése. Ha nem is pótolja az óvodák alapos elő­készítését mégis sokban segít­heti a gyermekek iskolai beil­leszkedését, gondolkodási előké­szítését. Minden második gyermek Minden második gyermek óvodában nevelkedik és minden hatodik jár országosan napközi otthonba, de egyre több azok­nak a családoknak a száma, akik élni szeretnének az óvodai napközi otthonos elhelyezéssel. A jövő generációjának felneve­léséért, a kulturáltabb nemze­dék formálásáért a tanácsoknak, vállalatoknak, szövetkezeteknek egyformán érdekük, kötelessé­gük minden lehetőt megtenni. B. J. készül a DÍVSZ felszerelésével szinte érezhetően megkönnyítette munkánkat Ma, a VIII. DÍVSZ kongresa- szus előtt már olyan természe­tesen ejtjük ki, hogy több mint száz ország lépett tagjai sorába, hogy magába foglal 200 tagszer­vezetet és 350 szimpatizáló, ba­ráti szervezetet, mintha évtize­dek óta így lenne. Pedig érde­mes visszapillantani arra a har­cos 25 évre, amíg a Demokrati­kus Ifjúsági Világszövetség el­jutott a mai szervezettségi fo­kára. Még alig hallgattak el Euró­pában a fegyverek, amikor a romok közül, mint a történelem folyamán annyiszor, éppen a fiatalság hallatta először szavát. 1945-ben, Londonban alakult meg a világszervezet, amelynek már első jelmondata: a béke megteremtésére hívta fel az if­júság, a világ figyelmét. Jelen­tős szerepet játszott hazánk, s ezen belül a magyar ifjúsági mozgalom, a DÍVSZ tevékenysé. gének fellendítésében. A máso­dik kongresszuson, amelynek színhelye szintén Budapest volt, a szövetség emblémája, mint vezérfonal, irányelv sze­repelt: „Egységbe ifjúság! Előre a tartós békéért, a demokráciá­ért, a népek nemzeti független­ségéért, az ifjúság jobb jövőjé­ért”. E célkitűzések hatották át a DÍVSZ életének első évtize­dét. A hidegháborús években egyre nehezebben dolgozhattak a kapitalista országokban a DÍVSZ szervezetéi. A szervezet központját Párizsból 1950-ben kiutasították. Ekkor ajánlotta fel vendégszeretetét hazánk.- Azóta is itt székel a nemzetközi központ, és innen irányítja a vezetőség a szervezetek munká­ját. Sokat jelentett a VII. kong­resszus, mely Szófiában zajlott le 1966-ban. Egységes fellépésre szólította a világ ifjúságát az imperializmus elleni harcban. Az akciókban elsősorban a moz­galom a Vietnammal való vi­lágméretű szolidaritását fejezte ki. — Elismerik-e a DIVSZ-et a nemzetközi politikai élet po­rondján? — Fontos feladatul tűzte ki maga elé a DÍVSZ vezető szer­vei (az Iroda és a Végrehajtó­bizottság), hogy minél több de­mokratikus, haladó szervezettel működjék együtt, — válaszolja Varga József. — A legfonto­sabb, hogy a DIVSZ-et ma már jelentős nemzetközi szervezet­ként tartja nyilván az ENSZ is. Ez a DÍVSZ befolyásának nem­; zetközi tekintélyét tükrözi. I Nemrégen, éppen az UNESCO- val kötött szerződést, hogy a szövetség, amelyben vállaltuk, hogy a szövetség alapos, elemző munkával feltárja az UNESCO előtt az ifjúság jogainak és kö­telezettségének nemzetközi hely­zetét, mind a szocialista, mind pedig a kapitalista országokban. Már nem sok idő választ el az október 26-tól november 4-ig tartó kongresszustól. Több mint száz ország képviselőjét várja a DÍVSZ központja Budapestre. A MEMOSZ-székházban, a legfontosabb nemzetközi kérdé­sekről, az ifjúság feladatairól és helyzetéről tanácskoznak majd. — Gazdag program vár a 600 fiatal küldöttre — mondja Var­ga József — A Csók Galériában erre az alkalomra nyitjuk meg az „Ifjúság ma” című fotóki­állítást. A kongresszus idején indítjuk útnak a Keleti-pálya­udvarról azt az ajándék vonat- szerelvényt Vietnamba, amelyet a magyar fiatalok vásároltak, így tanúi lehetnek közvetlenül is a vietnami-műszakok eredmé­nyének. Több vidéki városban rendezünk nagygyűlést a kong­resszus alatt. A küldötteket Lo- sonczi Pál, az Elnöki Tanács el­nöke fogadja a Parlamentben. Kétszeresen nagy jelentősége van a VIII. DÍVSZ kongresz- szusnak: hazánk felszabadulá­sának 25. évében (október 26- án) rendezik meg, ekkor ünnep­ük a DÍVSZ 25 éves fennállá­sát. R. L

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom