Békés Megyei Népújság, 1970. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-18 / 245. szám

Kner-címke a sörpalackon Az 1895-ben alapított Soproni Sörgyár a 75 éves jubileumra új terméket, barna sörkülönlegességet, bocsit, ki még ebben a hónapban. A LÖVÉR fantázianevű sörnek hihetöen sikere lesz, hacsak nem lepődnek meg a fogyasztók azon, hogy a Kner Nyomda által készített címke jobb felső sarkában ijesz­tően nagy ár van feltüntetve. A sörkülönlegesség ugyanis 9 forint 80 fillérbe kerül, ami szerény becslések szerint is egy közepesen fizetett, munkás egy órai bérének felel meg. •asBBaBaaaBBaaaBBBBaaaaaaaBaaaaaBBBBaaaaaaaBaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaBBaaaaSBaaaaaaaabaiai>' Gazdag rádió- és (v-program a Szovjet Kultúra Napjai alkalmából Gazdag, változatos program­mal jelentkezik a rádió és a te­levízió a Szovjet Kultúra Nap­jain. Bemutatnak számos érde­kes, a közelmúltban elkészült rádió- és tv-játékot, a Szovjet­unió életéről, irodalmáról szóló összeállítást, s elhangzik majd több maradandó élményt nyúj­tó koncert is. Szovjet írók több jelentős művét dolgozták át erre az al­kalomra a rádió nyelvére. Egye­bek között sugározzák Gorkij „Az áruló” című elbeszéléséből készített rádiójátékot, Vera Pa­nova „Szállnak az évek” című színmüvének, Dosztojevszkij „A félkegyelmű” című regényének adaptációját. Ritka irodalmi csemegének ígérkezik Bulga­kov „Moliére” című színművé­nek rádióváltozata. Folytatások­ban hallhatjuk Nyfekraszov „Ki él boldogan Oroszországban?” című elbeszélő költeményét. A televízió érdekes összeál­lítással jelentkezik: „Film és valóság” címmel három új film­alkotást ismertet meg a közön­séggel. „Találkozások” címmel Alexander Rőt, Suara Róbert professzorokkal és Major Ta­mással készítettel, riportműsort. Egy dokumentumfilmből Solo- hovot ismerhetik meg közelebb­ről a nézők. A magyar tévéné­Kern épül mag az óvoda A lökösházi tanács ez évi fej­lesztési tervében egy oO férő­helyes óvoda megépítése szere­pel. Az építkezésre egymillió forintot irányoztak elő, amely­ből 300 ezret a járási tanácstól kaptak. Az óvoda azonban nyolcezer cserép és 170 f ám- beton hiánya miatt, nem épül­het meg. Pedig a foglalkoztatá­si teremből, konyhából és az ebédlőből álló bővítésre nagy szükségf lenne a tanácsnak, hi­szen ebben helyeznék el azt a 37 óvodáskorú gyermeket, akiket pillanatnyilag férőhely hiányá­ban nem tudnak fogadni. Az építkezés elhúzódásának oka: az árvíz által okozott károk helyre- állítása miatt a lökösháziak nem kapják meg a szükséges építőanyagokat. zők kérdései alapján mutatják be a Szovjetunió különböző vá­rosait, üzemeit a „Mit akar megtudni a Szovjetunióról?” című adásban. November 6-án lesz a premierje a Trenyov „Gimnazisták” című művéből készült tv-játéknak. Végül no­vember 3-án „Élmények és hangulatok” címmel foglalja össze a televízió a Szovjet Kul­túra Napjainak eseménysoroza­tát. Munlavádelmi ve'éíkedő az Mami Építőipari Vállalatnál Befejeződött a munkavédel­mi negyedév a Békés megyei Állami Építőipari Vállalatnál, amit október 24-én munkavé­delmi vetélkedő követ. Erre 12 brigád 5—5 fős csapata neve­zett be. A vetélkedőn számot kell adni a balesetelhárítással kapcsolatos általános tudniva­lókról, egyes gépek kezelésének módjáról, az érintésvédelmi sza­bályok ismeretéről. A legjobb öt csapat jutalomban részesül. Külön munkavédelmi totót is rendeznek s a legtöbb találatot elérőket díjazzák. Tiitili a szőnyeg és a liipny, de kevés még az ágynemű ésaszöve’ralta Jelentősen javult Békéscsa­bán az utóbbi hónapokban z áruellátás, néhány ruházati cikkből. A női és leánykaruhák választéka szélesebb volt, mint korábban. Lényegesen több se­lyemáru került az üzletekbe és nagyobb választék állt a vásár­lók rendelkezésére szőnyegből és függönyből is. Továbbra is gond azonban az ágynemű és a bútorszö\et-ellátás. Nem meg­nyugtató a nylonharisnyák mi­nősége sem, és probléma van az őszi-téli szövetruhákkal. A női és leányka-szövetruhák, blúzok szállítása késik, és ugyanez a hiányosság tapasztható a fiú- és a férfiruháknál is. Aki ismerte és elismerte Bartók Bélát Látogatás dr. Südy Ernőnél „Sdes Elzám, most reggel olvastam el Südy Ernő cikkét, amit küld- tél, s mondhatom neked, hogy megáll az eszem. Ki lehet ez az ember, aki Békéscsabán így beszél, ilyen mély megértéssel? Ezt igazán nem vártam volna — s kezdem hinni, hogy eljön még az az idő, amikor Magyarország (mert Pest nem Magyarország) is megnyílik Béla előtt”. — Ziegler Márta, a zeneszerző első felesége 1921-ben írta eze­ket a sorokat férje húgának, El­zának. S másolatban D. Dille professzor, a Bartók Archívum vezetője küldte el 1970-ben Sü­dy Ernőnek. * Békéscsaba, Tanácsköztársaság út 47. Itt él a 89 esztendős Südy Ernő. Az előszobában népi szót. tesek, faragott bútorok, egy kéz­zel festett Munkácsy-láda. Bel­jebb remek tányérok, az üveges szekrényben ritka könyvek, ér­mék, megbecsült helyen szépvo­nalú, fehér-kék korsó, az aszta­lon sokszáz éves borítójú ven­dégkönyv. Egy sokoldalú, a művészetet nagyon szerető ember lakása, emlékei. Egy olyan emberé, aki ismerte és mór egy fél évszázad­dal ezelőtt elismerte Bartók Bé­lát. * az Aurórát. Szerencsés körül­ményként Kner Imréné, akit ér­dekelt az Auróra-működés, Bar­tók tanítványa volt. Az ő révén ismertem meg személyesen a zeneezerzőt. — Mikor találkozott utoljára Bartókkal? __ Kényszerű távozása előtt, a mikor a II. zongoraversennyel búcsúzott a magyar közönségtől. A hangverseny után megbeszél­tük, hogy másnap felkeresem a lakásán... Rengeteg könyve volt. Nemcsak zenei, hanem irodalmi, történelmi, filozófiai művek is, S mindegyikből a legjobbak... Bartók nem beszélt a szobában. lír í >-ddL cAnJafétfit) C**í r Egy csabai hangverseny műsora — Bartók kézírásában: 1. szám: Mussorgsky- ás Liszt dalok. 2. (zongora) szám: a) Az éjszaka zenéje, b) Kis suite (újdon­ság, először). 3. tőlem dalok (ugyanaz, ami két évvel ezelőtt a 4. Kodály-dalok szegedi koncertünkön volt) 5. tőlem dalok — Kérem, mondja el, hogyan ismerkedett meg Bartók Bélá­val? — Valamivel régebbről kell elkezdenem. Néhány éves szü­net után. 1917-ben újra működ­ni kezdett az Auróra kör. Az volt a törekvésünk, hogy a művésze­tekből a legjobbat adjuk a csa­bai embereknek. S rendeztünk egy hangversenyt, amelynek műsorán Bartók-dalok is szere­peltek. Így kezdődött. Akkori­ban sokat támadtak bennünket Bartók miatt. Elsősorban olya­nok, akik nem ismerték a ma­gyar népdalt. Még zenészek is voltak közöttük. Ezért született az a cikk js, amit Ziegler Márta Bartók nagyon meglepődött, mikor Csabára hívtam. „Miért pont engem hívnak, hiszen én a régieken kívül csak Kodály meg a magam alkotásait játszom?” — De hát mi tényleg a legjobb Mintha félt volna, ‘ hogy valaki meghallhatja. Kimentünk a kert­be. Nagyon szomorú volt. El­mondta, hogy attól fél: nem hagyják majd itthon dolgozni. Ezért utazik az Egyesült Álla­mokba. De csak ideiglenesen megy el. Ha lehet, azonnal visz. szájon... Südy Ernő a Bartók korsóval. (Rajz: Vollmuth Frigyes) említett. Ügy emlékszem, hogy „A magyar népdal és Bartók Béla művészete” volt a címe. A Tanácsköztársaság bukását követően, elsősorban olyan mű­vészeket igyekeztünk felléptetni, akiknek az üldöztetéű. mellőzés következtében igen nehéz sors, sok nélkülözés jutott. Közéjük tartozott Bartók Béla is. Haladó művészetet akartuk népszerűsí. teni. A hangversenyre a mai múzeum nagytermében került sor. Első alkalommal több, mint kétszázan jöttek el. Különösen sokan a szocialisták, kommunis­ták közül. Ezi’tán két-három évenként lejött Bartók Csabára. Az anya­giak nem érdekelték. Művészete mellett ezért tartottam — s tar­* Az asztalon a vendégkönyv. Benne szamuuan név, melyek­nek viselői megmruimak Budy Ernő lanasaoan. Kodály, Bassili- dee Maria, Székely Mihály, s töouszor Bartók. A már emntett erdélyi korsó is szóba kerül: — Bartok-korsonak hívom, mert nagyon kedvelte. Tálán azért, mert emlékeztette szülő­földjére. Es mert Bartók aiLalá­ban nagyon szerette a szépet. Azt hiszem, a nagy műveszek sajá.ossaga, hogy nemcsak szű_ kebb alkotóteruletükön, hanem más művészeti ágakban is té- vednetetlenül elismerik az igazi értékeket. Bartók ezek közé az óriások közé tartozott... S volt még egy csodálatos tulajdonsá­ga: nemcsak értette, hanem tel. jes egészében át is érezte a leg­nagyobb problémákat. Magába sűrítette az egész világot... * Átforrósodik Südy Ernő hang­ja. Pátriárkái kora ellenére fia­talos szenvedéllyel, tűzzel beszél. Egy hosszú élet minden bölcses­ségével, tapasztalatával, egy hosszú — a haladó művészetért folytatott — küzdelem ma is acélos szellemi erejével. Az asztalon — a vendégkönyv s a korsó mellett — Dille pro­fesszor levele. Benne az idézet: ...eljön még az az idő. mikor Ma­gyarország megnyílik Bartók Béla előtt... Daniss Győző BÉXB ütem NlPUJSACs 0 o gondolkodású emberek vezették tóm ma is — őt igen nagyra. 1970. OKTOBER 18.

Next

/
Oldalképek
Tartalom